Magyar Ujság, 1874. július (8. évfolyam, 147-173. szám)
1874-07-01 / 147. szám
Vill. évfolyam. 147. szám. Szerda, 1874. Julius 1. Előfizetési ár: Vidékre postán vagy helyben házból küldve Egy hónapra . . I frt. 40 kr Negyed évre . . 4 „ — „ Félévre .... 8 „ — „ Egy évre . . 16 „ — . Egyes szám 6 kr. Szerkesztőségi iroda és Kiadó hivatal: Megyeháztér 9-dik szám ide intézendő minden előfizetés, hirdetmény és a kiadás körüli panaszok és a lap szellemi részét illető minden közlemény. Kéziratok • levelek viasza nem adatnak. *— Bérmentetlen levelek csak ismerős kezektől fogadtatnak el. Hirdetési dij ! Hat huibu p.ticsor egyszeri hirdetése 13 kr, többször 9 kr. Bélyegdij minden hirdetésért külön 80 kr.— Nyisttér : három hasábec petitsor 89 kr. Előfizetési felhívás! Tisztelettel kérjük az olvasó közönséget, hogy előfizetését lapunkra megújítani szíveskedjék. Kérjük különösen elvbarátainkat, lapunk barátait s pártfogóit, hogy körükben előfizetőket gyűjteni szíveskedjenek. Figyelmeztetjük egyszersmind, hogy az előfizetést legczélszerűbb postai utánvétel mellett megküldeni. Arra kérjük még a tisztelt közönséget, hogy méltóztassék megrendeléseit minél előbb megtenni, hogy a lap küldésében fennakadás, vagy késedelem ne történjék. Előfizetési feltételek a „Magyar Ujság“-ra : Julius—szeptemberi évnegyedre 4 frt — kr. Julius—decemberi félévre . . 8 frt — kr. Egy hóra..................................1 frt 40 kr., Az előfizetési pénzek s utalványok a „Magyar Újság“ kiadóhivatalához intézendők : Buda-Pest, Megyeház tér 9. szám, Buda-Pest, június 30. Holnap vétetik fel a választási törvényjavaslat tárgyalás alá. Post tot discrimina rerum, mégis eljött a nap, mely az alkotmányosság legfontosabb tényezőjének megvitatására van szentelve. Minden alkotmányos államban egyik legfőbb kérdés a választási törvény. A legnagyobb állami jogok között kétségkívül a választási jog a legvitálisabb. A képviseleti kormányformánál pedig annak jellegét a választási törvény adja meg. Amilyen a választási törvény, olyan jellegű maga a parlamentáris kormány. Hol az alkotmányos életnek történeti fejlődése van, hol mint egy szerves egész az idő haladásával maga az alkotmányosság is fejük és mintegy érik, mint ezt Angliában látjuk, — e fejlődés mindig az idős körülmények szerint kisebb-nagyobb mértékben halad előre, de soha nem hátra. Az angol választási reformok, élesebb tüneteket alig mutatnak fel. Hol az önkormányzat oly sérthetetlen teljességben áll, hol az alkotmány intézményei egész a közélet legbensőbb erejéhez van gyökerezve, s a törvény uralma úgy a nagyoknak mint a szerényebb körben élőknek egyformán tízparancsolat; hol maga az alkotmányosság úgy van megszilárdulva, hogy annak megrenditésére nincs hatalom — a legroszabb akarat mellett; hol a végrehajtó hatalom erejét s további működésre tehetségét, egyes-egyedül az alkotmányosság forrásából meríti — a polgárok figyelme s az állam érdeke, nincs oly igen oda kötve a választási törvény milyenségéhez, s igy annak reformja , nem emelkedik oly elsőrangú állami kérdéssé. Nem úgy van ez, például már Francziaországban. Ott a választási törvény, már elsőrangú állami kérdés. Látjuk ezt most Francziaországban, hogy a választási törvény reformján függ Francziaország egész jövendője. Ott az átalános szavazatjog állott fenn a legutolsó időkig. A jelen kamra, átalános szavazatjog alapján jött össze, melyet az 1848 iki alkotmány törvény formulázott. Az átalános szavazatjog, alkotmány törvénye Francziaországnak, s ennek megváltoztatása vagy módosítása egész következményeket von maga után, a fennálló alkotmány rovására. Ép ily nagyfontosságú állami kérdés nálunk is a választási törvény. Az 1848-iki népképviseleti alap — mint már ezt bővebben fejtegettük — széles terjedelmű, s a democratikus alkotmány lényegévé vált. Ha nincs is kimondva egyenesen az átalános szavazatjog a 48 iki törvényekben, de meg van az írva e törvények minden ízében. Midőn most a 48-iki választási törvények reformjáról van szó, kérdésen kívüli, hogy e reform nem lehet más, mint az, melyet a haladás