Magyarország, 1861. május (1. évfolyam, 103-126. szám)
1861-05-04 / 106. szám
1861. — I. évfolyam. 106. SZ. SZERKESZTŐSÉGI IRODA Ujtér 4. sz. I. emelet. KIADÓ-HIVATAL Ujtér 4. sz. földszint. T. MUNKATÁRSAINK kéretnek, hogy a lap szellemi részét illető minden közleményt a szerkesztőséghez intézzenek.—A lap kiadása körüli panaszok, a magán hirdetmények a kiadó-hivatalhoz intézendők. HIRDETMÉNYEK DÍJA : 6 hasábos petitsor 1-szeri hirdetésnél 9. 3-szorinál 7 ájkr. Bélyegdíj külön 30 újkr. A nyilttérben 4 hasábos petitsor 25 újkr. ügyes példányok OSTERLAMM K. és LAMPEL ROBERT könyvkereskedőknél 10 újkrajczáron kaphatók. Szombat, május 4. MEGJM3R ünnep- és vasárnapot követő napok kivételével minden nap. ELŐFIZETÉSI ÁR! Egészév 18 ft. Félév 9 ft. Negyedév 5 ft. Előfizetést nyitunk ,MAGYARORSZÁG' Május-junius 2 havi folyamára 3 fr. 50 kr. Május-julius 3 „ „ 5 „ — „ 1 hóra (csak helyben házhoz küldve)! „ 80 „ Azon t. előfizetőink”, kik egy negyedévre 5 forint helyett 5 fr. 25 krt küldtek be, a jövő negyedévi folyamra csak 4 fr. 75 krt szíveskedjenek beküldeni. A „Magyarország“ kiadóhivatala. Országgyűlés. A nemzeti képviselők XVII. ülése május 3-án. Az elnöki székben Ghiczy K. ül. A jegyzőkönyv hitelesitése után Torontál megyének levele jelentetett be, melyben a belföldi szemlénkben bővebben előadott nagybecskereki eset adatik elő , az országgyűlés kellő intézkedésre kéretvén fel. A levél egyszersmind azt is tudatja az országgyűléssel, hogy azon tisztviselőit, kik a törvénytelen adónak erőszakos behajtásánál bármi módon segédkezet nyújtanak, terhes felelősség alá veti. A ház holnap zárt ülést tartván, Torontál levele ez ülés tanácskozásának első tárgyát képezendi. Bemutattattak a Jászkun kerületek folyamodásai, melyek egyikében a ház kéretik, hogy az 1848-ki alkotmány védelme miatt üldözött, börtönre ítélt és halált szenvedett honfiak nevei, mint az ügy vértanúié, törvénybe igtattassanak. A másik kérvényben arra szólittatik fel az országgyűlés , hogy a szabadság védelmében a harcztéren elhunytak emlékére Pesten emlékszobor emeltessék. A meghatás jeleivel fogadott kérvények az illető választmányhoz tétettek át. Folytattatott az igazolás. Vay Mihály gróf megválasztatása a tegnap és ma felolvasott okmányok nyomán igazoltatott. Bárány Gusztáv somogy megyei csurgói képviselő megválasztatása azon okból semmisíttetett meg, mert a jegyzőkönyvből is kiderült, hogy a szavazók általános többsége nem esett az ő részére, így új választás rendeltetett. Pópa György arad megyei világosi választott megválasztása igazoltatott. Pongrácz Lajos megválasztása ellen vizsgálat rendeltetett. Vizsgálatra Beniczky Lajos küldetik ki, ki a küldetést azon feltét alatt, hogy a vizsgálatra a közel fontos tárgyalások előtt kimennie ne kelljen, elfogadja. A ház Beniczky kivonatába beleegyezett. Olvastatott a 9 tagú bizottmány azon jelentése, hogy a Kőszeg választókerület Hollán Ernő leköszönése folytán a házat arra kéri, miként a választási elnököt új választás kitűzésére utasítsa. Az uj választás kitűzése a megyei középponti bizottmányt illeti; a vál. kerület tehát kérvényével oda forduljon. Bejelentetett Pulszky Ferencznek Turinban áprili-kán kelt levele, melyben előadja, hogy a szécsényi kerületben tett megválasztatása folytán a m. kir. udv. Canczelláriához men-levélért folyamodott, de ez neki