Magyar Szó, 2009. szeptember (66. évfolyam, 203-228. szám)
2009-09-01 / 203. szám
2009. szeptember 1., kedd A törvény életbe lépett Sajtótájékoztatót tartott a budapesti szlovák nagykövet A szlovákiai államnyelvtörvény ma életbe lépett módosítása a norvég Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa szerint öszszhangban van a nemzetközi normákkal -jelentette ki tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján Peter Weiss szlovák nagykövet. A módosítás kompatibilis a szlovák köztársaságnak a kisebbségi keretegyezményben, valamint a regionális vagy kisebbségi nyelvek chartájában foglalt kötelezettségeivel is - mondta. Peter Weiss tájékoztatott arról, hogy szeptember 7-ére szakértői egyeztetést hívtak össze Pozsonyban, amelyre meghívást kaptak a kisebbségügyi főbiztos szakértői. Elmondta azt is, hogy augusztus 28-án ülésezett a szlovák kormány nemzetiségi, kisebbségügyi tanácsa, amelyre szakértőket is meghívtak. Kijelentette, hogy a magyar kisebbség kivételével minden más kisebbség képviselője támogatta a törvénymódosítást és a végrehajtási terveket. Kérdésre azt mondta, a törvény azért nem vonatkozik a cseh nyelvre, mert az a szlovákok számára érthető. Megfogalmazása szerint a törvény csak a közélet bizonyos területeire vonatkozik, és nem érinti az emberek közötti magántermészetű érintkezést. Azt mondta, hogy a törvény nem szabályozza a nyelvhasználatot a nyilvános gyűléseken, az istentiszteleteken, az idegen nyelvű sajtóban, a cégnevekben, a védett márkákban és elnevezésekben, illetve az internetes közleményekben sem. Kijelentette, hogy aki megsérti a törvényt, „lehetőséget kap a javításra, anélkül, hogy pénzügyi szankcióval sújtanák”. Azt, hogy ez pontosan hogyan történik, a nagykövet nem fejtette ki. Hangsúlyozta, hogy az egyszerű állampolgár nem büntethető, mert a törvény elsősorban az állami és közigazgatási szerveket érinti. Külön jogszabályok garantálják a Szlovákiában élő kisebbségek jogait arra, hogy anyanyelvüket a nyilvános érintkezés során használhassák - közölte. Arra a kérdésre, hogy mikortól büntetik a törvény megszegőit, úgy felelt, hogy a szlovák kulturális minisztérium nem készül arra, hogy „nyelvi kommandókat küldjön szét már holnap”. Kitért arra is, hogy az egészségügyben a nyelvhasználat nem szankcionálandó és egy súlyos beteg esetében senki nem fogja elvárni, hogy ne az anyanyelvén beszéljen. Arra a kérdésre, hogy nem gondolja-e, hogy a nyelvtörvény és Sólyom László Szlovákiából való kitiltása súlyosan megsértette a szlovák-magyar alapszerződést, azt mondta, a szlovák kormány nem tervezi a dokumentum felülvizsgálatát. Hozzátette, véleményük szerint éppen hogy hatékonyabban kellene az alapszerződés által biztosított eszközöket kihasználni, ahelyett, hogy egyes eseteket nemzetközi fórumok elé vinnének. (MTI) Nem lesz két magyar elnökjelölt? Markó bojkottálja az SZNT nagygyűlését Az RMDSZ azt tanácsolja majd a polgármestereinek és a tanácsosainak a szeptember 4-i Csíkszeredai önkormányzati nagygyűlésén, hogy ne vegyenek részt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által egy nappal későbbre szervezett hasonló rendezvényen - jelentette be Markó Béla. A szövetségi elnök Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: a szeptember 5-i székelyudvarhelyi nagygyűlést szervező SZNT nincs jelen a közigazgatásban, nincsenek polgármesterei és önkormányzati képviselői. Újságírói kérdésre válaszolva Markó Béla közölte, nem aggasztja az MPP elnökének, Szász Jenőnek azon bejelentése, miszerint az általa képviselt szervezet jelöltet indítana az államelnök-választáson . - Sok sikert kívánok az MPP-nek elsősorban az aláírások összegyűjtésében. Mint tudják, több mint 200 ezer aláírást kell öszszegyűjteni, nem nagyon hiszem, hogy megtáltosodtak volna és képesek lennének erre. Nem tartok attól, hogy két magyar államelnökjelölt lesz Romániában - közölte a szövetségi elnök. (Krónika) Nem területet, hanem jogokat akarnak Ökumenikus nagytalálkozó volt Szegeden a szlovák nyelvtörvény elleni tiltakozásul Több mint ezer ember gyűlt össze vasárnap este a szegedi dómban, ahol a Pünkösdváró Európa címmel megrendezett Kárpát-medencei ökumenikus nagytalálkozón a megjelent magyarországi és határon túli magyar egyházi méltóságok és politikusok egyöntetűen felemelték szavukat a szeptember 1-jén életbe lépő szlovákiai államnyelvtörvény