Magyarország és a Nagyvilág, 1883 (19. évfolyam, 26-52. szám)

1883-11-18 / 46. szám

40. Szám. Magyarország és a Nagyvilág, csak akkor számíthat, ha sok ismerőse van, kik el­járnak előfizetőket toborzani. Máskülönben ritkaság, ha egy-egy becsesebb kötet is pár száz példányban kel el. Vajdának soha sem voltak anyagi sikerei, a kritika is sokáig méltánytalan volt iránta és csak néhány év óta ismeri el barát és ellenség egyaránt, hogy Vajda az első helyek egyikét foglalja el köl­tészetünkben. Újabb bizonysága ennek előttünk fekvő kötete is, melyben hatalmas erőteljesség és meg­kapó szépség nyilvánul a borongós hangulat és pessimistikus világnéz­et mellett. A behatóbb mél­tatást igénylő kötetből mutatványul lapunk jelen számában a «Szemközt» cimű­ költeményt közöl­jük. A nagy diszszel kiállított, velinpapirra nyoma­tott kötet ára 1 írt 40 kr. Magyar könyvszemle. Ezen a m. nemzeti mú­zeum könyvtára által közrebocsátott s Csontosi Já­nos által nagy gonddal szerkesztett bibliográfiai szak­folyóiratból megjelent a szept. - decemberi kettős füzet. Tartalma: Thaly Kálmán: Négy isme­retlen magyar naptár 1683—1708. — Dr. Kiss Áron : Bod Péter levelei Ráday Gedeonhoz. — Ré­vész Kálmán : Adalékok énekes könyveink biblio­gráfiájához. — Mailáth B. és Kudora Károly : Ada­lékok Szabó K. régi magyar könyvtárához. — Szi­lágyi Sándor: A Korvina történetéhez. — Mailáth B. Jelentés a nemz. múzeum könyvtárának állapo­táról. — Fraknói V. : Pázmány P. egy ismeretlen levele Bethlen Gáborhoz. — Hazánkat érdeklő kül­földi szemle. — Vegyes közlemények. — A ma­gyar irodalom 1882-ben. Hölgyek naptára 1884-re. Gazdagabb tartalom­mal és díszesebb kiállításban mint az előző években, jelent meg ezen, a műveit magyar hölgyvilágnak szánt évkönyvből a XII. évi folyam. Borost­y­á­ni Nándor szerkesztette ezúttal is, sok jó nevű író közreműködésével. Az almanach, mely ezúttal elő­ször illustrációkkal jelent meg, mintegy 14 évnyi szöveget hoz: beszélyeket, rajzokat, ismeretterjesztő cikkeket, költeményeket stb. A Légrády-testvérek ál­tal kiadott évkönyv színes angol vászonba van kötve, aranymetszetü lapokkal s egyátalán oly kiállítású, hogy kiválóan alkalmas karácsonyi és uj évi aján­dékul. Ára 1 frt 80 kr. Tartalma következő: A nők a közéletben. Borostyáni Nándortól. Amott távol a kék partok. Dalmady Győzőtől. Az én évszakaim, (Költemény) Várady Antaltól. Az én asszony ismerőseim, (Rajz) Scarrontól. Pap itari, (Költemény) Pósa Lajostól. A nazarénus, (Elbeszélés) Sziklay Jánostól. Ember tervez (Rajz) Kürth­y Emiltől. A titok dalaiból, (Költemények) Csáktornyai Lajostól. Egy rendjel története, (Csevegés) Várady Antaltól. Első szerelmem. De Amicis után Radó Antaltól. Eszményképek a nőkről. A csüggedőnek (Költe-­ mény) Prém Józseftől Egy öreg kisasszony vallomásai. Arany János lyrája, Dr. Versényi Gy. Német költőkből., I. A régi zsidótemetőben, (Ada Christen)­­. Háromszor láttam. (Grönland J.) Fürdői élet Japánban. (Egy utazó, leveleiből) A tulipánok aranykora. A nászruha, (Rajz), Radót Antaltól. A legrettegettebb látogató írta Reksicsi Gusztávné Holdvilágos csöndes este, (Költemény) Hevesi Józseftől. Tercsi. Elbeszélés. lita Scossa Dezső. A nők és a sport (4 kép.) —Az orvos tanácsai: I. Vérszegénység és sápkor. II. Az orrvérzésről. Dr. V. A nőknek a nők­ről. (6 