megtagadtatott; ennek kieszközlésére kéri tehát fel a házat. Hasonló jelentést ten Simonyi Ernő Londonba menekült hazánkfia is, hasonló kéréssel fordulván a házhoz. Az állandó bizottmány azon véleménye, hogy az illető megyék állandó bizottmánya a Pulszky és a Simonyi megválasztását igazoló választási jegyzék egyik eredeti példányát a képviselőháznak küldje be, a ház által elfogadtatott. Még két tag igazolása van hátra, kiknek megválasztása iránti véleményét a bizottmány a holnapi ülésre beadja. Az elnök holnapra 10 órára zárt ülést tűzött ki, mely a ház költségvetésével és Torontál folyamodásával foglalkozandik. Ez ülés befejeztével nyilt ülés leend, mely a költségvetés felőli jelentést, az említett két verificatiót s a tagok netán teendő indítványait tárgyalandja. Ezek elintézésével a ház az V. Ferdinánd király leköszönő levelének megküldött és kinyomatott másolatát olvastatja fel s fogja tárgyalni. PEST, május 3. Külföldi szemle. Az olasz kérdés három fejezetre oszlik : Velencze, mely európai kérdés, Róma, mely a catholikus hatalmakat érdekli, és Nápoly, mely családi ügy. A nápolyi zavarok forrása azon pillanatban kiapad, melyben II. Ferencz Rómát elhagyja. Ennek sürgetése teszi a Páris és Turin közt folyó alkudozások tetemes részét. A római megszállás, nagy részben feltételeztetik Velencze sorsáról. Mindaddig mig itt osztrákok vannak, amott is lesznek francziák — hacsak Róma odahagyását csalétkül nem akarják használni, hogy Austria a támadó szerepébe lépjen. — Egyelőre a feladat, hogy az olasz királyság diplomatiailag elismertessék, s e tekintetben nem csekély fontosságú azon távirati tudósítás, hogy a madridi udvar is hajlandó Victor Emánuelt elismerni. Tudjuk, hogy a két udvar közt, a Márkák megszállásával, a diplomatiai viszony megszakadt. A spanyol katholikus hatalom, midőn Piemont új annexióit elismeri, lehet, hogy kölcsön fejében számít, magának is szüksége van rá , hogy szent-domingói annexióit elismerjék. A velenczei kérdés pihen s kétszeresen pihen azóta, hogy Cavour és Garibaldi kibékültek. Az olasz miniszterelnöknek különben is az volt czélja, hogy a cselekvő pártot a támadásról lebeszélje. A Nord írja, hogy a Mincio és Pó-vonalon az osztrákok sem mutatnak semmi támadási készületet. Egészen védelmi állásban vannak. Ellenkezőleg áll a dolog azon csapatmozgalmakkal, melyek Titeltől Pancsováig, se a török határszélekig terjednek. Miután sem a Dunafejedelemségekből, sem a dalmát partokról e pillanatban az invasio nem fenyeget, a Nord úgy véli, hogy az osztrák sereg e déli mozgalma, egyenesen offensív természetű. Ausztria alighanem Szerbiát és Boszniát akarja megszállani, vagy távolabbi politikai czélokból, vagy hogy egy később bekövetkezhető inváziónak előhaladási vonalát idejekorán elvesse. Az a mi európai Törökország nyugat-déli vidékein történik, igazi mystériára. Csak az események bővebb fejlődésével fogunk itt világosabban látni. Ma ütközetekről olvasunk a montenegróiak és törökök közt, holnap arról biztosítanak, hogy a feketehegyieknek e zavarokban semmi része. Ma azt írják, hogy Omer pasa sereggel, holnap, hogy engedményekkel jön a Herczegovinabeliek megnyugtatására. A szerdát, mint a táviró jelenti, ápril 21-kén Antivarinál ki is szállott néhány táborkari tiszt kíséretében, kikkel a török partokat megvizsgálta — alkalmasint azon szándékkal: melyik öbölből