Magyar Szó, 2018. november (75. évfolyam, 255-280. szám)
2018-11-01 / 255. szám
2018. november 1., csütörtök Atafic kitekinto@magyarszo.rs KITEKINTŐI Száz éve gyilkolták meg Tisza István miniszterelnököt Máig tisztázatlan körülmények között száz évvel ezelőtt, 1918. október 31-én gyilkolták meg az Őszirózsás forradalom kitörésének zűrzavaros időszakában a menekülni nem kívánó gróf Tisza István miniszterelnököt a zuglói Hermina úti Róheim-villában. Ez alkalomból több rendezvényt is tartottak az első világégés előtti időszak legjelentősebb magyar politikusára emlékezve. Emlékkonferenciát rendeztek az Országházban, Debrecenben is megemlékeztek az államférfiról a helyi Tisza István szobornál, délelőtt Budapesten, a Róheim-villa kertjében emelt domborműnél is elhelyezték az emlékezés virágait. Délután Budapesten gróf Tisza István Kossuth Lajos téri emlékművénél tartott koszorúzási ünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet. A MARXISTA TÖRTÉNELEMOKTATÁS KOLONCA Kövér László, az Országgyűlés elnöke a koszorúzáson azt mondta, hogy a tragikus sorsú egykori miniszterelnök megérdemelné, hogy történelmi nagyságaink közé emeljék. Az M1 aktuális csatornának nyilatkozva a házelnök azt mondta, Tisza Istvánra rengeteg rágalmat és mocskot ragasztottak az elmúlt 70 évben, de eljött az ideje annak, hogy ne csak fejet hajtsanak előtte, hanem reálisan értékeljék. „Végre rehabilitálni kell a múltunkat, és újra kell fogalmaznunk az elmúlt több mint ezer esztendőt, különösen a 20. századi történelmet, annak érdekében, hogy helyesen lássuk a ma kihívásait is” - szögezte le. Kövér László a rendszerváltoztatás kudarcterületének nevezte a történelemoktatást. Szerinte gyakorlatilag ugyanazt a marxista, posztmarxista kölöncöt cipeljük a nyakunkban, mint amit a második világháború után a nyakunkba akasztottak. Itt az ideje, hogy végre megpróbáljuk magunk értelmezni a történelmünket és visszavenni azt, ami a miénk - hangoztatta a házelnök. Úgy vélte, Tisza Istvánnak éppen a tragikumában tükröződött a nagysága, hiszen ő sem tudott olyan megoldást találni, ami megmenthette volna Magyarországot. Szerinte vannak olyan történelmi helyzetek, amikor nagyon nehéz a megmaradás érdekében a rossz, a még rosszabb és a tragikus között választani. Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója a gyilkosság helyszínén tartott megemlékezésen a 20. századi magyar történelem egyik kiemelkedő politikusának nevezte Tisza Istvánt, aki államférfivá emelkedett, és aki a vitákban mindig nemes ellenfél volt. Felidézte, Tisza István 1914-ben, a trónörökös pár, Ferenc Ferdinánd főherceg és felesége szarajevói meggyilkolása után is olyan megoldást próbált keresni, amivel elkerülhető lett volna a háború, ám ez nem sikerült. Amikor azonban a többség arról döntött, hogy háborúval kell megoldani a konfliktust, attól kezdve következetesen kiállt emellett - fűzte hozzá. A MAGYAR TÖRTÉNELEM JELKÉPES DÁTUMA A Tisza István néhai miniszterelnök halálának századik évfordulója alkalmából rendezett konferencián az Országházban Lázár János fideszes országgyűlési képviselő megnyitó beszédében azt mondta, hogy bár a meggyilkolt miniszterelnök önmeghatározása szerint szabadelvű volt, ez azonban akkor mást jelentett: ő biztosan máshová tartott, mint azok, akiket ma neveznek liberálisoknak. Tisza István ellene volt az üres szólamoknak, a cselekvés nélküli szavaknak - idézte fel Lázár János, aki szerint az egykori kormányfőnek példaképnek kellene lennie a jelen és a közeljövő magyar politikusai számára, ha az országot újra azzá a nagy állammá akarják tenni, amely ezer éven át, a miniszterelnök meggyilkolásáig létezett. Jelezte, Tisza István azt vallotta, hogy az ember személyes erkölcse a politikáját is meghatározza: úgy vélekedett, hogy hitvány ember nem csinálhat jó politikát. Köszöntőjében Bellovics István, az Országgyűlés Hivatalának közgyűjteményi és közművelődési igazgatója hangsúlyozta: Tisza István nem a halálra készült, hanem