Magyar Szó, 2002. április (59. évfolyam, 77-100. szám)
2002-04-16 / 88. szám
2 KÜLPOLITIKA NEMZETKÖZI FIGYELŐ Powell egyelőre nem járt sikerrel A közel-keleti állapotok az Egyesült Államok érdekeit is veszélyeztetik A brit média tegnap nagy teret szentelt Colin Powell amerikai külügyminiszter közel-keleti missziójának. A jelentések közös nevezője, hogy a borúlátó cikkírók bizonytalan kimenetelűnek nevezik az ottani helyzetet. A BBC tegnapi híre szerint Colin Powell amerikai külügyminiszternek még mindig nem sikerült áttörést elérnie közel-keleti béketeremtő körútján. A tárcavezető azt mondta Arafatnak, tegyen eleget kötelezettségének, és vessen véget az izraeli polgári személyek ellen irányuló palesztin erőszaknak. Powellnek nem sikerült határozott választ kicsikarnia az izraeliektől a ciszjordániai behatolások felfüggesztéséről. Az izraeli hadsereg mindössze annyit közölt, hogy újra megnyit olyan területeket, amelyeket korábban zárt katonai övezetté nyilvánított. A THE DAILY TELEGRAPH szerint Powell igyekszik megmenteni a küldetését a kudarctól, miután az izraeli kormány nem volt hajlandó fontolóra venni a palesztinok azon javaslatát, hogy az izraeli hadsereg vonuljon ki a városaikból. Már Powellnek az Arafattal folytatott megbeszélései után adott nyiltkozata is sokatmondó: a három órán át tartó tárgyalásokat követően az amerikai külügyi tárcavezető annyit mondott, hogy „ez egy hasznos és építő jellegű” találkozó volt. Valójában az történt, hogy a két politikus előadásokat tartott egymásnak - értékeli a történteket a DT. A konzervatív lap foglalkozik az amerikai elnök álláspontjával is: Bush kormányzata eleinte igyekezett elkerülni a beavatkozást a közel-keleti békefolyamatba, de a válság olyannyira elharapózott azóta, hogy az USA veszélyben érzi az érdekeit a régióban. A The Daily Telegraph a palesztin vezető manőverezését is elemzi. Az újság az izraeli hadsereg forrásait idézi, hogy Arafat valószínűleg hozzájárult ahhoz, hogy inkább saját támogatói hajtsanak végre támadásokat és öngyilkos merényleteket Izrael ellen, mintsem más olyan radikális iszlám csoportok - például a Hamász -, amelyek fölött nincs befolyása. A DT szerint így megnőtt Arafat népszerűsége saját támogatói között, ám egyúttal a helyzet foglyává is lett, hiszen ha a Powell-misszió kudarcot vall, inkább a száműzetést választha majd, mintsem hogy belemenjen olyan rendezési feltételekbe, melyeket a palesztinok megalázónak tartanak. A THE GUARDIAN fontosnak tartja megemlíteni, hogy Powell vasárnap mosoly nélkül vált el Arafattól, míg pénteken, Saron társaságában szélesen mosolygott az újságírók előtt. A THE INDEPENDENT vezércikkben is foglalkozik a témával, és ebben megállapítja: a mostani borús jelek ellenére is akad két olyan reménysugár, amely a végső rendezés felé mutat. A lap szerint az egyik az, hogy minden forgalomban lévő rendezési terv végső soron egy olyan Izraellel és egy olyan palesztin állammal számol, melynek biztonságát e két fél, valamint a nemzetközi közösség garantálja. A másik ilyen jel az - vélekedik az Independent -, hogy ebben a rendezési folyamatban most már az Egyesült Államok is részt vállal, és fontos elemként emeli ki, hogy a „korábban nem egyenlő mércével mérő” Bush elnök is követelte most már az izraeli csapatok visszavonását a palesztin területekről. A BBC jelentése szerint a svájci LA TRIBUNE DE GENEVE ugyanakkor úgy tartja, hogy Powell körútjának első három napja semmiféle eredményt nem hozott. A lap rámutat arra, hogy az amerikai külügyminiszter folytatni készül ingázó diplomáciáját a Közel-Keleten - valamint Szíriában és Libanonban is -, és mindenkit mérsékletre szólít fel. A svájci újság szerint nehéz szabadulni attól a benyomástól, hogy ez a dicséretes