Magyar Szó, 2001. július (58. évfolyam, 151-171. szám)

2001-07-13 / 161. szám

dlNoOI Magyar Szó­­ban ÚJVIDÉK Vojvode Milica 1. tel/fax: 021/57-633 telefon: 021/57-505 Magyar Sió LVIII. évf., 161. (18 967.) szám Újvidék, 2001. július 13., péntek Ára 15 dinár A D­E­MOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA ISO 9001 NOVOSADSKA B­ANKA eppo// a& et/oveca ft/aaaaa/ V Elnapolták a fontos döntést A szövetségi parlament Polgárok Tanácsa a jövő héten tárgyal a szocialista, radikális, baloldali koalíció deklarációjáról - Leszavazták a tévéközvetítést, a szocialisták és a radikálisok kivonultak A Polgárok Tanácsa tegnap 12.30 óra tájban létszámhiány miatt félbesza­kította ülését, amelyen az alkotmányos rend védelméről szóló deklaráció ja­vaslatát kellett volna megvitatni. Dra­­goljub Micunovic, a Polgárok Tanácsá­nak elnöke bejelentette, hogy a követ­kező ülést a jövő héten tartják meg, „amikor lesz tévéközvetítés”. A tegnapi ülést a Szerbiai Szocialis­ta Párt, a Jugoszláv Baloldal és a Szerb Radikális Párt 49 képviselőjének köve­telésére hívták össze, és 12.25 órakor kezdődött. Az ellenzéki pártok az ügy­rendre hivatkozva­ követelték a tévé­­közvetítést, ezután Dragoljub Micuno­vic javasolta, hogy erről szavazzanak, és hogy a jövő héten tartsák meg az ülést, amelyen már lesz tévéközvetítés. A ja­vaslatot elvetették, mert a Polgárok Ta­nácsában jelenlevő 138 képviselő közül 67 szavazott rá. Öt szocialista képviselő követelte a szavazatok újbóli megszá­­molását, ezt Micunovic elvetette. Ezt követően a szocialisták és a radikálisok elhagyták az üléstermet. Ötvenkilenc képviselő maradt a teremben, ezért Micunovic létszámhiány miatt elhalasz­totta a deklaráció megvitatását. „Lét­számhiány van. Kitűzöm az új ülést, ha lesz tévéközvetítés, és viszontlátásra” - mondta Micunovic. Egyébként a képvi­selők egy teljes órán át azon vitatkoz­tak, hogy kötelező-e a tévéközvetítés. Dragoljub Micunovic úgy értékelte, hogy a parlament köteles szavatolni a tévéközvetítést, de a Szerbiai Rádió és Televízió nem köteles közvetíteni az ülést. Emlékeztetett arra, hogy az SZRT igazgatóbizottsága javasolta e közvetítések megszüntetését. MIT TARTALMAZ A DEKLARÁCIÓ? Az alkotmányos rend védelméről szóló deklaráció, amelynek megvitatá­sát a Polgárok Tanácsa tegnap elha­lasztotta, javasolja, hogy a szövetségi parlament követelje az illetékes állami szervektől, hogy indítsanak eljárást Zo­ran Dindic szerbiai kormányfő ellen „az alkotmányos rend megdöntése” miatt. A deklaráció javasolja továbbá, hogy a szövetségi parlament „a legeré­lyesebben ítélje el Slobodan Milosevic egykori elnök kiadatását, és állapítsa meg, hogy ez „alkotmány- és törvény­­ellenes, meggondolatlan lépés volt”. A deklarációjavaslatban az áll továbbá, hogy a szerbiai kormány döntése Milo­sevic kiadásáról mélyen ütközik a szerb és a Crna Gora-i nép állami és nemzeti érdekeivel, megszegi a JSZK és Szerbia Alkotmányával szavatolt alapvető em­beri jogokat. A deklaráció javasolja, hogy a szövetségi parlament állapítsa meg: a szerbiai kormánynak és Zoran Dindic szerbiai kormányfőnek az az ál­láspontja, hogy elveti a szövetségi al­kotmánybíróság illetékességét és dön­tését, a JSZK-t a széthullás peremére sodorta. „Ennek kapcsán a szövetségi