Magyar Szó, 2001. március (58. évfolyam, 49-75. szám)

2001-03-01 / 49. szám

2001. március 1., csütörtök MAGYARORSZÁG ÉS AZ EU Érdemi szakaszban A kormány március folyamán tárgyal a státustörvényről (Tudósítónktól) Budapest, február 28. Érlelődik egy pártok közötti megállapodás, miszerint a közelgő választási kampány során nem érintik az integrációs kérdéseket - hangzott el a külügyminisztériumban megtartott sajtótájékoztatón. Martonyi János, a tárca vezetője az illetékes bizottság kibővített üléséről beszámolva kiemelte, az év eleje óta intenzív szakértői konzultációk folynak azzal a céllal, hogy Magyarország uniós csatlakozását illetően minél több fejezet lezárható legyen még az esztendő első felében. - Érdemi szakaszban vagyunk - fogalmazott a külügyminiszter hozzátéve, néhány témakör esetében tárgyalópartnereiktől halasztást, átütemezést kérnek, hiszen lépcsőzetes átállásról van szó az Európai Unióba való belépést követően. Szerinte gyors módosításra szorul a médiatörvény a kultúra és az audiovizuális politika szerves részeként, ez azonban akadozik, mert elfogadásához a parlamentben kétharmados többség szükségeltetik. A környezetvédelmi fejezetre vonatkozóan a magyar fél több résztémában is átmeneti megoldásra törekszik (például: települési szennyvíztisztítás, hulladékégetés). Hasonló eljárást igényelnének a tőke szabad áramlása c. fejezet esetében is. Az ingatlanok tekintetében ötéves átmeneti időszakkal számolnának, azzal, hogy a letelepedni szándékozók számára nem korlátoznák a lakásvásárlást Ugyanakkor: a csatlakozást követő tíz esztendő alatt külföldi állampolgár nem vásárolhatna Magyarországon termőföldet A kishatárforgalom rendszere megszűnik, ezt más típusú együttműködési formák váltják fel. Martonyi végül bejelentette: a magyar kormány várhatóan márciusban napirendre tűzi a határon túli magyarokra vonatkozó törvény tervezetét, amely ezt követően az Országgyűlés elé kerülhet. Addig azonban több félreértést kell eloszlatni, többek között azt, hogy az úgynevezett magyar igazolvány hátrányt jelentene azok számára, akik ezt nem kapják meg; a törvény minden tekintetben meg fog felelni a nemzetközi jog követelményeinek. Időnként az EU-tagállamok is különleges elbánásban részesítik a polgárokat olyan országokból, amelyekhez szoros kapcsolatok fűzik őket - jelentett ki a Népszabadságnak adott interjújában Michael Lake, az EU budapesti nagykövete. Szerinte azonban Magyarország esetében néhány dolog aggasztja az Európai Bizottságot. Ki és hogyan választja majd ki a kisebbségi polgárokat egy olyan tagjelölt országban, ahol mindenkinek ugyanolyan útlevele van? Mi történik, amikor az emberek a határhoz érnek? Summa summarum: az Európai Bizottság további felvilágosítást kér a magyar hatóságoktól, és arról akar meggyőződni, hogy a státustörvény tervezete tökéletesen EU-konform. A brit diplomata ugyanakkor az említett napilap mai számában közölt beszélgetés során elmondta: az EU 2002-ben be akarja fejezni a csatlakozási tárgyalásokat, és erre számíthat Magyarország is. A felvétellel kapcsolatban óvatosan fogalmazott, a nizzai csúcs zárónyilatkozatát ismételte meg, miszerint jó lenne, ha az első új tagok már részt vehetnének a 2004-es európai parlamenti választásokon. SINKOVITS Péter HATÁRON TÚLI MAGYARSÁG Javuló politikai és gazdasági kilátások Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár beszéde az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén Az elmúlt három évben javultak a határon túli magyarság politikai és gazdasági kilátásai - állapította meg Németh Zsolt külügyi államtitkár az Országgyűlés külügyi bizottságának tegnapi ülésén. Az államtitkár rámutatott arra, hogy miközben a szomszédos országokban élő magyarok magyarságtudata erősödik, demográfiai stabilitásról még nem lehet beszélni. A politikus kiemelte a beolvadás és az elvándorlás problémáját. Eredményként értékelte, hogy a határon túli magyar szervezetek megőrizték politikai