Magyar Szó, 2013. február (70. évfolyam, 25-47. szám)
2013-02-07 / 30. szám
12 ÚJVIDÉK ujvidek@magyarszo.com Mafió Mennyi az egymilliárd euró? Mindenki tudja, hogy az arab világ dúsgazdag kőolajban, de ezek a tartalékok végesek, legfeljebb száz éven belül kiürülnek. Ennek tudatában az arabok próbálják befektetni felhalmozott pénzüket, ha ezt nem teszik meg, visszakerülnek arra a szintre, amelyen a kőolaj felfedezése előtt voltak. Az arab országokat, az emírségeket az utóbbi időben elözönlötték a volt Jugoszlávia tagköztársaságainak és más országoknak a küldöttségei is, egyesek szerint nem a földeladás, hanem a fegyverüzlet okán. - Nekünk, vajdaságiaknak a termőföld szempontjából kell figyelnünk a szerződéskötéseket, egyelőre senki sem akarja bevallani, hogy mennyi földet vásároltak meg. Először 14-15 ezer hektárról volt szó, később a pénzügyminisztérium egészen más adatokat közölt, az az érzésem, hogy még mindig manipulálnak az adatokkal. A végső szerződést március 31-én kellene aláírniuk, ekkor fog kiderülni, hogy hány hektár kerül tartósan arab tulajdonba, hány hektárt adunk bérbe. Akárhogy is forgatjuk, a vajdasági gazdák kezéből kiveszik a földet, termelőink próbálnak tiltakozni, sajnos meglehetősen határozatlanul, nem eléggé hangosan. A politikum nem támogatja határozottan gazdáinkat, noha senki sem helyesli a földeladást - hallottuk tegnap délután a Belvárosi Társaskör vendégétől, Varga Attila újságírótól, aki Arabok Bácska és Bánát szántóföldjein címmel tartott előadást. Lapunk Magvető mellékletének szerkesztője elmesélte, miként látja termőföldjeink arab kézbe adásának mozzanatait. Többek között hallhattuk, hogy Varga Attila a témával kapcsolatban két héttel ezelőtt megjelentetett egy nagy port felkavaró kommentárt, ezt átvette a szerb nyelvű média zöme, a cikkhez történő viszonyulásból azt szűrte le, hogy a termőföldek eladásában érintettek számára nagyon fontos a vajdasági magyarság véleménye, ugyanis megbízható adatok szerint mintegy 100 ezer hektárnyi termőföldet követelünk vissza vagyon-visszaszármaztatás formájában. Varga szerint a médiát sajnos befolyásolják a témával kapcsolatban, ékes bizonyítéka ennek, hogy a Mennyi az egymilliárd euró? című kommentárját az egyik befolyásos belgrádi sajtóház átvette ugyan, de megváltoztatott, eltörpített „enyhébb” címmel közölte - a pénzügyminisztérium reagálása után kihagyták a címből azt a részt, hogy a vajdasági magyarokat egymilliárd euróval megkárosítják. - Figyelnünk kell, hogy mi lesz az állami tulajdonban lévő termőföldek sorsa, ha ilyen tempóban folytatják a földeladást, akkor bizony nem marad miből kártalanítani a magyar gazdákat -véli kollégánk. (szb) Dávid Csilla Nem rehabilitálhatjuk a fasizmust! A Vajdasági Szociáldemokrata Liga városi bizottsága felszólítja az önkormányzatot, hogy nyilvánosan, világosan és hangosan foglaljon állást azzal a botrányos kiállítással kapcsolatban, amely lényegében rehabilitálja a fasizmust, és amely lekicsinylően mutatja be a második világháború során a népfelszabadító harcosok által hozott áldozatot. Az új önkormányzat hat hónapja tartó uralmának idején Újvidéken megkezdődött a cirill betűk favorizálása, összeszámolták a kisebbségi népcsoportok tagjait, a tartomány