Magyar Szó, 2005. december (62. évfolyam, 283-308. szám)
2005-12-01 / 283. szám
Folytatódtak a tárgyalások a Valutaalappal A Szerbiai Nemzeti Bankban tegnap folytatódtak a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalap missziója, valamint a Szerbia és Montenegró-i küldöttség között a nemzetközi pénzügyi intézménnyel kötött pénzügyi megállapodás utolsó revíziójának sikeres lezárása során felmerült, megoldatlan kérdésekről. A tervek szerint a tárgyalások a hét végéig tartanak, és megvitatják, hogy az állami kassza bevételeinek és kiadásainak terve, továbbá a tervezett többlet milyen módon járul hozzá a közfogyasztás csökkentéséhez. Egyeztetésre várnak még a nyugdíjasok iránti adósság tervezett kifizetésének, továbbá a közvállalatokban kifizetett bérek emelésének kérdései. Szó esik majd a pénzügyi politikában megtett intézkedéseknek a hazai kereslet csillapítására gyakorolt hatásáról, aminek nyomán várhatóan csökken az infláció is. A Szerbiai Nemzeti Bank emlékeztetett arra, hogy a megbeszélt határidőn belül teljesíteni kell a kötelezettséget és meg kell választani a Szerbiai Kőolajipar privatizációs tanácsadóját. Az említett kérdésekkel kapcsolatos megállapodás lehetővé teszi a Nemzetközi Valutaalappal kötött időszerű pénzügyi megállapodás sikeres lezárását. Ha ezt a Nemzetközi Valutaalap igazgatóbizottsága is kedvezően értékeli, akkor Szerbia számára várhatóan leírnak mintegy 700 millió dolláros adósságot a hitelezők Párizsi Klubjánál - áll a közleményben. Szerbia jövő évi költségvetése, valamint a pénzügyi és egészségügyi rendszerre vonatkozó törvények elfogadása volt az előfeltétele annak, hogy a Nemzetközi Valutaalap missziója Belgrádba jöjjön. A missziót Pirita Sorsa vezeti, Szerbia és Montenegró küldöttségét pedig Radovan Jelasic, a központi bank kormányzója. (Beta) FoNet Vojislav Kostunica szerbiai kormányfő tegnap Stanislav Hocevar belgrádi érsekkel folytatott megbeszélése során elégedettségét fejezte ki annak kapcsán, hogy Szerbiában jó kapcsolatok fejlődtek ki a vallási közösségek között. Kostunica a találkozó során hangsúlyozta, hogy a kölcsönös megértésnek, tiszteletnek, párbeszédnek és toleranciának jelentős szerepe van a társadalom demokratizációs folyamatában. Hocevar érsek hangsúlyozta, a római katolikus egyháznak nagyon jó együttműködése van a szerb pravoszláv egyházzal, továbbá más egyházak és hitközségek képviselőivel. (Beta) Kosovói albánokról ítélkezett a hágai nemzetközi törvényszék Haradin Bala 13 évet kapott, Fatmir Limajt és Isak Musliut felmentették a vádak alól Jelentős börtönbüntetésre ítélte a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai nemzetközi törvényszék tegnap az egykori Kosovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egyik volt tagját az 1999-es kosovói háború alatt, illetve előtt elkövetett bűncselekmények miatt, ugyanakkor két másikat, köztük egy parancsnokhelyettest felmentett. A parancsnokhelyettes Fatmir Limajt és Isak Musliut fölmentették a vádak alól, az alacsonyabb rangú Haradin Bala viszont 13 éves büntetést kapott- az eredeti vád az volt ellenük, hogy meggyilkoltak, illetve kegyetlenül bántalmaztak, kínoztak albán és szerb civileket 1998-ban a kosovói Lapusnik falu fogolytáborában. Ők az első kosovói albánok, akiknek ügyében a törvényszék ítéletet mondott. Az ügyészek összesen tíz vádpont alapján eredetileg 20 évet kértek Limajra, 18-at Musliura és 15-öt Balára. A vádirat név szerint felsorolta a huszonkét áldozat nevét. A vádlottakat háborús bűntettekkel és emberiség elleni bűncselekményekkel vádolták, ők viszont ártatlannak vallották magukat. Limaj - aki ügyvédnek tanult - letartóztatásakor tagja volt a többnemzetiségű kosovói parlamentnek a Hasim Thaqi vezette Kosovói Demokrata Párt (PDK) alelnökeként, és vezette e párt parlamenti frakcióját. Limajt Szlovéniában vették őrizetbe, két társát Kosovóban fogta el a nemzetközi biztonsági erő (KFOR) közel három évvel ezelőtt, majd Hágába szállították őket. Limaj volt a Glogovac melletti lapusniki tábor körzetének parancsnoka. Megbízatása idején az eredeti vád szerint legalább 35 szerb és - a szerbekkel együttműködőnek vélt - albán civilt őriztek „durva és embertelen körülmények között, rendszeresen kitéve őket fizikai és lélektani bántalmazásnak, kínzásnak és verésnek”. Mindezek következtében a foglyok közül 22 személy - köztük 13 albán - meghalt. Limajt a térségért felelős parancsnokként több mint tíz gyilkosságért tették felelőssé, Musliu őrparancsnokként négy gyilkosságban