Magyar Szó, 2010. júniusr (67. évfolyam, 124-149. szám)
2010-06-01 / 124. szám
2010. június 1., kedd A nemzeti összetartozás napja A trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4-e a jövőben a nemzeti összetartozás napja - döntött a fideszes Kövér László és a kereszténydemokrata Semjén Zsolt törvényjavaslatának hétfői elfogadásával az Országgyűlés többsége. A jogszabályra 302-en szavaztak igennel, míg 55 képviselő nemmel voksolt és 12 tartózkodott. A Fidesz és KDNP mellett igennel szavazott a Jobbik, illetve egy MSZP- s (Juhász Ferenc) és egy LMP-s (Schiffer András) képviselő. Az MSZP-ből 55-en a nem gombot nyomták meg, az LMP-ből 12-en tartózkodtak. A képviselők csupán egy, az alkotmányügyi bizottság által benyújtott módosító indítványt fogadtak el, amely azzal egészítette ki a törvényjavaslat első paragrafusát, miszerint „az Országgyűlés elismeréssel emlékezik meg mindazokról, akik nem magyar emberként vállaltak szolidaritást a magyarsággal”. A törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánította, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. Az Országgyűlés megerősítette Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására, valamint az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására. A szöveg kitér arra is, hogy a trianoni békediktátum által felvetett kérdések történelemből ismert eddigi megoldási kísérletei - mind az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzeti önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló törekvések kudarcot vallottak. Ebből kiindulva az Országgyűlés kinyilvánította, hogy a fenti problémák megoldását csak a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésű országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése eredményezheti, amelynek kiindulópontja csak az egyének a nemzeti önazonosság megválasztását is magában foglaló szabadsága s a nemzeti közösségek belső önrendelkezéshez való joga lehet. Az Országgyűlés ugyanakkor elítél minden olyan törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjára irányul. (MTI) Transzverzális vasút A Szeged-Temesvár, illetve a Szeged-Szabadka- Bácsalmás-Baja vasúti összeköttetés megteremtése A hétvégén a Rábé melletti hármas határon került sor a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégió napjának megünneplésére, ahol a magyarországi (Csongrád megye), romániai (Temes megye) és vajdasági képviselők egyaránt a vasúti közlekedés helyreállításának fontosságáról beszéltek. Az ez irányú tervből, melyet a Csongrád megyei közgyűlés alelnöke, dr. Zakar Péter juttatott el szerkesztőségünkhöz, kiderül: az Európai Bizottság 2007-ben döntött a páneurópai vasúti folyosók aktualizálásáról, amelyben tükröződniük kell az EU-bővítést követő új geopolitikai összefüggéseknek, valamint annak, hogy jobban összekapcsolják a transzeurópai hálózatok fő tengelyeit a szomszédos országokéval. E tekintetben fontos szempont aFekete-tenger és a Földközi-tenger (Adria) összekapcsolása, ugyanis jelenleg Európa közepén van egy több száz kilométer széles sáv, ahol a kelet-nyugat irányú vasúti közlekedés (személy- és áruforgalmi egyaránt) gyakorlatilag nem létezik. Még 2008 őszén az akkori románmagyar együttes kormányülésen a felek megállapodtak az egykori Constanta-Fiume vasútvonal helyreállításáról, aminek része lehet a Karánsebes-Temesvár-Szeged-Szabadka-Bácsalmás-Baja nyomvonalú vasút felújítása is. A koncepció meghatározó jelentőségű a DKMT eurorégió fejlesztése szempontjából, ami minden bizonnyal nemcsak a személyforgalmat érintené, hanem az áruszállítást is, valamint gyors, olcsó és környezetbarát összeköttetést teremtene a régió nagy gazdasági, kulturális és oktatási centrumai (Temesvár, Szeged, Szabadka stb.) között. A fejlesztés tehát úgy számolná fel a régió hármas határral szabdalt vasúti kapcsolatait, és úgy élesztené föl az egykori gazdasági és társadalmi kapcsolatokat, hogy az szinkronba hozható az uniós elképzelésekkel, továbbá, megnyerhető hozzá a kormányok támogatása, és uniós forrásokból pénz is teremthető a megvalósításhoz. A