zászlaját eltávolították több városi vállalat épületéről, átírták a város történelmét. Az ilyen politikai hangulat ahhoz vezetett, hogy a Prometer kiadóházban létrejöhetett egy olyan tárlat, amely lényegében bűnmentesíti Milan Nedic Quisling-féle, gonosztevő kormányát, és a Zbor fasiszta szervezetet, azokat, akik megalapították a Smederevska Palanka-i antifasiszta ifjúság bebörtönzését lehetővé tevő intézetet. A Sem főiskola, sem börtön (Nikoledzni tamnica) című tárlat az antifasiszták internálásával foglalkozó intézetet úgy mutatja be, mint tanintézményt, holott szögesdróttal körülvett, Nedic fegyveres, fasiszta zsandárjai által őrzött táborról volt szó. Olyan táborról, ahova az antifasiszta fiatalokat hurcolták, és szisztematikus fasiszta agymosásnak tették ki őket. Az ellenállók kegyetlen tortúrára számíthattak, azokat pedig, akik szökni próbáltak, a banjicai táborba deportálták, ahol később agyonlőtték őket. Függetlenül attól, hogy az önkormányzat támogatta vagy nem ezt a kiállítást, egy olyan városban, amelyik a múltban nagyon sokat szenvedett a fasizmus miatt, el kell határolnia magát ettől a botránytól! A Prometer pedig legalább bocsánatot kérhetne Újvidéktől - vélik a ligások. (szb) TANÁRNAK LENNI Sok kivetni valót találunk napjainkban, nemcsak a kisiskolás korban lévő gyermekink viselkedésében, hanem a középiskolás és egyetemre járókéban is. Elégedetlenségünknek gyakran adunk hangot, véleményünk azonban nemcsak a gyerekekről, a szülőkről szól, hanem tanáraikról is. Hogy milyenek ma a tanárok, azt hisszük, tudjuk, de biztos, hogy ha a maiakat az egykoriakkal hasonlítanánk össze, akkor a róluk alkotott kép még árnyaltabb lenne, talán azért is, mert a régi tanároknak, így az újvidéki középiskolákban tanítóknak is, nemcsak a szokásos értelemben vett, oktatói-nevelői munkát kellett elvégezniük, hanem tudományos tevékenységükről is számot kellett adniuk, úgy szóban, mint írásban. Volt aki tudományos munkáját, a középiskola egyéves tevékenységét összegező Évkönyvben jelentette meg, mint például Zanbauer Ágoston gimnáziumi tanár, aki a német drámáról írt értekezést, vagy pedig Zorkóczy Lajos, aki az Állami Polgári és Felső Kereskedelmi Iskola tanáraként írta meg Újvidék és környékének flórája című könyvét. Ezt a publikációt 1896-ban, az újvidéki könyvkereskedésekben 80 krajcárért mindenki megvehette. Természetesen az ő esetében is felmerül a kérdés, hogy vajon mi is volt az, ami Újvidéken a 19. század végén, egy tanárt arra késztetett, hogy a Monarchia peremterületén levő városban, annak flórájával kezdjen behatóan foglalkozni, arról könyvet írjon, és ki is adja. Azt sem mondhatjuk, hogy a pedagógussors, a 19. század sokban különbözött, úgy anyagiakban, mint megbecsülésben, a maitól. Mi volt az a többlet, ami arra késztette ezt a középiskolai tanárt, hogy időt és pénzt nem sajnálva érdemesnek tartsa az említett kérdéssel foglalkozni. Zorkóczy Lajos, könyvét Wlassits Gyulának, a tudományos munkálkodás pártfogójának, Magyarország vallás- és közoktatásügyi miniszterének ajánlotta. A könyv két részből áll. A bevezetés című első fejezetben, a tájleírásban, a látképet a péterváradi vár fokáról szemléli, egy rövid tudománytörténeti összefoglalót ír, utána