Magyarország és a Nagyvilág, 1883 (19. évfolyam, 26-52. szám)
1883-11-18 / 46. szám
40. Szám. Magyarország és a Nagyvilág, csak akkor számíthat, ha sok ismerőse van, kik eljárnak előfizetőket toborzani. Máskülönben ritkaság, ha egy-egy becsesebb kötet is pár száz példányban kel el. Vajdának soha sem voltak anyagi sikerei, a kritika is sokáig méltánytalan volt iránta és csak néhány év óta ismeri el barát és ellenség egyaránt, hogy Vajda az első helyek egyikét foglalja el költészetünkben. Újabb bizonysága ennek előttünk fekvő kötete is, melyben hatalmas erőteljesség és megkapó szépség nyilvánul a borongós hangulat és pessimistikus világnézet mellett. A behatóbb méltatást igénylő kötetből mutatványul lapunk jelen számában a «Szemközt» cimű költeményt közöljük. A nagy diszszel kiállított, velinpapirra nyomatott kötet ára 1 írt 40 kr. Magyar könyvszemle. Ezen a m. nemzeti múzeum könyvtára által közrebocsátott s Csontosi János által nagy gonddal szerkesztett bibliográfiai szakfolyóiratból megjelent a szept. - decemberi kettős füzet. Tartalma: Thaly Kálmán: Négy ismeretlen magyar naptár 1683—1708. — Dr. Kiss Áron : Bod Péter levelei Ráday Gedeonhoz. — Révész Kálmán : Adalékok énekes könyveink bibliográfiájához. — Mailáth B. és Kudora Károly : Adalékok Szabó K. régi magyar könyvtárához. — Szilágyi Sándor: A Korvina történetéhez. — Mailáth B. Jelentés a nemz. múzeum könyvtárának állapotáról. — Fraknói V. : Pázmány P. egy ismeretlen levele Bethlen Gáborhoz. — Hazánkat érdeklő külföldi szemle. — Vegyes közlemények. — A magyar irodalom 1882-ben. Hölgyek naptára 1884-re. Gazdagabb tartalommal és díszesebb kiállításban mint az előző években, jelent meg ezen, a műveit magyar hölgyvilágnak szánt évkönyvből a XII. évi folyam. Borostyáni Nándor szerkesztette ezúttal is, sok jó nevű író közreműködésével. Az almanach, mely ezúttal először illustrációkkal jelent meg, mintegy 14 évnyi szöveget hoz: beszélyeket, rajzokat, ismeretterjesztő cikkeket, költeményeket stb. A Légrády-testvérek által kiadott évkönyv színes angol vászonba van kötve, aranymetszetü lapokkal s egyátalán oly kiállítású, hogy kiválóan alkalmas karácsonyi és uj évi ajándékul. Ára 1 frt 80 kr. Tartalma következő: A nők a közéletben. Borostyáni Nándortól. Amott távol a kék partok. Dalmady Győzőtől. Az én évszakaim, (Költemény) Várady Antaltól. Az én asszony ismerőseim, (Rajz) Scarrontól. Pap itari, (Költemény) Pósa Lajostól. A nazarénus, (Elbeszélés) Sziklay Jánostól. Ember tervez (Rajz) Kürthy Emiltől. A titok dalaiból, (Költemények) Csáktornyai Lajostól. Egy rendjel története, (Csevegés) Várady Antaltól. Első szerelmem. De Amicis után Radó Antaltól. Eszményképek a nőkről. A csüggedőnek (Költe- mény) Prém Józseftől Egy öreg kisasszony vallomásai. Arany János lyrája, Dr. Versényi Gy. Német költőkből., I. A régi zsidótemetőben, (Ada Christen). Háromszor láttam. (Grönland J.) Fürdői élet Japánban. (Egy utazó, leveleiből) A tulipánok aranykora. A nászruha, (Rajz), Radót Antaltól. A legrettegettebb látogató írta Reksicsi Gusztávné Holdvilágos csöndes este, (Költemény) Hevesi Józseftől. Tercsi. Elbeszélés. lita Scossa Dezső. A nők és a sport (4 kép.) —Az orvos tanácsai: I. Vérszegénység és sápkor. II. Az orrvérzésről. Dr. V. A nőknek a