Magyar Szó, 2007. február (64. évfolyam, 26-49. szám)
2007-02-03 / 28. szám
2007. február 3., 4., szombat-vasárnap Nlumna muvelodes@magyar-szo.co.yu MŰVELŐDÉS 11 ^&S*#8S®S9«ISi^ IN MEMÓRIÁM Mikes Melánia (1924-2007) Kiváló nyelvész, kutató távozott sorainkból, állapítottuk meg Mikes Melánia halálhíre hallatán. Évtizedeken keresztül vizsgálta az anyanyelv és a környezetnyelv elsajátítása, annak fejlesztése és művelése kapcsán felmerülő kérdéseket, munkásságának eredményét egész sor publikáció őrzi, ezenkívül projektumokat vezetett, és elismert szakember lévén számtalan tanácskozáson adta közre tapasztalatait. Mikes Melánia egyetemi tanulmányait a zágrábi Bölcsésztudományi Karon végezte. A kétnyelvű gyermekek hangtani fejlődése című doktori disszertációját az újvidéki Bölcsészettudományi Karon védte meg. 1969-től 1989-ig az újvidéki Hungarológiai Intézetben kontrasztív nyelvészeti, pszicholingvisztikai és szociolingvisztikai kutatásokkal foglalkozott. A Jugoszláviai Alkalmazott Nyelvészeti Társaság egyik alapítója és első elnöke. 1998 óta kutatási eredményeinek gyakorlati alkalmazásán dolgozott, és a gyakorló pedagógusok együttműködésével több kézikönyvet publikált. 1998-tól Az anyanyelv és a környezetnyelv fejlesztése és művelése és az interkulturalizmus ápolása a vajdasági gyermekeknél elnevezésű projektumot vezette. Az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagjává 2000-ben választották meg. Mikes Melánia temetése ma, február 3-án 13 órakor lesz az újvidéki Futaki úti katolikus temetőben. Magyar mintára készült A hazai filmgyártás támogatása a legfőbb célja az új filmtörvénynek, mely több mint egy éve képviselőházi eljárásban van A jelenleg érvényben levő filmtörvényt 31 évvel ezelőtt, 1976-ban hozták meg. Akkor Vajdaságban 249 mozi működött, ma, pontosabban tavaly, már alig harminc. A tartományi oktatásügyi és művelődési titkárság adatai szerint a mozik egy részét az épületek rossz, helyenként közveszélyes állapota miatt, más részüket a hiányos és elavult berendezések okán kellett bezárni. Nyomós ok persze a nézők elpártolása is a mozitól a modern videotechnológiák megjelenését követően, hogy a hihetetlen méreteket öltő kalózkodást ne is emlegessük. A TVT illetékes titkársága az okok között említi a kinematográfiái vagy egyszerűen szólva filmtörvény meghozatalának késleltetését is, mely rendet teremtene a filmkészítés, a-forgalmazás és a -bemutatás terén. Nyilván nem a filmtörvény az oka az egykor virágzó filmszínházak nagymérvű térvesztésének, ugyanakkor a viszonyok három évtized alatt olyannyira megváltoztak, hogy elengedhetetlennek tűnik azok módosítása. A törvény késik, pedig türelmetlenül várja a hetedik művészet valamennyi érintettje Szerbiában. A régió szakembereinek bevonásával dolgozták ki, méghozzá az idevágó magyar törvény alapján. Persze nagy kérdés, hogy mit hozhat az új törvény, de az is, hogy miért késik? Mint azt Svebor Michidtől, a Szerbiai Filmközpont igazgatóhelyettesétől megtudtuk, az egyik újdonság az, hogy szisztematizálja a produkciót és a disztribúciót. Óvja a hazai filmgyártást és forgalmazást egyideűleg, úgy, hogy adókedvezményt nyújt azoknak a forgalmazóknak, melyek előnyben részesítik a hazai filmet, vagy azáltal is, hogy jutalmazza a hazai film alkotóit közönségsiker, és külföldi