Magyar Szó, 2009. szeptember (66. évfolyam, 203-228. szám)

2009-09-01 / 203. szám

2009. szeptember 1., kedd A törvény életbe lépett Sajtótájékoztatót tartott a budapesti szlovák nagykövet A szlovákiai államnyelvtörvény ma életbe lépett módosítása a norvég Knut Vollebaek, az EB­ESZ kisebbségügyi főbiztosa szerint ösz­­szhangban van a nemzetközi normákkal -je­lentette ki tegnapi budapesti sajtótájékoztató­ján Peter Weiss szlovák nagykövet. A módosítás kompatibilis a szlovák köz­társaságnak a kisebbségi keretegyezményben, valamint a regionális vagy kisebbségi nyel­vek chartájában foglalt kötelezettségeivel is - mondta. Peter Weiss tájékoztatott arról, hogy szep­tember 7-ére szakértői egyeztetést hívtak össze Pozsonyban, amelyre meghívást kaptak a ki­sebbségügyi főbiztos szakértői. Elmondta azt is, hogy augusztus 28-án ülé­sezett a szlovák kormány nemzetiségi, kisebb­ségügyi tanácsa, amelyre szakértőket is meg­hívtak. Kijelentette, hogy a magyar kisebbség kivételével minden más kisebbség képviselője támogatta a törvénymódosítást és a végrehaj­tási terveket. Kérdésre azt mondta, a törvény azért nem vonatkozik a cseh nyelvre, mert az a szlovákok számára érthető. Megfogalmazása szerint a törvény csak a közélet bizonyos területeire vonatkozik, és nem érinti az emberek közötti magántermé­szetű érintkezést. Azt mondta, hogy a törvény nem szabályozza a nyelvhasználatot a nyilvá­nos gyűléseken, az istentiszteleteken, az ide­gen nyelvű sajtóban, a cégnevekben, a védett márkákban és elnevezésekben, illetve az inter­netes közleményekben sem. Kijelentette, hogy aki megsérti a törvényt, „lehetőséget kap a javításra, anélkül, hogy pénzügyi szankcióval sújtanák”. Azt, hogy ez pontosan hogyan történik, a nagykövet nem fejtette ki. Hangsúlyozta, hogy az egyszerű ál­lampolgár nem büntethető, mert a törvény el­sősorban az állami és közigazgatási szerveket érinti. Külön jogszabályok garantálják a Szlo­vákiában élő kisebbségek jogait arra, hogy anyanyelvüket a nyilvános érintkezés során használhassák - közölte. Arra a kérdésre, hogy mikortól büntetik a törvény­ megszegőit, úgy felelt, hogy a szlo­vák kulturális minisztérium nem készül arra, hogy „nyelvi kommandókat küldjön szét már holnap”. Kitért arra is, hogy az egészségügyben a nyelvhasználat nem szankcionálandó és egy súlyos beteg esetében senki nem fogja elvárni, hogy ne az anyanyelvén beszéljen. Arra a kérdésre, hogy nem gondolja-e, hogy a nyelvtörvény és Sólyom László Szlo­vákiából való kitiltása súlyosan megsértette a szlovák-magyar alapszerződést, azt mondta, a szlovák kormány nem tervezi a dokumen­tum felülvizsgálatát. Hozzátette, véleményük szerint éppen hogy hatékonyabban kellene az alapszerződés által biztosított eszközöket ki­használni, ahelyett, hogy egyes eseteket nem­zetközi fórumok elé vinnének. (MTI) Nem lesz két magyar elnökjelölt? Markó bojkottálja az SZNT nagygyűlését Az RMDSZ azt tanácsolja majd a polgár­­mestereinek és a tanácsosainak a szeptember 4-i Csíkszeredai önkormányzati nagygyűlé­sén, hogy ne vegyenek részt a Székely Nem­zeti Tanács (SZNT) által egy nappal későbbre szervezett hasonló rendezvényen - jelentette be Markó Béla. A szövetségi elnök Marosvá­sárhelyen tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: a szeptember 5-i székelyudvarhelyi nagygyű­lést