Magyar Szó, 2017. szeptember (74. évfolyam, 203-228. szám)
2017-09-02 / 204. szám
2017. szeptember 2., 3., szombat-vasárnap Épül a magyar médiaház Tavasztól egy fedél alatt három vajdasági magyar médium Folytatás az 1. oldalról Körülbelül két évvel ezelőtt kezdtük a médiaház tervezését Pásztor Istvánnal, a VMSZ elnökével és a Magyar Nemzeti Tanácscsal közösen. A magyar kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságával pedig elkezdtük a tárgyalásokat arról, hogy milyen módon tudjuk biztosítani a pénzügyi hátteret az egész projektum megvalósításához. A munka megkezdéséhez arra is szükség volt, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség és az MNT megkapja az új székházát, és kiköltözzön a Magyar Házból. Ez tavasszal megtörtént, és így el tudtuk kezdeni a projektumot, és úgy tűnik, hogy az alapötlet teljes egészében meg tud valósulni - fogalmazott Bodzsoni. A Magyar Ház mellett lévő lakóépületeket megvásárolta a Pannónia Alapítvány, és így két telken valósul meg a projekt. A Magyar Házat úgy alakítják át, hogy abban helyet kap a Pannon RTV két rádióstúdiója, a Szabadkai Magyar Rádióé és a Pannon Rádióé, míg az első emeletre költözik a Hét Nap szerkesztősége, a Magyar Szó szabadkai szerkesztősége pedig az ötödiken kap helyet. A Magyar Ház melletti telken épülő komplexumban két televízióstúdiót alakítanak ki, egy nagy, körülbelül 130 négyzetméteres produkciós stúdiót, és egy kisebb, körülbelül 65 négyzetméteres híradós stúdiót, és ezek mellé jönnek azok a technikai helyiségek, amelyek elengedhetetlenek a működéshez. A projektum építési munkálatai körülbelül két és fél hónapja kezdődtek el. A Magyar Ház melletti telken először a meglévő lakóépületek bontását végezték el. Maga az építkezés körülbelül egy hónapja kezdődött el, míg a Magyar Ház felújítási, átalakítási munkálatai két hónapja tartanak. A munkálatok kivitelezője a szabadkai SMB-Gradnja Kft., a terveket pedig a szintén helybeli Support Kft. dolgozta ki. A munkálatokba bekapcsolódott a magyarországi Animative Kft. is, amely a rádiós és televíziós műszaki felszerelésekért felelős. Bodzsoni elmondása szerint a munkálatok befejezése 2018 tavaszára várható, és a szerkesztőségek ezt követően az új körülmények között kezdhetik meg a munkájukat, míg a Pannon RTV-nek további két hónapra lesz szüksége a felújított korszerű felszerelés beüzemeléséhez. A médiaház jövőbeni fenntartását szintén elsősorban Magyarország kormánya támogatja. Magában a Pannon RTV-ben jelenleg mintegy 150-en dolgoznak, és Bodzsoni szerint ez a szám a jövőben húsz százalékkal is növekedhet, hisz szükség van a kapacitások bővítésére, mind a technikai személyzet, majd az újságírók esetében. Ez azt jelenti, hogy a médiaházban egyszerre körülbelül kétszáz személy dolgozik majd, és az igazgató szavai szerint igyekszenek felkészülni arra, hogy ezeknek az embereknek megteremtsék a normális munkakörülményeket. - Nagyon bízom abban, hogy a médiaház egy szorosabb együttműködést eredményez a magyar médiumok között. Ezen médiaház kialakításával létrejön egy olyan médiaközpont, amely egyedülálló a Kárpát-medencében, és Európában is egy ritka példája annak, hogy olyan regionális kisebbségi médiaközpont jön létre, amelynek biztosított a működése. Szeretnénk folytatni azt a gyakorlatot, miszerint a Pannon RTV egyfajta összekötő híd a magyar és a szerb közmédia között, hogy lehetőség nyíljon arra, hogy minél több olyan információt dolgozzunk fel, amely a vajdasági magyarságot érinti, de olyanokat is, amelyek Szerbiára vagy Magyarországra vonatkoznak. A Pannon RTV szorosan együttműködik a magyarországi, ugyanakkor a szerb közmédiával is. Ez magában foglalja a műsorcserét és az információcserét is. Ez egyre jobban működik, egyre többször fordul elő, hogy, nemcsak a közmédia, hanem más belgrádi médiaházak is a Pannontól veszik át a térségre vonatkozó információkat. Ez megnöveli a Pannon feladatkörét, ugyanakkor igazolja a médiaház megalapítását és létezését. Egyik alapvető feladatunk, hogy a médiaházban folytatott közös munkával miiél közelebb hozzuk