Magyar Szó, 2004. október (61. évfolyam, 231-256. szám)

2004-10-26 / 252. szám

4 BELFÖLD belfold@magya­r­szo.co.yu Mim Sió Jogállam vagy revansizmus? Folytatás az 1. oldalról Egyébként, 1995-től kezdve, amikor a köztársaság a legsötétebb kommunista időkre emlékeztető törvénnyel nacionali­­zált minden községi vagyont, Szerbia leg­több községében történtek ilyen esetek, de hogy az önkormányzatok elidegenítet­ték a „nacionalizált” vagyonuk egy részét, anélkül, hogy erre a kormánytól enge­délyt kaptak volna, és ezen esetek közül majdnem egy ellen sem tettek bűnvádi feljelentést. Feltesszük a kérdést: vajon a véletlen műve, hogy az egész belügyminisztérium arra összpontosít, hogy találjon Szabad­kán egy ilyen esetet, méghozzá abból az időszakból, amikor Kasza József volt Sza­badka községi képviselő-testületének el­nöke? ! Úgy véljük, hogy akkor, amikor egyet­len bűnvádi feljelentést sem adtak át az ügyészségnek a legyilkolt albánok bataj­­nicai tömegsírjai miatt, amikor a miloše­­vići rendszer hatalmasai, mint Mihalj Kertes és Radoman Božović, szabadon sé­tálnak és élvezik a „tisztességgel” meg­szerzett vagyonuk áldásait, amikor ta­vasszal azt kiabálták Újvidék utcáin, hogy „Öld meg, gyilkold le a siptárt, hogy ne is létezzen”, és sem a kiabálókat, sem a szer­vezőket nem állította bíróság elé az ügyészség, akkor Szerbia és Montenegró legnagyobb nemzet kisebbségi elnöké­nek megvádolása tulajdonképpen politi­­kai tett, amelynek semmi köze sincs a jogállamhoz és a bűnüldözéshez. Továbbá a Kasza-eset nem az egy elszi­getelt ügy, amelyben az aktuális köztársa­sági hatalom visszaél a belügyminisztéri­ummal. A Dusan Mihajlovic volt belügy­miniszter, Božidar Delic volt pénzügymi­niszter elleni bűnvádi feljelentés stb. szemmel látható példái a rendszer politi­kai bosszúállásának, annak a rendszer­nek, amelyet már a választópolgárok egy­­harmada sem támogat, de élvezi az SZSZP fenntartás nélküli támogatását. Ebben a politikai leszámolásban a vajda­sági magyarok közéleti személyiségei kü­lönösen érdekes célpontok, amióta a nemzetközi szervezetek figyelme ráirá­nyult a Vajdaság legszámosabb nemzeti kisebbségét ért nacionalista támadások­ra. Ékes példája a hatalom revansizmusá­­nak a Belgrádiból megrendelt, több hó­napot késő rendőrségi vizsgálat a Magyar Szóban megrendezett honvédtalálkozó­val kapcsolatban is, ami szintén összefüg­gésben van a vajdasági magyarok sanyarú helyzetének a világ elé tárásával. Ezúton üzenjük mindenkinek, hatá­ron belül és határon túl, hogy tekintet nélkül a támadásokra, nyomásgyakorlás­ra és zsarolásra, a Vajdasági Magyar Szö­vetség, mint eddig is, továbbra is követke­zetesen harcol minden polgár teljes egyenjogúságáért, a polgári társadalom eljöveteléért, az emberi és kisebbségi jo­gok tiszteletben tartásáért, a jog hatalmá­ért, Vajdaság autonómiájáért és azon be­lül a magyar közösségért, valamint Szer­bia Európai Unióba és NATO-ba való be­lépéséért. Mint ahogy sem Milosevic, sem Seselj hatalma, úgy Kostunica és Dinkic demokratikusnak nevezett hatalma sem fog bennünket megijeszteni, sem vissza­tartani a céljaink eléréséért folytatott po­litikai harcunktól - áll a VMSZ elnöksé­gének közleményében. KOSOVÓI VÁLASZTÁSOK Kihasználva és manipulálva Miodrag Radojevic, a Politikai Tudo­mányok Intézetének szakembere úgy ér­tékelte, a kosovói szerbek szinte egyhan­gú döntése, hogy bojkottálják a tartomá­nyi parlamenti választásokat, elszigetelt­ségük, tájékozatlanságuk, és a politikai jobboldal hagyományos támogatásának a következménye. Radojevic­ a belgrádi mé­diaközpontban a szerbiai politikai hely­zetről tartott vitában hangsúlyozta, hogy a kosovói szerbekkel manipuláltak és ki­használták őket a Boris Tadić megdönté­sére irányuló törekvésekben. Értékelése szerint Tadic elnököt és Vojislav Kostuni­ca kormányfőt, jóllehet sok kérdésben el­lentétes állásponton