akcióképességüket. Szólt arról, hogy Szlovákiában, Romániában és Jugoszláviában a kisebbségi ügyek „lélektani környezete" kedvező irányban változott Az úgynevezett státustörvény-tervezetet illetően Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy a jogszabály elfogadása nyomán jogi viszony létesül a határon túli magyarság és Magyarország között. Magyar Sió AFGANISZTÁNI SZOBORROMBOLÁSI TERVEK Az UNESCO felhívása a döntés A tálib vezetés hajthatatlan Macuura Koicsiro, az UNESCO főigazgatója tegnap „nyomatékosan kérte” az Afganisztánban hatalmon lévő tálib vezetést, hogy ne hajtsa végre az iszlám előtti korban keletkezett szobrok lerombolásáról hozott döntését. „Nyomatékosan kérek mindenkit, akit illet, s elsősorban magukat az afgánokat, hogy tegyenek meg mindent az egyedülálló kulturális örökség megóvásáért” - idézte az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete főigazgatójának szerdán Párizsban, a szervezet székhelyén kiadott közleményét az AFP. „Ennek a jóvátehetetlen cselekedetnek a végrehajtói szörnyű felelősséget vennének magukra mind az afgán nép, mind a történelem előtt” - olvasható a közleményben. Vakil Ahmad Muttavakil, a tálibok külügyminisztere azonban tegnap kijelentette: a szobrok lerombolására vonatkozó döntés megmásíthatatlan. „Látott-e valaha valaki olyat, hogy az Afganisztáni Iszlám Emirátus visszavonja akár csak egy döntését is?” - válaszolt kérdéssel Muttavakil arra a kérdésre: van-e esély arra, hogy megváltoztatják a legfőbb tálib vezetőnek, Mohammed Omar mollának a szobrok elpusztításáról hozott döntését. visszavonására Muttavakil nem közölte, mikor fogják megkezdeni a szobrok elpusztítását, csak annyit mondott: a tájékoztatási és kulturális minisztérium és a vallási ügyek minisztériuma fogja megszervezni a szobrok lerombolását Omar mallá azzal érvelt a Buddhaszobrok elpusztítása mellett, hogy azok kultikus tárgyak, amelyeknél esetleg szertartásokat végezhetnek, imákat mondhatnak a nem muzulmán hívők. „Ha pedig nem kultikus tárgyak, akkor pusztán köveket törünk” - idézte a legfőbb tálib méltóságot az afgán iszlám hírügynökség. Tegnap Irán is elítélte a táliboknak a szoborrombolásról hozott döntését, és kérte az UNESCO-t, hogy lépjen fel „az emberiség e kincsei” védelméért. „Az egész emberiség közös kincsét jelentő Buddha-szobrok elpusztítását éppúgy elítéljük, amint elítélnénk az indiai Tadzs Mahal lerombolását” - idézte az AFP az iráni kulturális minisztérium műemlékfelügyeletét. Az UNESCO és Irán mellett az Egyesült Államok, Franciaország és a túlnyomórészt buddhista lakosságú Thaiföld is kérte a tálibokat, hogy ne hajtsák végre a szobrokra kimondott ítéletet. (MTI) (FoNet/AP-telefotó) Rombolásra ítélve: az 53 méter magas, 2000 éves bamijáni Buddha-szobor IFJ. GEORGE BUSH ELSŐ UNIÓBESZÉDE „...és még mindig marad pénz!” Az új elnök szerint egyszerre lehetséges a nagy adócsökkentés, a programbővítés, az adósságtörlesztés és a vésztartalék kialakítása A demokraták meglepően erőteljes válasza (Tudósítónktól) Washington, február 28. Kedd este a kongresszus együttes ülésén az új amerikai elnök megtartotta első unióbeszédét. George W. Bush abban a szerencsés helyzetben van, hogy pártja ellenőrzi mind a szenátusi, mind a képviselőházi többséget. Utoljára 47 évvel ezelőtt fordult elő ilyesmi egy republikánus elnökkel. Az ellenzéki párt válaszát Tom Daschle szenátusi kisebbségi vezető és Richard Gephardt képviselőházi kisebbségi vezető adta elő - már nem az ülésen, hanem az országos tévéközvetítés folytatásában. Az elnök 49 perces beszéde nem hozott semmilyen tényszerű meglepetést, Bush jól ismert elképzeléseit jelentette be a következő évi költségvetésre nézve. Ami mégis új elemnek számít, az az, ahogyan az új államfő mérhetetlen derűlátással bejelentette: növelni fogja a szövetségi kiadásokat az előnyt élvező indítványok (oktatás, a fegyveres erők tagjainak fizetésemelése, a vitás rakétavédelmi rendszer kiépítése, idősek kedvezményes gyógyszervásárlása