szervező SZNT nincs jelen a közigazgatás­ban, nincsenek polgármesterei és önkormány­zati képviselői. Újságírói kérdésre válaszolva Markó Béla közölte, nem aggasztja az MPP elnökének, Szász Jenőnek azon bejelentése, miszerint az általa képviselt szervezet jelöltet indítana az ál­lamelnök-választáson . - Sok sikert kívánok az MPP-nek első­sorban az aláírások összegyűjtésében. Mint tudják, több mint 200 ezer aláírást kell ösz­­szegyűjteni, nem nagyon hiszem, hogy meg­táltosodtak volna és képesek lennének erre. Nem tartok attól, hogy két magyar államel­nökjelölt lesz Romániában - közölte a szövet­ségi elnök. (Krónika) Nem területet, hanem jogokat akarnak Ökumenikus nagytalálkozó volt Szegeden a szlovák nyelvtörvény elleni tiltakozásul Több mint ezer ember gyűlt össze vasárnap este a szegedi dómban, ahol a Pünkösdváró Európa cím­mel megrendezett Kárpát-medencei ökumenikus nagytalálkozón a megjelent magyarországi és hatá­ron túli magyar egyházi méltóságok és politikusok egyöntetűen felemelték szavukat a szeptember 1-jén életbe lépő szlovákiai államnyelvtörvény ellen. A találkozó zárónyilatkozata szerint az összegyűltek „megdöbbenéssel és egymás iránti testvéri szolidaritással” állapítják meg, hogy a volt szovjet tábor országainak legtöbbjében „az egykori nacionál-kom­­munista rezsimek” szelleme kísért, és azok „elnyomó, jogfosztó, magyar- és kisebbség­ellenes, intoleráns és diszkriminatív” mód­szerei is tovább hatnak és érvényesülnek. A szegedi Kárpát-medencei ökumeni­kus nagytalálkozó résztvevői, egyházi, pol­gári és politikai képviseletei a mintegy 600 ezres lélekszámú, Szlovákia lakosságának több mint 10 százalékát kitevő felvidéki magyarság iránti együttérzéssel emelik fel szavukat és tárják a demokratikus nyilvá­nosság elé a 2009. szeptember 1-jével ha­tályba lépő szlovákiai államnyelvtörvény ügyét, „annak haladéktalan felülvizsgála­tát, illetve visszavonását követelve a poszt­­kommunista szlovák kormánytól” - áll a nyilatkozatban. Tőkés László beszédében hangsúlyoz­ta, a mai magyarok nem területet, hanem jogokat, emberi és kisebbségi jogokat kö­vetelnek. Az Európai Uniótól joggal vár­juk el, hogy ne folytasson „struccpolitikát”, hanem utasítsa el az alapelveivel ellentétes szlovákiai államnyelvtörvényt - mondta az EP-képviselő. Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjá­nak elnöke értelmetlen, buta és káros jog­szabálynak nevezte az államnyelv­törvényt. Az esetleges vélt vagy valós történelmi sérelmek nem szolgáltathatnak alapot arra, hogy bárkinek emberi vagy kisebbségi jogát korlátozzák - közölte a poli­tikus. Schmitt Pál, az Európai Parla­ment néppárti alelnöke a nemzeti összefogás fontosságát hangsúlyoz­ta a szlovákiai államnyelvtörvény kapcsán. „Be fogjuk bizonyítani, hogy a tizenötmillió magyar sze­reti nyelvét és komolyan veszi” - mondta. A találkozón beszédet mondó magyarországi és határon túli egy­házi méltóságok is szolidaritásukat fejezték ki a szlovákiai magyarság iránt, s közülük többen is kitértek arra, hogy a hívőknek joguk van anyanyelvük használatához az egy­házi szertartások során. A rendezvény befejezéseként a résztvevők megkoszorúzták Kazinczy Fe­renc emléktábláját, valamint Kölcsey Fe­renc és Vörösmarty Mihály szobrát a Dóm téri nemzeti panteonban. (MTI) Ezernél több részvevője