lehetne legkönnyebben, a magával hozott engedményeket a Herczegovinabelieknek átnyújtani! A Nord felebbi jelentésének hitelt adva, önkénytelenül merül fel az olvasó előtt az a kérdés : váljon az osztrák déli hadsereg mozgalma, nincs-e combinálva az Omer pasa hadműködésével ? A dologban legmegdöbbentőbb az a hír, melyet már tegnap is hajlandók voltunk kétségbe vonni, hogy az angol hajóhad közösen működnék a törökkel. Ez utóbbi hír némi összefüggésben látszik lenni a syriai megszállás felől keringő verzióval, mely szerint Napóleon császár egy hadi tanácsban azon alternatívát állította volna fel, hogy jan. 5-kén vagy végkép vissza kell vonni a syriai megszálló hadat, vagy tetemesen megerősíteni, ha mindjárt a hatalmak bele nem egyeznének is. E miatt a párisi és londoni cabinet egymással igen feszült viszonyba jött volna. Nehogy ez elkeseredés végképi meghasonlásra, vagy háborúra is vezessen: a porta azon ajánlatot téve, hogy nem bánja, ha 1000 franczia jun. 5-ke után is folyvást Beyruthban marad, mig Syria újraszervezése be nem fejeztetik. E verziót hajlandó az Index puszta mendemondának tartani, valószínűbbnek gondolván, mit egy konstantinápolyi sürgöny is állít, hogy Anglia és Francziaország teljesen egyetértenek Syria újraszervezésének alapfeltételeire nézve s csupán a kivitel részleteiben nem tudtak még megállapodni, mely részletek egyike lesz alkalmasint, hogy a reorganisatióig ezer franczia Beyruthban marad. Több lap írta, hogy a bécsi kormány panaszt emelt Bernben, bizonyos nyilatkozvány miatt,mely a cantonokban terjesztetett s német légió alakítására hívta fel a lakosságot azon eshetőségekkel szemben, melyeknek a német szövetség színhelye lehet. Ez okmány valósággal létezik és czélja nem kevesebb, mint Ausztria megaláztatása. Németország különböző kerületekre osztatnék Berlin, Lipcse, Frankfurt és Boroszló fővárosokkal. Szerveztetnék egy nyugati és déli birodalmi sereg, az első Németországban, a második Italiában működnék, míg csak az osztrákok Velenczéből ki nem lennének szorítva ; Olasz-Tyrol Italiába kebeleztetnék ; Magyarország és a déli szláv tartományok függetlenné lennének. Ausztria német tartományai képeznék ama birodalom magvát, melyhez Németország többi részei egymásután csatlakoznának. E nyilatkozvány így van aláírva : „le directoire générale s a proclamatio egyik helyéből ítélve, ez igazgatóság összeköttetésben állana a német központi forradalmi bizottmánnyal, írják, hogy az utczákon is ki volt raggatva. A szövetség-tanács, a bécsi kabinet emiatt emelt panaszát, a rendőr- és igazságügyi osztályhoz utasító vizsgálat végett. A Párisban lakó lengyeleknek végre megengedte a kormány, hogy a varsói elestekért gyászmisét tarthassanak. E kegyeletes ünnepély a Saint- Roch egyházban f. hó 7. vagy 8 kán fog véghez menni. század csajkás kerületi katonaság jelent meg , hogy az 1860-ik évről hátralevő és a folyó 1861-iki félévi cs. kir. mindennemű adót erőhatalommal beszedje. A nevezett katonaság két napi időzése után , midőn napközben többször a megyeház előtt fegyverbe állt, ma egyes szállásainak odahagyásával 8—10 s 13 emberével a mivel több s előkelőbb lakosság házaiba szállásolta be magát, parancsnokló tisztjétől oly meghagyást nyervén, hogy az esetben, ha az illető lak ura bármiféle észrevételt tenne, fegyvereiket használják. A nem törvényes uton kivetett