természete is hoz magával, annál inkább mert a jelen korszak épen nem érdemelte meg azt, hogy a reactió szemüvegén át mutattassék be a közönségnek. Fájdalom, hogy az előttünk levő javaslat, melyet a központi bizottság szövegezett, nemcsak e reformnak színét nem hordja magán, hanem az egyenesen ellenkezésben áll a 48-iki törvénynek nemcsak szelleme, hanem betűjével is. Az előttünk levő javaslat, nemcsak, hogy nem magyaráz, hanem valóságosan összezavarja azt is, ami tiszta és világos volt a 48-iki törvényekben, így például a 48-iki törvények tisztán és világosan írják elő, hogy 300 frt értékű házbirtok szavazati jogot ad. A központi bizottság, hogy magyarázza ezt ? Azon ház felel meg ezen 300 frt értéknek, mely 3 lakrészt foglal magában. Eltekintve attól, hogy ez a valóságot ténylegesen is elferdíti, mert a ház értékét, kivált nálunk a lakrész, vagy szoba mennyisége épen nem szabályozza, mert egy czigányputri három kis lyukat tartalmazhat, ezért azonban 300 frtot senki nem fog adni , eltekintve ettől, de magyarázat, nemcsak, hogy nem fogja tisztázni és egyszerűsíteni az eljárást, hanem megfejthetlen bonyodalmakra nyújtand majd alkalmat, a jogok sérelmére. A javaslat indokolására az mondatik, hogy a hátbér adó kimutatással tisztázni nem lehet a dolgot s igy egyszerűen kellett felvenni, hogy 3 lakrészszel biró ház biztosit szavazatjogot. Az meg van mondva az indokolásban, hogy a hátbéradó kimutatással, tisztázni s egyszerűsíteni nem lehet, mert, mint az indokolás kifejezi „a választási jognak e czimen való megszabása néha a legellentétesebb eredményeket hozná létre.“ Nos, igy amint most adva van, talán nem a legellentétesebb eredményeket hoz létre. Ismerünk s tudunk házakat, melyek két szób bával, ezreket érnek. A törvényjavaslat azonban három lakrészt kíván. Miként fog ezen három lakrész igazoltatni. A törvényalkotók vájjon elismerik-e a magyar házépítési szokást? Vannak vidékek, hol a nők a ház kamrájában laknak. Van két szoba, s az asszonyok az úgynevezett kamrában laknak, s hálnak. Lakrész ez az illető vidéki szokás szerint. Vájjon lakrésze a törvényjavaslat szerint is? No de majd néhány év múlva lehet hozni ismét törvényt, mely majd ezen mostani törvény magyarázatára lesz hivatva. Nincs is egyéb dolgunk, mint törvénymagyarázatokat tárgyalni úgy, hogy e törvénymagyarázatnak ismét új magyarázatra legyen szüksége. Csak röviden óhajtottam érinteni az anomáliákat s a szándékos értelmetlenségeket, melyek e retrográd törvényjavaslattal felkerekednek. Nem is csoda ez, hiszen letérve az egyenes útról, mi az a mivel küzködik azután? tévelygés s tájékozatlan botorkálás. A központi bizottság is letért a reform, a haladás útjáról, s javasol törvényt, mely zavart, tájékozatlanságot, viszásságot, s ezek által tetemes jogsérelmeket idéz elő. Sem korunk, sem hazánk érdekében nem áll, ily retrograd, visszaeső törvény alkotása. A kor haladást kíván, hazánk érdeke a jogtágítást követeli. A 48-iki törvények megnyitották az alkotmány sánczait e haza minden polgára előtt. Érdekünkben áll, hogy e haza minden lakója polgára is legyen e hazának, kinek az állam iránti kötelesség tudata mellett, joga is legyen. E haza alkotmánya nem kiváltság, közös minden polgárával e hazának, ki annak földjén lakik. Érdekünkben áll, hogy e haza minden polgárát, a jogélvezet mellett, kötelezzük le a haza iránt. Kevesen vagyunk, szaporítsuk a haza polgárai számát a kötelességnek megfelelő jogbiztosítással. Itt a 12-ik óra, vajha megszállná képviselőházunkat a bölcsesség szelleme, s az átalános szavazatjog kimondásával tudtára adná e haza polgárainak ama öröm hírt, hogy e haza minden polgára fia e hazának, s fiai egyenlő jogban, egyenlők a haza iránti kötelességben is. Akkor el lehetne mondani a népek millióiról: egyenlő polgárai a hazának, s a közös anya egyformán öleli kebléhez gyermekeit. A főrendiház mai ülésében több tagnak szabadság adatott. Elnök : bemutatta a bizottságok jelentését a nők teljeskoruságáról, a törvényhatóságoknak adandó ínséges kölcsönre szükséges 500.000 frtnyi póthitelről és a budapesti egyetem