Magyar Szó, 2014. április (71. évfolyam, 74-98. szám)

2014-04-01 / 74. szám

2014. április 1., kedd tolt fel Sok lehet az érvénytelen levélszavazat Megkezdődött a beérkezett levélszavazatok azonosító nyilatkozatainak ellenőrzése Valószínűleg sok lesz az érvénytelen levélszavazat - mondta a Nemzeti Válasz­tási Iroda (NVI) elnöke tegnap budapesti sajtótájékoztatóján. Pálffy Ilona közölte: az NVI-hez eddig érkezett visszajelzések szerint a választók nem elég gondosan töltik ki azonosító nyilatkozatukat, illet­ve nem ügyelnek arra, hogy a szavazatot tartalmazó borítékba ne tegyék bele az azonosító nyilatkozatukat. A visszaérkezett és ellenőrzött levélsza­vazatoknak általában a 10 százaléka hi­bás, de van olyan munkaasztal, ahol a 30 százalékuknál volt valamilyen érvénytelen­séget okozó probléma. (A személyes sza­vazásnál a leadott voksoknak körülbelül 1 százaléka szokott érvénytelen lenni.) Tegnap kezdődött meg a beérkezett levélszavazatok azonosító nyilatkozatai­nak ellenőrzése. A postán küldött több mint tizenegyezer szavazat mellett már a Csíkszeredai, a szabadkai és a kolozsvá­ri külképviselet is eljuttatott az NVI-be körülbelül tízezer levélszavazatot, ezek feldolgozása hétfőn kezdődött meg. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazhatnak az áprilisi országgyű­lési választáson, és az NVI-hez már másfél hete folyamatosan érkeznek a levélszavazatok. Tegnap reggel óta huszonöt gépen, két műszakban összesen százan ellen­őrzik a szavazatokat: az egyik munka­társ diktálja az azonosító nyilatkozaton szereplő adatokat, a másik pedig egybe­veti a nyilvántartásban levőkkel. Az NVI munkatársai azt ellenőr­zik, hogy le van-e ragasztva a válaszbo­ríték, a boríték tartalmaz-e azonosító nyilatkozatot és szavazatot rejtő kisebb borítékot, utóbbi le van-e ragasztva, az azonosító nyilatkozatban rögzített adatok pedig megfelelnek-e azoknak, amelye­ket a választópolgár a regisztrációkor megadott. Az NVI azt is ellenőrzi, hogy az azonosító nyilatkozatot kitöltő szere­pel-e a névjegyzékben, valamint hogy korábban visszajuttatott-e már szavazá­si iratot. Típushibaként említette Pálffy Ilona, hogy a visszaérkező boríték nincs lera­gasztva; a kis boríték nincs leragasztva; több szavazólapot és több nyilatkozatot tartalmaz a válaszboríték; nincs azono­sító nyilatkozat, vagy azt nem írták alá; hiányos az azonosító nyilatkozat. Az NVI elnöke azért is érthetetlennek nevezte a sok érvénytelen válaszlevelet, mert az NVI képes tájékoztatót is küldött a levélben való szavazás menetéről. Pálffy Ilona megjegyezte: az azonosí­tó nyilatkozat ellenőrzése során az NVI érvényesnek fogadja el az adatokat, ha azok ékezethibát tartalmaznak, vagy a választó nem tünteti fel a második utóne­vét. Az azonban érvénytelenségi ok, ha a választó nem tünteti fel a születési helyét vagy anyja nevét. Az NVI elnöke megjegyezte: érke­zett hozzájuk olyan jelzés, hogy „a kutya megette a szavazólapot”, ezért új levélcso­magot kérnek. Új levélcsomagot azonban nem tudnak adni annak, aki elrontotta vagy elveszítette azt - emelte ki. Az NVI arra számít, hogy 80-120 ezer levélszavazat érkezik az irodához a szava­zás estéjéig. A Kárpát-medencében levő külképviseletekről a szavazás előtt még egy­szer elhozzák az ott leadott levélszavaza­tokat, hogy a szavazásig a lehető legtöbb levélben szavazót azonosítani tudják. Ha a válaszborítékban levő azonosító nyilatkozat formailag megfelel a törvényi előírásoknak, külön dobozba gyűjtik a névtelen, szavazólapot tartalmazó borí­tékokat, és ezeket a szavazás napján este 7 óra után bontják fel, majd beszkennelik a szavazatokat. A levélszavazatok ellenőrzését a Fidesz-KDNP, a Jobbik és az MSZP­­Együtt-PM-DK-MLP öt-öt delegáltja figyeli. (MTI) MNI A