fesztiváldíjak elnyerése esetén. A törvény továbbá adókönnyítést ígér a külföldi partnereknek koprodukció esetén, továbbá pénzügyi alapok létesítését teszi lehetővé nemzetközi bemutatkozásokra, és szigorúan védi a szerzői jogokat a kalózkodás ellen. Az új törvény több finanszírozási modellre ad lehetőséget, pl. elkülönítés minden eladott mozijegyből, a tévéelőfizetésből, de direkt a költségvetésből is. A törvény többek között lehetőséget teremt a filmközpontnak, hogy adócsökkentést javasoljon a pénzügyi minisztériumnak bizonyos befektetések esetén, ha azt jónak látja. A külföldi producereket - magyar, román... mintára - az adócsökkentésekkel ide lehetne csalogatni, így a külföldiek szerbiai forgatásából származó bevételekből támogatható lenne a hazai filmipar, vélekedik Midzic. A filmtörvény két fő részből áll. Az egyik regulálja a filmalapokba befolyó pénz útját és a filmközpont működését, a másik pedig az adókönnyítések javaslatát, melyet a pénzügyi minisztérium reguláim megfelelő törvényes kiegészítésekkel. Mindkét dokumentumot több mint egy éve átadták a művelődési minisztériumnak, mely előterjesztheti a képviselőházban. A procedúra azonban a hosszú eljárásban fennakadt a pénzügyi minisztérium asztalán, mely ennek okát sem nem indokolta, sem nem véleményezte. Az viszont bizonyos, állítják a filmközpontban, hogy az elfogadásra váró törvény rendkívül időszerű, hiszen a jelenleg használatban levő elavult. Alkalmazkodni kell a kor kihívásaihoz minden téren, így a hazai filmgyártás védelmezésében is. A NAGY Magdolna Szülte maiden vajdasági moziba fapadok kerültek az ötvenes-hatvanas években Oros András Dávid Csilla Kiábrándulással kezdődött Pénteken, a 38. Magyar Filmszemle dokumentumfilmes programjában bemutatták Vicsek Károly filmrendezőnk Értünk haltak meg című munkáját Tudósítónktól Kiábrándulással kezdődött a 38. Magyar Filmszemle nagyjátékfilmes programja. Szerencsére ezúttal nem kell olyan botrányokról beszélnünk, mint a tavalyi szemle kapcsán Szabó István ügynökmúltjának tökéletesen arra az alkalomra időzített leleplezése, amivel nem is az volt a baj, hogy nyilvánosságra hozták. Hiszen ha valaki a régi rendszer besúgója volt, hát leplezzék is le, nincs ezzel gond, de az Oscar-díjas magyar rendező legújabb alkotása volt tavaly a rendezvény nyitófilmje, így a botrány kirobbantása az egész 37. Magyar Filmszemlére rányomta kellemetlen, cseppet sem odaillő bélyegét. Ez pedig már egyértelműen ízléstelen volt. Mindegy, a tavalyi hó már elolvadt, az idén pedig nem is esett. A kiábrándulás abból adódik, hogy a csütörtöki sajtóvetítéseken látott négy alkotás egyike sem tudott olyan színvonalat felmutatni, ami igazolná, hogy valóban itt a helye. A Noé bárkája, a Boldog új élet, az Emelet és a Dolina (Az érsek látogatása) legmarkánsabb jellegzetessége az unalom, kidolgozatlanság és az öncélúság volt. Újságírói berkekben a legnagyobb várakozás Kamondi Zoltán Dolina című filmjét előzte meg. A totalitárius társadalom ábrázolása (akárcsak Vecsernyés János Emeletében) kifejezetten mesterkéltre sikeredett, kevés meggyőző erővel és inkább csak a keménykedés szintjén jellemez egy tekintélyuralmi rendszert, melynek szereplőit is esetlenül mozgatja: csetlésük-botlásuk csak ritkán válik hitelessé. Sajnos, ott tartunk, hogy erényként