volt a Kárpát-medencéből a találkozónak MTI MELEGFELVONULÁS A KDNP tiltakozik A Kereszténydemokrata Néppárt (KD­NP) tiltakozik a szombatra tervezett buda­pesti melegfelvonulás ellen, a demonst­rációt provokációnak tartják - közölte Halász Zsuzsa, a párt szóvivője tegnap az MTI-vel. A KDNP szerint kétséges, hogy a me­legek - az előző évek tapasztalataiból kiin­dulva - a jogaik védelmében vonulnának fel, mert ha így tennének, nem sértenék a közerkölcsöt és tekintetbe vennék a kisko­rúak védelmének alkotmányos jogát - írta közleményében a szóvivő. Hozzátette: felmerül a kérdés, az idén milyen megbotránkoztató performance­­szal készülnek a felvonulók („mint történt az korábban a feszület és a biblia meggya­­lázásával”), amiért a felvonulási útvonalat környező utcákat is le kell zárni. A kereszténydemokraták azt sem tart­ják helyesnek, ha egyes személyek vagy csoportok fizikai erőszakkal akarják nem­tetszésüket kifejezni. A társadalom több­ségének fentiekkel kapcsolatos jogos érzé­kenységét ismerve a rendőrség felelőssége az, hogy a szombati eseményen inzultus ne történjen - tolmácsolta pártja álláspontját Halász Zsuzsa. Ékes Ilona fideszes országgyűlési kép­viselő több civil szervezet nevében pénte­ken a rendezvény betiltását kérte. A fővá­rosi rendőrfőkapitányhoz, Tóth Gáborhoz intézett levelében azt írta: a melegfelvonu­lás alkalmas arra, hogy félelmet, visszatet­szést keltsen az emberekben, és veszélyez­teti a kiskorúak fejlődését. Mtatkoió kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 Két egyház EP-képviselők segítségét kéri Levélben fordult a magyar európai parlamenti képviselőkhöz a szlovák nyelvtörvény miatt a magyarországi református és evangélikus egyház. Az MTI-hez tegnap eljuttatott dokumentumban arra kérik a képviselőket, hogy bírják rá az Európai Uniót hathatós lé­pések megtételére. „Az elmúlt hónapok Magyarországgal és magyarsággal szembeni legdurvább atroci­tásaként értékeljük és éljük meg mindazt, ami Szlovákiában a magyar nemzetiségű polgá­rokkal szemben történik. A szabadság, az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szolida­ritás és nemzetünk képviselete közös ügyünk” - olvasható az egyházi vezetők levelében. Az aláírók: Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelké­­szi elnöke, Huszár Pál főgondnok, a zsinat világi elnöke, az evangélikusok részéről pedig Ittzés János elnök-püspök és Prőhle Gergely országos felügyelő. Búcsúztató Megszűnt a magyar könyvesbolt Kassán A kassai magyar könyvüzlet nemcsak egy bolt volt a sok közül, hanem intéz­mény a szó nemes értelmében. 1952 óta működött folyamatosan ugyanazon a he­lyen, a Fő u. 17. alatt (forrás: Felvidék Ma). A rendszerváltáskor kísérlet történt, hogy a Püskiék vegyék át, majd a Madách-Poso­­nium üzletláncának egy fontos központja lett. Egy időben itt előadások is zajlottak. A kassai magyarok itt tudtak néhány szót váltani, a kirakatban hirdették a magyar rendezvényeket, bent szórólapokat lehe­tett kapni, s ha valaki nem tudott mit kez­deni fölöslegessé vált magyar könyveivel, bevihette oda. Most a szemétbe dobhatja. Egy esemény külön említendő a „nek­rológ” írásakor: 1956-ban az üzlet vezető­je, Wandratschek Dezső - aki ma Svájcban él - azon törte a fejét, hogyan kellene a ki­rakatban jelezni, a kassai magyarok miként