Magyar Ujság, 1872. május (6. évfolyam, 99-122. szám)

1872-05-04 / 102. szám

napolt szerb. nemz. egyh.congressus a kar­­loviczi érsekség és szerb patriarchatus ad­­ministratora utján feloszlattassék és az 1871. év, május hó 29-én kelt a fejedelem elhatározásával jóváhagyott választási rend szerint, uj szerb nemzeti egyházi congres­­sus folyó évi augusztus hó 18-ik (6-ik­án.) napjára Karloviczra ugyancsak nevezett administrator utján egybehivassék, mely mindenekelőtt a később a fejedelem által kinevezendő kir. biztos jelenlétében az ed­digi mód szerint a karloviczi érsek metro­­polita és szerb patriarcha választását esz­­közlendi, és a választás eredményét a kir. biztos útján legf. helyre terjesztendi, azután pedig esetleg egyéb teendőket, nevezetesen a függőben maradt congressusi munkálato­kat elintézendi. — Tegnap említettük a kormánypárt erőszakoskodását, mely két miniszter érde­kében történik. A „Hon“ ez ügyről a követ­kező részleteket közli: „A nyomás több nemei közt, melyet a pozsonyi Deák-párt az ő miniszteri jelöltje kedvéért felhasznál a baloldal ellen, az is volt, hogy az ott fennálló három nyomdá­nak különféle fenyegetésekkel megtiltotta a baloldal számára bármit nyomtatni, sőt annyira ment, hogy még a baloldali bizott­ság üléseire szóló meghívókat is Bécsben kellett nyomatni. A baloldal áldozat­kész­sége ezen kortesfogást az által hiúsította meg, hogy a pozsonyi nyomdák egyikét megvette. Tegnap történt az átvétel és ugyanazon napon megindittatott az ottani ellenzék uj napi­lapja „West-ungarischer Grenzbote.“ Ma kellett volna a 2-ik szá­mának megjelenni és Justi főpolgármester ur a nyomdát lefoglaltatta. Ürügyül felhozatik valamely a bejelentés körül történt hiba. — Itt csak kettő lehet­séges : vagy be nem várta az új nyomda tu­lajdonos a 8 napot, melynek lefolyta után megkezdhető az ipar­űzése,vagy talán a be­jelentés nem is történt; de mind a két eset­re az új ipartörvény mint maximumot 50 írt büntetést szab, de az üzlet megszüntetése vagy bezárásáról szó sincs. Ez egyszerűen a legmerészebb erőszakoskodás, legszembe­­szökőbb igazságtalanság.­­ Világos, hogy ezen egész eljárásnak nincs más oka, mint a baloldal embereit anyagilag károsítani, és nekik egyszersmint lehetetlenné tenni a védelmet, a két deákpárti lap megszűnés nélküli támadásai ellenében. A nyomda tu­lajdonosok táviratilag azonnal bejelenték ezen erőszakoskodást a kereskedelmi mi­nisztériumnak, s a lefoglaltatás rögtöni megszüntetését követelték. A megkárosultak ügyvéde személyesen járt el a minisztérium­nál, hol azon kegyes feleletet nyerte, hogy holnap Pozsonyba fognak írni a főpolgár­mestertől jelentést kívánva, aztán majd in­tézkednek. Ez annyit tesz, hogy épen Justi úr ké­nyére, kedvére bízzák húzni halasztani a dolgot, meddig neki tetszik, talán a válasz­tások utánig is. Éheznem kell commentár. A tényt egyszerűen adjuk, és az olvasó közön­ségre bízzuk annak megbírálását. Csak azt akarjuk még kiemelni, hogy Szlávy úr e kérdésben érdekelt fél és bíró egy személy­ben, minthogy az ő és Lónyay érdekében történik e hallatlan erőszakoskodás.“ Hány ilyen botrány lesz még elkövetve ? S a sértett fél hol keressen orvoslást, midőn a miniszter bíró és képviselőjelölt, kinek érdekében a pasáskodás történik ? Különben a nyomda bezáratása forma­hiba miatt történt, mert az nem a polgár­­mester,hanem a kapitánynál lett bejelentve.­zekre, hogy meggyőződjünk, hogy a tekin­tetben vajmi kevés történt,és az is, a­mi van, nem oly módon történt, hogy a fejlődés igé­nyeinek megfelelne s a haza polgárait ki­elégítse. De hogy a jobboldal mily tenger mulasz­tást követett el, azt a vas megyei választók a Deákkör által hozzájuk intézett fölhívás­ból a legvilágosabban láthatják. íme, azt mondja a felhívás, hogy oly tör­vények hozatalát fogja sürgetni, melyek a nemzeti vagyonosodást, jólétet előmozdít­ják, és az adózó nép terheit megkönnyítik, másrész­t nagy súlyt fektetnek a nép mive­­lődésére s emelésére és fejlesztésére. Tehát elismerik, hogy mindez még hiány­zik. S ki ennek az oka, ha nem az uralkodó jobboldal? Ennek már eddig meg kellett volna történni, ha annyira szívén fekszik a jobboldalnak a nép sorsa. Tettei az ellen­kezőt bizonyítják. Kívánják továbbá, hogy a