jelenlegi forrásokból (IPA) csak projekt-előkészítést, vasútvonal-tervezést lehet támogatni: a magyar-szerb nyomvonalrészt maximum 400 ezer euróig, a román-magyar nyomvonalrészt legfeljebb 750 ezer euróig. Ezért két pályázat lett beadva a DKMT által részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. A magyar-szerb IPA-pályázat nyert, a döntés azonban még nem hivatalos. A magyar-román programra benyújtott pályázat ügyében még nem született döntés. Ami a legfontosabb: a projektek rendelkeznek az érintett országok nemzeti vasúttársaságainak elvi és szakmai támogatásával, a vasúti érdek tehát egységes. A Szeged-Temesvár vasút-revitalizáció évek óta terítéken van, korábban több tanulmányterv is született a megvalósítás érdekében. Az eredeti, Szeged-Szőreg-Oroszlámos-Nagykikinda-Zsombolya-Temesvár nyomvonalon haladt egykoron a híres Orient expressz is. ■ (hege) Jkolófia kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 Új jobboldali kultúrára van szükség Az elitpaktumokat társadalmi szerződés váltotta föl A hetedik kötcsei találkozóról A kötcsei pikniket 2004 óta évente rendezik meg a Somogy megyei településen, vasárnap tartották a hetedik találkozót, ahol fideszes politikusok és a jobboldali értelmiségi holdudvar tagjai értékelték az elmúlt húsz, illetve nyolc évet, és tanácskoztak az elkövetkező kormányzati ciklus teendőiről. A Varga Mihály vezette gazdasági tényfeltáró bizottság a héten elkészíti első részjelentését, ami után néhány napon belül minden bizonnyal azonnali intézkedésekre lesz szükség - közölte Orbán Viktor a találkozón. A zárt tanácskozásról a fidesz.hu közölt tudósítást, amely szerint az új miniszterelnök szólt arról is, hogy a régit megőrző, de új, modern jobboldali kultúrára van szükség. Orbán Viktor beszédében jelezte, az Országgyűlésre és a kormányra egyaránt komoly munkát ró, hogy valószínűleg azonnali intézkedésekre lesz szükség - olvasható a fidesz.hu weboldalon. Leszögezte: nem szabad késlekedni, mert előttünk van Görögország példája, amelyből okulni kell. A kötcsei találkozó fontosságát a kormányfő azzal támasztotta alá, hogy „most van még néhány nap arra, hogy a nagy öszszefüggéseket is rögzítsük”, ezért lényegében egy munkamegbeszélésnek tekinthető a tanácskozás a somogyi településen. A miniszterelnök hat fontos kérdésre hívta fel a résztvevők figyelmét: kimondható-e, hogy történelmi időket élünk, használhatjuk-e a forradalom szót, mit ért el a forradalom, mi a társadalmi szerződés fogalma, mi a modern jobboldal feladata, végül pedig arra, milyen segítséget tudnak adni a kötcsei találkozó résztvevői. Az első kérdéssel összefüggésben Orbán Viktor párhuzamot vont az 1950-es évek végi franciaországi és a mai magyar helyzet között. A francia pártok rendszere akkoriban nem volt képes megbirkózni a feladatokkal, a kormányzati válsággal, a politikai rendszer tehetetlennek bizonyult, megbénult a demokrácia - fejtette ki. A mai magyar helyzet kapcsán pedig hangsúlyozta: nemcsak az elmúlt nyolc év kormányzásával szemben léptek fel a választók tavasszal, hanem ez egy „rendszerellenes akaratnyilvánítás” is volt. Az ország működőképességét és a kormányzás hatékonyságát helyre kell állítani - mutatott rá, azzal, hogy szerinte nem túlzás mindezt történelmi eseménynek nevezni. Orbán Viktor a tavasszal történteket kétharmados forradalomnak nevezte, ami alkotmányos keretek között ment végbe. Különbséget tett a polgári, valamint a mindig véres bolsevik forradalmak között, és történelmi tettnek nevezte, hogy a forradalmi hangulatot sikerült becsatornázni a demokráciába. „Ezt az eredményt ellenfeleink nem tudják megkérdőjelezni” - mondta. Amit a forradalom elért, az az új társadalmi szerződés - folytatta beszédét a miniszterelnök. Szerinte az eddigi status quo alapja a társadalmi szerződés hiánya volt, ehelyett elitpaktumok sorozata jellemezte a rendszerváltás óta eltelt időszakot. Az új társadalmi szerződést meg kell védeni, „mi ezen az alapon állunk” - mondta. Orbán Viktor közölte: az angolszász országok után a magyarok következnek individualizmus