ismerteti a főbb forrásokat, majd ezt a könyvben szereplő rövidítések magyarázata követi. „A nagy magyar Alföld véghatárán elterülő s folyton fejlődő Újvidék köti le impozáns háztömegeivel, gyártelepeivel, csatornájával, vasútjával, hídjaival s hídfősáncával figyelmünket”- kezdi leírását a szerző. „A beláthatatlan síkság távoli ködében csillognak Piros, Kiszács s Futak tornyai a nap verőfényében s a háttérben mint homályos foltok terülnek el futaki és vizicsi nagy erdőségek. Ha délre tekintünk, szemünk a kies fekvésű Kameniczán akadnak meg, melynek hátterében a Fruska Gora erdőkoronázta fő gerince kékellik, míg lankás lejtőit jól mívelt szőlők tarkítják.” Majd a Fruska gorával tovább foglalkozva a következőket írja:....ha nem is találunk a Fruska Gora bércein fenyveseket és alpesi régiókat, de azért találunk hatalmas bükk, tölgy és hárs erdőket, melyekben a vadszőlő és a borostyán karvastagságban 20-30 méter magasságra kúszott föl a fák törzsén”. Nézete szerint, „flóránknak némi részben délvidéki jelleget adnak oly növények melyek, környékünkről s különben a Fruska Gora lejtőiről feljebb már nem terjeszkednek s így vidékünk rájok nézve, határállomásokat képeznek”. Ezután Zorkóczy Lajos huszonegy szőkébb területet határozott meg, ahol megfigyeléseit tizenöt éven keresztül folytatta, így az utak, az árkok, mezsgyék, s kerítések mentén, a szántott, vetett földek, kertek s szőlők tenyészetét vagy a szerémi szilvások vegetációját vizsgálta, de megfigyelte Pétervárad szerpentin sziklafalának növényzetét is. A könyv legnagyobb részét azonban a növények rendszerezése, valamint előfordulásuk helyének megjelölése alkotja. Ezért, amikor pillangós virágú iglicet látunk, amely a 19. században Újvidéknek, és környékének mezőin és legelőin volt otthonos, vagy ha a hadiszigeten egy rekettyebokorra lelünk, vagy a volt újvidéki sétányt övező jávorfák valamelyikét véljük felismerni öreg fáink között, jusson eszünkbe az a „többlet", amely Zorkóczy Lajost és az egykori újvidéki tanárokat arra késztette, hogy nevelői munkájukon túl tudománnyal is foglalkozzanak. .ÓZERÁgnes Volt egyszer egy Újvidék (52.) Újvidéki Városi Múzeum Egyesek egyenlőbbek a többinél? A városi hatalomnak figyelembe kell vennie azt az ajánlást, amely szerint a városi autóbuszok menetirányjelzőin nem állhatnak csak cirill betűs feliratok - mondta Vukasinovic Éva tartományi ombudsmanhelyettes. Hozzátette, minden polgár azonos jogokkal rendelkezik. - Itt valóban elvi kérdésről van szó: egyenrangúak-e Újvidék polgárai vagy rájuk inkább az orwelli megkülönböztetés jellemző, hogy vannak erősebb és gyengébb polgárok. Lényegében, itt az a kérdés, egyenrangúak vagyunk-e mindannyian vagy nem - nyilatkozta Vukasinovic a VRT-nek. Elmondta még, nagyon úgy néz ki, hogy további lépésekre lesz szükség, mert nem kapott biztató választ sem a városi hatalomtól, sem a Városi Közlekedési Vállalattól. Ha továbbra sem nem veszik figyelembe a tartományi ombudsman ajánlását, fegyelmi eljárást indíthatnak, bűnvádi eljárást kezdeményezhetnek, de a várost is beperelhetik a diszkrimináció megtiltását elrendelő törvényre hivatkozva. (hgy) 2013. február 7., csütörtök PETŐFI SÁNDOR MMK A kiskondás holnap Az újvidéki Amon Stúdió Vándor Bábszínháza