adónak ily módon a behajtása ellen, melyre nézve még a helytartótanácstól is érkezett ez alkalommal egy hasontartalmú intézmény, Torontál megye alispánja nem késett, valamint a főkanczellárt rögtöni orvoslás végett táviratilag felkérni, úgy a tárnoknak két ízben is távsürgönyöztetni azon eljárást, mely szerint a különben is mindenéből kivetkőztetett lakosság, az adóbehajtáson felül még ily zaklatásoknak is kitétetik, s nem mulasztá el egyszersmind a megye az országgyűlés képviselőházához kérvénynyel járulni, hogy emeltessék ki hazánk már valahára azon kétes helyzetből, melybe a vészteljes 12 év után újra belesodortatni látszik. „Midőn épen levelem zársorait irom, (máj. 1-én) értesitnek, hogy a városi tanács ma az itt tanyázó mintegy 20—24 zsandár által meglepetvén, a jegyzőé3 adókönyvek általuk a fegyver alatt álló csajkások födezete alatt erőhatalommal elvétettek s a császári királyi pénzügyigazgatóságnak átadattak. A város népe példátlan türelemmel nézi mindazt, mi vele történik, és mégis e pillanatban mintegy négy század katonaság vonul be ismét.* — Marosszék, melynek közgyűléséről szerdai számunkban már emlékeztünk, hazaárulóknak bélyegezte mindazokat, kik az osztrák birodalmi tanácsba a szék részéről akár választanának, akár az abba való megválasztást vagy meghívást elfogadnák; hazaárulóknak továbbá mindazokat is, kik törvénytelen erdélyi országgyűlésre fogadnának el követséget. — Kolozs megye bizottmánya ápril 27-dikén tartott közgyűlésében megállapítván a tiszti fizetéseket, elhatározta, hogy fedezésekre a kormányszéket kölcsön eszközlésére kéri föl, de csak a házi pénztár fölállításáig. Az eddigi nagy adóztatás által végkép kimerült népet egyelőre új rovatokkal terhelni nem akarják. — Kolozsvárt, mint levelezőnk írja, a polgármesteri hivatalra Pataki Józsefnek, főbiróságra Minovics Károlynak van legtöbb kilátása. — Tordán is városi tisztujitást tartanak, a választási elnököt s kijelölő bizottmányt meg is választották — dictando. Az elnök derék magyar ember — ki ellen legkisebb kifogás se lehet. De az a kijelölő bizottmány, ha a szavazás rostáján megy által, aligha több nem marad a rostán alul, mint a rostában. — Alsó-Fehérben — mint tegnapi decsi közleményünk már előre láttatta — heves vitatkozási harcz folyt az első gyűlésben s két napig tartott (ápril 25- és 26-dikán); a magyarok többségben lévén, határoztatott, hogy a bizottmány maga által egészítse ki magát. A főispán választmányt nevezett ki, mely e kiegészítésre uj tagokat fog ajánlni. A románok — kiknek részéről többen, igy nevezetesen Sulucz érsek is testvériesen nyilatkoztak — óvásos kérvényt nyújtván be, nagyobbrészt elhagyták a megye székhelyét. Ápril 27-dikén történt meg a bizottmány kiegészítése, oly formán, hogy a románoknak minden ismert értelmisége benne foglaltatik. A román ünnepek miatt tíz napig ülést nem lehetvén tartani, a gyűlés ismételt fölhívására a főispán megígérte, hogy a császári hivatalok irományainak átvételére bizottmányokat nevez ki s a közgyűlést, mihelyt a románok ünnepei lefolynak, egybehívja. — Fogarasba, mint kolozsvári tisztelt levezőnk irja, kormányszéki tanácsos Adurián, román hazánkfia van kirendelve a kormányzó által az új kapitány balfogásai által előidézett viszonzás és zavar kiegyenlítésére. A Pest városa hatósága május 2-kán tartott közgyűlésében a büntető