nőkről. (6 kép.) Veres-Beniczky Hermin. Irta Mikszáth K. (Címképpel.) A nőkről. Mária Feodorovna cárné. (Képpel).. — A párisi előkelő világ hölgyei. — A becsületesség jutalma. — Nő mint bölcsészettudor. (Képpel.) — A párisi nagy áruházak s a nők. — Anya és leánya. — Férjet kérés. — Egy francia utazónő. — Luiza dán királynő. — Látogatás a birmai királynőnél. — A marokkói serif neje. (Képpel.) — Régi szibériai szokás. — Nászuti örömök. — Egy fekete királynő. (Képpel) — Fiatal amerikai hölgyek. — A cigánykirálynő. — Az országos nőképzőegyesület. — Egy magyar nevezetesség. (Képpel.) — Új rendjel nők számára. — Női szeszély. — A baj ápolása és gondozása. — Jó tanács. Francia nyelvtan. Levél szerinti oktatás a francia nyelv tanulására Toussaint-Langenscheidt tanmódja szerint. Az eredeti 30-ik kiadása után átdolgozta Sz. Nagy Sándor. Grimm Gusztáv könyvkiadó hasznos és gyakorlati vállatából megjelent a 4-ik és 5-ik levél. A 40 levélből álló teljes mű előfizetési ára 10 frt, 20 levélé 5 frt 50 kr., 10 levélé 3 frt; egyes levelek 30 krjával kaphatók, a szász király is. Az elutazás Berlinből e hó 9-én este történt meg, s visszatértek Laxenburgba, hol e hó végéig maradnak, s ekkor Bécsbe költöznek. A Prágába való elutazás ideje még nincs meghatározva. Január elején a budai várkastélyban egy-két udvari ünnepély lesz, melyekre Rudolf trónörökös és Stefánia főhercegnő is Budapestre jönnek. Kossuth egészségi állapotáról az utóbbi napokban külföldi lapok ismételten nyugtalanító híreket terjesztettek. Ennek következtében nagy hazánkfia fiai, Lajos és Ferenc, kijelentik a «Gazette del Popoloban», hogy ősz atyjuk egészségi állapota teljes rendben van s azért kéri is barátait, hogy egészségi állapota iránt tudakozódó leveleket hozzá többé ne intézzenek. Koburg herceg balesete. Lincbül írják, hogy mikor pár nap előtt Koburg herceg wallsei erdeiben fácánvadászat volt, melyen a meghívott vendégek egyikének, Stephan németországi főpostaigazgatónak puskája alkalmatlan pillanatban elsült, a lövés Koburg Fülöp herceg balvállát megsebesítette. A seb könnyű, a herceg elkötözve hordja karját, de néhány nap múlva visszanyeri annak teljes használhatóságát. Luther-ünnepélyek. Luther születésének négyszázados évfordulóját a magyarországi protestáns egyházak kegyeletes ünnepélyből ülték meg e hó 10-én és 11-én. A fővárosi evangélikus templomban e hó 11-én tartott isteni tiszteleten az egyház presbitériuma teljes számban és egyéb nagyszámú díszes közönség jelent meg. A közönség sorai közt ott láttuk a protestáns világnak a fővárosban időző kitűnőségeit. Az ünnepély a kar énekével kezdődött. Az «Erős vár a mi istenünk» elhangzása után Doleschall, a hitközség német lelkésze lépett a szószékre, szép beszédben fejtegetve a nap jelentőségét. Utána Győry Vilmos tartott magyar alkalmi hitszónoklatot. Beszédében utalt Luther eszméinek hatására, különösen kiemelve a reformáció hatását a közművelődés terén. Rövid vonásokban ecsetelte a reformáció terjedését hazánkban. Az ünnepi isteni tisztelet végével ismét karének zárta be a kegyeletes emlékünnepélyt. Nagy szerencsétlenség egy bányában. Angliában a rankfieldi kőszénbányában, Accrington mellett, november 7-én robbanás következtében számos emberélet esett áldozatul. A