külföldről érkezett levélszavazatok azonosító nyilatkozatait dolgozzák fel a Nemzeti Választási Iroda munkatársai Mentelmi bizottság: Az eltitkolt százmilliók összefüggnek Simon politikai tisztségével Az Országgyűlés mentelmi bizottsága bizonyítani nem tudja, de megállapította, hogy fennáll annak a gyanúja, hogy Simon Gábor eltitkolt százmilliói összefüggésben állnak ország­­gyűlési képviselői, illetve MSZP-elnökhelyettesi tisztségével. Egyebek mellett ezt tartalmazza a testület által tegnap elfoga­dott jelentés, amely az Országgyűlés honlapján olvasható. A parlament február közepén bízta meg a mentelmi bizott­ságot az ügy­ kivizsgálásával, amelynek határidejéül március 31-ét szabta meg. A Rubovszky György, a testület KDNP-s elnöke által jegyzet előterjesztés szerint a bizottság megállapította, hogy sem Simon Gábor, sem pedig családtagjai vagyonnyilatkozatában nincs adat arra, hogy az eltitkolt százmilliók származhattak legális, bevallott jövedelemből. Az egyedüli adat - folytatódik a jelentés - Mesterházy Attila MSZP-elnök nyilatkozata volt. A szocialista pártelnök február 6-án azt mondta, nem párt­pénzről van szó, és az ausztriai bankban tartott nagyjából 240 millió forint „nem kötődik Simon Gábor közéleti tevékenysé­­géhez”. „Az azt megelőző életével kapcsolatos forrásfelhalmo­zásról van szó, amennyire én tudom” - fűzte hozzá. A mentelmi bizottság jelentése azt tartalmazza: mivel Mesterházy Attila egyik meghallgatáson sem jelent meg, nyilat­kozatának valódiságát nem csak nem bizonyította, még nem is valószínűsítette, „ezért ezt az adatot mint teljesen alaptalan, légből kapott adatot ki kellett zárnunk”. Az országgyűlési testület Simon Gábornak, Mesterházy Attilának és a bizottság két szocialista tagjának ülésektől való távolmaradásával indokolta azt a gyanúját, hogy az eltitkolt százmilliók összefüggésben állhatnak Simon Gábor politikai tisztségeivel. A jelentésben ismertetik Polt Péter legfőbb ügyész Rubovsz­ky György megkeresésére írt válaszát, mely szerint Simon Gábor MSZP-nek leadott vagyonnyilatkozata - amit az ügyész­ség lefoglalt - megegyezik a 2012. január 9-ei nyilvános, az Országgyűlésnek leadott vagyonnyilatkozatával. A jelentésben közük a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának kutatói munkaközössége által készített szakvélemény főbb megállapításait a Simon Gábor számára a képviselői összeférhetetlenségének időszaka (2009. február 1— 2014. február 13.) alatt kifizetett javadalmazás jogi úton való visszaköveteléséről. Eszerint három lehetőség van: elsőd­legesen a közjogi érvénytelenségnek az a pontja, hogy mondja ki az Országgyűlés az összeférhetetlenséget ezekre az évekre, másodszor a polgári jogi kártérítési felelősség útján való vissza­követelés, harmadszor pedig a jogalap nélküli gazdagodás útján való visszakövetelés. A mentelmi bizottság megfontolásra javasolja az ország­­gyűlési törvény módosítását, hogy a javadalmazás visszakö­vetelése ne csak az összeférhetetlenség kimondása esetén legyen kötelező, hanem akkor is, ha bármilyen jogcímen szűnik meg a mandátum, és utóbb kiderült, hogy fennállt az összeférhetetlenség. A jelentés azt is tartalmazza, hogy sem Simon Gábor mentelmi ügyében, sem a politikus vagyonnyilatkozati eljá­rása során, sem pedig az ügyet vizsgáló üléseken az MSZP részéről nem jelent meg senki, a tagok többnyire még ki sem mentették magukat. Mesterházy Attila amellett, hogy nem jelent meg az üléseken, válaszleveleiben a jelentés szerint „durva, kioktató stílusban olyan kérdéseket taglalt, amelyek nem képezték tárgyát a vizsgálatnak”. Az MSZP elnöke kifo­gásolta a bizottság munkáját és kritizálta az ügyben született országgyűlési határozatot. Az ellenzéki politikustól azt is kérte a