ellen. A találkozó zárónyilatkozata szerint az összegyűltek „megdöbbenéssel és egymás iránti testvéri szolidaritással” állapítják meg, hogy a volt szovjet tábor országainak legtöbbjében „az egykori nacionál-kommunista rezsimek” szelleme kísért, és azok „elnyomó, jogfosztó, magyar- és kisebbségellenes, intoleráns és diszkriminatív” módszerei is tovább hatnak és érvényesülnek. A szegedi Kárpát-medencei ökumenikus nagytalálkozó résztvevői, egyházi, polgári és politikai képviseletei a mintegy 600 ezres lélekszámú, Szlovákia lakosságának több mint 10 százalékát kitevő felvidéki magyarság iránti együttérzéssel emelik fel szavukat és tárják a demokratikus nyilvánosság elé a 2009. szeptember 1-jével hatályba lépő szlovákiai államnyelvtörvény ügyét, „annak haladéktalan felülvizsgálatát, illetve visszavonását követelve a posztkommunista szlovák kormánytól” - áll a nyilatkozatban. Tőkés László beszédében hangsúlyozta, a mai magyarok nem területet, hanem jogokat, emberi és kisebbségi jogokat követelnek. Az Európai Uniótól joggal várjuk el, hogy ne folytasson „struccpolitikát”, hanem utasítsa el az alapelveivel ellentétes szlovákiai államnyelvtörvényt - mondta az EP-képviselő. Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke értelmetlen, buta és káros jogszabálynak nevezte az államnyelvtörvényt. Az esetleges vélt vagy valós történelmi sérelmek nem szolgáltathatnak alapot arra, hogy bárkinek emberi vagy kisebbségi jogát korlátozzák - közölte a politikus. Schmitt Pál, az Európai Parlament néppárti alelnöke a nemzeti összefogás fontosságát hangsúlyozta a szlovákiai államnyelvtörvény kapcsán. „Be fogjuk bizonyítani, hogy a tizenötmillió magyar szereti nyelvét és komolyan veszi” - mondta. A találkozón beszédet mondó magyarországi és határon túli egyházi méltóságok is szolidaritásukat fejezték ki a szlovákiai magyarság iránt, s közülük többen is kitértek arra, hogy a hívőknek joguk van anyanyelvük használatához az egyházi szertartások során. A rendezvény befejezéseként a résztvevők megkoszorúzták Kazinczy Ferenc emléktábláját, valamint Kölcsey Ferenc és Vörösmarty Mihály szobrát a Dóm téri nemzeti panteonban. (MTI) Ezernél több részvevője volt a Kárpát-medencéből a találkozónak MTI MELEGFELVONULÁS A KDNP tiltakozik A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) tiltakozik a szombatra tervezett budapesti melegfelvonulás ellen, a demonstrációt provokációnak tartják - közölte Halász Zsuzsa, a párt szóvivője tegnap az MTI-vel. A KDNP szerint kétséges, hogy a melegek - az előző évek tapasztalataiból kiindulva - a jogaik védelmében vonulnának fel, mert ha így tennének, nem sértenék a közerkölcsöt és tekintetbe vennék a kiskorúak védelmének alkotmányos jogát - írta közleményében a szóvivő. Hozzátette: felmerül a kérdés, az idén milyen megbotránkoztató performanceszal készülnek a felvonulók („mint történt az korábban a feszület és a biblia meggyalázásával”), amiért a felvonulási útvonalat környező utcákat is le kell zárni. A kereszténydemokraták azt sem tartják helyesnek, ha egyes személyek vagy csoportok fizikai erőszakkal akarják nemtetszésüket kifejezni. A társadalom többségének fentiekkel kapcsolatos jogos érzékenységét ismerve a rendőrség felelőssége az, hogy a szombati eseményen inzultus ne történjen - tolmácsolta pártja álláspontját Halász Zsuzsa. Ékes Ilona fideszes országgyűlési képviselő több civil szervezet nevében pénteken a rendezvény betiltását kérte. A fővárosi rendőrfőkapitányhoz, Tóth Gáborhoz intézett levelében azt írta: a melegfelvonulás alkalmas arra, hogy félelmet, visszatetszést keltsen az emberekben, és veszélyezteti a kiskorúak fejlődését. Mtatkoió kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 Két egyház EP-képviselők segítségét kéri Levélben fordult a magyar európai parlamenti képviselőkhöz a szlovák nyelvtörvény miatt a magyarországi református és evangélikus egyház. Az MTI-hez tegnap eljuttatott dokumentumban arra kérik a képviselőket, hogy bírják rá az Európai Uniót hathatós lépések megtételére. „Az elmúlt hónapok Magyarországgal és magyarsággal szembeni legdurvább atrocitásaként értékeljük és éljük meg mindazt, ami Szlovákiában a magyar nemzetiségű polgárokkal szemben történik. A szabadság, az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szolidaritás és nemzetünk képviselete közös ügyünk” - olvasható az egyházi vezetők levelében. Az aláírók: Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Huszár Pál főgondnok, a zsinat világi elnöke, az evangélikusok részéről pedig Ittzés János elnök-püspök és Prőhle Gergely országos felügyelő. Búcsúztató Megszűnt a magyar könyvesbolt Kassán A kassai magyar könyvüzlet nemcsak egy bolt volt a sok közül, hanem intézmény a szó nemes értelmében. 