Magyar Szó, 2004. október (61. évfolyam, 231-256. szám)
2004-10-26 / 252. szám
4 BELFÖLD belfold@magyarszo.co.yu Mim Sió Jogállam vagy revansizmus? Folytatás az 1. oldalról Egyébként, 1995-től kezdve, amikor a köztársaság a legsötétebb kommunista időkre emlékeztető törvénnyel nacionalizált minden községi vagyont, Szerbia legtöbb községében történtek ilyen esetek, de hogy az önkormányzatok elidegenítették a „nacionalizált” vagyonuk egy részét, anélkül, hogy erre a kormánytól engedélyt kaptak volna, és ezen esetek közül majdnem egy ellen sem tettek bűnvádi feljelentést. Feltesszük a kérdést: vajon a véletlen műve, hogy az egész belügyminisztérium arra összpontosít, hogy találjon Szabadkán egy ilyen esetet, méghozzá abból az időszakból, amikor Kasza József volt Szabadka községi képviselő-testületének elnöke? ! Úgy véljük, hogy akkor, amikor egyetlen bűnvádi feljelentést sem adtak át az ügyészségnek a legyilkolt albánok batajnicai tömegsírjai miatt, amikor a miloševići rendszer hatalmasai, mint Mihalj Kertes és Radoman Božović, szabadon sétálnak és élvezik a „tisztességgel” megszerzett vagyonuk áldásait, amikor tavasszal azt kiabálták Újvidék utcáin, hogy „Öld meg, gyilkold le a siptárt, hogy ne is létezzen”, és sem a kiabálókat, sem a szervezőket nem állította bíróság elé az ügyészség, akkor Szerbia és Montenegró legnagyobb nemzet kisebbségi elnökének megvádolása tulajdonképpen politikai tett, amelynek semmi köze sincs a jogállamhoz és a bűnüldözéshez. Továbbá a Kasza-eset nem az egy elszigetelt ügy, amelyben az aktuális köztársasági hatalom visszaél a belügyminisztériummal. A Dusan Mihajlovic volt belügyminiszter, Božidar Delic volt pénzügyminiszter elleni bűnvádi feljelentés stb. szemmel látható példái a rendszer politikai bosszúállásának, annak a rendszernek, amelyet már a választópolgárok egyharmada sem támogat, de élvezi az SZSZP fenntartás nélküli támogatását. Ebben a politikai leszámolásban a vajdasági magyarok közéleti személyiségei különösen érdekes célpontok, amióta a nemzetközi szervezetek figyelme ráirányult a Vajdaság legszámosabb nemzeti kisebbségét ért nacionalista támadásokra. Ékes példája a hatalom revansizmusának a Belgrádiból megrendelt, több hónapot késő rendőrségi vizsgálat a Magyar Szóban megrendezett honvédtalálkozóval kapcsolatban is, ami szintén összefüggésben van a vajdasági magyarok sanyarú helyzetének a világ elé tárásával. Ezúton üzenjük mindenkinek, határon belül és határon túl, hogy tekintet nélkül a támadásokra, nyomásgyakorlásra és zsarolásra, a Vajdasági Magyar Szövetség, mint eddig is, továbbra is következetesen harcol minden polgár teljes egyenjogúságáért, a polgári társadalom eljöveteléért, az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartásáért, a jog hatalmáért, Vajdaság autonómiájáért és azon belül a magyar közösségért, valamint Szerbia Európai Unióba és NATO-ba való belépéséért. Mint ahogy sem Milosevic, sem Seselj hatalma, úgy Kostunica és Dinkic demokratikusnak nevezett hatalma sem fog bennünket megijeszteni, sem visszatartani a céljaink eléréséért folytatott politikai harcunktól - áll a VMSZ elnökségének közleményében. KOSOVÓI VÁLASZTÁSOK Kihasználva és manipulálva Miodrag Radojevic, a Politikai Tudományok Intézetének szakembere úgy értékelte, a kosovói szerbek szinte egyhangú döntése, hogy bojkottálják a tartományi parlamenti választásokat, elszigeteltségük, tájékozatlanságuk, és a politikai jobboldal hagyományos támogatásának a következménye. Radojevic a belgrádi médiaközpontban a szerbiai politikai helyzetről tartott vitában hangsúlyozta, hogy a kosovói szerbekkel manipuláltak és kihasználták őket a Boris Tadić megdöntésére irányuló törekvésekben. Értékelése szerint Tadic elnököt és Vojislav Kostunica kormányfőt, jóllehet sok kérdésben ellentétes állásponton