Magyar Szó, 2019. március (76. évfolyam, 48-73. szám)
2019-03-01 / 48. szám
IQ KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs statta) I RÖVIDEN Kitüntették a Norvégiából kiutasított lengyel konzult Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter tegnap kitüntette a lengyel családok érdekeit a norvég gyermekvédelmi hivatalnál (Barnevernet) képviselő, Norvégiából minap kiutasított lengyel konzult, Slawomir Kowalskit. A tárcavezető ez alkalomból élesen bírálta a Barnevernet működését. A lengyel konzult február közepén minősítették nem kívánatos személynek Norvégiában, azzal az indokkal, hogy „néhány ügyben diplomata szerepével össze nem egyeztethető módon tevékenykedett”. Varsó a lépésre a varsói norvég konzulátus egyik munkatársának kiutasításával reagált. Ziobro a kitüntetés átadásakor méltatta, hogy Kowalski az utóbbi években több mint 150 lengyel családnak nyújtott segítséget, amikor a norvég gyermekvédelmi hivatal vitatható körülmények között vett el gyermekeket tőlük. A Barnevernet által alkalmazott módszereket az Európa Tanács illetékes bizottsága is elítélte tavaly májusi jelentésben. Líbiában választásokat akarnak Líbia nemzetközileg elismert kormányfője és az ország keleti részét irányító katonai parancsnok megegyezett abban, hogy választásokra van szükség - közölte tegnap az ENSZ. Fájez esz-Szarrádzs miniszterelnök és Halifa Haftár tábornok az egyesült arab emírségekbeli Abu-Dzabiban tárgyalt előző nap és egyetértett abban, hogy parlamenti választásokat kell tartani, és véget kell vetni az átmeneti időszaknak. Megegyeztek továbbá a stabilitás fenntartásának módjaiban és a párhuzamos intézmények egyesítésében. Az Egyesült Arab Emírségek közvetítőként fontos szerepet játszik az észak-afrikai olajtermelő országban, amelynek gazdasági és belpolitikai életét Moammer Kadhafi néhai diktátor 2011 -es bukása óta zűrzavar jellemzi. Az ENSZ nyugati országok támogatásával csaknem két éve fáradozik azon, hogy választásokat tartsanak Líbiában, és lezárulhasson a nyolc éve tartó líbiai konfliktus. Azonban a nemzetközileg elismert kormány és Haftár közötti kibékíthetetlen ellentétek miatt erre eddig nem került sor. A Líbiai Nemzeti Hadsereget irányító Haftár tábornok és csapatai Líbia keleti felét ellenőrzik, és a tobruki „ellenkormányt” támogatják, amely nem ismeri el a Tripoliban székelő, nemzetközileg támogatott, Szarrádzs vezette líbiai egységkormányt. A Haftár vezette erők a múlt hónapban offenzívát indítottak Líbia déli részén, és elfoglalták a térség legjelentősebb városát, illetve két olajmezőt. Macky Sail marad az elnök Macky Sail, a hivatalban lévő 56 éves államfő nyerte a voksok 58,27 százalékával az elnökválasztás első fordulóját Szenegálban, ezért nem lesz szükség második fordulóra - közölte tegnap a nyugat-afrikai ország választási bizottságának elnöke. Az elnök két fő kihívója, az 59 éves Idrissa Seek volt kormányfő és a 44 éves Ousmane Sonko parlamenti képviselő hétfőn elutasította a Sail győzelméről szóló kormányfői bejelentést, arra hivatkozva, hogy a szavazatösszesítés akkor még nem ért véget. A választási bizottság adatai szerint Seek a voksok 20,5 százalékát, Senko pedig a 15,67 százalékát szerezte meg. Megfigyelők nem jelentettek kirívó szabálytalanságokat a vasárnapi