kép.) Veres-Beniczky Hermin. Irta Mikszáth K. (Címképpel.) A nőkről. Mária Feodorovna cárné. (Képpel).. — A párisi előkelő világ hölgyei. — A becsületesség ju­talma. — Nő mint bölcsészettudor. (Képpel.) — A párisi nagy áruházak s a nők. — Anya és leánya. — Férjet kérés. — Egy francia utazónő. — Luiza dán királynő. — Látogatás a birmai királynőnél. — A marokkói serif neje. (Képpel.) — Régi szibériai szokás. — Nászuti örömök. — Egy fekete királynő. (Képpel) — Fiatal amerikai höl­gyek. — A cigánykirálynő. — Az országos nőképzőegye­­sület. — Egy magyar nevezetesség. (Képpel.) — Új rend­­jel nők számára. — Női szeszély. — A baj ápolása és gondozása. — Jó tanács. Francia nyelvtan. Levél szerinti oktatás a fran­cia nyelv tanulására Toussaint-Langenscheidt tan­módja szerint. Az eredeti 30-ik kiadása után át­dolgozta Sz. Nagy Sándor. Grimm Gusztáv könyv­kiadó hasznos és gyakorlati vállatából megjelent a 4-ik és 5-ik levél. A 40 levélből álló teljes mű elő­fizetési ára 10 frt, 20 levélé 5 frt 50 kr., 10 le­vélé 3 frt; egyes levelek 30 krjával kaphatók, a szász király is. Az elutazás Berlinből e hó 9-én este történt meg, s visszatértek Laxenburgba, hol e hó végéig maradnak, s ekkor Bécsbe költöznek. A Prágába való elutazás ideje még nincs meghatároz­va. Január elején a budai várkastélyban egy-két ud­vari ünnepély lesz, melyekre Rudolf trónörökös és Stefánia főhercegnő is Budapestre jönnek. Kossuth egészségi állapotáról az utóbbi napok­ban külföldi lapok ismételten nyugtalanító híreket terjesztettek. Ennek következtében nagy hazánkfia fiai, Lajos és Ferenc, kijelentik a «Gazette del Po­­poloban», hogy ősz atyjuk egészségi állapota teljes rendben van s azért kéri is barátait, hogy egészségi állapota iránt tudakozódó leveleket hozzá többé ne intézzenek. Kobu­rg herceg balesete. Lincbül írják, hogy mi­kor pár nap előtt Koburg herceg wallsei erdeiben fácánvadászat volt, melyen a meghívott vendégek egyikének, Stephan németországi főpostaigazgatónak puskája alkalmatlan pillanatban elsült, a lövés Ko­burg Fü­löp herceg balvállát megsebesítette. A seb könnyű, a herceg elkötözve hordja karját, de né­hány nap múlva visszanyeri annak teljes használ­hatóságát. Luth­er-ünnepélyek. Luther születésének négy­százados évfordulóját a magyarországi protestáns egyházak kegyeletes ünnepélyből ülték meg e hó 10-én és 11-én. A fővárosi evangélikus templom­ban e hó 11-én tartott isteni tiszteleten az egyház presbitériuma teljes számban és egyéb nagyszámú díszes közönség jelent meg. A közönség sorai közt ott láttuk a protestáns világnak a fővárosban időző kitűnőségeit. Az ünnepély a kar énekével kezdődött. Az «Erős vár a mi istenünk» elhangzása után Do­­leschall, a hitközség német lelkésze lépett a szó­székre, szép beszédben fejtegetve a nap jelentősé­gét. Utána Győry Vilmos tartott magyar alkalmi hit­szónoklatot. Beszédében utalt Luther eszméinek ha­tására, különösen kiemelve a reformáció hatását a közművelődés terén. Rövid vonásokban ecsetelte a reformáció terjedését hazánkban. Az ünnepi isteni tisztelet végével ismét karének zárta be a kegyele­tes emlékünnepélyt. Nagy szerencsétlenség egy bányában. Angliában a rankfieldi kőszénbányában, Accrington mellett, no­vember 7-én robbanás következtében számos ember­élet esett áldozatul. A szerencsétlenség nagyon