szerencsétlenség nagyon meglepett mindenkit, mert ezt tartották a legbiztosabb bányának. A bánya 257 méternyire terjedt s közvetlen összeköttetésben volt egy másikkal. A bányászok, szám szerint 111-en, reggeli hat órakor indultak munkára, előttük ment az a három ember, kiknek az volt a feladata, hogy megtudják, nincsenek-e veszedelmes gázok a bányában. Kilencedfél órára várták vissza őket, de néhány perccel előbb hatalmas robbanás támadt a föld gyomrában s a bánya összeomlott. Segítségről szó sem lehetett, mert a szállitó kosár is lezuhant a mélységbe. A szomszédos bányán keresztül hatoltak be s megmentettek 50 munkást, kik közül 36 súlyosan meg volt sebesülve. A többiek elvesztek. A szerencsétlenek nagy része sok tagú családot hagyott hátra. Legmeghatóbb abánya felügyelőjének kimúlása, ki 20 évig viselte tisztét s néhány hét múltán nyugalomba lépett volna. Árvíz Gürögországban. Október végén Görögország egy része sokat szenvedett az árvizektől. Egy felhőszakadásszerű eső, mely okt. 27-étől 28-ig tartott, az Olimp és Ossza hegyek közti fensíket tengerré változtatta. Larissza három napon át elárasztva, 300 ház összeomlott s elsodortatott, sőt 5 emberélet is odaveszett. A viz a házak második emeletéig hatolt. Larisszának Parasko nevű legszebb városrésze omladék. Larissza és Trikkala közt minden helység és szántóföld tönkre van téve s ez utóbbi városról még eddig semmi tudósítás sem érkezett a fővárosba, mivel a távirati összeköttetés és ■ minden közlekedési út szét van rombolva. Volo város is sokat szenvedett. Különösen nagy kár mutatkozik a volo-larisszai vasútvonalon, melynek töltései teljesen szétromboltattak. A tartomány valamennyi helységében segélybizottságok alakultak. Az Orleansok takarékossága fölött sokat élcelődnek a párisi köztársasági lapok. A dúsgazdag trónkövetelő család a fukarságig fösvény s ez nem igen alkalmas népszerűségének fokozására. Közelebb egyik orleanista lap azt jelentette, hogy a párisi gróf nagyszerű adománynyal segélyezte az aubazinei árvaházat, mely szorultságában hozzá folyamodott. Rochefort elég maliciózus volt utána járni a dolognak s tudatta lapjában, hogy a nagyszerű adomány összesen ötven frank volt. Ehhez aztán megjegyzi: «Ha a párisi gróf folytatja ez őrült pazarlást, Aumale herceg kénytelen lesz gondnokság alá helyeztetni javíthatatlan, tékozló unokaöcscsét.» Magyar cigányok a .,Figaródnál. Darázs Miska ! zenekara most hétfőn hangversenyt adott a «Figaro» termeiben. A lap ezt így írja le: A hegedű a király az idegen művészek kis zenekarában, mely hat hegedűből, egy violoncelloból, két contre-basseből (bőgő), két klarinétból s egy «zimbalá»-ból áll. Ez utóbbi zongoraforma hangszer, melynek a húrujait ütőfákkal verdesik. A 14 zenész az őket jellemző hévvel és eredetiséggel játszotta el pittoreszk műsoruknak sok darabját, köztük egy pot-pourrit i magyar népdalokból, egy Strauss-keringőt a «Furcsa háború»-ból, a bécsi halász halát, a «Vole mon oiseau» (Repülj fecském) magyar ábrándot Darázs Miska úr gyönyörű hegedű solojával, az «önkéntes indulót» Olivier Mátrától, az «Irma» csárdást Darázs Miska úrtól s a Szabady-féle török-magyar indulót, melyet a Massenetur szerzette nagy zenekarra készült átiratból ismerünk, a híres Rákóczyindulót stb. Minden