Magyar Ujság, 1874. április (8. évfolyam, 76-98. szám)
1874-04-08 / 79. szám
élő martyrja a magyar szabadságnak, szabadon gondolkozó író, és olyan férfiú, kinek a jogegyenlőségre örökké törekedni kell és kötelessége is, hogy tőle oly kasztszerű módot hall. Ez nem privilégium. Ez a haza minden polgárának közös joga. Nem tartja helyesnek, megkülönböztető határvonalat vonni, hogy csak a választójoggal bíró polgárok kérelmezhessék a magyar bank fölállítását, erre a népgyűlés van hivatva. Ajánlja a határozati javaslat elfogadását és visszautasítja a kasztrendszer szerinti folyamodást. (Helyeslés.) Táncsis Mihály kijelenti, hogy teljes életében az átalános jogok barátja volt és csak azért tette indítványát, hogy ha a redouteban tartatnék a gyűlés, oda csak a jelenlegi választók férnének be. Ha a szabad ég alatt tartatik a gyűlés, indítványát visszavonja. Nem szándéka kasztot alakítani, de azt akarja, hogy a hatás nagyobb legyen, s hogy a kormány részéről ne mondathassák, hogy nem jogosult emberek gyűltek össze, (zajos ellenmondás), és hogy a kormány ne állíthassa, hogy a csőcseléknek nincs befolyása a közügyekre. (Nagyzaj.) Tagadja, mintha ő a kasztok embere volna. Galgóczy Károly azt tartja, hogy a jelen voltak mindegyike joggal szólhat az ügyhöz. Nem hiszi, hogy a népgyűlés fölterjesztésének az a hatása legyen, mitől Táncs is fél, mert habár a várt siker nem következett be eddig, azért volt hatása mindegyik népgyűlésnek , mert a mostani pénzügyminiszterség oly férfiú kezében van, ki reménységet ad, hogy a fölszólalásnak sikere lesz, pártolja a határozati javaslatot. A határozati javaslat ezután egyhangúlag elfogadtatott. Fölolvastatván a két kérvény. Az országgyűléshez intézett kérvény így hangzik : Tisztelt képviselőház! A pénz és hitelváltság, mely a közelebb múlt években többször uralkodott hazánkban, közel egy év óta — a rosz termés s a munkahiány következtében — oly iszonyú mérvet öltött, hogy annak elhárítása a kormány és a törvényhozás legfontosabb és sürgősebb feladataihoz tartozik. Sokkal ismeretesebbek a tények, semhogy részletesen kelljen előadnunk azokat; sokkal átalánossabbak a panaszok, sokkal hangosabb a segély utáni kiáltás, semhogy az orvoslás szüksége vagy sürgetősége bővebb indokolásra szorulna. Sőt — igazat szólva — az orvoslásnak eddig történt elmulasztása is már igen súlyos felelősséget hárít az illetőkre, annak még tovább halogatása pedig megbocsáthatlan bűn lenne e nemzet érdekei ellen. Nincs pedig tisz. képy. ház a mi meggyőződésünk szerint más eszköz, mely által a bajt orvosolni lehessen, mint egy önálló jegybanknak a felállítása. Elismerték ezt a legilletékesebb és önzetlenebb szakemberek , átlátták a megyei és városi tvhatóságok is, csaknem kivétel nélkül folyamodván már e tárgyban a tvhozó testülethez. Amiért is mi alóliottak tekintve a pusztulással fenyegető hajnák napról napra növekedését, hazafiai kötelességünknek tartjuk azon bizalomteljes és alázatos kéréssel járulni a tisztelt képviselőházhoz, mely szerint szívére véve az ország szomorú helyzetét s a nemzetnek — mondhatni — egyhangú kívánságát, a kormányt oda utasítani méltóztassék, hogy egy önálló magyar jegybank felállítása iránt a szükséges intézkedéseket azonnal megtevőn, a lehető legrövidebb idő alatt terjeszszen elő az érdemben törvényjavaslatot. Mély tisztelettel maradván a, képviselőháznak alázatos szolgái, a Buda-Pesten az 1874. évi ápr. hó 6-án tartott népgyűlésben résztvett polgárok. A pénzügyminiszterhez intézett kérvény így szól : Tisztelt pénzügyminiszter úr! Ha mindjárt hivatalba lépése kezdetén egy kérelemmel fordulunk a t. miniszter úrhoz, arra egyrészt a bajnak — melynek elhárítása végett folyamodunk — nagyává, másfelől az orvoslás sürgőssége indít minket. A pénztelenség és a hitelválság, mely közel egy év óta uralkodik hazánkban, párosulva a rosz termések szülte nyomorral és keresethiánynyal, oly iszonyú módon pusztít a nemzet csaknem valamennyi rétegében s oly aggasztó mértékben