vannak, a kosovói szerbek helyzetének megoldási stratégiáját illetően is, egyes politikai okok továbbra is együttműködésre kényszerítik. Úgy tűnik, hogy a Demokrata Pártban is egyre erősödik az a nézet, amely szerint jelentősen radikalizálni kell a szerbiai kormányhoz való viszonyulást - mondta Radojevic. Snežana Dordevic, a Politikai Tudományok Karának képviseletében annak a véleményének adott hangot, hogy Tadic elnöknek a kosovói szerbekhez intézett, a választásokon való részvételre vonatkozó felhívása a kosovói kérdés európaizálására irányuló kísérlet, illetve az európai intézményekhez szóló felhívás volt arra, hogy fokozottabban kapcsolódjanak be a tartomány problémájának megoldásába. Értékelése szerint Kosovo demokratizálását, a tartományban élő szerbek normális életéhez szükséges feltételek megteremtését nem lehet önelszigeteléssel, durcáskodással, a világgal való veszekedéssel és ignorálással elérni. (Beta) A piaci szolgáltatók független szakszervezetének többezer képviselője egész Szerbiából tiltakozott tegnap a pénzügyminisztérium épülete előtt, és követelte, hogy rájuk ne vonatkoztassák az adómemóriás pénztárgépek bevezetésének kötelességét. A piaci árusok leállították a forgalmat a Belgrád központjában levő Nemanja utcában, és bejelentették, hogy ott maradnak, amíg nem teljesítik követeléseiket. Az egybegyűltek követelik a szerbiai kormánytól, hogy a nyitott bevásárlóközpontokra és a piaci árusokra ne vonatkozzon az adómemóriás pénztárgépek bevezetésének kötelezettsége, mivel az árusok csaknem 30 százaléka írástudatlan. (Beta) Növekszik a devizatakarék A Szerbiai Nemzeti Bank közölte,, hogy az év elejétől október 19-ig Szerbiában 25 százalékkal növekedett az új devizatakarék, és 1,3 milliárd dollárnyi. A tavalyi december 31-i devizabetétekhez képest az összeg 261,4 millió euróval növekedett, azaz a devizabetétek naponta átlagban 1,3 millió euróval növekedtek. Az elmúlt három hónapban a betétek összegét tekintve a vezető bankokban állandóan növekedtek a devizabetétek, és növekednek a polgárok által hosszabb időre lekötött devizabetétek is - áll az SZNB közleményében, amely hozzáteszi, hogy az új devizabetétek értékének több mint a felét a 3000-25 000 eurós betétek képezik. Az SZNB értékelése szerint ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a polgároknak egyre több bizalma van a bankszektorba. (Beta) A párbeszédért, a megbékélésért Folytatás az 1. oldalról Hogy ez a cél megvalósulhasson, maradéktalanul meg kell állapítani a múltban elkövetett hibákat, és vállalni kell mindazt, ami megtörtént, hogy hasonló soha többé ne ismétlődhessen meg. A Duna menti németek és leszármazottaik mostani látogatása fontos lépés a megbékélés útján, a politikai, a társadalmi élet általános normalizálódásának folyamatában Vajdaságban. A párbeszédért, a békéért, a megbékélésért elnevezéssel szervezték meg a vendégek vajdasági programját. Tegnap ellátogattak a Vajdasági Múzeumba, és megtekintették Újvidék város nevezetességeit. Este a hajón fogadták tartományunk világi és egyházi elöljáróit, méltóságait. Ma több csoportban látogatnak el Verbászra, Okérre (Zmajevóra), Kucorára, Cservenkára, Szivácra, Zomborba, Járekra, Titelre, Sajkásszentivánra (Sajkásra), Budiszavára, Futakra, Dunacsébre (Celarevóra), Krcedinbe, Pazovára, Zimonyba és Belgrádba. Szerdán fogadást rendeznek részükre a Tartományi Képviselőházban. A tervek szerint a vendégek és a vendéglátók ökumenikus istentiszteleten is részt vesznek Újvidéken. ■ S.T. G. Lopott táblás kocsiból lőttek Szerbia és Montenegró Honvédelmi Minisztériuma közölte, hogy az egyik katonai járműről leszerelték a rendszámtáblát, amit később a vasárnap esti Belgrád-Sid autópályán történt lövöldözésben használt gépkocsira szereltek fel. A minisztériumi közlemény szerint a P 1410 számú