törekvés túl későn jött létre a két leginkább érintett fél számára. Az újság úgy véli, hogy mind az izraeliek, mind pedig a palesztinok úgy hiszik: az idő nekik dolgozik. A német lapok eközben terrortámadásnak értékelik a múlt héten egy tunéziai üdülőhely zsinagógája előtt felrobbant teherautó esetét, annak ellenére, hogy a tunéziai kormány azt közölte: baleset történt. A FRANKFURTER RUNDSCHAU szerint a dzserbai merénylet kemény sokk volt a németek számára, akik mindeddig úgy látták: ők biztonságban érezhetik magukat. A lap felteszi a kérdést: milyen országot lehet terrorizmusmentesnek nevezni, ha ilyesmi előfordulhatott egy olyan, szigorú belbiztonsági ellenőrzés alatt élő államban is, amilyen Tunézia. Európának nincs más választása, mint hogy mindent megtegyen a világ tűzfészkeinek kioltásáért - szűri le a következtetést a frankfurti napilap és hozzáteszi: még akkor is, ha az nehéz, igen soványka eredményt hoz. Mint például az EU-elnökséget betöltő Spanyolországnak a közel-keleti közvetítési kísérlete. A BERLINER ZEITUNG is azt hangoztatja, hogy a terrorizmus elleni háború megnyerésének kulcsa a béke létrejötte Izrael és a palesztinok között. Az újság szerint még nem tudni, hogy melyik terrorista csoport áll a tunéziai zsinagóga elleni támadás mögött, ám azt tudjuk, hogy a közelkeleti konfliktust évtizedek óta egyik terrorista nemzedéket hozta létre a másik után. Ezért a terrorizmus elleni háborút nem lehet megnyerni a közel-keleti béke nélkül - véli a lap. (Márton) Saron izraeli miniszterelnök Kirohanás Duray ellen A budapesti nagygyűlésen elhangzott beszéde idézte elő a kemény szlovák bírálatokat Adja vissza képviselői mandátumát a Fidesz budapesti nagygyűlésén elhangzott beszéde miatt Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke - követeli Pozsonyban a magyarellenes kirohanásairól ismert ellenzéki erő, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS). Az SNS hétfőn nyilatkozatban jelezte: indítványozni fogja a parlament mentelmi bizottságánál, hogy a bizottság és a parlament plénuma Durayt szólítsa fel képviselői mandátumának visszaadására, mert budapesti kijelentéseivel egyértelműen az irredentizmus pártjára állt. Nyilatkozatában az SNS Duray pártját, az MKP-t is felszólítja, hogy nyilvánosan határolódjon el alelnöke Budapesten elhangzott - „Szlovákiát gyalázó ártalmas” - kijelentéseitől, mert ha az MKP ezt nem teszi meg, akkor Duray kijelentéseit az SNS a magyar párt hivatalos álláspontjának fogja tekinteni, és a hivatalos szlovák állami szerveket felszólítja, hogy a hatályos szlovák jogszabályok értelmében járjanak el Duray Miklós és a Magyar Koalíció Pártja ellen. Az SNS már januárban feljelentette Durayt azért, mert magyarigazolványt kért, s ezzel az SNS szerint megszegte a szlovákiai törvényeket, s ezt tette akkor is, amikor egy alkalommal azért maradt távol a szlovák törvényhozás fontos üléséről, mert a magyar Országgyűlés kedvezménytörvényt szentesítő ülésén vett részt - hangzanak az SNS vádjai. Magyar Sió 2002. április 16., kedd „Virtuális polgárháború” A magyarországi választási kampány nemzetközi sajtóvisszhangja Orbán mozgósítja híveit címmel számolt be hétfőn a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív lap a budapesti Kossuth téren a kormánypártok által rendezett nagygyűlésről. Matthias Rüb „komoly becslésekre” hivatkozva félmillióban adta meg a résztvevők számát. Orbán a falra festi az ördögöt címmel és Virtuális polgárháború minden szavazatért alcímmel közölt tudósítást a szociáldemokratákhoz közel álló Frankfurter Rundschau című újság. Ulrich Glauber meglátása szerint a MIÉP első fordulós kudarca óta a Fidesz- Magyar Polgári Párt teljesen magára maradt. Orbán csak abban reménykedhet, hogy a 71 