február 8-án 17 órai kezdettel a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központban bemutatja A kiskondás című interaktív bábelőadását. Elsődleges céljuk a Vajdaságban működő oktatási intézmények látogatása, és ezért műsorukban túlnyomórészt magyar népmese-feldolgozások szerepelnek. Szombaton játszóház A Petőfi Sándor MMK-ban február 9-én, szombaton 10-től 13 óráig szeretettel várjuk játszóházunkba az óvodás és iskolás gyerekeket. Ha szeretnél játszani, zenélni, táncolni, festeni és sakkozni, gyere el te is! A részvételi díj 150 dinár. Bővebb információval a 021/47-40-697-es telefonszámon szolgálnak. Szeretettel várunk mindenkit! Rajzszakkör és kiskórus A Petőfi Sándor MMK-ban februártól az általános iskolások részére rajzszakkört és kiskórust indítanak. A rajzszakkör hetente egyszer, szerdán 17.30-tól 19 óráig, a kiskórus pedig hetente kétszer, minden kedden és csütörtökön 19-től 20 óráig tart összejövetelt. A részvételi díj a rajzszakkörön 800, a kiskórus esetében pedig 500 dinár havonta. Bejelentkezni a 47-40-697-es telefonszámon lehet. Farsangi táncház Az újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ szeretettel meghív minden kedves érdeklődőt a február 12-ei fergeteges, családi farsangi táncházba. A jelmezes résztvevők bejelentkezését 17.30-kor várják, 18 órakor kezdődik a jelmezek bemutatása, majd tánc- és játszóház apróknak. Minden résztvevőt hagyományos farsangi szalagos fánkkal jutalmaznak! Utána hajnalig tartó táncházba és folkkocsmába várjuk a felnőtteket. A belépődíj gyermekeknek 100, felnőtteknek 150 dinár. Muzsikál a szabadkai Juhász zenekar. A táncot a Csűrdöngölő táncegyüttes táncosai oktatják. Bővebb információt a 021/47-40-697-es telefonszámon kaphatnak. DARÁNYI-TELEPI TÁRSALGÓ A kistemplom Kedden február 12-én 17 órakor a Petőfi Sándor MMK székházának első emeleti kistermében a Darányi-telepi társalgó 288. összejövetelét tartja. A téma: a sokak által kis templomnak nevezett Szent Rókus-plébániatemplom. Ismertetőt Mészáros Ilonka MKL tart, aki szervezőként is minden érdeklődőt szívesen lát. (K. K.) atajasiwsisaowiaaacwawwoFJí jwí : aoi mi :: i:: ic :i:::::: :a ja:c:c ai: m a:: at a:::: x::: i BELVÁROSI TÁRSASKÖR A víz és az ember Szerdán, február 13-án 17 órakor a Magyar Szóház IV. emeleti tanácstermében a Belvárosi társaskör nyolcadszor jön össze. A felkért előadó Úri Ferenc történelemtanár, aki a Világ vízkészlete és az emberiség címmel ismerteti a témakört, ami a mai időben súlyos helyzetet teremt. A vendégváró Varjú Márta, aki mindenkit szívesen lát, de különösképp a magyar iskolák földrajz-, természetismeret tanárait. A jelenlevőket megvendégelik farsangi fánkkal (három elrejtett pénzérmével), amit Pákai Erzsébet készített és szolgál fel. (K. K.) MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN Ingyenes jogsegélynyújtás A Vajdasági Magyar Szövetség újvidéki városi szervezete értesíti a polgárokat, hogy minden csütörtökön 15 és 18 óra között ingyenes jogsegélyt nyújt Zavarkó Sándor, a jogtudományok magisztere Újvidéken, a Duna utca 3. alatt lévő, I. emeleti VMSZ-irodában (a Cotton üzlet felett). A vidéki polgárok a 021/424-106-os telefonszámon kaphatnak jogsegélyt, kizárólag a fent említett időpontokban.