rendszámtáblát a Kataniceva 15. alatti létesítmény előtt parkoló Golf gépkocsiról szerelték le. A táblát október 15-ére virradó éjszaka lopták el. A katonai rendőrség október 15-én elvégezte a helyszínelést, és jegyzőkönyvbe vette a rendszámtábla eltűnését. A Belgrád-Sid autópályán vasárnap este, a nagybani piachoz vezető útnál elkövetett lövöldözésben életét vesztette a brusi Dejan Zivančević (25) aki a BMW gépkocsit vezette. A rendőrség megállapította, hogy a három megtámadott gépkocsi egyikében Andrija Draskovic volt. A lövöldözés után a belgrádi illetékességű Dejan Tukicot (34), Nebojša Dordevicet (35) és Vladimir Kmezic'et (32) a belgrádi Sürgősségi Központba szállították. Valamennyien Draskovic' testőrei, és a Bg 957-512 rendszámtáblájú BMW-ben voltak. Tukić és Dordevic súlyosabb, Kmezic könnyebb sérülést szenvedett. A rendőrség erélyes nyomozást indított. A zimonyi Szletnički pót utcában felgyújtották a VJ P 1410 rendszámtáblájú Mercedes személygépkocsit, a rendőrség feltételezi, hogy ez kapcsolatban áll a vasárnap esti lövöldözéssel. A rendőrség a gépkocsiban két automata puskát talált. (Beta) 2004. október 26., kedd Fény derül a titokra? Ma kerül napirendre az információk hozzáférhetőségét szavatoló törvénytervezet Ma nyit a szerbiai parlament arról a törvénytervezetről vitát, amely a közvélemény és intézmények számára fontos információk hozzáférhetőségét szavatolja. A törvénytervezetet a kormány már több mint egy éve elkészítette és a parlament elé terjesztette, és még a múlt év novemberében szerette volna, ha elfogadják, de erre nem került sor. Ez a törvény első alkalommal kötelezné az állami szerveket arra, hogy egyes adatokat a nyilvánosság elé tárjanak. A törvénytervezet azt az információt tartja fontosnak a nyilvánosság számára, amellyel valamely hatalmi szerv rendelkezik, és meghatározott dokumentumban található. Ide sorol minden olyan információt, amelyre a közvélemény jogos érdeklődést formál. Az információk szabad hozzáférhetőségéről szóló törvény jelentősége elsősorban az, hogy bárki, vagyis mindenki számára betekintést enged a nyilvános dokumentumokba a nyilvános szerveknél, vagyis az állami és a tartományi szerveknél, a helyi önkormányzatoknál, valamint néhány esetben magánszemélyeknél is. A kérelmező lehet bárki, függetlenül állampolgárságától, lakhelyétől, nemzet, vallási, etnikai, valamint nemi hovatartozásától. A törvénytervezet olyan eseteket is rendszabályoz, amikor az információ közzététele a polgárok egészségét vagy emberi életeket veszélyeztethet, esetleg egyéni jogokat sért. Azokat az eseteket is szabályozza, amikor az információk nyilvánosságra hozatala megakadályozná valamely bűntény meghiúsítását vagy feltárását, esetleg a bírósági per lefolytatását, valamint ha azzal veszélybe sodorná az ország védelmét és a nemzetbiztonságot. A törvénytervezet szerint annak a polgárnak, aki bizonyos információhoz szeretne jutni, írásos kérelemmel kell fordulnia az illetékes hatalmi szervhez, amelynek 15 napon belül tudatnia kell a kérelmezővel, birtokolja-e a kért információt. A kérdéses információt ki kell adnia a kérelmezőnek. Abban az esetben, ha a hatalmi szerv nem képes 15 napon belül rendelkezésre bocsátani az információt, legkésőbb negyven napon belül értesítenie kell a kérelmezőt. A törvénytervezet szerint a hatalmi szervek felelősséggel tartoznak azokban az esetekben, amikor egyes sajtóorgánumokkal szemben megkülönböztető intézkedéseket foganatosítanak, vagy nem mutatják be a kért dokumentumot. Az a köztisztviselő, aki a törvényt megszegi, e tervezet szerint ötezer dinártól ötvenezer dinárig terjedő pénzbírsággal büntethető. A törvénytervezet előirányozza egy megbízott ember kinevezését is, akit a parlament választ ki. Ő lenne az a személy, akinél panaszt lehetne tenni, ha mégsem