meg­lepett mindenkit, mert ezt tartották a legbiztosabb bányának. A bánya 257 méternyire terjedt s köz­vetlen összeköttetésben volt egy másikkal. A bányá­szok, szám szerint 111-en, reggeli hat órakor in­dultak munkára, előttük ment az a három ember, kiknek az volt a feladata, hogy megtudják, nin­­csenek-e veszedelmes gázok a bányában. Kilencedfél órára várták vissza őket, de néhány perccel előbb hatalmas robbanás támadt a föld gyomrában s a bánya összeomlott. Segítségről szó sem lehetett, mert a szállitó kosár is lezuhant a mélységbe. A­­ szomszédos bányán keresztül hatoltak be s meg­mentettek 50 munkást, kik közül 36 súlyosan meg volt sebesülve. A többiek elvesztek. A szerencsétle­nek nagy része sok tagú családot hagyott hátra.­­ Legmeghatóbb a­­bánya felügyelőjének kimúlása, ki 20 évig viselte tisztét s néhány hét múltán nyu­galomba lépett volna. Árvíz Gü­­rögországban. Október végén Görögor­szág egy része sokat szenvedett az árvizektől. Egy felhőszakadásszerű eső, mely okt. 27-étől 28-ig tar­tott, az Olimp és Ossza hegyek közti fensíket ten­gerré változtatta. Larissza három napon át elárasztva, 300 ház összeomlott s elsodortatott, sőt 5 ember­élet is odaveszett. A viz a házak második emele­téig hatolt. Larisszának Parasko nevű legszebb vá­rosrésze omladék. Larissza és Trikkala közt min­den helység és szántóföld tönkre van téve s ez­­ utóbbi városról még eddig semmi tudósítás sem ér­­­­kezett a fővárosba, mivel a távirati összeköttetés és ■ minden közlekedési út szét van rombolva. Volo vá­­­­ros is sokat szenvedett. Különösen nagy kár mutat­kozik a volo-larisszai vasútvonalon, melynek töltései teljesen szétromboltattak. A tartomány valamennyi­­ helységében segélybizottságok alakultak. Az Orleansok takarékossága fölött sokat élcelőd­nek a párisi köztársasági lapok. A dúsgazdag trón­­követelő család a fukarságig fösvény s ez nem igen alkalmas népszerűségének fokozására. Közelebb egyik orleanista lap azt jelentette, hogy a párisi gróf nagyszerű adománynyal segélyezte az aubazinei ár­­­vaházat, mely szorultságában hozzá folyamodott. Rochefort elég maliciózus volt utána járni a dolog­nak s tudatta lapjában, hogy a nagyszerű adomány összesen ötven frank volt. Ehhez aztán megjegyzi:­­ «Ha a párisi gróf folytatja ez őrült pazarlást, Aumale herceg kénytelen lesz gondnokság alá he­lyeztetni javíthatatlan, tékozló unokaöcscsét.» Magyar cigányok a .,Figaródnál. Darázs Miska ! zenekara most hétfőn hangversenyt adott a «Figaro» termeiben. A lap ezt így írja le: A hegedű a ki­rály az idegen művészek kis zenekarában, mely­­ hat hegedűből, egy violoncelloból, két contre-basse­­ből (bőgő), két klarinétból s egy «zimbalá»-ból áll.­­ Ez utóbbi zongoraforma hangszer, melynek a húr­­u­jait ütőfákkal verdesik. A 14 zenész az őket jel­­l­­emző hévvel és eredetiséggel játszotta el pittoreszk műsoruknak sok darabját, köztük egy pot-pourrit i magyar népdalokból, egy Strauss-keringőt a «Furcsa háború»-ból, a bécsi halász halát, a «Vole mon oiseau» (Repülj fecském) magyar ábrándot Darázs Miska úr gyönyörű hegedű solojával, az «önkéntes indulót» Olivier Mátrától, az «Irma» csárdást Da­rázs Miska úrtól s a Szabady-féle török-magyar in­dulót, melyet a Massenet­ur szerzette nagy zene­karra készült átiratból ismerünk, a híres Rákóczy­­indulót stb. Minden