tekintetében, ezért nem a nemzeti egység, hanem a nemzeti együttműködés rendszeréről beszélünk, amelynek erősítése egyénileg is mindenki érdeke. A modern jobboldal számára szükséges, de már nem elegendő a régi, hagyományos magyar nemzeti keresztény kultúra, amely 1945 előttről származik, és túl nagy ívet fog át - fogalmazott a miniszterelnök. Itt már egy egyszerű restauráció nem segít, hiszen egész nemzedékek maradtak ki ebből a kultúrából: a régit megőrző, de új, modern jobboldali kultúrára van szükség - emelte ki. Végezetül arról beszélt, hogy nem szabad azt hinni, végleg győztek, nem szabad gőgösen bánni az ellenfeleikkel. „Küzdelmek vannak előttünk, hiszen nem engedhetjük meg, hogy a kétharmados forradalom egy egyszerű választási győzelemmé silányuljon. A magyar jobboldali kultúrát frissíteni kell művekkel, díjakkal, ünnepekkel, de ezt már önöknek kell megtenniük” - mondta a kötcsei találkozó résztvevőinek Orbán Viktor. Polgár* Ma^*arorszai»cn Alapítvány Orbán Viktor beszél a hetedik pikniken fidesz.hu Orbán ma Lengyelországban Orbán Viktor magyar miniszterelnök kedden első hivatalos külföldi látogatására Varsóba utazik. Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője május 20-án jelentette be, hogy Varsóba vezet Orbán Viktor első hivatalos külföldi útja kormányfőként. Hozzátette, hogy Magyarország számára stratégiai fontosságú a közép-európai együttműködés erősítése, és a közép-európai együttműködés szempontjából a magyar-lengyel együttműködés kiemelkedő fontosságú. Orbán Viktort kedden délután katonai tiszteletadással fogadják Varsóban, a miniszterelnöki hivatal előtt. Ezt követően négyszemközt tárgyal Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel, majd plenáris tárgyalásokat folytatnak. (MTI) ÁLLAMPOLGÁRSÁG Aláírták a törvényeket Sólyom László köztársasági elnök hétfőn aláírta a magyar állampolgárságról szóló törvényt, amely alapján a határon túli magyarok kedvezményesen szerezhetik meg a magyar állampolgárságot - tájékoztatott a Köztársasági Elnöki Hivatal. Az Országgyűlés a múlt szerdán, a törvény meghozatalakor arról is döntött, hogy a törvény sürgős kihirdetését kérik a köztársasági elnöktől. Ivan Gašparovič szlovák államfő hétfőn szintén aláírta a módosított szlovák állampolgársági törvényt. A pozsonyi parlament által néhány napja elfogadott módosítás lényege, hogy az a szlovák állampolgár, aki önként felveszi egy másik ország állampolgárságát, automatikusan elveszíti a szlovákot. Szlovákia ezt a jogszabályt az Országgyűlésnek a magyar állampolgársági törvényt módosító döntésére válaszul fogadta el. (MTI) Slotának máris bejött? Magyargyűlöletéhez kampányában társította a kettős állampolgárságot ki óriásplakátok jelentek meg Szlovákia-szerte, a Szlovák Nemzeti Párt műhelyéből. A szélsőségesen magyargyűlölő Ján Slota pártja bekeményített és új témákhoz nyúlt a választási kampányában. Az egyik óriásplakáton egy magyar gárdista öltözetű férfi látható, aki az első képen barátságos mosolygós szomszédnak tűnik, majd egyszer csak szélsőséges gárdistává válik. A plakáton az alábbi szöveg olvasható: „Hogy a szomszédból ne legyen ellenség. Szlovákok! Ne hagyjátok magatokat becsapni! Az állampolgárságról szóló törvény Európa első számú problémája! Nem emlékszünk Jugoszláviára, ahol a szomszéd a szomszéddal harcolt? Mi is ilyen ostobák akarunk lenni? Nem tudjuk elkerülni a konfliktust? Nem akarunk nyugtalanságot, félelmet kelteni, csak megakadályozzuk a beavatkozást, amíg nem késő.” Egy másik óriásplakátjukon akár a magyar szemet is gyönyörködtető kép látható. Egy piros-fehér-zöld lobogó, melynek közepében a szlovák címer, de kissé átfestve. Alatta a következő felirat: „Csak hogy holnap ne csodálkozzunk.” A Szlovák Nemzeti Párt már korábban is elhelyezett kedélyborzoló óriásplakátokat. Egyiken egy túlsúlyos, roma fiatalember látható, és az alatta lévő szöveg arra utal, hogy az élősködőket ne etesse az ország. Ugyancsak egy másik plakáton a határok védelmét tekinti elsődleges feladatának a magyargyűlölő szlovák nacionalista párt. (Felvidék Ma)