egymáshoz a két népet, a magyart és a szerbet, illetve a két országot. Emellett természetesen továbbra is fő feladatunk, hogy eleget tegyünk a vajdasági magyar közösség igényeinek a tájékoztatás, az anyanyelv- és a hagyományápolás, az oktatás területén. Ami talán erőteljesebben megjelenhet az új épületben, az új lehetőségeknek köszönhetően, az a szórakozás, hisz nem elég csak a politikáról és gazdaságról beszélni, hanem az embereknek lazítaniuk is kell, olyan tartalmakat kell nekik nyújtani, amelyek révén jobban érzik majd magukat - fogalmazott Bodzsoni lapunknak. Bodzsoni István: A médiaház kialakításával egyedülálló médiaközpont jön létre a Kárpát-medencében A médiaház szorosabb együttműködést eredményez a magyar médiumok között A Magyar Ház melletti telken épülő komplexumban két televízióstúdiót alakítanak ki Gergely Árpád Miklió velemeny@magyarszo.rs KÖZÉLET/VÉLEMÉNY | Főszerepben a büntetés * v V: | | | ff | Tőke János A 2009-ben elfogadott közlekedésbiztonsági törvényben az elmúlt évek során felfedezett hiányosságok javítása már egy ideje időszerű. A hírek szerint még ebben a hónapban a köztársasági képviselők elé kerülnek a törvénynyel kapcsolatos kiegészítések és módosítások, amelyeket a szkupstina tagjai szinte biztos, hogy elfogadnak. A módosítások közé tartozik majd, hogy a jövőben a vezetés közbeni telefonálásért nem 5000, hanem 10 000 dináros büntetést kell majd fizetni, s ugyanez lesz érvényes akkor is, ha valaki nem használja a biztonsági övét. Azoktól a sofőröktől, akiknek a vérükben két ezreléknél magasabb lesz a véralkoholszint, a rendőrség elveheti az autót, s a bíróság dönti majd el, hogy mennyi időre foglalják le a gépjárművet. Érdekesség, hogy a cégek és az állami munkahelyeken dolgozók esetében, vagyis amikor a tulajdonos nem természetes, hanem jogi személy, lehetőség van egy „botlásra”, ugyanis első alkalomkor nem foglalják le az autót, csak ha másodszor is elköveti a sofőr ugyanazt a vétséget. A szigorításokhoz tartozik még, hogy a jövőben nem lehet majd 15 000-30 000 dinárral megúszni egy sokkal súlyosabb büntetést. Eddig ugyanis sokszor, ha felvétel készült az autóról, hogy átment a piroson, vagy dupla záróvonalon előzött, a dörzsölt tulajdonos azt mondta, nem tudja, az adott időpontban ki vezette a járművet. Ilyen esetben őt büntették meg az említett összeggel, a valódi bűnös pedig így akár egy 100 000 dináros bírságot is megúszhatott. Amenynyiben elfogadják a módosításokat és a kiegészítéseket, úgy a tulajdonos, aki nem tud vagy nem akar információt adni a szabálysértést elkövető személyről, 100 000-től 120 000 dinárral büntethető. Az is újdonság lesz, hogy a nagyon lassan haladó járművet (kerékpáros, lovaskocsi, stb.) akkor is meg szabad előzni, ha záróvonal van az aszfalton. A változtatások életbe lépése után már nemcsak hároméves korig lesz kötelező a gyerekülés, hanem minden 135 centiméter alatti gyereknek erre a célra kialakított ülésben kell utaznia, vagy ülésmagasítót kell használnia. A módosítások és kiegészítések közé bekerült valamennyi javaslat a szakértők szerint azt szolgálja, hogy az utakon minél kevesebb baleset legyen, minél kevesebben veszítsék életüket a közúti közlekedés során. Talán egyszer eljön majd az a pillanat, amikor a mindenkori államvezetés ráeszmél arra, hogy az intervenció, vagyis a történésre reagálás helyett a prevenciót, a megelőzést kellene előtérbe helyezni. Akkor majd lesz értelme kimutatásokat készíteni, hogy mennyivel csökkent a balesetek száma, kevesebb-e a halálos áldozat az utakon. Amíg viszont az állami szervek a megelőzés, a közlekedési tanfolyamok helyett a büntetések szigorításával próbálják megoldani a biztonságosabb közlekedést, addig hiú ábrándokat kergetnek azok, akik abban bíznak, hogy a kiegészítések és a módosítások elfogadása után sokkal biztonságosabb lesz a szerbiai utakon közlekedni. Gergely Árpád jírasi Határáthelyezés Szabó József Az illegális migráció elleni küzdelem jegyében EU-Afrika mini csúcstalálkozót tartottak Párizsban. A tavasszal megválasztott Emmanuel Macron francia elnök