darabot nagyon megtapsoltak s Darázs Miska urat, ki csak olyan inspirált zeneszerző, a milyen előadó művész és karmester, meggratulálta valamennyi vendégünkkel lévén ragadtatva, hogy oly kellemesen töltötték estéjüket. Különben a párisi közönség is lesz abban a helyzetben, hogy megtapsolhassa a magyar művészeket, mert első hangversenyüket a jövő hétfőn tartják a Herz-féle teremben este 8 órakor. Akadémikusok jubileuma. A magyar tudományos akadémiának három veterán tagja érte el csütörtökön akadémiai tagságának félszázados jubileumát , nevezetesen Nagy János tiszteletbeli tag Szombathelyen, Kovács Pál levelező tag Győrött és Zsivora György levelező tag Budapesten, kik mindannyian az akkor még «Magyar Tudós Társaság» 1833-ik évi november havában tartott nagygyűlésén választattak meg. Az akadémia ez alkalomból üdvözlő levelet intézett a jubilánsokhoz, melyek közül közöljük a Kovács Pálhoz, szépirodalmunk ez örök ifjú veterán tagjához intézett levelet, mely következőleg hangzik: «Kovács Pál 1. tagnak Győr. A Magyar Tudós Társaság 1833-ik évi november havában tartott nagygyűlésén, a nemzet nagynevű költői: Vörösmarty Mihály, Bajza József és Horvát Endre. A tagválasztás alkalmával, társaik figyelmét Nagyságodra irányozták, aki — mint az ajánló iratban olvassuk —«többrendbeli vigjátékai által magát az olvasók előtt megkedvelteté, a kinek minden szeszélyesnemű írásai szép tehetséget árulnak el s reményeket nyújtanak, hogy idő haladtával, az olvasó közönség tőle jeles műveket nyerhet.» — Ajánlásukra november 15-én «honi levelező tagnak» megválasztatván, a gondviselés kedvezéséből Nagyságod azon kevesek egyike, akiknek megadatott, hogy akadémiai tagságuk félszázados jubileumát megünnepelhetik; és miként egykor intézetünk keletkező munkásságának buzgó részesei, majd fejlődésének tényezői, most virágzásának tanúi lehetnek. — Az akadémia ezen örvendetes alkalmat megragadja, hogy Nagyságodnak őszinte szerencsekivonatát nyilvánítsa. Fogadja, stb. Budapest, nov. 1. Hauser Tivadar másodelnök.» A másik két levél tartalma egészen hasonló a közölthöz, csupán a személyi vonatkozások vannak megfelelőleg beszőve. B Bodhorszky Lajos, a Párisban tartózkodó jeles magyar nyelvtudós hajlott kora, gyakori betegeskedése és nyomott anyagi helyzete dacára fáradhatlanul folytatja tudományos búvárkodását. Legújabban befejezte az anami nyelv összehasonlító szótárát, melyet át fog adni Jules Ferry miniszterelnöknek, aki e korszerű művet most bizonyára nagyon szívesen veendi. Podhorszky írt továbbá egy nagyobb értekezést 1200 praehistorikus szóról, melyeket a bretonok vettek át előttök élt és velük amalgamizált kőkori népektől, továbbá egy értekezést 700 francia szóról, melyeket a francia Akadémia szótára nem magyaráz meg kellőleg; egy munkát a finnektől kölcsönvett latin ragokról; egy másikat az albán nyelvből átvett latin és görög igeragokról, egy értekezést, mely megmagyarázza a kelta nyelvből átvett finn-albán ragok jelentőségét és végül egy összehasonlító tanulmányt az albán és etruszk nyelvekről. HÍRROVAT. A trónörökös pár nagy figyelem tárgya volt Berlinben. Tiszteletekre számos udvari ünnepélyt rendeztek, s az agg császár mindenütt megjelent Rudolf főherceg mellett. Az ünnepélyekben részt vett 1 735