testvérnemze­tiségek méltányos igényei kielégíttessenek; kívánják a bankkérdésnek önálló s nemzeti igényeinknek megfelelő megoldását, a föld­adó rendezését, a regálé megszüntetését s miért kívánjuk mindezt ? mert a jobboldal ezt mindaddig az ország kárára elmulasztó megoldani, hanem igen is folyton oly tör­vényeket alkotott, melyek hatalomkörének biztosítását czélozzák. Vagy a vas megyei jobboldal mindezt most csak kortesfogásból hangoztatja, hogy jobboldali képviselői a jövőben is, mint eddig tették, a kormány uszályhordozói legyenek ? A múltban tett tapasztalat­ után ez iránt nem igen támad­hat kétely. Vas megye választó­polgárai ! A küzdtér nyitva áll előttetek, itt van az alkalom, hogy a jobboldali csábszavakat erélyesen visszautasítsátok. A múlt fényes példa gya­nánt áll előttetek, hogy a jobboldal emberei mindig pazarok tudtak lenni az ígéretekben, s midőn bizalmatok fölsegité őket a poletra, első volt ígéreteiről megfelejtkezni, sőt el­lenkezőleg oly törvények alkotásához járul­tak, melyek nyomasztó súlyát lépten-nyo­­mon érzitek. Azért legyetek vigyázók, s ha sorsotok jobbra fordultát komolyan kívánjátok, sora­kozzatok minél nagyobb számmal az ellen­zéki zászló alá. (a. i.) Borjú fark. A múlt vasárnap a ká­polnai kerületben Kompolthon gróf Károlyi Gyula mondta el jobboldali programmját egy nagy ebédben, melyen a behívott béresek ott ültek gróf Szapáry Gyula mel­lett. Az ebéd grófias volt, spárgával leves után, halakkal, pezsgővel. Nos, mit ette­tek ? Kérdék a hazamenőtől — hát a leves után, mindjárt borjú farkat, (spárgát)adtak enni. Azóta elnevezték a jobboldaliakat „borjúfarkasoknak.“ Vasmegyei dolgok. Nem hagyhatjuk szó nélkül azon felhí­vást, melyet a vasmegyei deákkör a megyei választókhoz intézett. Nem azért teszszük ezt, mintha a ma felhívásnak nevezett fércz­­mk­ megérdemelné, hogy azzal komolyan le­hessen foglalkozni, hanem csupán utalni akarunk arra, hogy a vasmegyei választók az értelmiség mily fokán állhatnak, ha a Deákkör azt hiszi róluk, hogy botrányos ámító szavainak hitelt fognak adni, a­mit néhány obscurus ember összetákolt. A felhívás azzal hint port a választók szemébe, hogy utal azon vívmányokra, me­lyeket a jobboldal politikájának eredmé­nyéül mondanak. Természetesen e vívmá­nyok csakis a jobboldal képzelem szülemé­nyei, mert a valóság ép az ellenkezőjét mutatja mindannak, a­mit a vas megyei jobboldal készpénz gyanánt akar vétetni. Hivatkoznak a felhívásban hazánk önálló­ságára s hatalmi állásának visszaállítására, hogy hazánk befolyását a nemzetközi vi­szonyokban érvényesíteni tudja, úgy lát­szik, hogy a felhívást aláírtak ez állítással akarták ítélő tehetségükről a szegénységi bi­zonyítványt kiállítani. Hogy az események folyamáról még csak kellő tudattal sem bír­nak, mutatja azon állításuk, mintha a jobb­oldal által teremtett befolyás eredményének volna tulajdonítható, hogy a német-franczia háborúba nem sodortattunk. Dehogy annak, hanem, mert daczára azon roppant pénzál­dozatoknak, mikkel a közös hadsereg fön­­tartásához járulunk, mikor a közös hadügy­miniszter megnézte a fölszerelvényt, látta, hogy se puska, se pénz, e nélkül pedig nem lehet háborút folytatni. Ez volt az egye­düli ok. A­mit a felhívásban az ipar, kereskede­lem, földművelés és népnevelés fölvirágoz­­tatásáról és elhaladásáról mondanak, elég ráutalni az e téren tapasztalható felesé­ Választási mozgalmak. Pest-Terézváros válasz­tó­p­o­l­­gárai felkéretnek, szíveskedjenek a május 5-én délelőtt 10 órakor a lövöldében tar­tandó pártértekezletre megjelenni. Ez al­kalommal Jókai Mór képviselőjelöltünk programmbeszédét fogja megtartatni. A Jókai-párt elnöksége. * Ki a választóképes ? Attól függ, hogy kire szavaz. A 48-diki választási tör­vények szerint szavazhat minden benszülött vagy honosított lakos, bizonyos föltételek mellett. De honosítási törvény nem lévén, most már hogy kell azt értelmezni ? Szol­gáljon felvilágosító például a következő eset. A pesti osztrák államvaspálya hiva­talnokaihoz bevittek egy ívet, hogy írják rá nevüket, mint Radócza-pártiak. Erre a hi­vatalnokok közül sokan kijelenték, hogy ők fizettek ugyan adót, de még alig egy-két hónapja, hogy Magyarországban laknak. Erre aztán azt a biztosítást nyerték, hogy csak írják alá és bizonyosan szavazhatni fognak. Közel 90 vasúti hivatalnok írta alá nevét. Ilyenekért volt szükség, hogy Pesten az összeíró bizottságok jobboldaliakból ala­kuljanak meg. (Ellenőr.) * A székelyhídi kerületben Fráter Imre nem akarván többé mandátumot vállalni a baloldal Nagy Györgyöt állitá fel jelöltül. * A középszolnoki ellenzék zilahi köz­ponti elnökévé Deáky Lajos, alelnökévé Pap György s jegyzőjévé Nyikita János válasz­tatott.