Magyar Szó, 2014. április (71. évfolyam, 74-98. szám)
2014-04-01 / 74. szám
2014. április 1., kedd tolt fel Sok lehet az érvénytelen levélszavazat Megkezdődött a beérkezett levélszavazatok azonosító nyilatkozatainak ellenőrzése Valószínűleg sok lesz az érvénytelen levélszavazat - mondta a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke tegnap budapesti sajtótájékoztatóján. Pálffy Ilona közölte: az NVI-hez eddig érkezett visszajelzések szerint a választók nem elég gondosan töltik ki azonosító nyilatkozatukat, illetve nem ügyelnek arra, hogy a szavazatot tartalmazó borítékba ne tegyék bele az azonosító nyilatkozatukat. A visszaérkezett és ellenőrzött levélszavazatoknak általában a 10 százaléka hibás, de van olyan munkaasztal, ahol a 30 százalékuknál volt valamilyen érvénytelenséget okozó probléma. (A személyes szavazásnál a leadott voksoknak körülbelül 1 százaléka szokott érvénytelen lenni.) Tegnap kezdődött meg a beérkezett levélszavazatok azonosító nyilatkozatainak ellenőrzése. A postán küldött több mint tizenegyezer szavazat mellett már a Csíkszeredai, a szabadkai és a kolozsvári külképviselet is eljuttatott az NVI-be körülbelül tízezer levélszavazatot, ezek feldolgozása hétfőn kezdődött meg. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazhatnak az áprilisi országgyűlési választáson, és az NVI-hez már másfél hete folyamatosan érkeznek a levélszavazatok. Tegnap reggel óta huszonöt gépen, két műszakban összesen százan ellenőrzik a szavazatokat: az egyik munkatárs diktálja az azonosító nyilatkozaton szereplő adatokat, a másik pedig egybeveti a nyilvántartásban levőkkel. Az NVI munkatársai azt ellenőrzik, hogy le van-e ragasztva a válaszboríték, a boríték tartalmaz-e azonosító nyilatkozatot és szavazatot rejtő kisebb borítékot, utóbbi le van-e ragasztva, az azonosító nyilatkozatban rögzített adatok pedig megfelelnek-e azoknak, amelyeket a választópolgár a regisztrációkor megadott. Az NVI azt is ellenőrzi, hogy az azonosító nyilatkozatot kitöltő szerepel-e a névjegyzékben, valamint hogy korábban visszajuttatott-e már szavazási iratot. Típushibaként említette Pálffy Ilona, hogy a visszaérkező boríték nincs leragasztva; a kis boríték nincs leragasztva; több szavazólapot és több nyilatkozatot tartalmaz a válaszboríték; nincs azonosító nyilatkozat, vagy azt nem írták alá; hiányos az azonosító nyilatkozat. Az NVI elnöke azért is érthetetlennek nevezte a sok érvénytelen válaszlevelet, mert az NVI képes tájékoztatót is küldött a levélben való szavazás menetéről. Pálffy Ilona megjegyezte: az azonosító nyilatkozat ellenőrzése során az NVI érvényesnek fogadja el az adatokat, ha azok ékezethibát tartalmaznak, vagy a választó nem tünteti fel a második utónevét. Az azonban érvénytelenségi ok, ha a választó nem tünteti fel a születési helyét vagy anyja nevét. Az NVI elnöke megjegyezte: érkezett hozzájuk olyan jelzés, hogy „a kutya megette a szavazólapot”, ezért új levélcsomagot kérnek. Új levélcsomagot azonban nem tudnak adni annak, aki elrontotta vagy elveszítette azt - emelte ki. Az NVI arra számít, hogy 80-120 ezer levélszavazat érkezik az irodához a szavazás estéjéig. A Kárpát-medencében levő külképviseletekről a szavazás előtt még egyszer elhozzák az ott leadott levélszavazatokat, hogy a szavazásig a lehető legtöbb levélben szavazót azonosítani tudják. Ha a válaszborítékban levő azonosító nyilatkozat formailag megfelel a törvényi előírásoknak, külön dobozba gyűjtik a névtelen, szavazólapot tartalmazó borítékokat, és ezeket a szavazás napján este 7 óra után bontják fel, majd beszkennelik a szavazatokat. A levélszavazatok ellenőrzését a Fidesz-KDNP, a Jobbik és az MSZPEgyütt-PM-DK-MLP öt-öt delegáltja figyeli. (MTI) MNI