vélekednek a magyar forradalomról. Egy könyvet tett ki a kirakatba, s ott nyitotta ki, ahol egy Petőfi-festmény volt látható. Alatta a felirat: „Fényesebb a láncnál a kard, job­ban ékesíti a kart”. Izgatottan várta, érke­­zik-e visszajelzés a vásárlók köréből. Né­hány nap múlva beszaladt az üzletbe Albin Babel vállalatigazgató. Zaklatottan kérdez­te: -Dezsőké, mit csinált maga?! - Miért, mit? - Tudja jól, hogy miről beszélek! Ki kell venni azt a könyvet a kirakatból! - Mi az, már Petőfit sem szabad propagálni?! A könyvet becsukták. Most az üzletet is. RÖVIDEN ■ NYELVTÖRVÉNY Gyászszobor Csicsón Csicsón újabb monumentális faszobor készült el, most a nyelvtörvény elleni til­takozás jelképét faragták meg. A Komá­romi járásban található faluban vasárnap este avatták fel a szobrot, melyet ma Du­­naszerdahelyen is bemutatnak a felvidéki magyarok országos tiltakozó nagygyűlé­sén. Csicsón Nagy Géza szobrászművész több mint 500 résztvevőt köszönthetett. Az ünnepi beszédet Duray Miklós, az MKP stratégiai alelnöke mondta. A több mint kétméteres szobrot a csi­­csói fafaragók készítették Nagy Géza ve­zetésével. Nagy Géza elmondta: „A felvidéki ma­gyarságot gúzsba akarják kötni, el akarják némítani, és ezt nem engedhetjük!” - ez a szobor üzenete. (Felvidék Ma) ■ KOMÁROM A szoborügy lezárva Bastrnák Tibor szerint a komáro­mi Cirill és Metód-szobor kérdésével kapcsolatban mindent elmondtak már, amit­ lehetett. A polgármester ezekkel a­ szavakkal reagált Robert Fico azon fel­vetésére, mely szerint találjanak közö­sen méltó helyet a hittérítők szobrának, utána pedig hívják meg a magyar köz­jogi méltóságokat. A Cirill és Metód-szo­bor után Szent István szobrához vezetne az útjuk - hangzott el a miniszterelnök „reális” javaslata a Szlovák Televízió adá­sában. Bastrnák Tibor nagyon szívesen ta­lálkozik Ficóval, ha az fogadja őt, de nem tartja szerencsés gondolatnak összekötni a két szobor ügyét. „Számos megoldás lett felkínálva a Matica slovenskának, azonban egyiket sem fogadták el. Amit ők akartak, azt meg a város nem fogadta el - mondta Bastrnák. (Paraméterek) ■ VÁNDORLÁS SZÁMOKBAN Fogynak a kínaiak Az 1990-es évek közepe óta negyedé­re csökkent a Magyarországon élő kína­iak létszáma, a határokon túli magyarok többsége pedig nyugat-európai és ten­gerentúli országokban telepszik le - írja legfrissebb számában a HVG. A hetilap Kováts András szociálpolitikussal, a Me­nedék Egyesület igazgatójával készített interjút. A szakember elmondta, hogy jelenleg Magyarország lakosságának kb. 3,5 százaléka (mintegy 350 ezer ember) külföldi, honosított vagy külföldön szü­letett magyar állampolgár. Európa or­szágaiban ez az arány 9 százalék felett van. „Az évi 16-17 ezres nemzetközi be­vándorlási többlet nélkül Magyarország lakossága már régen tízmillió alá esett volna” - állítja. Hozzátette: az ilyen mér­tékű bevándorlás az elöregedés gondja­it csak késlelteti, megoldást nem hoz. Az elmúlt húsz évben a szomszédos orszá­gokból kitelepülő 700 ezernyi magyar közül legfeljebb 170-180 ezer talált ott­honra Magyarországon, a többiek Nyu­­gat-Európába és a tengerentúlra vándo­roltak a jobb élet reményében. Kiemelte: az 1990-es évek közepén még csaknem 40 ezres kínai közösség létszáma napja­inkra tízezerre csökkent, a vietnamiak pedig négy-ötezren lehetnek.

Next