bizottság, hogy juttassa el hozzájuk Simon Gábor MSZP-nek leadott vagyonnyilatkozatát. A mentelmi bizottság február 24-étől kezdve öt zárt ülésen tárgyalta az ügyet. Simon Gábor volt MSZP-elnökhelyettes eltitkolt, több száz­milliós, bécsi számlán tartott vagyonáról február elején jelen­tek meg sajtóhírek. Simon Gábort március 10-én őrizetbe vették, jelenleg előzetes letartóztatásban van, csalással, magánokirat-hamisí­tással, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással gyanúsítja a Központi Nyomozó Főügyészség. A politikus a gyanú szerint egy afrikai ország hamis útlevelét is megszerez­te, amellyel egy ismerőse révén egy magyar banknál bank­számlát nyitott. A tegnapi sajtóhírek szerint Simon Gábor öt eltitkolt bank­számlával rendelkezik Magyarország mellett Ausztriában és Svájcban. Azokon több száz millió forintos forgalom bonyo­lódott 2008-tól kezdve. (MTI) Orbán: Erős kormány, győztes ország Folytatás az 1. oldalról Kitért a Jobbiknak az Európai Unió­val kapcsolatos álláspontjára is, hang­súlyozva, hogy bár az EU nem fenékig tejfel, hanem egy nehéz hely, ahol ki kell állni a magyar érdekekért, de „ez nem ok arra, hogy sutba vágjuk a józan észt”. Az EU-tagság fontos - jelentette ki, úgy jellemezve, hogy ha valaki nem ül ott az asztalnál, akkor ne lepődjön meg, ha felkerül az étlapra. „Az EU-ban csak akkor tudjuk megvédeni az érdekeinket, ha ott vagyunk” - tette egyértelművé. A kormányfő felidézte, legutóbb júni­usban járt Baján, a dunai árvíz idején, amelyet az elmúlt négy év legfontosabb eseményének nevezett, mert szerinte az visszaadta a magyarok önbecsülését. „Hiszen ha egy ekkora árvizet (...) képesek vagyunk mederben tartani és megfékezni, akkor el tudunk bánni hosszabb távon is az ellenfeleinkkel. Meg tudjuk fékezni nemcsak az árvizet, hanem a pénzvilágot, a multikat, és azt is el tudjuk érni, hogy ne térhessenek vissza a szocialisták” - mondta. Orbán Viktor emlékeztetett a tavalyi bajai videohamisítási ügyre, amelyben „az ellenfél megmutatta az oroszlánkör­meit”, „olyasmit láthattunk, amire semmi szüksége az országnak”. Az önkormányzatok adósságának álla­mi átvállalásáról szólva arról tájékoztatta hallgatóságát, hogy Bajától nyolcmilliárd forintnyi adósságot vettek át. „Rengeteg dolgunk van még, de egyet biztosan mondhatok: mi ott leszünk, ahol a munkát osztják. Arra szeretném önöket kérni, hogy önök is legyenek ott ápri­lis 6-án, ahol a munkát el kell végezni” - biztatta a Szentháromság téren össze­gyűlt tömeget, körülbelül 1500 embert a Fidesz elnöke, aki szerint a kormány­zó pártszövetség mostani, „nem lottón nyert" esélyessége azt jelenti, győzhet­nek, ám magából az esélyből még nem lesz győzelem. „Ma bennünket az a veszély fenyeget, hogy úgy járunk megint, mint 2002-ben” -jelentette ki akkori választási veresé­gükre utalva, azt kérve: „Ne engedjük, hogy kiénekeljék a sajtot a szánkból!” Szavait azzal zárta, hogy ha négy év múlva újra eljöhet Bajára, elmondhat­ja, hogy Magyarország fényes korszak­ba lépett. Zsigó Róbert, Baja polgármestere, a térség Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselőjelöltje beszédében kifejtette: az elmúlt négy évben rendbe tették a város költségvetését, így a pénzügyek ma már stabilak. „Nem fogom hagyni, hogy­ önös pártpolitikai érdekből tönkretegyék azt, amit közösen elértünk. Márpedig vannak, akik erre készülnek­­ titokban, a háttérbe húzódva, maguk előtt egy hölgyet reklámozva hogy visszatérje­nek a hatalomba. Számukra nem a közös, hanem az egyéni érdek a fontos. (...) Átlá­tunk a szitán, felismerjük a hölgy mögött álló régi szocialistákat” - fogalmazott, Zsigó Róbert baloldali ellenfelére, Teket Melindára utalva. A bajai származású Bajnai Gordon volt miniszterelnöknek