törvényszék szervezésére nézve beadott bizottmányi javaslatot, hosszabb vitatkozás után, jóváhagyta. A horvát országgyűlést, a görög húsvéti ünnep miatt, máj. 2-dikától kezdve elnapolták. Jövő pénteken nyitják meg ismét, ha addig a küldöttség Bécsből visszatér. Azalatt a bizottmányok tanácskoznak, csak azért jön féltett ereklyéje e nemzetnek, mivel az önkény szeszélyei ellenében, polgári szabadságának nyújt törvényes biztosítékot, hanem főképen azért, mivel annak szövege egyik tábláján be van vésve a nemzet egyeseinek azon joga, hogy ki ennek polgárai közzé tartozik, mint életére, úgy vagyonára nézve is, csak saját törvényes bírái által ítéltethessék el. A bírák választásába való egyenes befolyása az egyeseknek a megyékben, mai napig is valóságos gyakorlatban van; a királyi legfőbb törvényszékek biráinak az 1498. 2-ik, 1500. 10-ik, 1542. 29-ik és 1681. 29-iki törvények szerint az országgyűlés által gyakorlott megválasztási joga pedig, a hosszas belháborúk által kimerült nemzet kezéből, a múlt század első felében, a fejedelemre ment által, fennmaradván az országra nézve azon biztosíték, miszerint az idézett törvényekben meghatározott azon személyes tulajdonok, melyek ezen magas bírói állomásra érdemesített férfiakban megkivántattak, az időnkinti kinevezéseknél is folytonosan tekintetben tartattak, mígnem az 1848-ik évben kormányra lépett felelős magyar minisztériumnak, a kinevezések érvényességéhez szükségelt ellenjegyzésében, a nemzet a választásokban való teljes biztosítékát ismét feltalálta. Az 1498. 2-ik törvény a legfőbb királyi törvényszéki bírák tulajdonaikra nézve az 5-ik §-ban így nyilatkozik: „In his autem judiciis, omnibus tam majoribus, quam brevibus ultra Judices Ordinarios etiam ex Dominis Praelatis duo, et ex Dominis Baronibus similiter totidem, et ex regnicolis Sedecim nobiles potiores et praestantiores, hujus regni Juris periti,illi videlicet,qui sapientia praesunt, ex omnibus quatuor partibus regni, per regiam Majestatem et regnum eligantur ;* — az ítélőmesterek kerületenkénti biráskodása helyébe az 1723. 30-ik törvénynél fogva felállított négy kerületi táblákhoz alkalmazandó birákról pedig azt rendeli ugyanazon törvény 3-ik §. „quarum Singulae una cum Praesidibus ex quinque personis nationalibus, in regno bene possessionatis, et Juris Patrii exactam notitiam etc. etc. habentibus constabunt.* A nemzet a legbiztosabban remélhette, hogy midőn Felséged a kibékülés magasztos terére lépett, s azon közfájdalmat, mely az igazság szolgáltatásában, idegen törvények és idegen egyének által 12 éveken keresztül történt eljárásnak szüleménye volt, magas ígérete szerint megenyhítendő, és a nemzettel az eddigi szenvedéseket elfeledtetendő, ősi törvényeit s törvénykezési rendszerét régi jogába visszaállította ! egyszersmind bíráit is vissza fogja adni oly férfiakban, kik a felidézett törvényekben kiemelt kellékeknek, az egy születési előnyök mellőzésével, különben minden más tekintetekben, teljesen meg fognak felelni, kik a 12 évvel ezelőtt erőszakkal megszakasztott alkotmányos élet gyakorlati szolgálatából hozták magukkal mostani előléptetési érdemeiket, a nemzet hagyományos törvénykezési intézményei iránti tiszteletüket és ragaszkodásukat ellenkező irányú sáfárkodással meg nem szeplősítették, balsorsában el nem hagyták, s minden tekintetben méltólag képviselendik, a