a hivatalának is otthont adó Élysée-palotába a leginkább érintett országok vezetőit hívta meg. A minapi értekezleten ezért csak Angela Merkel német kancellárt és Federica Mogherinit, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, valamint Paolo Gentiloni olasz és Mariano Rajoy spanyol kormányfőt látta vendégül. Afrikából Fajez esz- Szarrádzs, a líbiai egységkormány vezetője, Idriss Déby csádi és Mahamadou Issoufou nigeri államfő vett részt a megbeszélésen. Az EU eddig felemás sikerrel próbálkozott feltartóztatni a külső határain a területére igyekvő migránsokat, akiknek többsége gazdasági okokból hagyja el hazáját és indul el Európába a jobb élet reményében. A legnagyobb problémát az utóbbi időben az Afrikából szabálytalanul érkezők okozzák. A hangsúly Líbiára helyeződött át, ahonnan az elmúlt két évben százezrek keltek át a Földközitengeren és jutottak be Olaszországba. Újabban már Spanyolország is a kiemelt célállomások közé került. Líbiában jelenleg is 600-800 ezren várakoznak arra, hogy útra kelhessenek. Többségük a Szaharától délre fekvő területekről érkezett a kaotikus észak-afrikai államba. Olaszország már a tavaszon kibékítette a déllíbiai törzseket, s rávette őket, hogy szigorúan ellenőrizzék az ottani határt, ne engedjék át az Afrika középső és nyugati részéből érkezőket. A déli határzár még nem működik a legjobban, ezért az olasz haditengerészet - kormányközi megállapodás alapján - augusztustól a líbiai felségvizeken igyekszik feltartóztatni a migránsokat, illetve a helyi parti őrséggel együttműködve visszajuttatni őket oda, ahol hajóra szálltak. Róma (és titokban néhány másik európai állam) több százmillió eurót is felajánlott, hogy cserébe a líbiaiak fordítsák vissza a Földközi-tengeren Európába tartó migránsokat. A módszer bevált: augusztusban érzékelhetően csökkent az átkeléssel próbálkozók száma. Macron francia elnök július végén szintén akcióba lépett: Párizs közelében tárgyalóasztalhoz ültette a líbiai konfliktus két fő riválisát, Fajez esz-Szarrádzsot és az ország keleti felét ellenőrző Khalifa Haftár tábornokot, akik (feltételekkel ugyan, de) tűzszünetet kötöttek. A fegyvernyugvás nagyon fontos lehet az ország stabilizálásában. Ha ezt sikerülne elérni, óriási (előre)lépésnek számítana az illegális migráció elleni küzdelemben is. Egy másik elképzelés szerint Európa területén kívül kellene létrehozni befogadó táborokat (hotspotokat), ahol az uniós hatóságok elbírálnák a kérelmeket, s eldöntenék, kit engednek be, kit nem. Az érintett észak-afrikai országok azonban - biztonsági és egyéb okokra hivatkozva - elutasítják az ötletet. Pedig Macron is azt szeretné, ha az EU hotspotokat létesítene Észak-Afrikában. Ha ott nem engednék, akkor valamivel délebbre. No, vajon hol? Akár Líbia „alatt”, Csádban és Nigerben. A már korábban is elhangzott javaslatot akár az uniós határ Afrikába történő részleges áthelyezéseként is lehetne értelmezni. A probléma megoldásának részét képezhetné még az embercsempészek elleni hatékonyabb küzdelem, a migrációs útvonalak felszámolása és az EU külső határainak megerősítése. Az utóbbi hosszú távon képzelhető el, miként a Nigeren vagy a Csádon áthaladó migránsfolyosók elreteszelése. A legsürgetőbb feladat Líbia stabilizálása, hiszen a migránsok innen kelnek át Európába. A leginkább érintett afrikai országok is egyre többet tesznek a tömegáradat megfékezéséért. Főleg azóta, hogy néhány befolyásos európai állam (köztük Németország) kétoldalú szerződést kötött velük az inváziószerű migráció megfékezéséről, s mindazok visszafogadásáról, akik illegálisan jutottak be az EU- ba, de kiutasítás vár rájuk. Ehhez pénzt is ígértek. A párizsi mini csúcson a csádi és a nigeri elnök azonban arra figyelmeztetett, hogy a migránsáradat elleni küzdelemhez folyósított külföldi támogatással nem oldható meg a probléma. Szerintük a válságnak csakis fejlesztési programokkal lehet véget vetni. A pénzeket (fejlesztési segélyeket) pedig a hátrányos helyzetű afrikai térségek gazdasági felvirágoztatására kell fordítani, megszüntetve így a menekülés okait.