kapnánk meg a kért információt. A megbízott mandátuma hét évre szólna, munkája független lenne, nem szabad az állami szervek, vagy más személyek parancsát, utasítását követnie. A múlt év végén a kormány nyilvános kerekasztal-beszélgetéseket tartott néhány városban a törvénytervezetről. Az újvidéki tárgyaláson Maurizio Massari, az EBESZ Szerbia és Montenegró-i misszióvezetője elmondta, hogy e törvény meghozatala nagyon fontos lépés Szerbia és Crna Gora számára az Európai Unió felé való közeledésben. Hozzátette, a médiumok reformja egyik legfontosabb előfeltétele, hogy országunk belátható időn belül csatlakozzon az európai integrációkhoz, s ezért az EBESZ támogatni fogja a parlamentben való elfogadását. A nem kormányzati szervek az információk hozzáférhetőségének szabadságát szavatoló törvényjavaslatban főleg azt kifogásolták, hogy a kormány, a képviselőház, valamint az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság és a Köztársasági Bíróság a törvényjavaslat szerint érinthetetlen a megbízott számára. Neheztelték, hogy túl nagy szabadságot engedélyez a törvényjavaslat e szerveknek. Hangsúlyozták félelmüket attól, hogy a tőlük kért dokumentumok nagy hányada a titkos megjelölést fogja viselni. ■ ZSOLDOS Zsaklina Draskovic: Milosevic szervezte a merényletet Folytatás az 1. oldalról Slobodan Milosevic 1999-ben, a hágai vádirattal szembesülve, engem jelölt ki likvidálásra - hangsúlyozta Draskovic. Milorad Ulemek, az elsőrendű vádlott kérdéseire válaszolva Draskovic azt mondta, hogy a különleges egységek egykori parancsnokát a DOS-hatalom védelembe vette, és október 5-e hősének nyilvánította. Draskovics a védőügyvédek kérdéseire válaszolva többször is kijelentette, hogy „a bűncselekmény után is bűncselekményt követnek el, mert a bírósági per cirkuszi előadássá és a bűncselekmény áldozatainak megcsúfolásává válik”. Tegnap nyilatkozott Milan Zec, a Jugoszláv Katonaság haditengerészetének nyugalmazott tengernagya is. Elmondta, hogy a katonaság tagjai milyen logisztikai támogatásban részesítettek bizonyos embereket a szerbiai Állambiztonsági Szolgálatból, akiknek feladatuk volt Montenegróban. Május elején, amikor jelentést tettem Belgrádban, Nebojša Pavković tábornok azt mondta, hogy az Állambiztonsági Szolgálatnak vannak tervei a haditengerészet övezetében, és ennek érdekében gépkocsikat és szállást kell adni nekik. Az Állambiztonsági Szolgálattal való munka rendszeres volt, és közöltem a feladatot a helyettesemnek - mondta Zec. Közlése szerint egy hónap múltán megjelent a kaszárnyában az Állambiztonsági Szolgálat embere és azt mondta, hogy gépkocsira, egyenruhákra és szállásra van szüksége három személy számára. Elmondta továbbá, hogy a Jugoszláv Katonaság napján, június 16-án azt az információt kapta helyettesétől, Miladin Vojinovictól, hogy az Állambiztonsági Szolgálat tagjai befejezték a munkát. Nem láttam ebben semmi olyasmit, ami eltért volna az addig végzett tevékenységektől - magyarázta Zec, csak, mint mondta, az volt furcsa, hogy siettek helikopteren elszállítani Szerbiába az Állambiztonsági Szolgálat embereit. Az Ivan Stambolić, Szerbia elnöksége egykori elnökének elrablásával és meggyilkolásával, továbbá a Draskovic elleni budvai merényletkísérlettel Milorad Ulemeket, továbbá Branko Berceket, Leonid Milivojevićet és Nenad Ilicet, a különleges egységek tagjait, valamint Radomir Markoviról, az Állambiztonsági Szolgálat egykori vezetőjét, Nebojša Pavkovic tábornokot, a Jugoszláv Katonaság egykori vezérkari főnökét és Milorad Bracanovicot, a Biztonsági Informatív Ügynökség (BIA) egykori vezetőhelyettesét vádolják. Slobodan Miloševićnek, Jugoszlávia egykori elnökének bírósági perét külön folytatják, őt azzal terhelik, hogy a vádlottakat alantas szándékból felbújtatta Stambolic és Drašković meggyilkolására. (Beta)