darabot nagyon megtapsoltak s Darázs Miska urat, ki csak olyan inspirált zene­szerző, a milyen előadó művész és karmester, meg­gratulálta valamennyi vendégünkkel lévén ragad­tatva, hogy oly kellemesen töltötték estéjüket. Kü­lönben a párisi közönség is lesz abban a helyzet­ben, hogy megtapsolhassa a magyar művészeket, mert első hangversenyüket a jövő hétfőn tartják a Herz-féle teremben este 8 órakor. Akadémikusok jubileuma. A magyar tudomá­nyos akadémiának három veterán tagja érte el csütörtökön akadémiai tagságának félszázados jubi­leumát , nevezetesen Nagy János tiszteletbeli tag Szombathelyen, Kovács Pál levelező tag Győrött és Zsivora György levelező tag Budapesten, kik mindannyian az akkor még «Magyar Tudós Társaság» 1833-ik évi november havában tartott nagygyűlésén választattak meg. Az akadémia ez alkalomból üdvözlő levelet intézett a jubilánsokhoz, melyek közül közöl­jük a Kovács Pálhoz, szépirodalmunk ez örök ifjú veterán tagjához intézett levelet, mely következőleg hangzik: «Kovács Pál 1. tagnak Győr. A Magyar Tudós Társaság 1833-ik évi november havában tar­tott nagygyűlésén, a nemzet nagynevű költői: Vörös­marty Mihály, Bajza József és Horvát Endre. A tag­választás alkalmával, társaik figyelmét Nagyságodra irányozták, aki — mint az ajánló iratban olvassuk —­­«többrendbeli vigjátékai által magát az olvasók előtt megkedvelteté, a kinek minden szeszélyesnemű írá­sai szép tehetséget árulnak el s reményeket nyúj­tanak, hogy idő haladtával, az olvasó közönség tőle jeles műveket nyerhet.» — Ajánlásukra november 15-én «honi levelező tagnak» megválasztatván, a gondviselés kedvezéséből Nagyságod azon kevesek egyike, akiknek megadatott, hogy akadémiai tagsá­guk félszázados jubileumát megünnepelhetik; és miként egykor intézetünk keletkező munkásságának buzgó részesei, majd fejlődésének tényezői, most virágzásának tanúi lehetnek. — Az akadémia ezen örvendetes alkalmat megragadja, hogy Nagyságod­nak őszinte szerencsekivonatát nyilvánítsa. Fogadja, stb. Budapest, nov. 1. Hauser Tivadar másodelnök.» A másik két levél tartalma egészen hasonló a kö­zölthöz, csupán a személyi vonatkozások vannak megfelelőleg beszőve. B Bodhorszky Lajos, a Párisban tartózkodó jeles magyar nyelvtudós hajlott kora, gyakori betegeske­dése és nyomott anyagi helyzete dacára fáradhat­­lanul folytatja tudományos búvárkodását. Legújab­ban befejezte az anami­ nyelv összehasonlító szótá­rát, melyet át fog adni Jules Ferry miniszterelnök­nek, aki e korszerű művet most bizonyára nagyon szívesen veendi. Podhorszky írt továbbá egy na­gyobb értekezést 1200 praehistorikus szóról, me­lyeket a bretonok vettek át előttök élt és velük amalgamizált kőkori népektől, továbbá egy érteke­zést 700 francia szóról, melyeket a francia Akadé­mia szótára nem magyaráz meg kellőleg; egy mun­kát a finnektől kölcsönvett latin ragokról; egy má­sikat az albán nyelvből átvett latin és görög igera­gokról, egy értekezést, mely megmagyarázza a kelta nyelvből átvett finn-albán ragok jelentőségét és vé­gül egy összehasonlító tanulmányt az albán és etruszk nyelvekről. HÍRROVAT. A trónörökös­ pár nagy figyelem tárgya volt­­ Berlinben. Tiszteletekre számos udvari ünnepélyt­­ rendeztek, s az agg császár mindenütt megjelent Rudolf főherceg mellett. Az ünnepélyekben részt vett 1­ 735

Next