voksoláson. Hamász-célpontokat lőttek a Gázai övezetben Az izraeli hadsereg szerda éjszaka légicsapást mért két, a palesztin iszlamista Hamász szervezethez tartozó célpontra a Hamász irányítása alatt álló, palesztin lakosságú Gázai övezetben, válaszul egy léggömbhöz kötött robbanószerkezetre, amely károkat okozott egy izraeli épületben - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet. A Hamász által útnak indított házilagos bomba a levegőben robbant fel, és betörte egy dél-izraeli ház ablakait. A katonaság jelentése szerint az éjszakai bevetésben felrobbantották a Hamász katonai szárnyának legalább egy harci állását. Tömegsírt találtak Baghúz térségében Több tucat ember holttestét rejtő tömegsírra bukkantak az Iszlám Állam (IÁ) szélsőségeseitől elfoglalt területeken a kelet-szíriai Baghúz térségében - közölte tegnap Adnán Afrín, a dzsihadisták ellen harcoló kurd-arab ernyőszervezet egyik parancsnoka. A nemzetközi koalíció által támogatott Szíriai Demokratikus Erők (SDF) katonai illetékese szerint a legyilkolt emberek az IÁ fogságába került jazidik lehettek, de ennek megerősítésére még folynak a vizsgálatok. „Lemészárolták őket” - mondta. Hangsúlyozta, hogy az áldozatok többségét lefejezték, sok közöttük a nő. Az SDF parancsnokai igyekeznek az összes civilt evakuálni a területről, mielőtt végső offenzívát indítanának az IÁ még bujkáló dzsihadistái ellen. A kurd-arab milíciák eddig is oroszlánrészt vállaltak a terroristák elleni harcokban Szíria északi és keleti részén. Baghúz eleste azt jelentené, hogy az Iszlám Állam elveszítené az ellenőrzése alatt álló terület egészét. (Forrás: MTI/Reuters/AP) 2019. március 1., péntek Trump és Kim az ebédet sem kérte Folytatás az 1. oldalról A bonyodalmakra utalhat az is, hogy elmaradt a tervezett közös aláírási ceremónia. Az amerikai elnök tegnap személyesen erősítette meg, hogy nem állapodtak meg a fő kérdésben, vagyis Észak-Korea nukleáris fegyvereinek felszámolásáról, sem a kommunista ország ellen bevezetett amerikai szankciók feloldásáról. Kim szerette volna elérni a büntetőintézkedések feloldását, ám Trump ezt elutasította. Ez arra utal, hogy még mindig eltérően ítélik meg a Koreai-félsziget nukleáris leszerelését. Washington azt szeretné, ha Phenjan megsemmisítené a rendelkezésére álló nukleáris fegyvereit, amiért cserébe bőséges amerikai pénzügyi és gazdasági támogatást kapna. Országa kilátásba helyezett felvirágoztatása ellenére Kim vélhetően nem hajlandó megválni minden atombombájától. Talán azt szeretné elérni, hogy megtarthassa nukleáris arzenálját, vagy legalábbis annak egy részét, ám a jövőben nem gyártana új atomfegyvereket. Cserébe elvárná, hogy az Egyesült Államok oldja fel a szankciókat, amelyek sok gondot okoznak Phenjannak. Trump is megerősítette tegnap, hogy Kim hajlandó lenne bizonyos nukleáris központjait feladni, ám nem azokat, amelyeket az amerikaiak akarnak. Persze az is lehet, hogy más fontos kérdésekben sem jutottak közös nevezőre. Erre utalhat az is, hogy még a tervezett közös munkaebéden sem vettek részt. Ennek ellenére az amerikai elnök kedvezőnek, baráti hangulatúnak, sőt termékenynek nevezte a tegnap megszakadt tárgyalást. Utalt arra is, hogy a két nap alatt több jó ötlet merült föl, közöttük egy-egy saját kapcsolattartó