növekszik napról-napra, hogy annak enyhítése, ha lehet megszüntetése, a kormány és az országgyűlés legelső teendőihez tartozik. Minthogy pedig a leggyökeresebb orvoslási eszközt egy önálló nemzeti jegybank felállításában látjuk csupán, mely az osztrák nemzeti bank mostoha uralma alól felszabadíttatva, hazánk saját forgalmi és hitelszükségleteinek kielégítésére képesítetnék, annálfogva azon alázatos kéréssel járulunk a t. pénzügyminiszter úrhoz, hogy ezen ügyköréhez szorosabban tartozó intézet haladéktalan életbeléptetése végett a szükséges intézkedéseket azonnal megtenni s illetőleg e tárgyban mielőbb tvjavaslatot előterjeszteni méltóztassék. Annál bizalomteljesebben fordulunk pedig ebbeli kérésünkkel a t. miniszter úrhoz, minthogy egyszerű képviselő korában egy ily hitelintézet felállításának sürgős voltát maga is sokszor és ékesen hangoztatta és mert lehetetlen föltennünk, hogy amit képviselő minőségében nem csak üdvösnek, hanem halaszthatlannak is hirdetett, azt akkor, midőn annak valósítása leginkáb tőle függ, létesíteni ne akarja. Kitűnő tisztelettel maradván a t. miniszter urnak alázatos szolgái. A kérvény külső felirata igy hangzik : Ghyczy Kálmán m. kir. pénzügyminiszter úrhoz a Budapesten az 1874. évi ápr. hó 6-án tartott népgyülésben részt vett, polgárok folyamodványa. Egy önálló magyar jegybank haladéktalan felállítása tárgyában. Gagóczy Károly a kérvényt szintén elfogadja, de kívánja, hogy azokban a tárgy némi részletességgel legyen kifejezve, hogy azáltal a pénzügyminiszternek kezében mintegy zsinórmérték legyen, hogy mily irányban lehet megfelelni a nép óhajtásának. A népgyűlés nem tartja helyén, hogy utasításokat adjon s a két kérvényt változtatás nélkül elfogadja. Az országgyűlésnek szóló kérvény benyújtására Irányi Dániel kéretett föl, a pénzügyminiszternek szóló kérvény átadásával Gicsmanczay Pál, Fromm Antal, Galgóczy Károly bízattak meg, s erre a népgyülés kevéssel 11 óra után véget ért. MAGYAR ÚJSÁG 1874. ÁPRILIS 8. Eredeti levelek. Dunapatajról veszszük a tudósítást, hogy a kerület képviselője Szederkényi Nándor vasárnap este érkezett oda a hajónál egy küldöttség által fogadtatva. Azon este a 48-as polgári körben megjelenvén, ott a nagy számmal összejött kör tagjai nevében az elnök Kovács Sándor üdvözölvén, tolmácsolta az általános helyeslést, melyet a képviselő úr következetes magatartása s a 48-as párthoz kijelentett hűsége keltett; a közbizalom kifejezéséül a kör azon határozatot tudatta vele, hogy a kör tiszteletbeli elnökévé Kossuth Lajos nagy hazánkfia lévén megválasztva, elnökké Szederkényi Nándor képviselőnk egyhangúlag kiáltatott ki, s erről a jegyzőkönyv majd kézbesittetni fog. Szeretett képviselőnk meleg hangon köszönte meg a bizalmat, s az országgyűlésen történt dolgokat rövidenismertetvén, előadta egyszersmind a 48-as pártválság rövid történetét is, előadta, hogy választóinak adott szavát s ígéretét hűen óhajtotta betölteni, midőn választói elhatározása szerint a 48-as párt tagjául tovább is megmaradt. Zajos éljenek kísérték előadását. Másnap délután 3 órára volt összehiva az egyik kerületből a népgyűlés, melyet 2 órakor a küldöttségek értekezlete előzött meg. Ez értekezleten képviselőnk újból előterjesztő álláspontját, s hangsúlyozva azt, hogy nem tartotta magát jogosítottnak arra, hogy választóinak beleegyezése nélkül, a 48-as pártnak még czímét is feladja, annál kevésbé, hogy új pártalakításban vegyen részt — felhívta az értekezletet, hogy nyilatkozzék, helyeslik-e eljárását? s a kerület óhajt-e az új párt alakuláshoz csatlakozni ? Egyhangúlag kimondatott , hogy képviselőnk eljárása, teljes bizalommal találkozik, s hogy a kerület ragaszkodik a 48-as párthoz, hogy az új párt új címét nem fogadja el. Hangsúlyoztatott az is, hogyha képviselőnk ellenkezőleg járt volna el, a benne helyezett bizalmat megrendítette volna. Képviselőnk correct eljárása, a választók iránt tanúsított eme figyelme, egész a lelkesedésig fokozó iránta való ragaszkodásunkat, s