Magyar Vadász, 1965 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1965-05-10 / 5. szám
Ü FEJÉRHEGYEI » Chernél István” madárvárta Mint ismeretes ebben az évben ünnepeljük a nagy magyar ornitológusnak, Chernél Istvánnak, születése 100. évfordulóját. Ebből az alkalomból szűkebb hazája, Vas megye, ünnepséget készít elő májusban, a Vasi Természetvédelmi Napok keretében. Sokan azt is tudják, hogy Chernel István a múlt század végén éveket töltött a Velencei-tó környékén, fáradhatatlanul kutatva, gyűjtve, figyelve az itteni madárvilágot. Magyarország madarai c. háromkötetes művének a vízi madarakra vonatkozó tapasztalatait nagy részben éppen a Velencei-tavon és környékén gyűjtötte össze. Fejér megye Idegenforgalmi Hivatala és a Velencei-tó partján már 6 éve működő kutatóállomás nemrégiben úgy határozott, hogy a maga részéről is hozzájárulni kíván a nagy ornitológus ünnepléséhez. Ezért az eddigi Velencei-tavi Kutatóállomást ez év elejétől kezdve „Chernel István” madárvártának nevezte el. Ennek emlékére a a madárvárta falában el fogják helyezni Chernel István domborművű arcmását nagymestere, Hermann Ottó már ott levő reliefje mellé. Herman Ottónak ugyanis az elmúlt évben volt halála 50. évfordulója s ennek emlékére készítettük el domborművű arcmását, hiszen Herman Ottó az 1891-es budapesti Nemzetközi Ornitológiai Kongresszus egy csoportját hozta le tanulmányi kirándulás keretében a Velencei-tóra. Herman és Chernel emléke a Velencei-tóval kapcsolatban most már nemcsak könyvekben és Fejér megyében, hanem az általuk járt terep egy pontján is. Madárvédelmi automatát szereltek fel a Fejér megyei sárbogárdi gimnázium biológiai szakkörének tagjai Ság Dániel és Németh Rudolf tanárok vezetése alatt. Képernyővel ellátott szekrénybe olyan vetítőgépet állítottak be, melyben a két szabad végén összeragasztott színes diafilm „örökmozgóan” foroghat. A készülék az iskola legforgalmasabb helyén van és az óraközi szünetekben bárki — egy függő villanykapcsoló segítségével — elindíthatja a gépet s a képernyőn megjelenik egy-egy hasznos madár színes képe, alatta a magyarázó szöveggel. A gépet úgy „programozták be", hogy az egymásután következő képek annyi ideig álljanak, amennyi a magyarázó szöveg elolvasásához szükséges. Dunaújvárosban a Vasmű gépszerelő vállalatának egy fiatalokból álló munkacsoportja Baráth Lajos tagunk agitációja nyomán társadalmi munkában három nagyméretű masszív madáretetőt készített hulladéklemezekből és átadta a Városgazdálkodási Osztálynak, mely egyébként is olyan cserjékkel parkosít, melyek bogyói madáreleségül szolgálhatnak. Dunaújváros parkjaiban, a házak ablakaiban madáretetők kezdenek megjelenni. A madáretetők készítésében az általános iskolák is jól kivették részüket. Sárszentmihály jelenleg a madárvédelmi „mintaközség” Fejér megyében. Itt Komjáti Istvánná háztartásbeli asszony az általános iskolával együttműködésben szervezte meg a tantestületből, közel 200 tanulóból és több más foglalkozású felnőttből álló helyi Madárbarát Kört. A termelőszövetkezettől földet kapnak, közös munkával termelik meg a jövő évi madáreleséget. A vezetőknek sikerült a falut nevelőmunkával „csúzlimentessé” tenni. A Fejér megyei Hazafias Népfront természetvédelmi szakbizottsága az első elismerő oklevelet a sárszentmihályiaknak adta ki. Radetzky Jenő tanár, a Madárbarátok Köre elnöke 1. Búcsú az iskolától, a gyakorló vadászterülettel. Viszontlátásra jövőre. 2. A szakszerűen elhelyezett csapda hasznos segítőtársa a hivatásos vadásznak a kártevők pusztításában. 3. Este a kultúrszobában. 4. Beszámoló az agancsról. 5. Beszámoló a fegyver- és lőszerismeretből. 6. A fácán természetrajza... (Bojár Sándor felvételei) 16