vannak, a kosovói szerbek helyzetének megoldási stratégiá­ját illetően is, egyes politikai okok to­vábbra is együttműködésre kényszerítik. Úgy tűnik, hogy a Demokrata Pártban is egyre erősödik az a nézet, amely szerint jelentősen radikalizálni kell a szerbiai kormányhoz való viszonyulást - mondta Radojevic. Snežana Dordevic, a Politikai Tudo­mányok Karának képviseletében annak a véleményének adott hangot, hogy Tadic elnöknek a kosovói szerbekhez intézett, a választásokon való részvételre vonatkozó felhívása a kosovói kérdés európaizálásá­­ra irányuló kísérlet, illetve az európai in­tézményekhez szóló felhívás volt arra, hogy fokozottabban kapcsolódjanak be a tartomány problémájának megoldásába. Értékelése szerint Kosovo demokratizálá­sát, a tartományban élő szerbek normális életéhez szükséges feltételek megterem­tését nem lehet önelszigeteléssel, durcás­­kodással, a világgal való veszekedéssel és ignorálással elérni. (Beta) A piaci szolgáltatók független szakszervezetének többezer képviselője egész Szerbiából tiltakozott tegnap a pénzügyminisztérium épülete előtt, és követel­te, hogy rájuk ne vonatkoztassák az adómemóriás pénztárgépek bevezetésé­nek kötelességét. A piaci árusok leállították a forgalmat a Belgrád központjában levő Nemanja utcában, és bejelentették, hogy ott maradnak, amíg nem teljesítik követelé­seiket. Az egybegyűltek követelik a szerbiai kormánytól, hogy a nyitott bevásárlóköz­pontokra és a piaci árusokra ne vonatkozzon az adómemóriás pénztárgépek beveze­tésének kötelezettsége, mivel az árusok csaknem 30 százaléka írástudatlan. (Beta) Növekszik a devizatakarék A Szerbiai Nemzeti Bank közölte,, hogy az év elejétől október 19-ig Szerbiában 25 százalékkal növeke­dett az új devizatakarék, és 1,3 milli­árd dollárnyi. A tavalyi december 31-i devizabetétekhez képest az összeg 261,4 millió euróval növeke­dett, azaz a devizabetétek naponta át­lagban 1,3 millió euróval növeked­tek. Az elmúlt három hónapban a be­tétek összegét tekintve a vezető ban­kokban állandóan növekedtek a devi­zabetétek, és növekednek a polgárok által hosszabb időre lekötött deviza­betétek is - áll az SZNB közleményé­ben, amely hozzáteszi, hogy az új de­vizabetétek értékének több mint a fe­lét a 3000-25 000 eurós betétek ké­pezik. Az SZNB értékelése szerint ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a polgároknak egyre több bizalma van a bankszektorba. (Beta) A párbeszédért, a megbékélésért Folytatás az 1. oldalról Hogy ez a cél megvalósulhasson, ma­radéktalanul meg kell állapítani a múlt­ban elkövetett hibákat, és vállalni kell mindazt, ami megtörtént, hogy hasonló soha többé ne ismétlődhessen meg. A Duna menti németek és leszármazottaik mostani látogatása fontos lépés a megbé­kélés útján, a politikai, a társadalmi élet általános normalizálódásának folyamatá­ban Vajdaságban. A párbeszédért, a békéért, a megbé­kélésért elnevezéssel szervezték meg a vendégek vajdasági programját. Tegnap ellátogattak a Vajdasági Múzeumba, és megtekintették Újvidék város nevezetes­ségeit. Este a hajón fogadták tartomá­nyunk világi és egyházi elöljáróit, méltó­ságait. Ma több csoportban látogatnak el Verbászra, Okérre (Zmajevóra), Kucorá­­ra, Cservenkára, Szivácra, Zomborba, Já­­rekra, Titelre, Sajkásszentivánra (Sajkás­ra), Budiszavára, Futakra, Dunacsébre (Celarevóra), Krcedinbe, Pazovára, Zi­­monyba és Belgrádba. Szerdán fogadást rendeznek részükre a Tartományi Képvi­selőházban. A tervek szerint a vendégek és a vendéglátók ökumenikus istentiszte­leten is részt vesznek Újvidéken. ■ S.T. G. Lopott táblás kocsiból lőttek Szerbia és Montenegró Honvédelmi Minisztériuma közölte, hogy az egyik ka­tonai járműről leszerelték a rendszám­­táblát, amit később a vasárnap esti Belg­­rád-Sid autópályán történt lövöldözés­ben használt gépkocsira szereltek fel. A minisztériumi közlemény szerint a P 