vett részt a vád szerint, Bala pedig 11 halálesetért volt felelős. A vádlottak a per során tagadták, hogy a szóban forgó tábor egyáltalán létezett volna. Folytatása a 2. oldalon Betaphoto^^ Örömünnep Prishtiné-ben Limaj és Musliu felmentésének hírére Nagyobb bírságok - nagyobb biztonság 4. oldal NOVOSADSKA BANKA ,MTWTTTTTTTUTBfrrl . Újvidék, 2005. december 1., csütörtök KÖZÉLETI NAPILAP LXII. évf., 283. (20 314.) szám ■ Ára 40 dinár Drágább a Magyar Szó is Sajnálattal, de a gazdasági okok folytán kényszerűen kell közölnünk olvasóinkkal, hogy mától, december 1-jétől drágább a Magyar Szó. Az említett okok valószínűleg olvasóink előtt is jól ismertek: egyrészt a 18 százalékos éves inflációt, másrészt azt a tényt kell figyelembe vennünk, hogy az idei év elejétől kezdve a sajtó (ismét) áfa-köteles. Az utóbbi árnövelő tényezőt a szerb nyelvű napilapok legnagyobb része egyszeri és jelentősebb áremeléssel próbálta megoldani, mi viszont a kétszeri és kisebb mértékű drágítás mellett döntöttünk, a másodszori idei áremelést az év utolsó hónapjára halasztva. Mától tehát a hétfői, keddi és pénteki Magyar Szó ára 30 dinár, a szerdai, csütörtöki és szombati kiadásunk pedig 40 dinárba kerül. Az új árak a folyamatban lévő előfizetésekre nem vonatkoznak a befizetett periódus lejártáig. Kostres: Kalandor vállalkozás A tartományi parlament elnöke a tervezett autópálya-koncesszióról Boján Kostres, a vajdasági parlament elnöke tegnap kijelentette, elfogadhatatlan, hogy a szerbiai kormány továbbra is követeli, hogy adjanak koncessziót a Horgos-Pozega autópályára, noha a Nemzetközi Valutaalap felhívta a figyelmet a projektum minden kockázatára. „Nagyon aggasztónak tartom az információt, hogy a szerbiai kormány a Nemzetközi Valutaalap figyelmeztetése ellenére sem hajlandó elállni kalandor vállalkozásától, hogy koncessziót adjon a már kiépített horgos-belgrádi autóútra. Ilyen módon az a képtelen helyzet alakult ki, hogy a Valutaalap jobban gondoskodik Szerbia érdekeiről, mint maga Szerbia” - hangsúlyozta. Hozzáfűzte, érthetetlen, hogy Vajdaság polgáraira - akik már befektettek a horgos-belgrádi autóútba, azaz a már meglévő 10-es számú nemzetközi korridorba - most rákényszerítik az autóút építésének kötelezettségét, egészen a nagyberuházási miniszter házáig. „Felvetődik a reális kérdés, vajon milyen újabb grandiózus ötletek pattannak ki Vajdaság polgárainak kárára Velimir Ilicnek, a szerbiai kormány miniszterének fejéből” - mondta Kostres. Emlékeztetett arra, hogy Miroljub Labus, a kormány alelnöke is megerősítette, hogy kockázatos lenne koncessziót adni az autóút építésére. „Egyetlen állami szélnek, így a kormánynak sem lenne szabad ilyen kalandor vállalkozásokba kezdenie, különösen, ha szem előtt tartjuk a hasonló projektumokkal kapcsolatos kedvezőtlen tapasztalatokat” - hangsúlyozta Kostres. A terepen vizsgáljuk ki az incidenseket Tegnap tartotta alakuló ülését a Vajdaságban történt nemzetek közötti incidensek kivizsgálásával és az incidensek megelőzésére vonatkozó javaslatok megtételével foglalkozó bizottság, melyet Szerbia és Montenegró minisztertanácsa hozott létre november 2-án. A bizottságnak öt tagja van: Vladimir Duric, az emberi jogi és kisebbségügyi minisztérium magas rangú képviselője, Petar Ladovic, a Köztársasági Kisebbségügyi Tanács ttkára, Orosz János, a Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Kisebbségügyi Titkárság segédtitkára, Aleksandar Popov, a Regionalizmusért Központ nevű civil szervezet igazgatója és Varga László, a Magyar Nemzeti Tanács jegyzője, aki nyilatkozott lapunknak a tegnapi ülés részleteiről. 11. oldal KOSOVO LEENDŐ STÁTUSA Draskovic „egy ország - két rendszer” megoldást javasolt Moszkvában Belgrád Kosovo leendő státusával kapcsolatban is a Kína által Tajvan esetében javasolt „egy ország - két rendszer” kompromisszumos megoldást ajánlja - fejtette ki a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz lap tegnapi számában megjelent interjújában Vuk Draskovic, Szerbia és Montenegró külügyminisztere. Draskovic, aki a Szerbia 2005 szerb nemzeti kiállítás megnyitása alkalmából tartózkodik Moszkvában, kedden késő este tárgyalt orosz kollégájával, Szergej Lavroval is. A két külügyminiszter egyetértett abban, hogy a Kosovo jövőjéről kezdődő tárgyalásokon az ENSZ-t illeti meg a központi szerep, s döntő fontosságúak lehetnek a Belgrád és Prishtine között folytatandó közvetlen tárgyalások is. Folytatása a 2. oldalon Mikulásra színes falinaptár Keddi számunkban ajándék az olvasónak