* Páka, máj. 2. A múlt hó 28-án tartottuk a pártérte­kezletet a baloldal részéről , a­melyen Kupricz Imre volt képviselőt léptettük fel a mi szerencsésen sikerült is, 4­ 500 válasz­tó volt jelen a lendvai választó­kerületen. Az értekezlet a szabad ég alatt történt meg , mert az alsó lendvai bíróság minden ven­déglőt lezárt fars számos fegyveres foglár ál­tal őriztetett. A vendéglőkbe balpártinak valamint kvártélyt, úgy ételt és italt bünte­tés terhe alatt nem volt adni szabad. Ilyen alapos eljárást csak jobboldali bíró­ság tehet meg. A balold­ali követ fölléptetése az ég alatt is------diadallal­ végződött, de az ugyan­akkor és itt tartott jobboldali értekezlet pe­dig néhány kora kivételével,­­ de a válasz­tók füttyével végződött. Minden választója a faképnél hagyta Molnár Palkót.. * Léva, máj. 2. Április 30-ik napján tartatott Léván az ellenzék értekezlete. Igen számosan jelentek meg, s nagy lelkesedéssel fogadtatott báró Mednyánszky Árpád képviselőjelöltsége a lévai kerületben, jelen volt a képviselőjelölt is, és a jelöltséget elfogadta. Ennek utánra szerveztetett a kerület, minden helységében neveztettek vezetők is, 5—6 helységben egy-egy fővezér, a­kik a bizottsági elnök­kel összeköttetésbe hozattak. Az összeíró küldöttség ellenőrzésére kijelöltettek ellen­őrök. Május 1-én tartatott a jobboldal értekez­lete szintén Léván, és az a kérdés merült fel köztük, hogy miután belátták, hogy Vá­­rady Jánosnak népszerűsége megcsökkent, s vele semmi esetre sem diadalmaskodhat­nak. Pólya Józsefet az első alispánt de re­negátat kisértették meg a követjelöltséggel, s mivel maguk sem voltak tisztába, szavaz­tak a felett: Várady-e v­agy Pólya? az utóbbi nyert 44 szavazatot az előbbi 17-et, tehát jele, hogy az egész tábor 61 emberből állt, jegyzőkből s hivatalnokokból. Ezután küldöttségileg fel lett szólítva Várady a lemondásra, de megneheztelte a MAGYAR ÚJSÁG 1872. MÁJUS 14. szavazást és nem mondott le — sőt mindent nyilatkozott, Pólya ellen elkövetni s vele megmérkőzni fog.* Pápa városa megelégelte Trefort dicső­ségét. A jobboldaliak már gondoskodtak más jelöltről Zichy Antal személyében. Hát a baloldal ?* Hontmegye szálkai kerületében Zmes­­káli Zsigmond jobboldali képviselőjelölt el­lenében, az ellenzék Ipolypásztón múlt hó 27-kén tartott gyűlésében a balközép prog­­rammjával Szulyovszky Kálmán fegyver­­neki lakost és közbirtokost léptette fel, ki a hozzá menesztett banderialis küldöttség felhívására a jelöltséget elfogadta. Már az egész választókerület minden községében vígan lengedeznek zászlói és megválaszta­tása ma már Imeskáll Zsigmond ellenében bizonyos. A hontmegyei némethi választókerület háromnegyed részben ellenzékiekből álló polgársága e hó 29-kén Rákóczon tartott gyűlésében egyhangúlag Dacsó Pált kiáltá ki a balközép programzajával Ivánka Zsig­mond jobboldali ellenében követjelöltül, é­s ennek elfogadására május hó 4-én kétszáz tagból álló küldöttség fog menni, kérendő hogy azt vissza ne utasítsa. Különben­ hogy Dacsó Pál a jelöltséget elfogadja két­ségtelen, így kétségtelen megválasztatása is. (Hon). •1. Debreczen második választókerületé­nek volt képviselője Kiss Lajos csütörtökön tartotta a városház nagy tanácstermében számoló beszédét. Előadta a baloldalnak az egész országgyűlésen folytatott magatar­tását, a nevezetesebb kérdések körüli eljá­rását, valamint a Debreczen város részéről az országgyűléshez beadott kérvények ügy­­állását. Beszéde több ízben éljenzéssel fo­gadtatott. Nagy Ferencz volt tanácsnak a választókerület nevében kifejezte megelége­dését s a képviselőjelöltség elvállalása iránti óhajtását, mire Kiss Lajos a jelöltsé­get elfogadta, s ígérte, hogy a jövő ország­gyűlés teendői iránti nézeteit később rész­letesen kifejtendi. E szerint Kiss Lajos a II- dik választókerület jelöltjéül kikiáltatott. (Debr.)