azon általános óhaj hangzott fel, vajha minden képviselő, ily szigorúan teljesítené választóival szembe kötelességét, akkor nem volna annyi elv feladás, mely most bőven fordul elő. 3 órakor roppant néptömeg előtt beszélt képviselőnk a városháza terén, s nagy lelkedéssel éljeneztetett meg. Valódi népünnepet keltett ottléte. Kisújszállás, 1874. ápril 4-én. Tisztelt szerkesztő ur! A velünk hasonló politikai meggyőződésben levő „Magyar Újság“ hasábjain, következő soraink közlésére tisztelettel felkérjük: A Nagykun kisújszállási 48-as pártnak 1874. ápr. 3-dikán Nagy István úr elnöklete alatt a 48-as olvasó körben tartott közgyűlésén tett egyhangú nyilatkozata szerint, midőn az országgyűlési 48-as pártban programm változtatásnál fogva kiütött s szakadással végződött meghasonlás felett érzett mély sajnálatunknak adunk kifejezést, akkor egyszersmind hazafias kötelességünknek ismerjük, ünnepélyesen kijelenteni azt, hogy tökéletesen helyeseljük bölcs tapintatuk határozott magatartását, azon 48-as elvű képviselő uraknak, kik az országos 48-as párt által 1872-ben egyhangúlag elfogadott hazánk alkotmányos szabadságának békés utáni visszaszerzésére legalkalmatosabb programm mellett, szeplőtlen jellemek, elvhűség, igaz hazaszeretetöknél fogva továbbra is készek megmaradni, s jogainkért a 48 as nevezetű elv megtartása mellett híven, tántorithatlan küzdeni azon zászló alatt, melyre a szavak irvák „szabadság, egyenlőség s testvériség 1848." ; épen ezért az elvhű 48-as képviselők kisded, de lelkes számát a legnagyobb készséggel sietünk honfiúi érzetünk legdrágább kincsével őszinte bizalmunkkal újólag megajándékozni, legmelegebb pártfogólásunkról továbbra is biztosítani. Fogadják az illetők szívélyes üdvözletünk mellett őket őszintén szerető szívünk jóindulatának teljes kívonatát. E nyilatkozatnak nyilvánosság elé bocsátása által szeretjük hinni, hogy úgy egyes elvbarátaink, mint a hazai 48-as körök példánkat követve, szintén hazafias kötelességüknek ismerik ezt haladéktalanul hasonló szellemben tenni, miáltal a 48-as zászló, számban megfogyatkozott híveit a küzdelem folytatására bátorítva az elpártoltakat a netaláni visszatérésre bízva e kettőt elérhetni az országos 48-as párt jelenre és jövőjére a legnagyobb szerencse lehetne. A kisújszállási 48-as párt nevében: Janó Lajos, a 48-as párt jegyzője m., Németh Antal bp.t. A IX-es bizottság jelentése a 21-es bizottsághoz (Folytatás.) Erre az albizottság kerek számban 109,000 forintot elégségesnek tart és igy ezen költségnél a miniszter által számításba vett 400,000 forintból 300,000 frt megtakarittathatnék. A fiumei kikötő építésére a minisztérium 1875- re 1.000,000 frt, 1876- ra 1.500,000 , 1877- re 2 000 000 forintot számit. Az albizottság tudomásul veszi, hogy a miniszter a kikötő építésére törvényhozásilag megszavazott 13.200.000 forintnak első felére kötötte meg csak az építési szerződést, és helyesléssel fogadta a közmunka miniszter azon kijelentését, hogy az építési munkálatok második felére nézve fentartott opcióval a vállalkozókkal szemben nem élt, mert az albizottság azon véleményben van, hogy egyelőre még a kereskedelmi és forgalmi viszonyok tovább nem fejlődnek, a kikötői munkálatok azon része, mely a tervezett építkezéseknek már szerződésileg kiadott költségeivel fog elkészülni, teljesen megfelel a szükségnek és a jelen helyzetnek. Ezen összegeknek a közelebbi évek költségvetésébe leendő felvétele ellen ez okból kifogást nem tenni nem lehet. A hátralevő 6-7 millióba kerülő építkezésekbe az ország jelen pénzügyi viszonyok között nem bocsátkozhatik, azoknak létesítése azonban a jövőnek tartandó fenn. Az államvasutaknál szükségelt átalakításokra, forgalmi eszközük szaporítására és egyéb beruházásokra évenként 1.000.000 forintot irányoznak a minisztérium kimutatásai elé. Az államvasutak számára beruházások czimén 1875. 