élete utolsó heteiben is lázasan dolgozott, hogy kiutat találjon az egyre beszűkülő lehetőségek között a világháborús vereség után. Ennek ellenére meggyilkolásának napja, 1918. október 31 -e mégis szimbolikus dátuma lett a magyar történelemnek. Halála egy nagy, ellentmondásos korszak végét és a történelmi Magyarország szétesését is jelenti mindmáig - jelentette ki Bellovics István, aki a modern Magyarország egyik legkiemelkedőbb politikusának nevezte a hajdani miniszterelnököt. ÍZIG-VÉRIG NEMZETI POLITIKUS Délután Budapesten gróf Tisza István Kossuth Lajos téri emlékművénél tartott koszorúzási ünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet. „Az erős, magáért kiállni képes ország, amelyet Tisza István politikai pályafutása legfontosabb céljának tartott, ma valóság” - állapította meg a jelenlegi magyar kormányfő. „Meg kell becsülni, hogy Magyarországnak ma van szuverenitása, saját útja, erős gazdasága, határokon átívelő nemzeti összetartozása, és vannak erős szövetségesei” - jelentette ki Orbán Viktor. A kormányfő Tisza Istvánt ízig-vérig nemzeti politikusnak nevezte, aki nem osztályok, nem úri klikkek, nem ideológiák, nem pénzügyi csoportok, hanem a teljes magyar nemzet érdekét tartotta szem előtt, és minden magyar kortársánál pontosabban értette Magyarország, a monarchia és Európa helyzetét. „Még ma is nehéz megérteni, hogy 1914 nyarán Európa miért szorította saját halántékához, és miért sütötte el a pisztolyt. Ám minél többet ismerünk meg a tényekből, egyre inkább úgy tűnik, az egész úgy indulhatott: hoztak egy rossz döntést Bécsben, egy másikat Berlinben, egy harmadikat Szentpéterváron, egy negyediket Párizsban és egy ötödiket Londonban, és a sok rossz döntés összeadódott egy egész Európát felőrlő katasztrófává” - mondta. Hozzátette: a magyarok nem voltak abban a helyzetben, hogy a sok rossz döntés árnyékában jó döntést tudjanak hozni, „nem voltunk szuverének, hozzá voltunk láncolva egy multietnikus birodalomhoz, egy zuhanásnak indult sziklához, amely négy év múlva földet ért, és ripityára tört”. A miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ma is a világpolitika átrendeződésének éveit éljük, ma is hódítanak önveszélyes eszmék, és nincs hiány a másnapi címoldal horizontján gondolkodó európai vezetőkből sem. „Ma is észnél kell lennünk, mert egész hazánk rámehet, ha kiengedjük a kezünkből a sorsunk irányítását” - figyelmeztetett Orbán Viktor. Szavai szerint Tisza István azzal az elhatározással lépett a politika pástjára, hogy legalább egy építőkövet tudjon vinni a magyar nemzet jövőjének megalapozásához. A háborús összeomlás, a vörös terroristák pusztítása és az ország kétharmadának elcsatolása után ezek az építőkövek jelentették azt az alapot, amelyre a két háború közötti korszak nagy magyar államférfijai, Bethlen vagy Klebelsberg építkezni tudtak - fogalmazott, hozzátéve, hogy jó néhány építőköve még egy évszázad után is itt van abban a talapzatban, amelyre a magyar nemzetet építik. (Szerkesztőségi összefoglaló) Lázár János, Kövér László és Szakály Sándor beszélget a Róheim-villa kertjében Orbán Viktor MTI Gróf Tisza István Kossuth Lajos téri emlékműve Törvényjavaslat, hogy a délvidékiek is szavazhassanak Elfogadása esetén az uniós lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok is részt vehetnek az EP-választáson Az Országgyűlés tegnap kezdte meg azon törvényjavaslat vitáját, amely az uniós lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgároknak is aktív választójogot adna a jövő évi európai parlamenti választáson. A javaslat az Európai Unió Tanácsának azon idei határozatára hivatkozik, amely arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az uniós lakóhellyel nem rendelkező állampolgáraik számára is teremtsék meg a választás lehetőségét. A törvényjavaslat elfogadása esetén a Kárpát-medencei magyarok közül a délvidékiek és a kárpátaljaiak is lehetőséget kapnának a májusi EP-választáson való részvételre. Az európai uniós