százalékos részvételi arány a szavazás második fordulójában még tovább emelkedik. „A haza veszélyben van” - idézte a Frankfurter Rundschau Duray Miklósnak, a szlovákiai magyarság „uszító” politikusának a Kossuth téren elhangzott kijelentését. „Duray a nagygyűlésen leplezetlenül szólt a 15 millió magyar jövőjéről”, ami Glauber szerint megkongatta a vészharangokat a szomszédos államokban. A tudósító kitért az első forduló óta zajló, sok embert taszító „virtuális polgárháborúra" is, megírva: e-mailekben, SMS-üzenetekben és mobiltelefonos hívásokban egyesek nemzeti katasztrófát jósolnak egy kormányváltás esetére. A Die Presse című konzervatív, és a Der Standard című liberális bécsi lap hétfőn „Orbán Viktor óv a múlt erőitől”, illetve „Orbán Viktor: Igent fogtok mondani?” címmel számolt be a Fidesz-Magyar Polgári Párt szombati nagygyűléséről. A Die Presse arról írt, hogy a tömeg szinte végeláthatatlan volt a Kossuth téren, megemlítette a létszámra vonatkozó rendőri, illetve ellenzéki becsléseket, majd azt írta: akárhogyan volt is, Orbán Viktor, akinek pártja meglepetésszerűen a második helyre került a szocialisták mögött a választások első fordulóján, Budapestre invitálta híveit, s azok tömegesen jöttek. A nagygyűlés célja az volt, hogy a jobboldali politikai tábor minden erejét mozgósítsa és motiválja a választások második fordulójára. A Der Standard című liberális lapban a tudósító, Gregor Mayer félmillió résztvevőről szól, s megállapítja: vasárnap a még nyitott 131 választókerületből 85-ben kellene győzni a jobboldal jelöltjeinek, ami valószínűtlennek látszik. „És a közép-európai politika 38 éves ifjú csillaga, aki négy éven át uralkodott az országon, nem tud megbékélni a hatalom fenyegető elvesztésével... A hétfői román lapok többsége külföldi hírügynökségek és rádiók tudósításait ismertetve számolt be a Fidesz szombati választási nagygyűléséről, a Cotidianul pedig vezércikket szentelt a választásoknak. Orbán Viktor számára sajnálatos módon a határon túli magyaroknak nincs szavazati joguk Magyarországon, mert ha lenne, egészen másként alakult volna a magyarországi választások első fordulójának eredménye a Fidesz számára - írta a Cotidianul. A kereszténydemokrata irányultságú lap főszerkesztője írásában hangsúlyozta: a határon túli magyarokért politikai és gazdasági szempontból a Fidesz tette a legtöbbet, a kedvezménytörvénnyel politikai identitást is felajánlott a határon túli magyar közösségeknek. Míg Orbán veresége Magyarország számára csak természetes és feltehetően szükséges változást fog jelenteni, addig a határon túli magyarok számára - elsősorban Romániában - a magyar-magyar párbeszéd és a szervezeteiken belüli erőviszonyok módosulását vetíti előre - vélte a Cotidianul. Az MSZP nem fogja megszüntetni a Sapientia erdélyi magyar magánegyetem anyagi támogatását, a kedvezménytörvény végrehajtását, de az elképzelhető, hogy jobban megnézik, mire adjanak pénzt, Magyarország kevesebb tervben fog szerepet vállalni. A budapesti politikára talán a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a legérzékenyebb. Bár Orbán kormányzása nem volt képes az RMDSZ-ben Toró T. Tibor Reform Tömörülését hatalomra juttatni, a szocialisták esetleges győzelme a Markó Béla és Verestóy Attila nevével fémjelzett csoport erősödését hozza magával. Budapest erkölcsi és anyagi támogatása nélkül a Reform Tömörülés elszigeteltebb lesz, Tőkés László református püspök pedig feltehetően kikerül a közéletből - hangsúlyozta a Cotidianul vezércikke. Az Adevarul című lap külön kommentárt szentelt annak, hogy a magyarországi jobboldal „túllicitálja a nacionalista érzelmeket”. A lap szerint világosan látszik, hogy az első választási forduló eredményétől sokkolt Orbán Viktor magyar