stb.) esetében, megőrzi a társadalombiztosítási rendszer fizetőképességét, visszafizeti az államadósság egy részét, vészkiadásokra félretesz egybillió dollárt a következő 10 év alatt, „és még mindig marad pénz”, amit a kormány adócsökkentések formájában visszajuttathat a polgároknak. Bushnak az adócsökkentés volt a központi választási ígérete, és a közismerten minimális választási győzelmét szem előtt tartva, amelyet nem a szavazatok többsége, hanem a furcsa játékszabályok és a legfelsőbb bíróság döntése hozott neki - feltehetőleg a legfontosabb mozzanat, ami a Fehér Házba juttatta. Ismeretes, hogy az Egyesült Államok jövedelemadója a legalacsonyabb a fejlett országok csoportjában (a legmagasabb kulcs is 40 százalék alatt van), a republikánusok mégis folyamatosan azt állítják, hogy az tarthatatlanul magas, és hogy a „népnek joga van saját pénzével azt csinálni, amit legjobbnak lát.” Ugyanakkor az egész hivatalos optimizmus rendkívül kétes számításokon alapul: azon, hogy az amerikai gazdaság - amely pillanatnyilag éppen a nyolcéves clintoni konjunktúrát követő lassulásban van - hirtelen visszaszerzi a tavaly év vége felé elvesztett lendületét, és egy egész évtizeden át tartani tudja növekedési formáját. Csakis ebből származhat az a hatalmas - több milliárd dolláros - többsé, amelyre a jelenlegi terveket építik, időközben persze el is veszítheti a hatalmát a jelenlegi kormány. Ha nem jön be a megjósolt többlet, akkor nem lehet majd végrehajtani a tízéves, lépcsőzetes adócsökkentési tervet. Ha a jelenlegi kormány időközben elveszíti a hatalmát, akkor sem egyértelműen Bushra hárul a felelősség: a másik nagy párt kénytelen lenne emelni az adót, ami megint csak a jelenlegi derűlátóknak kedvezhet hosszú távon. Minthogy az unióbeszéd elsősorban belpolitikai jelentőségű, Bush alig említette néhány mondattal a külpolitikát: átfogó elvként egy „sajátságosan amerikai internacionalizmust” fürdetett meg, aminek a lényegét majd csak ezután ismerhetjük meg. Most mindössze annyi hangzott el, hogy Amerika „a Jó erejeként és a Béke bajnokaként” működik majd együtt szövetségeseivel, és dolgozni fog a szabadkereskedelem és az elnyomástól mentes szabadság megvalósításán. „Azok az országok, amelyek a szabadság felé haladnak, barátot láthatnak majd Amerikában - mondta Bush. - Egy erős Amerika a világ legszebb reményét képezi a béke és a szabadság felé vezető úton”. Az új elnök ezzel már át is tért az USA védelmi szükségleteire, és megerősítette szándékát, hogy kiépíti azt a rakétavédelmi rendszert, amely rendkívül vitatott még a szakértők köreiben is, és amelyet határozottan ellenez nemcsak Moszkva és Peking, hanem az USA legjobb amerikai szövetségeseinek csoportja is. Ezek után Bush rögtön áttért a nemzetközi szabadkereskedelem előmozdításának szándékára: „a szabadságot nap mint nap exportáljuk azzal, hogy árut és más javakat szállítunk külföldre, amivel az emberek millióinak az életét tesszük jobbá”. Noha nem kivételes dolog, hogy az amerikai elnökök túlfűtött hazafias szólamokat használjanak legfontosabb beszédeikben, Bushnak ez a kitétele az utóbbi évtizedben megszokott standard alatt maradt. A kongresszus mindkét háza a 49 perc alatt 34 felállásos ovációval jutalmazta az új elnököt, és további 50 alkalommal szakította meg beszédét vastapssal. Ez a szám ugyan messze alatta maradt annak, amit elődje, Bill Clinton vívott ki nyolc unióbeszédének mindegyikével, de meg kell jegyezni, hogy Clinton minden egyes felszólalása jóval hosszabb volt Bushénál. A hagyományok szerint nemcsak a szenátorok és a képviselők jelennek meg az ülésen (Hillary Rodham Clinton New York-i szenátort többször is mutatta a televízió, amint különösebb lelkesedés nélkül, de udvariasan tapsol pártja legnagyobb ellenfeleinek), hanem a teljes kabinet és a legfelsőbb bíróság is. A főbírók azonban ezúttal nem tették tiszteletüket, hanem csak egyetlen képviselőjüket küldték el. Egyelőre nem ismeretes, miért döntöttek