lakóhellyel nem rendelkező EU- polgároknak is biztosítani kell a szavazás lehetőségét az európai parlamenti választáson - ezt tartalmazza az az európai tanácsi határozat, amelyet Varga Judit, a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára ismertetett. Több ország már eddig is alkalmazta a gyakorlatot - mutatott rá -, annak határozatba foglalását pedig mintegy két és fél éves tárgyalás előzte meg. Hangsúlyozta: a célkitűzést a magyar kormány mindvégig támogatta, hiszen illik 2010 óta követett politikájába. Zsigmond Barna Pál (Fidesz) kiemelt jelentőségűnek nevezte a magyar nemzet újraegyesítését, és mint rámutatott, a 2010 óta regnáló kormány meghozta az ehhez szükséges intézkedéseket. Kijelentette: a társadalom többsége és a parlament többsége is támogatja, hogy csak egyféle állampolgárság létezzen Magyarországon, amely beleszólást enged a közügyekbe. A nemzetegyesítés egyik fontos eszközének nevezte az Uniót, amely hozzájárulhat a kisebbségi jogok érvényre juttatásához. Mind a Jobbik, mind a KDNP vezérszónoka a magyar állampolgárság részének nevezte a szavazati jog gyakorlását az EP-választásról szóló európai tanácsi határozat szerdai, országgyűlési vitájában. Szávay István (Jobbik) leszögezte: a magyar állampolgárság elválaszthatatlan része a szavazati jog. Rámutatott ugyanakkor: bár a nemzetközi szerződés tág keretet ad a tagállamoknak, hogy rendelkezzenek az előzetes, a levélben történő, az elektronikus vagy az internetes szavazásról az uniós lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok esetében, a magyar jogrendszerbe csupán a levélben szavazás lehetősége kerül. Az előterjesztés szerinte fenntartja a lakcímmel rendelkező és nem rendelkező polgárok választójogának gyakorlása közötti diszkriminációt. Úgy ítélte meg, hogy Magyarországon is meg kell teremteni az internetes szavazás lehetőségét. Nacsa Lőrinc (KDNP) szintén a nemzetegyesítés fontosságát hangsúlyozta, amelynek részei a jelenlegi javaslatban foglaltak. Szerinte nagy hatása lehet a választási részvételre a voksolás lehetőségének biztosítása a lakcímmel nem rendelkezők számára. Svájcban például mintegy 1,5 millió uniós polgár él - mutatott rá. Mesterházy Attila (MSZP) helyes iránynak ítélte, ha az Unió olyan javaslatokat tesz, amelyek közelebb hozzák az emberekhez az Uniót, beleszólást adva a kezükbe. Kijelentette ugyanakkor, nem lehet kettős mércével mérni, ha egy határainkon túl élő magyar levélben szavazhat, akkor ezt meg kell adni a Londonban élőknek is. Arató Gergely (DK) azt mondta, nincs problémájuk az európai parlamenti választással (EP-) kapcsolatos határozat kihirdetésével, az annak végrehajtását tartalmazó törvényjavaslat azonban nem felel meg a határozatban előírtaknak. A magyar szabályozás kiterjesztené a csaló levélszavazást az EP-választásra, ez a szavazási forma azonban nem biztosítja az eredmény megbízhatóságát, a szavazás titkosságát és a személyes adatok védelme is sérülhet - magyarázta. Ungár Péter (LMP) közölte, támogatják a határozat kihirdetését és az azzal összefüggő törvénymódosítást is. Értékelése szerint az előterjesztés főleg a vajdasági és a kárpátaljai magyaroknak jelent segítséget. A romániai és a szlovákiai magyarok lehet, hogy jobb döntést hoznak azzal, ha az RMDSZ és a szlovákiai magyar párt képviseletét növelik - mondta arra utalva, hogy az uniós lakhellyel rendelkező kettős állampolgároknak is csak egy szavazatuk van. Zsigmond Barna Pál (Fidesz) vitatta, hogy a választójogi törvény helyzetbe hozza a Kárpát-medencei magyarokat és diszkriminálja a külföldön dolgozó állampolgárokat. Hangsúlyozta, a választójog megléte szempontjából az állampolgárság a meghatározó, valamennyi magyar lakcímmel nem rendelkező állampolgárra ugyanazok a szabályok vonatkoznak. Ha egy állampolgár életvitelszerűen külföldön tartózkodik és nehézséget okoz neki a személyes szavazás, bejelentheti külföldi lakóhelyét és ő is szavazhat levélben - magyarázta. (Szerkesztőségi összefoglaló)