iroda megnyitása a másik országában. Szerinte az álláspontok is közeledtek néhány kérdésben (a tavalyi csúcstalálkozójuk óta), bár nem titkolta, hogy Kim elképzelése ellentétes az amerikaival. Elmondta: ezért is állt fel a tárgyalóasztaltól, s nem írt alá semmilyen dokumentumot. Szólt arról is, hogy nem kötelezte el magát harmadik csúcsértekezlet mellett. Közölte: a következő találkozójukra hamarosan sor kerülhet, de az is elképzelhető, hogy sokáig kell rá várni. Minden attól függ - tette hozzá -, hogy mi történik ezután. A hanoi kudarc leplezése érdekében azért még hozzáfűzte: Kim biztosította arról, hogy Észak- Korea nem hajt végre kísérleteket atomfegyverrel, sem a hordozásukra alkalmas rakétával. Sarah Sanders, a Fehér Ház szóvivője is igyekezett elterelni a figyelmet a sikertelenségről, bonyodalmakról azzal érvelve, hogy Trump és Kim ezúttal is nagyszerű és építő jellegű találkozón vett részt. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a két ország küldöttségei a jövőben újabb egyeztetéseket tartanak a vitatott észak-koreai atomfegyverek leszereléséről. Lehet, hogy sokakat sikerült megnyugtatnia. Másokat azonban nem. Közéjük tartozhat az amerikai külügyminiszter is. Mike Pompeo ugyanis Hanoiban kijelentette: szerette volna, ha messzebbre jutnak a tárgyalásokon. Hogy ez mégsem sikerült, az szerinte Kimnek róható föl. Kim a szankciók teljes feloldását kérte, de Trump nemet mondott AK/beta A súlyos indiai-pakisztáni légi incidens másnapján Narendra Modi indiai kormányfő felszólította országa népét, hogy vegye fel a harcot az ellenséggel. „Amikor az ellenség megpróbálja megrendíteni Indiát, és terrortámadást követ el (a területén), akkor ezzel céljuk részben megakasztani az ország fejlődését. Ezzel szemben minden indiainak sziklaszilárdan és egységesen fel kell vennie a harcot” - jelentette ki a hindu nacionalista kormányfő egy videokonferencián, amelyet pártja, a Bháratíja Dzsanata Párt vidéki tisztségviselőivel tartott tegnap. A párt egy utána kiadott közlemény szerint a helyzet rosszabbodására, további katonai összecsapásokra számít. Imran Hán pakisztáni kormányfő viszont tárgyalásokat kezdeményezett az Indiával kialakult konfliktus rendezésére. Egy szerdai élő tévéadásban kifejezte abbéli reményét, hogy „diadalmaskodik a józan ész”, és sikerül csökkenteni a feszültséget. „Ha megnézzük mindkét fél fegyverarzenálját, megengedhetjük-e magunknak, hogy egy kicsit is elszámoljuk magunkat?” - kérdezte. Külügyminisztere, Sah Mahmúd Kuresi a Geo TV-nek nyilatkozva azt mondta: Pakisztán hajlandó visszaadni Indiának foglyul ejtett pilótáját, ha ez segít a konfliktus megoldásában. A súlyos szerdai incidens azzal kezdődött, hogy három pakisztáni harci gép a vitatott hovatartozású Kasmír indiai területét támadta. Az indiai légierő gépei, miközben feltartóztatták a behatoló pakisztáni repülőket - Újdelhi szóhasználata szerint - „áttévedtek” a szomszédos légtérbe, ahol azonban a pakisztáni erők lelőttek két indiai gépet. Az egyik lelőtt gép Kasmír indiai területén zuhant le, két pilótája és egy civil meghalt. A másik gép a terület pakisztáni oldalán csapódott be. Ennek egyik pilótája a helyi erők fogságába került. Az indiaiak azt állítják, ők is lelőttek egy INDIA-PAKISZTÁN-KONFLIKTUS Modi: Minden