Magyar Zsidó Szemle 50. (1933)
1933 / 1-4. szám - TÁRSADALOM - Dr. Ballagi Ernő: Mezei Ernő
Mezei Ernő 16 hetes, Ernő negyvennyolcas programmal lett képviselő, az apa Ernőhöz húzott. , Ernő nagy szellemi képességeiket árult el már zsenge gyermekkorában. Nyolc éves korában, két elemi után felvették a gimnáziumba.. Különösen az emlékezőtehetsége volt bámulatos, egész könyveket betéve elmondott. De gyermekkori betegsége folytán nagyothallónak maradt és az egyensúlyérzéke is bizonytalan lett. Tanítója, Singer Izrael vette észre ezt a fogyatkozását és az ő tanácsára ,hangosan olvastatták. Az iskolában első padjkán kellett ülnie, házi tanítót fogadtak melléje és a szülők felolvastattak vele.. Apjának kedvenc olvasmányai Klapka és Görgey könyvei voltak, melyeket a cenzúra betiltott. Ezek a könyvek és a 48-as események közvetlenül előadott részletei avatták őt már gyermekkorában a magyar függetlenség publicistájává. Ifjúkori emléke az is, hogy Móricz bátyját elmozdítják szerkesztői állásától és gróf Pálffy Móricz a haditörvényszékkel elitélteti. De a zsidó-kérdéssel is a családi kör élményei és ifjúsága társadalmi háttere ismertetik meg. Móriczot 1861-ben Andrássy Gyula gróf mellé megválasztják kiskövetnek. A megy egy ülésen éles antiszemita közbekiáltás hangzik fel ez ellen, de a tüntetőt a szolgabiró kivezetteti. Az érettségi után Pestre kerülvén, éppen ülésezik a zsidó kongresszus, melynek hangulatát bátyjánál átéli. Családja egyetemi tanárnak szánja, irodalomtörténet, vagy történet tárgyköréből, de — mint maga írja, — ez ellenkezett harcias ösztöneivel, a melyek ellenállhatatlan maghetizmussal von׳־ zották a nemzeti érdekek örökös szellemi csataterére, pártok és véleményáramlatok összeütközéseiben való részvételre». A vezércikkírókat abban az időben úgy értékelték, mint »a pártharcok Bayard-lovagjait, az eszmék propagandájának Savonaro- jait». Bátyja ügyvédi hivatását sohasem foglalta érdeklődése körébe, városgazdasági szerepéről pedig alig vett tudomást. »Legmagasabb madártávlatból» tekintette a városi és kerületi harcokat és »zsurnalisztikai odújából csak egy névtelen és láthatatlan olvasóközönséggel kapcsolta össze az újságírói telepátia szellemi és érzelmi rezgése». Megható és kedves módon önmaga analizálja a bátyjával való különbözőségét, de azért tisztelettel és hálával szól bátyjáról, akinek »köszönheti, hogy Budapest tisztes és pontos adófizető polgárainak sorozatába osztályozhatták» és aki a magánélet mindenféle gyakorlati alkalmatlanságában állandóan segítője és tanácsadója volt. A közéleti felfogás különbözősége sohasem homályosította el a két testvér viszonyát és Ernő meg.-