1410 számú rendszámtáblát a Katanic­eva 15. alatti létesítmény előtt parkoló Golf gépkocsiról szerelték le. A táblát október 15-ére virradó éjszaka lopták el. A kato­nai rendőrség október 15-én elvégezte a helyszínelést, és jegyzőkönyvbe vette a rendszámtábla eltűnését. A Belgrád-Sid autópályán vasárnap este, a nagybani piachoz vezető útnál el­követett lövöldözésben életét vesztette a brusi Dejan Zivančević (25) aki a BMW gépkocsit vezette. A rendőrség megálla­pította, hogy a három megtámadott gép­kocsi egyikében Andrija Draskovic volt. A lövöldözés után a belgrádi illetékességű Dejan Tukic­ot (34), Nebojša Dordevicet (35) és Vladimir Kmezic'et (32) a belgrá­di Sürgősségi Központba szállították. Va­lamennyien Draskovic' testőrei, és a Bg 957-512 rendszámtáblájú BMW-ben vol­tak. Tukić és Dordevic­ súlyosabb, Kmezic könnyebb sérülést szenvedett. A rendőr­ség erélyes nyomozást indított. A zimonyi Szletnički pót utcában felgyújtották a VJ P 1410 rendszámtáblájú Mercedes személy­­gépkocsit, a rendőrség feltételezi, hogy ez kapcsolatban áll a vasárnap esti lövöl­dözéssel. A rendőrség a gépkocsiban két automata puskát talált. (Beta) 2004. október 26., kedd Fény derül a titokra? Ma kerül napirendre az információk hozzáférhetőségét szavatoló törvénytervezet Ma nyit a szerbiai parlament arról a törvénytervezetről vitát, amely a közvéle­mény és intézmények számára fontos információk hozzáférhetőségét szavatol­ja. A törvénytervezetet a kormány már több mint egy éve elkészítette és a par­lament elé terjesztette, és még a múlt év novemberében szerette volna, ha el­fogadják, de erre nem került sor. Ez a törvény első alkalommal kötelezné az állami szerveket arra, hogy egyes adato­kat a nyilvánosság elé tárjanak. A törvénytervezet azt az információt tartja fontosnak a nyilvánosság számára, amellyel valamely hatalmi szerv rendelkezik, és meghatározott dokumentumban található. Ide sorol minden olyan információt, amelyre a közvéle­mény jogos érdeklődést formál. Az információk szabad hozzáférhetőségéről szóló tör­vény jelentősége elsősorban az, hogy bárki, vagyis mindenki számára betekintést en­ged a nyilvános dokumentumokba a nyilvános szerveknél, vagyis az állami és a tarto­mányi szerveknél, a helyi önkormányzatoknál, valamint néhány esetben magánszemé­lyeknél is. A kérelmező lehet bárki, függetlenül állampolgárságától, lakhelyétől, nem­zet, vallási, etnikai, valamint nemi hovatartozásától. A törvénytervezet olyan eseteket is rendszabályoz, amikor az információ közzététe­le a polgárok egészségét vagy emberi életeket veszélyeztethet, esetleg egyéni jogokat sért. Azokat az eseteket is szabályozza, amikor az információk nyilvánosságra hozatala megakadályozná valamely bűntény meghiúsítását vagy feltárását, esetleg a bírósági per lefolytatását, valamint ha azzal veszélybe sodorná az ország védelmét és a nemzetbiz­tonságot. A törvénytervezet szerint annak a polgárnak, aki bizonyos információhoz szeretne jutni, írásos kérelemmel kell fordulnia az illetékes hatalmi szervhez, amelynek 15 na­pon belül tudatnia kell a kérelmezővel, birtokolja-e a kért információt. A kérdéses in­formációt ki kell adnia a kérelmezőnek. Abban az esetben, ha a hatalmi szerv nem ké­pes 15 napon belül rendelkezésre bocsátani az információt, legkésőbb negyven napon belül értesítenie kell a kérelmezőt. A törvénytervezet szerint a hatalmi szervek felelősséggel tartoznak azokban az ese­tekben, amikor egyes sajtóorgánumokkal szemben megkülönböztető intézkedéseket foganatosítanak, vagy­ nem mutatják be a kért dokumentumot. Az a köztisztviselő, aki a törvényt megszegi, e tervezet szerint ötezer dinártól öt­venezer dinárig terjedő pénzbírsággal büntethető. A törvénytervezet előirányozza egy megbízott ember kinevezését is, akit a parlament választ ki. Ő lenne az a személy, aki­nél panaszt lehetne tenni, ha mégsem kapnánk