parlament követeli a szövetségi kor­mánytól, hogy az illetékes állami szer­vek révén indítson eljárást Zoran Din­dic szerbiai kormányfő ellen az alkot­mányos rend megdöntése miatt” - áll a deklarációjavaslatban. (Beta) AZ ÚJVIDÉKI SZABADSÁG HÍD ÚJJÁÉPÍTÉSÉIG Hetente egyszer felnyitják a pontonhidat A jövő év tavaszán hajózható lesz a Duna Marija Raseta Vukosavljevic szerbiai közlekedési és távközlési miniszter teg­nap úgy nyilatkozott, hogy minden bi­zonnyal már a jövő héttől kezdve heten­te egyszer megnyitják az újvidéki pon­tonhidat, hogy átengedjék a hajókat. „A pontonhidat mindaddig meg fogják nyitni, amíg a Szabadság hídon nem indul meg a közlekedés” - mond­ta a miniszter asszony a Délkelet-euró­pai Együttműködési Kezdeményezés keretében a Duna-munkacsoport által tartott sajtóértekezleten. Jóslatai sze­rint a Duna a jövő év márciusában vagy áprilisában válik hajózhatóvá. Mint mondta, a környező országok megkö­zelítőleg egymillió dollárt veszítenek, mert a Duna nem hajózható, és egyet­értett abban, hogy a hídroncsok kie­melésére megszabott határidő nagyon hosszú. Edgar Busek, a Délkelet-euró­pai Együttműködési Kezdeményezés koordinátora tegnap elmondta, hogy megvitatták a hajózási utak javításával kapcsolatos projektumokat, amelyek­ben részt vesznek az ENSZ gazdasági bizottsága és a Világbank is. E projek­tumok a régióbeli elektronikus és tele­fonvonalak javítására, valamint a Duna-övezetben a szállítás jobb kihasz­nálására is vonatkoznak. Dejan Radojicic, a belgrádi Gépé­szeti Kar professzora a jugoszláviai pro­jektumokat fogja irányítani - mondta Busek. Radojicic szerint a Duna sokkal több egy közönséges folyami útnál, és arra az időre kell gondolni, amikor a Duna hajózható lesz. A megbeszélésen ismertetett projektumokkal kapcsolat­ban részletezte, hogy egyik projektum szerint a kamionokat fel lehet rakni a hajókra, amelyek a Dunán átszállítják ezeket az Európai Unió országain, megkerülve ezzel azokat a korlátozáso­kat, amelyek az említett országokban a kelet-európai teherjárművekre vonat­koznak. (Beta) Napos, meleg idő Időjárás-jelentésünk a 16. oldalon­­ . Strandszépe 2001. Szavazószelvény az 5. oldalon Veszélybe kerülhet a gazdasági és demokratikus átalakulás Az Európai Uniót aggasztja a politikai stabilitás hiánya a JSZK-ban Az Európai Uniót szemmel láthatóan aggasztja a fenyegetés, hogy a poli­tikai stabilitás hiánya a JSZK-ban veszélybe sodorhatja a hatalmon levő belg­rádi „szakértői-reformpárti csapatot”, amely eddig az Európai Bizottság, a Világbank és a nemzetközi közösség kitűnő tárgyalópartnere volt. Brüsszeli források tegnap elmondták a Beta hírügynökségnek, hogy ez elodázhatja, sőt talán kérdésessé is teheti a JSZK éppen csak hogy beindult gazdasági és demokratikus felépülését, mégpedig egy olyan pillanatban, ami­kor már elkészültek a projektumok és a nemrégen megtartott brüsszeli segé­lyezési konferencián összegyűlt 1,3 milliárd dollár. Márpedig ez még csak a kezdet, mivel az EU úgy tervezi, hogy 2006-ig 4 milliárd 650 millió eurót ruház be a nyugat-balkáni térségbe, s ennek az összegnek a felét a JSZK-nak szánták. A tizenötök diplomáciai vezetőinek hétfőn Brüsszelben kellene meghozniuk a végső döntést a JSZK-nak szánt 300 millió eurós külön makroökonómiai