kell említenünk, ha egy magyar film kísérletet tesz arra, hogy elejétől a végig elmeséljen egy történetet, s ez az, amiben a Dolina kiemelkedik a versenyprogram eddig látott alkotásai közül. Másik nagy pozitívuma, hogy úgy ábrázol egy fiktív világot, hogy nézője azt az adott környezetben valósként tudja elfogadni. Ez azonban csak az alap, igen nagy baj van ott, ahol ezt már erényként kell említeni. Hiába jelent meg például Vecsernyésnek kiváló portréja a szemle luxuskivitelű műsorfüzetében, és hiába készült az Emelet Kertész Imre elbeszélése alapján, ha világa egy pillanatra sem tud meggyőzővé válni, egyszerűen nem hiteles. Az Emeletnek például a legszebb pillanatai azok, amelyekben a főszereplő Haumann Péter borokról és ételreceptekről beszél szinte hihetetlen átszellemültséggel. Történetet azonban csak a vázlat szintjén mesél, szereplői pedig indokolatlanul idióták. A smasszer (Csuja Imre tolmácsolásában) például kínosan bugyuta módon élvezi, hogy az irodai gurulós forgószéken száguldozik össze-vissza. A statikus jelenet megmozgatására irányuló rendezői (és talán színészi) szándék egyértelműen látszik, a megoldás azonban szánalmas és nézői szemnek idegesítő, bántó. Bogdán Árpád Boldog új élet című filmje valóságos ötletkavalkád - a bajok akkor kezdődnek, amikor mindebből nem valósul meg semmi sem. 84 percen át nem látunk mást, mint mélázó (elmélyültnek szánt) arcokat, sehonnan sehova sem tartó cselekvéseket. Az eddig látott játékfilmek egyértelműen tanúskodnak arról, hogy a magyar film igen nagy hiányt szenved: 1) rátermett forgatókönyvírókból; 2) hozzáértő dramaturgokból; 3) párbeszédben gondolkodni képes dialógusszerzőkből. A dialógus külön műfaj, elvárja a szerzőtől, hogy félmondatonként egyik szerepből a másikba lépjen át, és mindkettőben egyaránt otthonosan mozogjon, mindkét szerepkörében ellentmondást nem tűrően tudjon érvelni. Meg még sok minden mást is. Az említett négy filmben azonban ilyen embereket nem alkalmaztak. Pénteken, a szemle dokumentumfilmes programjában, az információs kategóriájában mutatták be Vicsek Károly vajdasági magyar filmrendező Értünk haltak meg című munkáját. Tavaly volt a forradalom ötvenedik évfordulója, így tehát természetes, hogy filmtámogatások legnagyobb részét is olyan alkotások kapták meg, amelyek ezt a témát közelítették meg valamilyen szempontból, s ennek tudható be, hogy a szemlén a szokásosnál sokkal nagyobb felhozatal van 56os témájú filmekből. Vicsek mozgóképes dolgozata annyiban jelent felüdülést az átlaghoz képest, hogy egy olyan nemzetközi vonatkozást - a titói Jugoszlávia szépirodalmát - tesz meg tárgyává, amelyik szinte alig ismert és feldolgozott a magyar történész kutatók körében. ■ MIHAJLOVITS Klára Bodor Ádám regényéből forgatta Kamondi Zoltán Dolina című filmjét. Helyszín a hargitafürdői kaolinbánya, ahol közel fél évig forgatott a csapat szemle.film.hu Életműdíj Herskónak A szemle megnyitóján átadott Mozgókép Mestere kitüntetés után újabb díjjal gazdagodott a Stockholmból hazatérő Herskó János rendező. A MÚOSZ Filmkritikusok Szakosztály által odaítélt Életműdíjjal a kritikusok Herskónak a magyar mozgóképkultúráért kifejtett példás tevékenységét díjazták. A szervezet nevében Báron György adta át a celluloidból készült oklevelet, amit az MMK megtoldott egy dvd-re