A külföldről érkezett levélszavazatok azonosító nyilatkozatait dolgozzák fel a Nemzeti Választási Iroda munkatársai Mentelmi bizottság: Az eltitkolt százmilliók összefüggnek Simon politikai tisztségével Az Országgyűlés mentelmi bizottsága bizonyítani nem tudja, de megállapította, hogy fennáll annak a gyanúja, hogy Simon Gábor eltitkolt százmilliói összefüggésben állnak országgyűlési képviselői, illetve MSZP-elnökhelyettesi tisztségével. Egyebek mellett ezt tartalmazza a testület által tegnap elfogadott jelentés, amely az Országgyűlés honlapján olvasható. A parlament február közepén bízta meg a mentelmi bizottságot az ügy kivizsgálásával, amelynek határidejéül március 31-ét szabta meg. A Rubovszky György, a testület KDNP-s elnöke által jegyzet előterjesztés szerint a bizottság megállapította, hogy sem Simon Gábor, sem pedig családtagjai vagyonnyilatkozatában nincs adat arra, hogy az eltitkolt százmilliók származhattak legális, bevallott jövedelemből. Az egyedüli adat - folytatódik a jelentés - Mesterházy Attila MSZP-elnök nyilatkozata volt. A szocialista pártelnök február 6-án azt mondta, nem pártpénzről van szó, és az ausztriai bankban tartott nagyjából 240 millió forint „nem kötődik Simon Gábor közéleti tevékenységéhez”. „Az azt megelőző életével kapcsolatos forrásfelhalmozásról van szó, amennyire én tudom” - fűzte hozzá. A mentelmi bizottság jelentése azt tartalmazza: mivel Mesterházy Attila egyik meghallgatáson sem jelent meg, nyilatkozatának valódiságát nem csak nem bizonyította, még nem is valószínűsítette, „ezért ezt az adatot mint teljesen alaptalan, légből kapott adatot ki kellett zárnunk”. Az országgyűlési testület Simon Gábornak, Mesterházy Attilának és a bizottság két szocialista tagjának ülésektől való távolmaradásával indokolta azt a gyanúját, hogy az eltitkolt százmilliók összefüggésben állhatnak Simon Gábor politikai tisztségeivel. A jelentésben ismertetik Polt Péter legfőbb ügyész Rubovszky György megkeresésére írt válaszát, mely szerint Simon Gábor MSZP-nek leadott vagyonnyilatkozata - amit az ügyészség lefoglalt - megegyezik a 2012. január 9-ei nyilvános, az Országgyűlésnek leadott vagyonnyilatkozatával. A jelentésben közük a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának kutatói munkaközössége által készített szakvélemény főbb megállapításait a Simon Gábor számára a képviselői összeférhetetlenségének időszaka (2009. február 1— 2014. február 13.) alatt kifizetett javadalmazás jogi úton való visszaköveteléséről. Eszerint három lehetőség van: elsődlegesen a közjogi érvénytelenségnek az a pontja, hogy mondja ki az Országgyűlés az összeférhetetlenséget ezekre az évekre, másodszor a polgári jogi kártérítési felelősség útján való visszakövetelés, harmadszor pedig a jogalap nélküli gazdagodás útján való visszakövetelés. A mentelmi bizottság megfontolásra javasolja az országgyűlési törvény módosítását, hogy a javadalmazás visszakövetelése ne csak az összeférhetetlenség kimondása esetén legyen kötelező, hanem akkor is, ha bármilyen jogcímen szűnik meg a mandátum, és utóbb kiderült, hogy fennállt az összeférhetetlenség. A jelentés azt is tartalmazza, hogy sem Simon Gábor mentelmi ügyében, sem a politikus vagyonnyilatkozati eljárása során, sem pedig az ügyet vizsgáló üléseken az MSZP részéről nem jelent meg senki, a tagok többnyire még ki sem mentették magukat. Mesterházy Attila amellett, hogy nem jelent meg az üléseken, válaszleveleiben a jelentés szerint „durva, kioktató stílusban olyan kérdéseket taglalt, amelyek nem képezték tárgyát a vizsgálatnak”. Az MSZP elnöke kifogásolta a bizottság munkáját és kritizálta az ügyben született országgyűlési határozatot. Az ellenzéki politikustól azt