meg a kért információt. A megbízott mandátuma hét évre szólna, munkája független lenne, nem szabad az állami szervek, vagy más személyek parancsát, utasítását követnie. A múlt év végén a kormány nyilvános kerekasztal-beszélgetéseket tartott néhány városban a törvénytervezetről. Az újvidéki tárgyaláson Maurizio Massari, az EBESZ Szerbia és Montenegró-i misszióvezetője elmondta, hogy e törvény meghozatala na­gyon fontos lépés Szerbia és Crna Gora számára az Európai Unió felé való közeledés­ben. Hozzátette, a médiumok reformja egyik legfontosabb előfeltétele, hogy orszá­gunk belátható időn belül csatlakozzon az európai integrációkhoz, s ezért az EBESZ támogatni fogja a parlamentben való elfogadását. A nem kormányzati szervek az információk hozzáférhetőségének szabadságát sza­vatoló törvényjavaslatban főleg azt kifogásolták, hogy a kormány, a képviselőház, vala­mint az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság és a Köztársasági Bíróság a törvény­­javaslat szerint érinthetetlen a megbízott számára. Neheztelték, hogy túl nagy szabad­ságot engedélyez a törvényjavaslat e szerveknek. Hangsúlyozták félelmüket attól, hogy a tőlük kért dokumentumok nagy hányada a titkos megjelölést fogja viselni. ■ ZSOLDOS Zsaklina Draskovic: Milosevic szervezte a merényletet Folytatás az 1. oldalról Slobodan Milosevic 1999-ben, a hágai vádirattal szembesülve, engem jelölt ki likvidálásra - hangsúlyozta Draskovic. Milorad Ulemek, az elsőrendű vád­lott kérdéseire válaszolva Draskovic­ azt mondta, hogy a különleges egységek egy­kori parancsnokát a DOS-hatalom véde­lembe vette, és október 5-e hősének nyil­vánította. Draskovics a védőügyvédek kérdéseire válaszolva többször is kijelentette, hogy „a bűncselekmény után is bűncselek­ményt követnek el, mert a bírósági per cirkuszi előadássá és a bűncselekmény ál­dozatainak megcsúfolásává válik”. Tegnap nyilatkozott Milan Zec, a Ju­goszláv Katonaság haditengerészetének nyugalmazott tengernagya is. Elmondta, hogy a katonaság tagjai milyen logisztikai támogatásban részesítettek bizonyos em­bereket a szerbiai Állambiztonsági Szol­gálatból, akiknek feladatuk volt Monte­negróban. Május elején, amikor jelentést tettem Belgrádban, Nebojša Pavković tá­bornok azt mondta, hogy az Állambizton­sági Szolgálatnak vannak tervei a hadi­­tengerészet övezetében, és ennek érde­kében gépkocsikat és szállást kell adni nekik. Az Állambiztonsági Szolgálattal való munka rendszeres volt, és közöltem a feladatot a helyettesemnek - mondta Zec. Közlése szerint egy hónap múltán megjelent a kaszárnyában az Állambiz­tonsági Szolgálat embere és azt mondta, hogy gépkocsira, egyenruhákra és szállás­ra van szüksége három személy számára. Elmondta továbbá, hogy a Jugoszláv Ka­tonaság napján, június 16-án azt az infor­mációt kapta helyettesétől, Miladin Voji­­novic­tól, hogy az Állambiztonsági Szolgá­lat tagjai befejezték a munkát. Nem lát­tam ebben semmi olyasmit, ami eltért volna az addig végzett tevékenységektől - magyarázta Zec, csak, mint mondta, az volt furcsa, hogy siettek helikopteren el­szállítani Szerbiába az Állambiztonsági Szolgálat embereit. Az Ivan Stambolić, Szerbia elnöksége egykori elnökének elrablásával és meggyilkolásával, továbbá a Draskovic­ el­leni budvai merényletkísérlettel Milorad Ulemeket, továbbá Branko Berceket, Le­onid Milivojevićet és Nenad Ilic­et, a kü­lönleges egységek tagjait, valamint Rado­mir Markoviról, az Állambiztonsági Szol­gálat egykori vezetőjét, Nebojša Pavkovic tábornokot, a Jugoszláv Katonaság egy­kori vezérkari főnökét és Milorad Braca­­novicot, a Biztonsági Informatív Ügy­nökség (BIA) egykori vezetőhelyettesét vádolják. Slobodan Miloševićnek, Jugoszlávia egykori elnökének bírósági perét külön folytatják, őt azzal terhelik, hogy a vádlot­takat alantas szándékból felbújtatta Stam­­bolic és Drašković meggyilkolására. (Beta)

Next