* Szathmár megyéből, ápr. végén. A jobboldali többség, midőn hazánk jo­gait a 67-ki közösügyes alku által föladta, nem elégedvén meg ezzel, hanem a régi megyét is elszaggatván, az egyetlen képvi­selőválasztási jog maradt fenn, hol a nép óhajainak kifejezést adhat, s azt is meg akarta szorítani, és sokaktól véglegesen el­venni igyekezett, és csak is az ellenzéknek, különösen a 48-as párti lelkes képviselők­nek köszöni a nép, hogy keresztül vitelét erős küzdelem után, megakadályozta. Megyénk többsége a 48-as elveket vall­­ván, úgy a múltban valamint a jelenben is, ez alapon választja képviselőit. — Van ugyan megyénkben is két választókerület, a n.­bányai és megyesi, hol még eddig nem sikerült a balpártnak többségre jutni azért, mert a balpárt ott hanyagul jár el, nem tart értekezletet, a népet nem buzdítja, és továb­bá papi uralom alatt áll, és a­hová ezek vezetik, oda megy. Így aztán elég egy hiva­talnok kacsintása, s a pénz és bor megteszi a hatását, a minek a jobboldal bőviben van s nem is kíméli Egy 48-as. * Táncsics Mihály képviselő működéséről közzétett számadásában, annak kifejtése után, hogy miként teljesítette ő a lefolyt or­szággyűlés alatt képv. működését, prog­rammját jövőre a 48-as elvek mellett még a következő pontokban foglalja össze: 1. Kívánja, hogy a hadsereg kevés, pl. 25.000 főből álljon, de az ifjúság minden iskolában a hadi tudományokban oktattas­­sék és gyakoroltassék is, meglévén arról győződve, hogy addig a roppant adók le nem szállíttathatnak, míg ily intézkedések nem történnek. Szükségesnek látja a had­sereg említett számára nézve, hogy az kész­pénzen fogadtassék, és költségéhez főkép a nagy vagyonnak járuljanak. 2. Közigazgatásnál, törvénykezésnél a nagy vagyonnak fizetést ne húzzanak. Ugyanis köztudomású dolog, hogy a roppant nagy adózásoknak tetemes része a hivatal­nokok fizetéseire kívántatik. 3. Kívánja, hogy legtöbb gond fordíttas­­sék arra, miszerint a nem magyar ajkú if­júság anyanyelve mellett a rája nézve leg­szükségesebb tudományt, mint boldogul ha­­tásának egyik eszközét — a magyar nyel­vet tanulja meg. 4. Óhajtja, hogy nemcsak az orsz. képvi­selők, hanem minden más, akár községi, akár törvényhatósági hivatalnokok éven­­kint választassanak és hogy minden polgár­t erre kiképeztethessék ; kivánja, hogy már az alsó iskolákban a káté és biblia helyett­ államtudományok, polgári és büntető t­ör­vények elemei taníttassanak. 6. A papság, mint ilyen választási jogo­kat ne élvezzen mindaddig, mig rendszerét, a kor kivonata szerint a törvényhozás más­sal nem váltja fel, azaz: mig a papság er­­kölcstanítói k­arrá nem változik. 6. Követeli, hogy a kettős birodalomnak legfőbb tisztviselője a király állandóan Ma­­gyarországon lakjék ; mert ha szüksége van az államnak fejedelemre, királyra, annak is szükségképen kell következnie, hogy az országban lakjék. Ha negyedfél század óta folytonosan hazánkon kívül lakott, jogosan követelhetjük, hogy ezentúl Magyarország fővárosában tartsa lakását, Jelességévé teszi, az azokért kárpótlásként járó összegek megállapítását. E magas pol­gári kötelesség gyakorlatára gyűlvén ide az esküdtek, midőn őket üdvözli, kötelességé­nek ismeri egyszersmind emlékezetükbe hozni a kisajátítási törvény azon pontjait, melyek az esküdtek birói kötelességeikre vo­natkoznak. Felolvastatván az esküdtek névsora, a jelenvolt tagok letették az es­küt, melynek végeztével Kunig József elő­adja, hogy ő mint a municipális b­ank vá­lasztmányi tagja érdekelt fél a kisajátítások­nál és ezen indokból kéri felmentését. Elnök az indokot elégségesnek találván, a neve­zett esküdtet felmentette esküdti jogaitól. Kisorsoltatván az esküdtek, elnök előad­ja a mai tárgyalás alapjául szolgáló kisa­játítási ügyet. A terézvárosi két­ sziv utczai 726. számú ház a sugárút irányába esvén annak kisajátítása szükségessé vált. A ne­vezett ház a kormány részéről kiküldött be­csülök által 26,164 írtra becsültetett; a tu­lajdonosok ezen árral nem voltak megelé­gedve és beterjesztők kérésüket. A tulajdo­nosok tekintettel arra, hogy a saját telkük­nek szomszédságában 36,40 írttal váltot­ták meg egyes háztelkek ölét, saját telkü­kért pedig csak 23 és fél forintot szabtak