is kérte a bizottság, hogy juttassa el hozzájuk Simon Gábor MSZP-nek leadott vagyonnyilatkozatát. A mentelmi bizottság február 24-étől kezdve öt zárt ülésen tárgyalta az ügyet. Simon Gábor volt MSZP-elnökhelyettes eltitkolt, több százmilliós, bécsi számlán tartott vagyonáról február elején jelentek meg sajtóhírek. Simon Gábort március 10-én őrizetbe vették, jelenleg előzetes letartóztatásban van, csalással, magánokirat-hamisítással, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással gyanúsítja a Központi Nyomozó Főügyészség. A politikus a gyanú szerint egy afrikai ország hamis útlevelét is megszerezte, amellyel egy ismerőse révén egy magyar banknál bankszámlát nyitott. A tegnapi sajtóhírek szerint Simon Gábor öt eltitkolt bankszámlával rendelkezik Magyarország mellett Ausztriában és Svájcban. Azokon több száz millió forintos forgalom bonyolódott 2008-tól kezdve. (MTI) Orbán: Erős kormány, győztes ország Folytatás az 1. oldalról Kitért a Jobbiknak az Európai Unióval kapcsolatos álláspontjára is, hangsúlyozva, hogy bár az EU nem fenékig tejfel, hanem egy nehéz hely, ahol ki kell állni a magyar érdekekért, de „ez nem ok arra, hogy sutba vágjuk a józan észt”. Az EU-tagság fontos - jelentette ki, úgy jellemezve, hogy ha valaki nem ül ott az asztalnál, akkor ne lepődjön meg, ha felkerül az étlapra. „Az EU-ban csak akkor tudjuk megvédeni az érdekeinket, ha ott vagyunk” - tette egyértelművé. A kormányfő felidézte, legutóbb júniusban járt Baján, a dunai árvíz idején, amelyet az elmúlt négy év legfontosabb eseményének nevezett, mert szerinte az visszaadta a magyarok önbecsülését. „Hiszen ha egy ekkora árvizet (...) képesek vagyunk mederben tartani és megfékezni, akkor el tudunk bánni hosszabb távon is az ellenfeleinkkel. Meg tudjuk fékezni nemcsak az árvizet, hanem a pénzvilágot, a multikat, és azt is el tudjuk érni, hogy ne térhessenek vissza a szocialisták” - mondta. Orbán Viktor emlékeztetett a tavalyi bajai videohamisítási ügyre, amelyben „az ellenfél megmutatta az oroszlánkörmeit”, „olyasmit láthattunk, amire semmi szüksége az országnak”. Az önkormányzatok adósságának állami átvállalásáról szólva arról tájékoztatta hallgatóságát, hogy Bajától nyolcmilliárd forintnyi adósságot vettek át. „Rengeteg dolgunk van még, de egyet biztosan mondhatok: mi ott leszünk, ahol a munkát osztják. Arra szeretném önöket kérni, hogy önök is legyenek ott április 6-án, ahol a munkát el kell végezni” - biztatta a Szentháromság téren összegyűlt tömeget, körülbelül 1500 embert a Fidesz elnöke, aki szerint a kormányzó pártszövetség mostani, „nem lottón nyert" esélyessége azt jelenti, győzhetnek, ám magából az esélyből még nem lesz győzelem. „Ma bennünket az a veszély fenyeget, hogy úgy járunk megint, mint 2002-ben” -jelentette ki akkori választási vereségükre utalva, azt kérve: „Ne engedjük, hogy kiénekeljék a sajtot a szánkból!” Szavait azzal zárta, hogy ha négy év múlva újra eljöhet Bajára, elmondhatja, hogy Magyarország fényes korszakba lépett. Zsigó Róbert, Baja polgármestere, a térség Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselőjelöltje beszédében kifejtette: az elmúlt négy évben rendbe tették a város költségvetését, így a pénzügyek ma már stabilak. „Nem fogom hagyni, hogy önös pártpolitikai érdekből tönkretegyék azt, amit közösen elértünk. Márpedig vannak, akik erre készülnek titokban, a háttérbe húzódva, maguk előtt egy hölgyet reklámozva hogy visszatérjenek a hatalomba. Számukra nem a közös, hanem az egyéni érdek a fontos. (...) Átlátunk a szitán, felismerjük a hölgy mögött álló régi szocialistákat” - fogalmazott, Zsigó Róbert baloldali ellenfelére, Teket Melindára utalva. A bajai származású Bajnai Gordon volt