miniszterelnök utolsó megoldásként az agresszív nacionalizmus kártyáját igyekszik kijátszani, s ezzel egyebek között megpróbálja az Országgyűlésből kikerült szélsőjobboldali MIÉP szavazatait megszerezni. A Fidesz kivitte a tömegeket az utcára - írta a Curentul című lap, amely úgy vélte, hogy a szombati, a MIÉP segítségével szervezett megademonstráció láttán elgondolkodhatnak azok a politikai elemzők, akik az első forduló rendkívül szoros eredménye után már a szocialisták győzelméről beszélnek. Orbán Viktor leleplezte a pénztőkét - hangsúlyozta írásában a Ziua című lap, míg az Evenimentul Zilei azt emelte ki, hogy a konzervatívok kampányában erősödik a populista hangnem, és a magyar miniszterelnök hadat üzent a tőkének. A magyarországi választásokkal foglalkozik hétfői számában a romániai magyar nyelvű lapok közül a kolozsvári Szabadság, a Szatmári Friss Újság és a Háromszék. Soha nem övezte még olyan érdeklődés a magyarországi választásokat Erdélyben, mint az idén. A magyarázat egyszerű: a Fidesz-kormány alatt újra rivaldafénybe került a határon túli magyarság sorsa - írta a Kolozsváron megjelenő Szabadság. A szerző szerint profi módon elhitették, hogy ez a kormány egészen másként viszonyul az erdélyiekhez, mint az előzőek. Elhitették az erdélyi tömegekkel, hogy a segítség önzetlen, a szimbolikus támogatásokat pedig úgy adták el, mintha dollármilliók lennének. A valóság azonban az, hogy minden magyarországi kormány ugyanazt látta és fogja látni a határon kívüli magyarlakta területekben, amit az európai integrációs folyamat rákényszerít: a gazdasági expanzió egyik ideális régióját. A segítségnyújtás legolcsóbb és legegyszerűbb módja az erdélyi intézmények felújítása, versenyképessé tétele lett volna, de vadonatúj intézményeket kellett létrehozni ahhoz, hogy a segítség-befektetés megtérüljön. A befektetés csak akkor térül meg, ha a cég piacot nyer. Piacot - magyar nyelvű piacot - nyerni viszont csak más magyarok kárára lehetett Erdélyben. „Hódítják is a piacot az úgynevezett Fidesz-közeli intézmények, és ez természetes is: rozsdás erdélyi kardokkal nem lehet légelhárító ütegek ellen harcolni.” Bennünket az a kormány támogatna igazán, amelynek mandátuma után nem lehetne magyar népességcsökkenést kimutatni Erdélyben. Ilyen kormány viszont soha nem lesz Magyarországon, hiszen mi vagyunk a kiöregedő Magyar Köztársaság genetikai tartaléka - hangsúlyozta a lap. Az anyaország-szerep felvállalásának a létezését csak az utóbbi négy évben érzékelhettük. Az utóbbi négy évben nemcsak a mesét hallgattuk, hogy ki és mit szándékozik tenni érdekünkben, hanem kezdtek a hatásai érződni mindannak, amit tettek is értünk - írta a Szatmári Friss Újság. Nehéz szívvel kellene elfogadnunk azt, hogy a fiatal (és nem fiatal) magyar demokratáknak éppen azt rója fel a magyar társadalom nagyobbik fele, hogy a négy év alatt nem kizárólag csak az ország, és ezen belül kizárólag saját állampolgárainak a sorsáról, hanem teljes nemzetben gondolkodtak és cselekedtek. A valóság azonban az: az anyaországban élő magyarnak a legfőbb gondja a saját jóléte, megélhetése, munkája vagy munkanélkülisége. Az innen áttelepedett, már szavazati joggal rendelkezőknek is legfőbb elfoglaltságuk saját egyéni sorsuk. Ők sem visszafelé néznek, miránk, mint ahogyan mi azt szeretnénk. „Elítélni ezt a mentalitást még áttételesen, a magyar nemzetrészek tagjaiként sincs semmiféle jogosultságunk, hisz mi magunk is legtöbbször önös, érzelmi szempontjaink szerint ítéljük meg mindazt, ami odaát történik. Szombaton néhány órán át, amíg másfél millió ember kinyilvánított akaratában gyönyörködtünk, jó érzés volt magyar embernek lenni - írta kommentárjában a Háromszék. A szombati budapesti nagygyűlés a sajtóelemzések tárgya