meg, a lakót 16,934 írtra becsülték, pedig az 30 ezer forintba került, a kút 290 írtra becsültetett, pedig értéke 600 frtot képvi­selt, az udvar burkolat 94 írtra tétetett, pe­dig 130 írtra tehető; tekintettel továbbá arra, hogy a ház és telek több kiskorúnak képezi vagyonát, kérik a felek, hogy leg­alább 34 ezer forintban szabják meg a vé­telárt. A házért, mikor a sugárútról még szó sem volt Mollinger Miksa 32 ezer fo­rintot ígért, miből szintén az tűnik ki, hogy a ház vételára a kormány által igen cse­kélyre van téve. Elnök előadván az alperesek kérelmét és indokolását alperesek ügyvédjének adja a szót. Schiller Gyula előadja, hogy itt csak szépítési eset fordul elő, s e miatt méltány­talanság volna a tulajdonosokat birtokuk­ban megrövidíteni. Előadja, hogy a kor­mány hivatalnokai maguk eszközölték a be­­csülést anélkül hogy a tulajdonosokat meg­kérdezték volna; e becsülés nem lehet irányadó, mert a közmunkák tanácsa sem tartotta magát a becsárhoz és 30—40 per­­czenttel többet adott egyes esetekben, mint a­mennyire a becsülés történt. Harmadszor figyelembe ajánlja, hogy a tulajdonosok job­bára kiskorúak és a kisajátításnál megaján­lott ár mellett megrövidülnének birtokukban. Pest város elrendelvén a birói becsűt 36 ezer forintra becsülte a házat és telket. Al­peres ügyvéde mindezen tekintetnél fogva a 27 ezer­ért vételárhoz ragaszkodik. Rössler Ármin gyámügyész a kiskorúak részéről szintén ahoz ragaszkodik. Giczy Gyula miniszteri biztos előleges fejtegetések után előadja, hogy a becsvár minden tekintetben a lehető legmagasabban van megszabva. A szomszéd házat 725-dik szám alatt Bürgertől 29,500 írton vette meg a közmunkatanács, ölét 25 írtba számítva, pedig az alperesek birtokánál valamivel nagyobb terjedelemmel bír. A 127-ik számú ház Wagnertől 24 ezer forinttal vétetett meg pár év előtt. A kiskorúakra súlyt nem lehet fektetni, mert itt melléktekintetek nem határoznak, csupán csak a ház becse. A birói becsülés egyoldalú volt, mert a kisajátító fél nem volt értesítve és nagyobb árt tüntetett ki, mint minőt az alperesek követeltek, s a becsülés nem történt befo­lyás nélkül, hanem a felek kérelmére ren­deltetett el. Továbbá Fürschl Borbála ki­vételével a tulajdonosok mind aláírták a közmunkák tanácsával kötött szerződést 27.600 írtban. Schiller és Rössler szemlét kérnek, mit az esküdtek elfogadván , azt azonnal megejtették, mi­alatt az ülés felfüggesz­­tetett. A helyszínéről visszaérkezvén esküdtek, elnök a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilatkoztatván, felhívja az esküdteket, hogy immáron szobáikba visszavonulva, ha­tározzanak a kárpótlási összeg felett. Az esküdtek rövid tanácskozás után elhagyták termüket és 11 szavazattal egy ellenében 35 ezer írtban állapították meg a kárpótlási összeget (harsogó éljen). Ezzel az ülés 1 órakor eloszlott, tán azonban kétségtelen, hogy ezen it sok változtatást fog szenvedni, mellyel azonban ez idő szerint még meg nem határozhatók, meg fog kerestetni a városi közönség, hogy a kérdéses útnak járható karban tartása iránt intézkedjék, más részről pedig fel fog kéretni a közlekedési minisztérium, hogy a Margitszigeti összekötő híd kiindulási pontját és magassági viszonyait közleni szíveskedjék, mert csak ezek alapján lehet a szóban álló szabályozás iránt véglegesen intézkedni. Miután a közlekedési minisztérium által azon biztosítás létetett, hogy a lánczhíd melleti Dunapart kiépítése jobb és balról még ez év folytán be fog fejeztetni, az illető terek szabályozása mind inkább szüksége­sebbé válik, megkerestetni határoztatok en­nél fogva a pénzügyminisztérium, miszerint intézkedni szíveskedjék, hogy a gránit gáz­tartók, a­melyek a gyalog közlekedést annyira hátráltatják vissza helyeztessenek, és úgy a Klusemann-féle ház, valamint a lánczhídi épületnél a gránit lépcsők még ez év folytán lerakattassanak. Miután a Párisban megrendelt lámpák és gáztartók mintái már megérkeztek, és a gázgyárban megtekinthetők a műszaki bi­zottság azok megvizsgálására azzal külde­tett ki, hogy a fővárosi közmunkák taná­csának e tekintetben véleményt adjon. Magyar László ajánlata folytán a Koro­­nay-féle teleknek az előbbi feltételek mel­lett újbóli árverése rendeltetett el. A kerepesi út