sebészeti kóroda építéséről szóló törvényjavaslatok tárgyában. E tárgyak a már kitűzött törvjavaslatok elintézése után fognak napirendre kerülni. A napirend folytán olvastattak az országos statistika ügyének szervezéséről; a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék kereskedelmi ülnökei számának szaporításáról ; a hamis vagy vétkes gondatlanságból származott bukás esetében követendő eljárásról; a bírói gyakorlati vizsgálatról szóló törvényjavaslatok, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. — Egy kis ideig ismét élünk, élünk mert az új kölcsön realizálásáig — írja a „P. N.“ — késznek nyilatkozott a Rothschild-csoport a szükséges előlegeket a pénzügyminiszter rendelkezésére bocsátani. Ezen előlegezési üzlet módozatai iránt e napokban befejeztettek az alkudozások Ghyczy Kálmán és a nevezett bankárcsoport képviselője, Weninger Vincze között. Az állami pénztárak e szerint mindig kellő készlettel rendelkeznek. — Andrássy gróf, mint a „Karls. Zrg“-nak írják, odautasította a követségeket, hogy előforduló alkalomkor jelentsék ki, hogy a hadügyminiszterségben történt változást egyedül a katonai szervezet körül fölmerült teendők tették szükségessé, s hogy az távolról sem jelenti a politikában történt változást, mely most is csak úgy, mint azelőtt, nem ismer más törekvést, mint hogy a monarchia szövetségeseivel való egyetértésben a világbéke fentartassék. A kiskorúakat illető örökségi tömegek az illető árvaszék, mint gyámhatóság részére a pénzügyminiszter rendelete alapján bélyegmentes vérbizonyítvány mellett lévén kiutalványozandók, az igazságügyminiszter a hivatalos lapban közzétett körrendeletben ez értelemben leendő eljárásra hívta fel a bíróságokat. Az egyesült magyar dunagőzhajó társulat liquidátiója utolsó stádiumában nehézségekbe ütközik, mert a vételár utolsó részlete 24,000 frt értékben nem fizettethetik ki, minthogy 110,000 frt bíróilag lefoglaltatott. Miután a kormány adók és illetékek czimen támasztott * követelésétől elállott, az országos dunagőzhajózási társulat 23,000 frtot követel szállított anyagért, továbbá „Zágráb“ nevű hajójának az „Orient“ hajóval való összeütközése alkalmával szenvedett kár fejében 26,000 frtnyi kárpótlást követel. Végül még Holl igazgató 160,000 frtnyi végkielégítést követel és ennek fejében szintén lefoglalta az említett fizetési részletet. Ily módon tehát a társulat liquidácziója csakis e perek lejárása után lesz végleg keresztülvihető. Tojástáncz a Versailles- kamrában. A helyzet kényszerűsége, a nép nyugalma, a béke, rend érdekei, egyaránt követelik a köztársasági kormányforma megszilárdítását Francziaországban. A hatalmon levők, a kamra többsége, valóságos tojástánczot járnak: azt akarják elkerülni, ami többé elkerülhetően, s miután a helyzet kényszerűsége erősebben mint valaha tolakodik kerülő utjukban képzelhetni, hogy mily kézzel-lábbal kapkodnak képtelen ábrándjukhoz, mely apránként foszlik, s a csalódás hosszú árnyát hagyja részükre hátra. A 30-as bizottság, még mindig vitatkozik Perrier ismert indítványa felett. A bizottság kebelében a többséget képezik a monarchisták. Most egy ilyen többség, hogy mily arcczal nyúl oly javaslat tárgyalásához, melyben semmi egyéb más nem foglaltatik, mint az, hogy mondjanak le monarchikus ábrándjaikról, s rendezzék véglegesen a köztársaság intézményét, — képzelhető. A legitimisták , megcsontosodott ideáljuknak képét nem oly könnyen hagyják cserbe. Kimesterkélnek minden módot, hogy az indítványt, kitolják az útból. Állítólag ismét élénk érintkezés folyik köztük és Chambord gróf között, melynek titkos folyamáról azonban, csak igen gyér tudósítás lát napvilágot. Az orleánisták, úgy tekintik az indítványt, mint egy keserű poharat. Tudják, mert érzik, hogy reájuk nézve keserű e pohár. Azt is tudják, hogy bár keserű az, mégis ki kell üríteni. Kívánják, könyörögnek, hogy múljék el tőlük e pohár— vagy legalább ne mindjárt kelljen azt kiüríteni. A helyzet azonban nem várakozik, a pohár tartalma mindig inkább tarthatatlanabbá lesz különösen az orleanistákra nézve, kiknek fejéről