így, de még ha nem is ez volt a szándék, nem lehetett elkerülni azt a benyomást, hogy a furcsa jelenségnek köze van ahhoz, hogy ifj. Bush a kilenctagú testület 5:4 arányú döntésével jutott hozzá Florida állam szavazataihoz, és azzal együtt az elnöki székhez. A kongresszusi ellenzék két vezetője váratlanul kemény szavakkal reagált Bush hurráoptimizmusára. Tom Daschle - aki sokak szerint a Demokrata Párt egyik erős elnökjelöltje lehet 2004-ben - megállapította, hogy az éppen elhangzott beszéd kísértetiesen hasonlított egy 20 évvel ezelőtti eseményre. Ronald Reagan első unióbeszédére, amivel meghirdette a nagy adócsökkentést és a költségvetési hiány felszámolását „Mint tudjuk - figyelmeztetett Daschle - a reagani gazdaságpolitika az árokba fordította az ország szekerét, és ugyanez lenne Bush elnök indítványainak a következménye is”. A demokraták szerint nem lehet egyszerre megvalósítani Bush minden ígéretét, mert az sokkal több pénzbe - több mint kétmillió dollárba - kerülne, mint azt ő állítja, és semmilyen garancia nincs arra, hogy a most jósolt növekedés meg is valósul majd. A demokraták arra is figyelmeztetnek, hogy a bushi adócsökkentés elsősorban a gazdagoknak kedvezne: az összeg 43 százalékát azok élveznék, akiknek évi 900 000 dollárnál nagyobb a bevételük. Bushnak mindamellett jó esélyei vannak arra, hogy adócsökkentési törvény tervezetét elfogadtassa a kongreszszussal - de feltehetőleg nem az eredeti, 1,6 billió dolláros, hanem valamivel - esetleg jóval kisebb összegben. PURGER Tibor KÜLPOLITIKA 3 A NATO tanulmányozza a Covic-javaslatot (Folytatás az 1. oldalról) Hozzáfűzte, hogy hétfőn erről tárgyalt az Európai Unió külügyminisztereivel, ma pedig Bécsbe utazik, hogy az EBESZ tanácsától eszközöket kérjen a kosovói választások megszervezésére, és reméli, hogy az év végéig megtartják őket”. Haekkerup a NATO Tanácsában a nagykövetekkel a politikai folyamatokról, a gazdaság talpra állításáról, valamint a közrend és béke szavatolásának módjáról tárgyalt. Ismét hangsúlyozta, noha arra számít, hogy az amnesztiáról szóló új szövetségi törvény elfogadásával az albán foglyok egy részét szabadon engedik, úgy véli, hogy minden ilyen foglyot át kell adni az UNMIK tagjainak, a misszió pedig felülvizsgálná eseteiket a nemzetközi törvénnyel összhangban. A kérdésre, tapasztalható-e bizonyos előrehaladás az eltűnt szerbek és más nemzetiségű polgárok ügyében, Haekkerup azt válaszolta, hogy ez nagyon bonyolult kérdés, amelyről a belgrádi hatóságokkal is tárgyalni kell. Hozzátette, az UNMIK reméli, hogy abban az esetben, ha előrehaladás tapasztalható az albán foglyokkal kapcsolatban, ugyanígy lesz az eltűnt személyekkel kapcsolatban is. (Beta) Kilencmilliárd dolláros sikkasztás Gondok a Moszkva körüli közúti gyűrűvel A Moszkva körüli közúti gyűrű építői a legszerényebb becslések szerint is legalább 256 milliárd rubelt - jelenlegi árfolyamon számolva közel kilencmilliárd dollárt - sikkasztottak el - közölte tegnap Mihail Zotov vezérőrnagy, az orosz belügyminisztérium nyomozati főosztályának helyettes vezetője. Az orosz főváros körüli, több mint 110 kilométeres körgyűrű építésének ügyében még 1999 végén indult vizsgálat az egyik orosz építőipari cég vezetése ellen. A nyomozás során megállapították, hogy a korszerű autóút - Jurij Luzskov polgármester büszkesége - szűkebb a tervezettnél, mindkét oldalról tíz-tíz centimétert „lespóroltak” a kivitelezők. Zotov tábornok szerint az igazságügyi szakértők kedden befejezték a próbafúrásokat is az Oroszország legkorszerűbb útjának számító sztrádán - szám szerint 180 furatból vettek mintákat a különböző szakaszokon -, s már első látásra komoly visszaéléseket tapasztaltak, azt, hogy az útépítők jelentősen eltértek a szabványoktól és követelményektől Még a szakértőket is meglepte, hogy a kivitelezők milyen durván megsértették az útépítési előírásokat - nyilatkozta az orosz belügyminisztérium képviselője a moszkvai útépítési panama kapcsán.