indiainak fel kell vennie a harcot ! » 1 g. £ ‚ ft W o S=^ B S'g. § 2.te »1 & ‹ 'S F Ä- ~ > » s °' g 3 N £ a »5 “ IT I & 2 er “ * f-fr £ T? *= oq' hd g5 £: 5T £§ ctq g. £- n> S' er & S. ^ o’ S § 3 n 5 2 5TS “ | 3 sf! ifffg-f 8 q | Igr^ p p 05 C: 2' m C:CfQ ^ ? EL 2- 5* 3 <2 • Z. Z 3 -rtN o i D „ ^ 3 S fö2-S‘£iO ST^5o)goCfqa>C-=% brl „ <—► ~ . LJ. c/5 n rv , <—‘ «—ti__, ZZ cd d- >-t r*>. t—* i >—1 121 ry *~~t- n>' cd a m cn [a, O m *—J , - *-—* ■ ■ ^ w 2 2- Cl- 3 CT- cd^ C: d CD' a c/5 CTQ ^ {d S r-. j-értőin, p " í*. “ r, 3 B- K c Jr-2 o <“ d “ slJüNIi Hír iiin ti I gl n c§ N er s Hicra 3 ~ ~ g, ^ SsFs Steg o «“ ST -g ^ g <5. 3. 0:^3 sj- 5. — £*■ f? g Ä EL £2- <2 S' O- Sí £L n £• er c 3 o í 7 » S 3 7 w 3 B 3 SS- t1 3. 3- » S íf-ss? q- p B Pesavarban tüntető pakisztániak Narendra Modi bábút égetnek road. Hazugnak nevezte exügyvédjét az elnök Cohen előzőleg szélhámos, rasszista csalóként jellemezte Trumpot Hazugságok terjesztésével vádolta meg tegnap Donald Trump amerikai elnök a volt ügyvédjét, bizalmi emberét, Michael Cohent, aki előzőleg kongresszusi meghallgatáson vett részt. Cohen szerdán - eskü alatt - egyebek mellett azt állította, hogy az elnök egy szélhámos, és rasszista, akit gyanús szálak fűznek Oroszországhoz. Az ügyvéd a kongresszus egyik bizottsága előtt ugyanakkor elismerte: nincs közvetlen bizonyítéka arra, hogy Trump vagy bizalmasai összejátszottak volna Moszkvával megválasztása érdekében. Az elnök Hanoiban, ahol Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel találkozott, reagált a kongresszusi bizottság meghallgatásán elhangzottakra, szégyenletesnek nevezve egykori legközelebbi munkatársának vallomását. Közölte: volt személyes ügyvédje csak akkor mondott igazat, amikor azt állította, hogy tudomása szerint Oroszországnak nem volt köze az elnökválasztási kampányához. Tagadta Cohennek azt az állítását is, amely szerint előre tudott a demokrata vetélytársára, Hillary Clintonra végső csapást mérő, lopott elektronikus levelek közzétételéről. Kifogásolta ugyanakkor, hogy a demokrata többségű képviselőház az észak-koreai vezetővel tartott csúcstalálkozójára időzítette a nagy vihart kavart meghallgatást. A volt jóbarát (akitől a hét elején megvonták ügyvédi engedélyét) a meghallgatáson elismerte: korábban hazudott a kongresszusnak, de csak azért, hogy védje Trumpot. Ezúttal viszont már rasszistának és csalónak nevezte az elnököt, s felrótta neki, hogy körbeudvarolja a fehér fajgyűlölőket, miközben külföldi országokat koszfészeknek nevez. „A magán-Cohen a meghallgatáson elismerte: korábban hazudott a kongresszusnak, de csak azért, hogy védje Trumpot, aki - véleménye szerint - kizárólag azért indult az elnökválasztáson, hogy a saját márkanevét tegye naggyá, nem Amerikát beszélgetéseiben még ennél is rosszabb” - jegyezte meg. Szerinte Trump kizárólag azért indult az elnökválasztáson, hogy „a saját márkanevét tegye naggyá és nem az országot”. Az 52 éves Cohent tavaly decemberben adó- és banki csalásokért, valamint a kongresszus félrevezetéséért három évig tartó börtönbüntetésre ítélték. Trump szerint az exügyvéd szerdai vallomásának célja az volt, hogy csökkentsék a büntetését. Ez nem tudható, de az igen, hogy Cohen meghallgatása folytatódik. (Forrás: MTI/AFP/dpa/AP/Reuters) AP/Beta