miniszterelnöknek azt üzente: „Ez nem az ő városa, hanem a mi közös otthonunk.” „Azt üzenjük Bajnai Gordonnak, hogy előbb adjon számot a Hajdú-Bétügyben tönkretett családoktól elvett pénzekről” - közölte a képviselőjelöltpolgármester, kijelentve: a baloldal nem érdemel újabb esélyt. A bajai volt a miniszterelnök egész héten tartó nagygyűléssorozatának első állomása. (MTI) Átadták a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új főépületét Történelmi kötelezettségnek nevezte a Ludovika felújítását Orbán Viktor kormányfő, aki szerint a megújult épület méltó „főhadiszállása” lesz a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek. Az egyetem felújított, Pollack Mihály által tervezett Ludovika-főépületének tegnapi ünnepélyes átadóján a miniszterelnök azt mondta: kormánya 2010 után egy olyan erős állam építésébe kezdett, amely egységesen és gyorsan tud cselekedni, mert nincs erős ország korszerű, hatékony közigazgatás nélkül. A közszolgálati egyetem az átalakított magyar felsőoktatás zászlóshajója, ahol minden oktató és hallgató biztosan a haza szolgálatában áll - mondta Orbán Viktor, aki ezt követően átadta az intézmény kulcsát az egyetem polgárainak. Az épület múltjáról szólva úgy fogalmazott: egészen a kommunizmusig a Ludovika Akadémia, a magyar katonai felsőoktatás kiemelkedő intézménye „úgy forrt egybe a hazafias neveléssel és a magyar virtussal, mint a Nemzeti Színház a magyar kultúrával”. Az intézmény feltámadását azonban a rendszerváltás sem hozta meg - folytatta -, mert az akkori városvezetés úgy kezelt mindent, ami egy mondatban szerepelt a nemzeti szóval, mint egy letűnt kor maradványát. „Így lett kis híján az enyészeté - a Várbazárhoz hasonlóan - a Ludovika campus”, amely leginkább egy világháborús film díszletére emlékeztette az embert - mondta. 2010 után azonban a magyarok úgy döntöttek, visszaszerzik, ami az övék, és nem hagyják, hogy legszebb épületeik rommá legyenek - fogalmazott a kormányfő, aki szerint 2010-ben egyrészt helyre kellett állítani az országot a katasztrofális eredményekkel járó előző nyolc év után, másrészt helyre kellett állítani Budapestet is „két zavaros évtized” után. (MTI) kitekintőig magyarszo.com KITEKINTŐ 3 Századvég: Stabil Fidesz-KDNP-előny A Századvég legfrissebb felmérése szerint március végén a kormányzó pártok stabilan őrzik vezető pozíciójukat. Tovább csökkent azonban a baloldali közös lista támogatottsága, míg a Jobbik erősödött - derül ki a felmérésből, amelyet tegnap juttattak el az MTI-hez. A Fidesz-KDNP támogatottsága január óta stabil, a teljes népesség körében 33 százalékos, vagyis - mint írták - az Orbán Viktor vezette kormánypártok a március végi eredmények tanúsága szerint jelentős előnnyel fordulhatnak a kampány utolsó hetére. Felmérésük szerint a biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesz- KDNP támogatottsága 51 százalékos. A baloldali közös listát támogatók aránya tovább csökkent, jelenleg a választókorúak 19 százaléka voksolna a Mesterházy Attila vezette pártszövetségre. A Századvég csökkenést tapasztalt a biztos szavazók között is: közülük 25 százalék voksolna a közös listára. Folytatódott a Jobbik hónapok óta tartó erősödése, a párt támogatottsága jelenleg 14 százalékos a teljes népességen belül. A Jobbik egyre jobban megközelíti a baloldali pártszövetséget. Vona Gábor pártjára a biztos szavazók 18 százaléka voksolna. Az LMP jelenleg is a parlamenti bejutási küszöb határán mozog. A kutatás eredményei alapján a pártnak jó esélye van a bejutásra, hiszen a teljes népesség és a biztos szavazó pártválasztók körében is 5 százalékon állnak, a parlamentbe jutás esetükben kiemelt módon a mozgósításon és az impulzusszavazatokon múlik. (MTI)