szabályozási és kövezési ügyében daczára a hosszabb idei tárgyalás­nak semmi határozat nem hozattathatott, s ezen ügy a műszaki bizottságnak újból kia­datott. A pesti sugárút külső részének kiépítése alkalmából elhatároztatott, hogy a köztér­től kifele szabadon álló nyaralók lesznek építendők, s hogy ezeknek homlokzatai az úttól legalább négy ölre beljebb helyezen­­dők, s hogy minden épületnek mind a négy oldalról ki kellene építtetnie, és puszta tűz­falak nem fognak engedélyeztetni. Ellenke­zőleg az illető tulajdonosok sem az épitési szyl magasság, sem pedig a homlokzat iránt megszorittatni nem fognak, miután épen az ekként előállandó változatosság az út külső részének kétszeres értéket kölcsönöz. Következő épitési engedélyek kiadattak: Fischer Ignátznak, a ferenczvárosi so­roksári után 118/65. sz. Szankoschitz István­nak a terézvárosi wesselényi utczában, — a magy. mérnök és építész egyletnek, a fe­renczvárosi két nyúl utczában, — a kőbá­nyai takarékpénztárnak, Kőbányán , — Lee György a józsefvárosi horgony utczában 397. sz. a. és Sigmond Józsefnek, a belváro­si molnár utczában 166. sz. a. Esküdtszéki tárgyalás — kisajátítási ügyben. — Pest, máj. 3. A helybeli esküdtszék előtt ma ment vég­be az első kisajátításra vonatkozó tárgya­lás. A törvényszék következőkép alakult: El­nök Sárkány József. Jegyző: Fejér Elek. Esküdtek : Merloczy Mátyás, Bürgermeister Antal, Herczl Antal, Horváth Károly, Eisler Ferencz, Feleky Miklós, Dörschng Antal, Kochmeister Frigyes, Szalay István, Wal­­thier Ágoston, Kralovánszky István, Czett­­ner Károly, póttag: Him­m Sándor. Felperes : Giczy Gyula, m. kir. közi. mi­niszteri biztos. Alperes : Rössler Adolf, gyámügyész, ügyvéd: Schiller Gyula. Elnök Sárkány József 9 órakor megnyit­ván az ülést, előadja, hogy az 1868.56. t. sz. a kisajátításokról szólván, az esküdtek kö­­ z fővárosi közmunkák tanácsából. Buda, május 2. 1872. Az ülés délután 4 órakor gróf Szapáry Géza alelnök által megnyittatván, minde­nekelőtt a belügyminisztériumnak a Duna­­parti Stein Náthán-féle ház alagút tárgyá­ban, valamint a közrendőri tekintetekből már régebben eltávolított „két pisztoly“-fé­­le ház kérdésében a városi közönség és a fővárosi közmunkák tanácsa összhangzó határozatát helybenhagyó két leirata olvas­tatott fel és vétetett tudomásul. Kösztler József, Ágoston és Jánossal a sugárutba eső ingatlanságaik iránt megkö­tött szerződés helybenhagyatott. Galbavy M. folyamodása folytán, a Lipót és Téli­ utcza sarkán folyamatban levő épít­kezési ügye újólag tárgyalás alá vétetett; s miután kitűnt, hogy nevezett Galbavy négy emeletes házának építkezését még az 1870. évben kiadott építési engedély alapján kez­dette meg, s hogy jóllehet maga az építke­zés a kezdetleges építési tervektől eltérő, s különösen a belső beosztásra nézve lénye­ges változások mutatkoznak, miután azon­ban ezen beosztás ellen, sem egészségi, sem építés rendőri tekintetekből akadály fel nem merült, s miután az épület szabályozá­si és határvonala pontosan meg van tartva, és a fővárosi közmunkák tanácsa csak rövid idővel ezelőtt, akkor vette ezen kérdést tár­gyalás alá, midőn már a harmadik emelet befejeztetett, és miután végre Galbavy jó­hiszemben járt el,­­ a fővárosi közmunkák tanácsa kérelmét teljesítendőnek, és az épí­tési engedélyt kiadhatónak találta. A váczi és Országút boulevardszerű kié­pítése alkalmából néhány havi tartamra egy ideiglenes sín vágány lerakása vált szükségessé. Az ennek létesítésére szolgáló költségek a vasút társulat által 3018 ftban lettek előirányozva.­­ Miután ezen ideigle­nes intézkedést a közlekedő közönség érde­ke tette szükségessé, a közmunka tanács elhatározta, hogy az ezzel járó költségeket fedezni fogja, ellenben maga a munkálat a ló­vaspálya társulat által fog vezet­tetni. Buda város­­közönsége a „vad emberhez“ czímzett útnak helyreállítását kivánja , min­ kivonat a hivatalos lapból. A pénzügyminiszter Biszey István fogalmazó­gyakornokot a beregszászi pénzügyigazgatóság­­hoz ideiglenes pénzügyi fogalmazóvá, továbbá hi­­vataltisztté a tordai sóbányahivatalhoz Harman­­csok György magán társulati bányagondnokot ne­vezte ki. Gombos György szamosujvári lakos ve­zetéknevének „Göncziére kért átváltoztatása f. évi 12.386. számú belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett. A „Pesti bank“ alapszabályai f. é. mart. 25-én kelt legfelsőbb elhatározás folytán a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium által i. é. 4989. sz. a. a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. KRÓNIKA, Pest, május 3. A király a vizár sujtotta alföldre me­net ma reggel Pestre érkezett s holnap d. e. 10 órakor száll hajóra. Orczy Bódog bárótól, a nemzeti színház ez idő szerinti igazgatójától Né­­methy Irma k. a. tegnapi levelére nyilatko­zat jelent meg a hivatalos lap mai számá­ban. Nem mintha valami súlyt fektetnénk rá, hanem egyszerűen a polémia e fázisát konstatálandók, megemlítjük, hogy az in­tendáns hadar valami ilyesmit, „hogy az akkori idők egyes zaklatott perczeiben, tán ideges természetét ismerők facsarhattak ki belőle oly szavakat, melyeknek részaka­­rattal intenziói ellenére lehetett oly értelmet adni, minővel a kisasszony azokat felruház­za, de ő nem volt s nincs oly véleménynyel az intézet összes drámai személyzetéről, mint a minővel vádoltatik,­ stb. stb. Ré­szünkről végeztünk a dologgal s fölösleges­nek tartunk minden további szót. Rákos-Palotának, mint lapunknak írják, május első napján szép családi ünnepe volt. Négy jó erőben levő házaspár tarta meg aranylakodalmát, miután majd az egész helység érintve volt a nevezetes év­forduló által, a családi ünnep a helység ün­nepévé lett. A négy vőlegény: Csikós András, Juhász Mihály, Varga János és István volt. Az el­­sőbbi felett ötven éves házastársával Bálint ref. lelkész mondott áldást, az utóbbi 3 pár­nak Somhegyi József kath. plébános osztá az egyház áldását. A szertartás után, mely harangzúgással és taraczkok dörgésével kezdődött, a hely­ség legtöbb lakosa az „olvasó-kör“ helyisé­gébe gyűlt, hol a mátkapárok tiszteletére lakoma volt rendezve. A hosszú lakodalmi menetet négy ifjú nyitá meg, kik aranyo­zott hordót vittek vállaikon, utánok négy leány koronás tortát, s négy kis unoka czifra aranyos poharat vitt. A nagyszámú lakodalmi nép között a négy párnak 21 gyermeke és 77 unokája volt. A lakodal­masok életkora összesen 599 évet számlál s van köztük, kinek 50 évi házassága da­czára sincs őszült haja. Este a fiatalság vi­dám tánczra kerekedett. A nemzeti s­z­ín­h­ázban tegnap Ver­di sokat nyútt „Troubadour“-ját hallottuk, hanem előadatása a jobbak egyike volt. Luna szerepében a színház új baritonistája, Maleczky Vilmos lépett föl először, de csak erőteljes, különösen felsőbb régióiban csengő hangját mutatta be, ének- és játék­képességet ellenben minél kevesebbet. Min­den mozdulata, minden hangvétele elárulta a kezdőt, évek múltán talán becsülettel fogja betölteni a helyet, melyre most lett szerződ­ve. Magyarsága, tekintve hogy alig pár hó­napja tanulja nyelvünket, könnyen érthető­­leg rettenetes. No de a nyelv többi operaéne­kesünknek sem valami erős oldala, s egy kis buzgalommal Láng, Bodorfi,sőt Ellinger magyarságának fokát könnyen elérheti. A közönség kedvezően fogadta. A többi fősze­rep Balázsné és Kvassainé asszony i­s s Ha­jós által jelesen voltak interpretált­­ . For­dandó szerepét Kőszeghi helyett ez alk­alom­mal , a 11 - á­n énekelte szabatosan, szög­letes j­átékkal. Első felvonásbeli nagy áriája után többször kihívták. A legújabb botrány. A „Hon“ mai esti lapjában a következő interpellációt olvassuk. „Arról értesülünk, hogy a nemzeti szín­ház festékével kortes-zászlókat festenek va­lami jelölt számára. Van-e erről tudomása az intendáns úrnak, s ha igen, szándékozik tenni róla, hogy a nemzeti szinház készle­tei Csáky-szalmának ne tekintessenek. Talán felelhetünk t. laptársunknak, miu­tán az intendánstól mint érdekelt féltől aligha hiába nem várná a választ. Az intendáns urnak igenis van tudomása a kérdéses zászlófestésről s épen az ő be­cses neve az, melyet Lehman és segédei nemzeti szinü zászlókra festenek. Ha a la­pok igazat beszéltek, a szegedi kerületnek akarja vele kiszúrni a szemét. A másik kérdést illetőleg, hogy „Orczy b. szándékozik-e“, erre nézve meg azt hall­juk, hogy Orczy b. egyátalán nem szándé­kozik már semmit, hanem őt szándékosnak — kikopatni a nemzeti színházból. Azt hiszszük, hogy az interpelláló velünk együtt az utóbbi felelettel inkább meg lesz elégedve mint az elsővel. Mátyus Aristid a „Reform“ ellen, mivel azt költötte rá, hogy Somogyba ment izgat­ni sajtópert indított. Komáromy halálára vonatkozólag a ,,P. N.