azt üzente: „Ez nem az ő városa, hanem a mi közös otthonunk.” „Azt üzenjük Bajnai Gordonnak, hogy előbb adjon számot a Hajdú-Bét­­ügyben tönkretett családoktól elvett pénzekről” - közölte a képviselőjelölt­polgármester, kijelentve: a baloldal nem érdemel újabb esélyt. A bajai volt a miniszterelnök egész héten tartó nagygyűléssorozatának első állomása. (MTI) ­ Átadták a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új főépületét Történelmi kötelezettségnek nevez­te a Ludovika felújítását Orbán Viktor kormányfő, aki szerint a megújult épület méltó „főhadiszállása” lesz a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek. Az egyetem felújított, Pollack Mihály által tervezett Ludovika-főépü­letének tegnapi ünnepélyes átadóján a miniszter­­elnök azt mondta: kormánya 2010 után egy olyan erős állam építésébe kezdett, amely egységesen és gyorsan tud csele­kedni, mert nincs erős ország korszerű, hatékony közigazgatás nélkül. A közszolgálati egyetem az átalakí­tott magyar felsőoktatás zászlóshajója, ahol minden oktató és hallgató biztosan a haza szolgálatában áll - mondta Orbán Viktor, aki ezt követően átadta az intéz­mény kulcsát az egyetem polgárainak. Az épület múltjáról szólva úgy fogal­mazott: egészen a kommunizmusig a Ludovika Akadémia, a magyar katonai felsőoktatás kiemelkedő intézménye „úgy forrt egybe a hazafias neveléssel és a magyar virtussal, mint a Nemzeti Színház a magyar kultúrával”. Az intézmény feltámadását azonban a rendszerváltás sem hozta meg - folytatta -, mert az akkori városvezetés úgy kezelt mindent, ami egy mondatban szere­pelt a nemzeti szóval, mint egy letűnt kor maradványát. „Így lett kis híján az enyészeté - a Várbazárhoz hasonlóan - a Ludovika campus”, amely leginkább egy világháborús film díszletére emlékeztette az embert - mondta. 2010 után azonban a magyarok úgy döntöttek, visszaszerzik, ami az övék, és nem hagyják, hogy legszebb épületeik rommá legyenek - fogalma­zott a kormányfő, aki szerint 2010-ben egyrészt helyre kellett állítani az országot a katasztrofális eredményekkel járó előző nyolc év után, másrészt helyre kellett állí­tani Budapestet is „két zavaros évtized” után. (MTI) kitekintőig magyarszo.com KITEKINTŐ 3 Századvég: Stabil Fidesz-KDNP-előny A Századvég legfrissebb felmérése sze­rint március végén a kormányzó pártok stabilan őrzik vezető pozíciójukat. Tovább csökkent azonban a baloldali közös lista támogatottsága, míg a Jobbik erősödött - derül ki a felmérésből, amelyet tegnap juttattak el az MTI-hez. A Fidesz-KDNP támogatottsága janu­ár óta stabil, a teljes népesség körében 33 százalékos, vagy­is - mint írták - az Orbán Viktor vezette kormánypártok a március végi eredmények tanúsága szerint jelen­tős előnnyel fordulhatnak a kampány utolsó hetére. Felmérésük szerint a biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesz- KDNP támogatottsága 51 százalékos. A baloldali közös listát támogatók aránya tovább csökkent, jelenleg a válasz­­tókorúak 19 százaléka voksolna a Mester­házy Attila vezette pártszövetségre. A Századvég csökkenést tapasztalt a biztos szavazók között is: közülük 25 százalék voksolna a közös listára. Folytatódott a Jobbik hónapok óta tar­tó erősödése, a párt támogatottsága jelen­leg 14 százalékos a teljes népességen belül. A Jobbik egyre jobban megközelíti a balol­dali pártszövetséget. Vona Gábor pártjára a biztos szavazók 18 százaléka voksolna. Az LMP jelenleg is a parlamenti beju­tási küszöb határán mozog. A kutatás eredményei alapján a pártnak jó esélye van a bejutásra, hiszen a teljes népes­ség és a biztos szavazó pártválasztók körében is 5 százalékon állnak, a parla­mentbe jutás esetükben kiemelt módon a mozgósításon és az impulzusszavazato­kon múlik. (MTI)

Next