1876. és 1877-re előirányzott 1.000.000 forintra nézve az albizottság azon véleményét terjeszti elő, hogy az államvasutaknál a további beruházásokat mellőzendőknek és igy ezen összegeket a költségvetésből a következő években kihagyandóknak tartja mindaddig míg az államvasutak forgalma és ezzel karöltve tiszta jövedelme szaporodni nem fog. Ha ezen eset beáll, a további beruházásokra szükséges összegeket szívesen megajánlja a törvényhozás. Földmivelés, ipar és kereskedelmi minisztérium. Rendes kiadások. Ezen költségvetés következő részeire maradnak az albizottságnak észrevételei. A méter mérték hitelesítés miatt szükséges költségekre nézve a méter mértékről szóló törvény létrejötte előtt nyilatkozni idő előtti lenne. Az albizottság azon reményének ad mégis kifejezést, hogy a meter mérték hitelesítés miatt szükségesre való kiadásoknál a mellékes illetmények megkímélhetők lesznek a központi igazgatásnál eszközlendő reductio útján, és hogy e miatt a mérték hitelesítési felügyeletet új hivatalok teremtése nélkül is képes lesz a minisztérium ellátni. A gazdaság különböző ágainak emelésére előirányzott 126,000 frt az átruházási jognak engedélyezése mellett 100,000 írtra véli az albizottság leszállítandónak. Ezen összeg is akkér lenne felhasználandó, hogy csak ott adassák államsegély, ahol az illető érdekeltek magántevékenységének továbbfejlesztése indokolja ezt és ahol a nyújtott államsegélynek valódi eredményei is mutatkoznak. Ezen czím némely rovata egyébiránt ahol egyes tanintézetek vagy népiskolák segélyezéséről van szó, a közoktatásügynek egy kézben összpontosítása után a közoktatási tárca keretéhez tartoznak. A gazdasági tanintézetek a képviselőház határozatánál fogva a közoktatási miniszter hatáskörébe lennének bocsátandók. Azon tervet, hogy a keszthelyi felsőbb gazdasági intézet mint ilyen megszüntettessék és a földmíves iskola mellett átalakíttassék borászati és szőlészeti intézetté, az így megtakarítandó összegek pedig a kassai intézetre fordíttassanak, az albizottság a maga részéről elfogadta. Az albizottság a gazdasági tanintézetekre átalában osztja a miniszter azon nézetét, hogy a gazdasági tanintézeteknél nagyobb kiterjedésű gazdaságok folytatását nem tartja szükségesnek. A gyakorlati oktatás czéljainak kisebb területen folytatott gazdaságok is megfelelnek, és így azon intézeteknél amelyekhez nagyobb kiterjedésű birtokgazdaságok tartoznak, a fekvőbirtoknak egy része — amennyiben azokat az intézet bérben bírja — bocsátassék viszsza az illető tulajdonos kezeibe vagy pedig ha az intézet tulajdonát képezi adassák bérbe, a gyakorlati kiképzés pótoltatván közel fekvő és jövedelmezőleg berendezett gazdaságok megtekintésével. Az erdélyi borászati iskola illetőleg vinczellérképezde felállítása a jelen mostoha pénzügyi viszonyok között, melyek a terjeszkedést és fejlesztést egyátalán semmi téren sem engedik meg, el lesz halasztandó kedvezőbb időkre. Ezen szempontok érvényesítése mellett a gazdasági tanintézetek költségei az 1874-ik évi költségvetés szerint lennének a közelebbi évekre is meghagyandók Az állami lótenyész intézetekre 1875. tervezve van. kiadás 2.746,283 rendkívüli 120,000 összesen 2.866,283 bevétel 2.089,524. E szerint az állam lótenyésztési intézetekre ráfizetne 1875-ben 776,759 forintot azon jövedelmen felül, melyet mintegy 55.000 catastralis holdnyi ménes birtokgazdaságok különben hoznának. (Folytatása kör.) Külföld. Szemle. A franczia kormány a nemzetgyűlés egybelépte után azonnal előterjeszti a tvjavaslatot a felsőház szervezésére vonatkozólag; e felsőház elnöke a köztársaság elnökének esetleges utóda volna; a kormány a javaslatra nézve a sürgősséget fogja kívánni. A „Moniteur” constatálja, hogy a legitimista töredékek a nemzetgyűlés egybelépte után azonnal föl akarják vetni a monarchia kérdését; az hírlik, hogy Chambord el van szánva ez ügyet saját kezébe venni és személyesen sürgetni. A Kaledóniából elmenekültek nevei már most tudhatók: Rochefort, Pasciill Grousset, Jourde, Ollivier Pain, Balliere és Grandille. A menekülés részleteiről még nincsenek megbízható tudósítások. A különböző