írt Herskó-válogatással. RÖVIDEN ■ SZÍNITANODA Hétfőn nyílt óra A Színitanoda növendékei nyílt órát tartanak hétfőn Szabadkán a Kosztolányi Dezső Színházban 19 órai kezdettel, melyen bárki bepillanthat a kulisszák mögé. A tizenegy elsős diák mesterség, mozgás és kreativitás/koncentráció tantárgyakból tart bemutatót az érdeklődőknek. A nyílt óra szituációs pantomim gyakorlattal indul, amelynek témája egy csapat rajongó lány várakozása egy imádott sztárra. Ezután a növendékek maguk írt „vallomás” monológjai is hallhatóak lesznek. Az előkészítő tanárok:, G. Erdélyi Hermina, P. Körmöci Petronella, Szőke Attila és Kálló Béla. A belépés díjtalan. (t.r.) I HARRY POTTER Hetedik kötet júliusban Július 21-én jelenik meg a Harry Potter-regénysorozat hetedik, befejező része - jelentette be J. K. Rowling, a szerző. A befejező kötetben két szereplő is meghal, de kérdés, hogy a címszereplő is köztük van-e. A szerző honlapján erősítette meg a Harry Potter and the Deathly Hallows (tükörfordításban: Harry Potter és a halálos szentek) megjelenési időpontját. A kiadó bejelentése szerint már az első napon megjelentetnek egy gyermekeknek és egy felnőtteknek szánt keményfedeles változatot, egy ajándék változatot és a hangoskönyv-formátumot is. A Harry Potter sorozat könyveit eddig 325 millió példányban adták el világszerte és 64 nyelvre fordítottak le; az eddig elkészített mind az öt film kasszasiker volt. (MTI) ■ ÚJVIDÉK Szívügyek A Szép Szó Tábor középső csoportja ma, február 3-án 12 órai kezdettel mutatkozik be Szívügyek című műsor összeállításával az újvidéki Petőfi Sándor Általános Iskolában. A műsor Szűcs Imre, Csorba Piroska és Barak László verseiből állt össze, rendező Németh Ervin. A 2007-es téli Szép Szó Műhelyben Németh Ervin drámapedagógus a kamaszok szerelmi problémáival foglalkozott. Az itt született alkotások végterméke a műsor, melyet 6-8. osztályos tanulók adnak elő Vajdaság számos helyiségéből. KÖNYVTÁRSAROK Az adai könyvtár újabb könyveiből Új rovatunkban minden héten más könyvtár újabb könyvei között válogatunk. Íme néhány címszó az adai Szarvas Gábor Könyvtár újabb kiadványaiból: 1. Anyanyelvünk szolgálatában (Tóthfalu, Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület, Logos, 2005)2. Hódi Sándor: Köszönöm, drágám! (Újvidék, Forum Könyvkiadó, 2006) 3. Hódi Éva - Hódi Sándor: Ki kicsoda 2004 (Tóthfalu, Széchenyi István Stratégiakutató Intézet, Logos, 2004) 4. Harper, Piers: Hópehely újabb kalandjai (simogatós könyv) - Budapest, Egmont Hungary Kft. 2004) - egész kicsiknek 5. Beaumont, Emilie - Pimont, Marie-Renée: Művészetek képeskönyve (Budapest, Passage, 2004) - gyerekeknek 6. Wass Albert: Elvész a nyom I-II. (Marosvásárhely, Mentor Kiadó, 2000) 7. Márai Sándor: Összegyűjtött versek (Helikon Kiadó, 2002) 8. Pannon enciklopédia (főszerk. Halmos Ferenc) A magyarság kézikönyve (Budapest, Urbis, 2005) 9. Lázár Ervin: Magyar mondák (Budapest, Osiris Kiadó, 2005) 10. Nyírő József: Néma küzdelem (Csíkszereda, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, 2004) 11. Magyar szókincstár (Rokon értelmű szavak, szólások és ellentétek szótára (főszerk. Kiss Gábor) (Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2000) Az adai Szarvas Gábor Könyvtár nyitva tartása: munkanapokon: 8-tól 18 óráig, szombaton 8-tól 12-ig.