segélyről. Jugoszlávia éppen „hatalmas léptekkel” indult el az EU-hoz való közele­dés útján a stabilizációs és társulási folyamat révén, s az EU és a JSZK mun­kacsoportja július 23-án tartja meg ennek a témának szánt első találkozóját. Az új kabinet vagy kabinetek összetételének kérdése teljes mértékben az or­szág és politikai erőinek belügye, emelik ki az EU képviselői. Nem lenne szabad azonban „teljesen alávetni magukat a pillanatnyi poli­tikai érdekeknek, amelyek nagyon gyorsan, mindenekelőtt a szociális helyzet miatt, katasztrofálisaknak bizonyulnának rájuk nézve”. (Folytatása a 3. oldalon) Egyetértés a múlt megítélésében, nézetkülönbségek a jövőt illetően Szópárbaj az SZDE és az SZDP frakcióvezetői között a szerb parlament ülésén­­ Vita Srebrenicáról és a háborús bűnökről A Szerbiai Demokrata Párt és az SZDE képviselő­csoport­jainak főnökei a szerbiai parlamentben tegnap közölték, hogy képviselőik nézetkülönbségei kizárólag az ország jövő­beni politikájával kapcsolatosak, mert egyetértenek abban, hogy az egykori hatalom a felelős az elmúlt években történ­tekért, és hogy nem lépnek vele szövetségre. Dejan Mihajlov, a Szerbiai Demokrata Párt újonnan ala­kult képviselői csoportjának főnöke a napirenden nem sze­replő témakörök kiváltotta számos felszólalás után úgy nyi­latkozott, hogy egyetértenek a múlt megítélésében és a régi hatalom képviselői felelősségének a megállapításában. Azt üzente az ellenzéki képviselőknek, hogy nincs okuk ujjonga­ni, amiért az SZDP képviselői kiváltak az SZDE képviselői klubjából. „Tudjuk, hogy kik a politikai szövetségeseink, és azt is tudjuk, hogy kik nem lesznek azok. Eltérhetnek az ál­láspontjaink, de abban mindig egyet fogunk érteni, hogy önök a múlté, akik csak kárt okoztak Szerbiának az utóbbi tíz, illetve ötven évben” - üzente Mihajlovic, a radikálisok felszólalására válaszolva. Megismételte, hogy az SZDP támo­gatja azt a javaslatot, hogy egy parlamenti tényfeltáró bizott­ságot kell alakítani a srebrenicai események kivizsgálására, de hangsúlyozta, hogy az SZDP-t ebben az a cél vezérli, hogy megszűnjön a szerb nép kollektív felelősségének vádja, nem pedig az, hogy elítélje az állami televíziót, amiért szerdán este dokumentumfilmet sugárzott a srebrenciai bűncselek­ményekről, ahogyan azt az ülés elején a radikálisok kérték. Cedomir Jovanovic, az­ SZDE képviselői csoportjának ve­zetője egyik felszólalásában úgy értékelte, hogy az SZDP képviselői klubjának megalakítása nem kell hogy megörven­deztesse azokat, akik a legutóbbi választásokon vereséget szenvedtek. Mint mondta, az SZDP és az SZDE többi tagja között vannak politikai nézetkülönbségek, ez tette szüksé­gessé egy képviselői klub megalakítását, és bejelentették még két vagy három új képviselői klub megalakítását az egy­kor egységes SZDE-ben. Véleménye szerint ezeknek a nézet­­különbségeknek vannak következményei, de ismételten hangsúlyozta, hogy emiatt nem kell örülniük az egykori ha­talom képviselőinek. (Folytatása a 4. oldalon) Jó bulit csináltak szerdán este az újvidéki Exit nyári fesztiválon a legendás hírű Osibisa és a zágrábi Cubismo együtte­sek. A fesztivál még három napig tart, esténként, éjjelenként több tízezer fiatal örömére. Képünkön a főszínpad. (Bővebben a 10. oldalon)

Next