Schneider Miklós - Juhász Viktor (szerk.): Magyar városok és vármegyék monográfiája 22. Fejér vármegye (Budapest, 1937)

Személyi adattár

az iskolaszék Dr. Krausz Zsigmond elnök­kel az élen őrködik. Igazgató Bátori Jó­zsef, aki mellett Köves Sándor, Telegdi Klára, Weisz Lajos és Alttal Teréz mű­ködnek. Gombás József ny. m. kir. csendőrtiszt­helyettes, Sárbogárd. Gyomoron született, 1889-ben. Iskolái elvégeztével apjával gaz­dálkodott. Katonai szolgálata után 1913-­­ban a csendőrség szolgálatába lépett és fo­kozatosan elérte a tiszthelyettesi rangot. 28 évi szolgálat után teljes elismerés mel­lett ment nyugalomba. 18 évig mint őrspa­rancsnok Fejér megyében is szolgált. A világháborút végigküzdötte, háromszor megsebesült. Kitüntetései: kisezüst, v. é. kor. ezüst érdemérem, K. cs. k. Sárbogár­­don 1927 óta lakik. A frontharcos szövet­ség körzetvezetője. A polgári lövészegylet lövészmestere. Felesége: Kovács Erzsébet, gyermekei: Benjamin, Mária Erzsébet, Ka­talin Julianna és Éva Eszter. Gottlieb Lipót kereskedő, bankigazgató, Bicske. 1853-ban született Erdőhorvátiban. Önálló kereskedő 1888-ban lett Bicskén. 1932 óta a Gazdasági Takarék R. T. i­­gazgatója, az izr. hitköség elnöke, köz­ségi és vármegyei virilista, a Kereskedelmi Kör tagja. God­osz György uradalmi gazda, Sóskút. 1872-ben született Siómoroson. Iskolái vé­geztével gróf Nádasdy lepsényi uradalmá­nak alkalmazottja lett, majd a ciszterciták előszállási birtokára került, ahol 20 évig szolgált. 1908-ban a sóskúti káptalani bir­tokon gazda, 1933-ban pedig Maillot nagy­bérlő alkalmazottja lett. A világháborút végigküzdötte. Kitüntetései: Vöröskereszt, K. cs. k. borúz v. é. Felesége: Németh Má­ria, gyermekei: Mária, Anna, Margit, Fran■ ciska, György. Sógora, Németh Gyula hő­si halált halt.­­ Gotthardi István ispán, Vereb. 1883-ban született Csákváron. Elvégezve a földmives iskolát, Zichy János gróf beltáci birto­kán két éven át gazda volt, azután Zichy Rafael gróf, majd a Pick-uradalomban szol­gált. Végigküzdötte a világháborút és mint őrvezető szerelt le. Kitüntetései: kisezüst, bronz v. é. k. cs. k., vaskereszt. 1925 óta dr. Szegő Miklós verebi bérgazdaságának ispánja. Felesége: Fejér Erzsébet, gyerme­kei: József és Mária. , Jákfai Gömbös Gyula volt vasmegyei ár­vaszéki tisztviselő, Fehérvárcsurgó. Régi nemesi családból 1856-ban született Cell­­dömölkön. Kőszegen végezte a középis­kolát, azután árvaszéki tisztviselő volt Szombathelyen, ahol 1893-ban hunyt el. Ki­tűnő tisztviselő volt. Fia, jákfai Gömbös­ Sándor ág. ev. levita tanító. Oklevelét Sop­ronban szerezte. 1905—29-ig a fehérvár­csurgói ev. gyülekezet közszeretetében ál­ló vezetője és az ev. iskola levita tanító­ja volt. Huszonöt éves jubileumán igazga­tói címet kapott. 1929 óta Pusztamiskén,­ig. tanító. Felesége: Varga Jolán, gyer­mekei: Sándor, Gyula, Károly és Lajos-Göncz István vezető jegyző, Cece. 1879- ben született Pápán, régi nemesi család­ból. Az érettségi után Szombathelyen el­végezte a közigazg. tanfolyamot. Pályá­­lyát mint gyakornok Vágón kezdte, több­ helyen volt s. jegyző. 1906 óta Cece ve­zető jegyzője. Az ő működése alatt mély­fúrású kutak létesültek, Hard pusztán közs. elemi épült. Előmozdította a lakosság szoc- és gazd. javát. Számos egyesületek veze­tője, a rk. egyházközség világi elnöke­ Felesége: Zagubay Gizella tanítónő, ki 20 évig Cecén tanított. Gyermekei: Irma, Ist­ván, Olga és Imre. Gönczöl Antal c. esperes-plébános, Rác­almás. 1872-ben született Győrött, ahol érettségit tett. A teológiát Székesfehérvá­ron végezte. 1895-ban káplán lett Bics­kén, majd Felcsúton. 1900-ban székesfehér­vári felsővárosi káplán, 1904 óta plébános­ Rácalmáson. Az itteni plébániát 1848-ban önállósították. Gönczöl nevéhez fűződik a­­kulturház építése, a temető rendezése és­­több egyesület megalapítása. A plébániá­hoz 6 puszta tartozik. A plébánián egy káplán, Balogh András is működik. Gön­­zöl Antal elnöke az áll. isk. gondnoksá­gának, a kath. körnek. 25 évig törv. had bizottsági tag volt. Göndöcs Ferenc ny. pályamester, Mar­­tonvásár, 1857-ben született Székesfehér­váron. Négy középiskola elvégzése után­­a DV kötelékébe lépett. Szolgált Székes­­fehérváron, Budapesten és Zákányban, a­­hol már pályamester. Martonvásáron 16­ évig szolgált és itt vonult nyugalomba 1905-ben, 32 évi szolgálat után. Az rk.. egyház gondnoka volt. Neje: Eisenbacher Mária, gyermekei: József főhadnagy, Mária és Anna. Görögkeleti szerb egyházközség, Székes­­fehérvár. 1695-ban alakult 800 családdal. Első templomuk 1746-ban épült. Ez ki­csinynek bizonyult és helyére épült fel" a mai templom. Értékes freskók díszítik. 1916-ig saját papja volt az egyházközség­nek. 1919-től 2 hetenként adminisztrátor jön ide misézni. 1938-tól kezdve ismét fa.

Next