nemzetnek ezen szakmára alkalmas férfiak kitűnőségeiben is, előhaladásának nagyságát. Azonban ha az ujságlapok hirdetésének hitelt szabad tulajdonítanunk, azon egyének iránt, kik azokban a hétszemélyes, királyi és kerületi táblák a váltó-törvényszékek tagjai gyanánt az ország legfőbb birói székeinek elfoglalására Felséged részéről meghivatvák, nem lehet nagy részétől elfordulásunkat nem nyilvánitanunk, mint olyanoktól, kik az idézett törvényekben meghatározott magas kellékekkel teljességgel nem bírván, hatósági gyűlésünkben, a nemzet irántuk való bizalmatlanságának és ellenszenvének nyilvános hangjai egyetemesen szóllaltak fel. A nemzet megszokta volt e terén leginkább a megyék közszolgálatában feltűnt jeleseink szeplőtlen diszsorát látni, kik méltóságot és közbecsülést vittek magukkal a helyre, melyet üresen hagytak szinte közérdemben kimúlt elődeik. — A megyék tehát e legmagasabb bírói testületekre nézve , önmaguk által időről időre fentartott, s a nemzet fogalmában mintegy örökített testületi erkölcsi fényt és közbizalmat, nem nézhetik hallgatagon ezúttal elhomályosíttatni oly személyek által, kiket sem a törvényes tulajdonok nem ékesítenek, sem a nemzet bizalma kitűzött helyekre nem kisér, és amelyeknek nagy része, nemcsak részvétlen volt a hazára borult vészes napokban, hanem mint a méh, midőn az idegenek serege házára üt, önmaga segít feldúlni a közgazdaságot, eszközéül adta magát megtámadóinak, fényes ruhát viselt, midőn a haza gyászt öltött, s mint édes gyermeke a szétmarczangolt hazának saját vérében ferfődték. A megye közönségét, midőn e felszólamlást Felséged szivéhez intézi, nem vezérli szavaiban sem gyűlölet, sem bosszú! a nehéz napok fergetegei talán elviharzottak már, s az ily sok vész közt hányatott nemzet eltanulhatta saját maga történelméből, hogy a magát megfészkelt hatalom mindig talál kicsinyhitüekre és tömjénezőkre, a győző pedig renegátokra! nem tagadjuk meg tőlök, hogy visszatérvén körünkbe, lehessenek ismét polgártársaink, tegyenek érdemet mint békés lakói az ismét szabad hazának, elfeledtetni multjokat, sőt nem állunk utjokban, ha alsóbb fokozatokban tisztviselői állomást foglalnak is el — de törvény szerint is a haza kitűnőségei részére fentartott magas polczokat, s legfőbb birói székeket, melyeknek betöltésétől függ ez ország millióira nézve az élet és halál, a vagyon és ínség kérdése; és hol, az ezek érdekében hozott gyakorta szigorú ítéleteken való megnyugvást, csak a testület szeplőtlen tekintélye, és ebből folyó föltétlen bizalom előhite, képes a sújtottakban, és a mindig ezek részén álló közvéleményben feltartani, s az ellene való feljajdulásokat s kitöréseket elnémítani. Az ily helyek szentsége és a köznyugalom s béke magasabb szempontjából, hódoló alázattal folyamodik a megye közönsége Felső- Belföldi szemle. — N Becskerekről írja rendes levelezőnk: „ Ápr. 28-án, ép azon nap, midőn Torontálmegye bizottmánya helyhatósági alkotmányos jogát gyakorlandó, ide közgyűlésre bevonult, mintegy a megyei hatóság ealacsonyitását előidéző czélzásból Temesvárról két Zemplén megye felirata a hétszemélyes, királyi, kerületi táblákhoz és váltó-törvényszékekhez történt kinevezések tárgyában. Felség! Az alkotmány, melynek védpajzsa alá Felséged is saját királyi székének érdekeit közelebb nyilvánított magas akarata szerint helyezni kívánja, nem