“ legbiztosabb értesülés nyomán ír­hatja, hogy nem párbaj, hanem szeren­csétlen esés okozta. Salzburgba érkezvén ápr. 21-én, a szálloda lépcsőjén elcsúszott s könyökét és felső karját törte össze. A sé­rülés kezdetben nem mutatkozott veszé­lyesnek, de mintegy negyednapra vérbom­lás állt be, melynek következtében 30-án meghalt.­­— Holttestét Kolozsvárra szállí­tották. A pest­i tavaszi lóversenyek május 12., 14. és 16-ik napjain lesznek. Az augusztus hóban Pétervártt tartandó statistikai kongressuson a ma­gyar kormány részéről Hunfalvy János és Keleti Károly fognak részt venni. Ábrányi Kornél a hét elején Nagyvá­radon járt az orsz. halárünnepély ügyében. Tiszteletére kedden díszlakomát rendeztek, mely a „Btk.“ szerint minden tekintetben sikerült. Az országos iparegyesület a Jockey-klub­­bal együtt őszszel kocsi, ló, fegyver és va­dászkészlet kiállítást fog rendezni.­­ Egyszersmind lovagjátékot is tervez­nek, mely alkalmasint az „új­ épület“ udva­rán fog tartatni. A Batthyány-em­l­ékre ápril vé­géig 24.488 frt 55 kr gyűlt össze. A hírhedt „m­u­nk­á­s p­ör“ egy áldo­zata részére kérjük a felebarát­ szeretet pártfogását. Gitter András,ki a hosszú fogság ideje alatt keresetétől megfosztatott, most szol­gálat nélkül teng és kegyadományokra szorul. A szerencsétlen tönkrement,kész bármely szolgálatot átvállalni s az emberbarátokhoz fordul, hogy ismét becsületes kenyérkere­sethez juttassák vagy a szeretet filléreivel sorsán könnyítsenek. Lakása erdősor 13. szám. Csávolszky Lajosnak „Komoly szó a választókhoz“ czimü röpirata magyar, német, tót és oláh nyelven kapható. Egy darab ára 20 kr. 100 db 10 frt. Megren­delhető az „Ellenőr“ szerkesztőségében. (Ná­­dor-utcza 6. sz.) Székesfehérvárott tegnap két tisztessé­ges­ családból való nővér megszökött szü­lei házából. A megrémült szülők rögtön a budai kapitányságnak sürgönyöztek, és en­nek sikerült is a két ifjú kalandornőt abban a perezben letartóztatni, a­mint a lánczhí­­don Budáról Pestre akartak átmenni. Ko­moly intés után, hogy jövőre ilyen rögtön­zött kirándulásoktól tartózkodjanak, vissza­küldettek aggódó szüleikhez. Pap mint gyilkos. A solymosi román esperes és szentszéki ülnök Kocsuba János mint az „Alf." jelenti, tegnapelőtt fegyveres kísérlettel beszálli­tatott az aradi kir. törvényszékhez, hol végre bevallotta, hogy ő gyilkoltatta meg 1860. október hó 10-én Popovits Pavel hosszuszói földmivelőt, hogy annak szép nejét akadály­talanul bírhassa. Ezen elvetemedett gonosz­tevő, ki papi öltönyét annyira meggy­alázta, egy egész évig folyton azon törte fejét, mi­ként lehetne a szép oláh menyecske férjét láb alól eltenni. E végből egy alkalommal mérget tétetett a nevel férje ételébe, de az erős természetű lévén, e betegségből kilá­badt. Néhány hóval később ismét orgyilko­sokat bérelt s átadá nekik töltött piszto­lyait, hogy az asszony beleegyeztével a fér­jét ágyában, vagy bárhol másutt agyonlő­jék. Az illetőkben azonban felébredvén a lelkiismeret, s másrészt tartván a követ­kezményektől , nem hajtották végre fő tisztelendő lelkiatyjuk megbizását. Végre mégis talált két oláhra, kik jó pénzért Popo­­vics Pavelt biztosan megölni vállalkoztak. E két madár Pantilie Pavel és Mia egy este, midőn Popovics a Marospart mellett serté­seit ment megnézni, a szerencsétlent egy fejszével kegyetlen módra meggyilkolták s a Marosba dobták. Most a lelkiatya, két bérenczes az azóta nála „gazdaszszony­kodó“ szép özvegy, gr. Ráday kir. biztos rendkívül ügyes vizsgáló bírája Kovács Já­nos által lépre kerittetvén, az egész bűntény lefolyását bevallották, s vallomásuk a tör­vényszék előtt hitelesíttetett. Mindannyian ma Szegedre lesznek szállitandók. Jellemző, hogy Kocsuba János esperes és gyilkostár­sai 1865-ben a cs. kir. aradi bünfenyitó tör­vényszéktől „törvényes bünokok hiányában fölmentettek és ártatlanoknak nyilváníttat­tak!“ A történelmi társulat tegnapi havi ülésében Nagy Imre tett jelentést az Odes­­calchi herczeg által beküldött okmányok­ról, melyek közül a legrégibb 1367-ből való és Deák Farkas Balassa Ferencznek.

Next