1952 óta működött folyamatosan ugyanazon a helyen, a Fő u. 17. alatt (forrás: Felvidék Ma). A rendszerváltáskor kísérlet történt, hogy a Püskiék vegyék át, majd a Madách-Posonium üzletláncának egy fontos központja lett. Egy időben itt előadások is zajlottak. A kassai magyarok itt tudtak néhány szót váltani, a kirakatban hirdették a magyar rendezvényeket, bent szórólapokat lehetett kapni, s ha valaki nem tudott mit kezdeni fölöslegessé vált magyar könyveivel, bevihette oda. Most a szemétbe dobhatja. Egy esemény külön említendő a „nekrológ” írásakor: 1956-ban az üzlet vezetője, Wandratschek Dezső - aki ma Svájcban él - azon törte a fejét, hogyan kellene a kirakatban jelezni, a kassai magyarok miként vélekednek a magyar forradalomról. Egy könyvet tett ki a kirakatba, s ott nyitotta ki, ahol egy Petőfi-festmény volt látható. Alatta a felirat: „Fényesebb a láncnál a kard, jobban ékesíti a kart”. Izgatottan várta, érkezik-e visszajelzés a vásárlók köréből. Néhány nap múlva beszaladt az üzletbe Albin Babel vállalatigazgató. Zaklatottan kérdezte: -Dezsőké, mit csinált maga?! - Miért, mit? - Tudja jól, hogy miről beszélek! Ki kell venni azt a könyvet a kirakatból! - Mi az, már Petőfit sem szabad propagálni?! A könyvet becsukták. Most az üzletet is. RÖVIDEN ■ NYELVTÖRVÉNY Gyászszobor Csicsón Csicsón újabb monumentális faszobor készült el, most a nyelvtörvény elleni tiltakozás jelképét faragták meg. A Komáromi járásban található faluban vasárnap este avatták fel a szobrot, melyet ma Dunaszerdahelyen is bemutatnak a felvidéki magyarok országos tiltakozó nagygyűlésén. Csicsón Nagy Géza szobrászművész több mint 500 résztvevőt köszönthetett. Az ünnepi beszédet Duray Miklós, az MKP stratégiai alelnöke mondta. A több mint kétméteres szobrot a csicsói fafaragók készítették Nagy Géza vezetésével. Nagy Géza elmondta: „A felvidéki magyarságot gúzsba akarják kötni, el akarják némítani, és ezt nem engedhetjük!” - ez a szobor üzenete. (Felvidék Ma) ■ KOMÁROM A szoborügy lezárva Bastrnák Tibor szerint a komáromi Cirill és Metód-szobor kérdésével kapcsolatban mindent elmondtak már, amit lehetett. A polgármester ezekkel a szavakkal reagált Robert Fico azon felvetésére, mely szerint találjanak közösen méltó helyet a hittérítők szobrának, utána pedig hívják meg a magyar közjogi méltóságokat. A Cirill és Metód-szobor után Szent István szobrához vezetne az útjuk - hangzott el a miniszterelnök „reális” javaslata a Szlovák Televízió adásában. Bastrnák Tibor nagyon szívesen találkozik Ficóval, ha az fogadja őt, de nem tartja szerencsés gondolatnak összekötni a két szobor ügyét. „Számos megoldás lett felkínálva a Matica slovenskának, azonban egyiket sem fogadták el. Amit ők akartak, azt meg a város nem fogadta el - mondta Bastrnák. (Paraméterek) ■ VÁNDORLÁS SZÁMOKBAN Fogynak a kínaiak Az 1990-es évek közepe óta negyedére csökkent a Magyarországon élő kínaiak létszáma, a határokon túli magyarok többsége pedig nyugat-európai és tengerentúli országokban telepszik le - írja legfrissebb számában a HVG. A hetilap Kováts András szociálpolitikussal, a Menedék Egyesület igazgatójával készített interjút. A szakember elmondta, hogy jelenleg Magyarország lakosságának kb. 3,5 százaléka (mintegy 350 ezer ember) külföldi, honosított vagy külföldön született magyar állampolgár. Európa országaiban ez az arány 9 százalék felett van. „Az évi 16-17 ezres nemzetközi bevándorlási többlet nélkül Magyarország lakossága már régen tízmillió alá esett volna” - állítja. Hozzátette: az ilyen mértékű bevándorlás az elöregedés gondjait csak késlelteti, megoldást nem hoz. Az elmúlt húsz évben a szomszédos országokból kitelepülő 700 ezernyi magyar közül legfeljebb 170-180 ezer talált otthonra Magyarországon, a többiek Nyugat-Európába és a tengerentúlra vándoroltak a jobb élet reményében. Kiemelte: az 1990-es évek közepén még csaknem 40 ezres kínai közösség létszáma napjainkra tízezerre csökkent, a vietnamiak pedig négy-ötezren lehetnek.