Magyarország, 1965. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1965-08-08 / 32. szám
16 MAGYARORSZÁG 1965/32 Kriminalisztika A bűn múzeuma A fotocellás készülék jelez ve / Papacosta, a pesti albérlő A szombathelyi suhanc I. Mély a csend, csak a neoncsövek zümmögnek a plafonon s árasztják sápadt fényüket. Jobbra: Kántor, balra: Tigi, az eddigi legeredményesebb két rendőrkutya életnagyságú, kitömött figurája. Szemre, csaknem egyformák. Kántor talán kissé nyúltabb, Tigi zömökebb, mindkettő hatalmas, szép állat. Tigi előtt OTP-fiók makettje, mintha csak vigyázna rá, pedig felesleges: ha az ember az apró kassza felé közelíti a kezét, a fotocellás jelzőkészülék hangos berregéssel riasztó modern modell. Körül a falakon felnagyított ujjlenyomatok, meg a bűnügyi nyilvántartó fényképezési módszereinek rövid története. Alatta, kis asztalkán, vendégkönyv. Bűnügyi Múzeum, Budapest, Mosonyi utca, 1965 nyara. Amikor a régi Pest-Budából a Margitszigettel meg Óbudával együtt 1872-ben Budapest lett, akkor kezdték tervezgetni, hogy az egyre növekedő városnak előbb-utóbb egységesen szervezett rendőrségre is szüksége lesz. Egy híján tíz esztendő telt el, amíg — 1881-ben — az akkori XXI. törvénycikk intézkedett Budapest rendőrségének felállításáról. Keleti Géza rendőrfogalmazó — később főkapitányhelyettes — volt az első, aki, puszta magánszorgalomból, gyűjtögetni kezdte az ügyekből megmaradt bűnjeleket, jegyezgette az eseményeket. A múzeum felállítását csak 1908-ban írta elő egy igazságügyi minisztériumi rendelet. Egy kis szobában elhelyezett, 124 darabból álló anyaggal nyílt meg a múzeum. De hiába gyűlt a sok új érdekesség, 1926-ig pincehelyiségben raktározták őket. Ekkor azonban a volt főkapitányság épületében, a mai Roosevelt tér — Zrínyi utca — Vigyázó Ferenc utca által közrefogott, bomba pusztította telek helyén, egy nagyobb, s két kisebb helyiségben rendezkedhetett be. A nagyobbik teremben a jelentősebb és didaktikai szempontból érdekes bűnesetek elkövetésének eszközei a falak mentén, s a tettesek fényképei a falakon. A görög Papacosta bandájának kasszafúró-szerszámai, a cinkotai tömeggyilkos Kiss Béla női áldozatait rejtegető bádoghordók, a kosár, amelyben Mágnás Elza holttestét vitték a budai Dunapartra, valutacsempészek kettős fenekű bőröndjei, szúró-, ütő- és lőfegyverek, no meg fényképek szinte végtelen soraez volt a kezdő anyag fontosabbik része. (Ha már Papacosta nevét említettük: ez az ügy volt a budapesti államrendőrség első világsikere. 1892—95 között ,15-20 nyugat-európai és balkáni nagyvárosban sorozatos, eddig ismeretlen módon végrehajtott kasszafúrás történt. A bűnözők zsákmánya milliókra rúgott. 1895 februárjában kifosztották Budapesten a legnagyobb Váci utcai trafikot, a Márkus Nyomda pénztárát, egy ékszerüzletet és egy bankpénztárt. A helyszín árulkodott: nyilvánvaló volt, hogy Budapestre érkezett az akkor már Európa-szerte hírhedt banda. Nemcsak merészen, szemtelenül is dolgoztak: a megfúrt kasszákban német nyelvű, gúnyolódó üzeneteket hagytak hátra a rendőrségnek. A nyomozók a fővárosban lakó külföldi származású albérlőket vették sorra. Így bukkantak rá a Dohány utca 43-ban egy görög „nagykereskedő” hátrahagyott bőröndjére, benne kulcsok, reszelék, fúrók. A Kertész utca 43. egyik lakásában pedig ugyancsak egy görög „kereskedő” bőröndjét találták 80 darab álkulccsal, 18 kézi- és egy villanyfúróval. Szabadkán bukott le Papacosta. Eleinte tagadott, de annyira a sarokba szorították, hogy kénytelen volt feladni a kilátástalan küzdelmet és vallott. Társai: Stahno Mathias, lezüllött orvos és Affendakis Perikies mérnök, vele együtt buktak. Az ügy külön érdekessége volt — s nyilván ehhez kellett két diplomás —, hogy az európai bűnözés történetében először készültek fel szinte tudományos alapossággal az akciókra Rhodos szigetén, először alkalmaztak kasszafúrásnál villanyfúró gépet és először „dolgoztak” gumikesztyűben.) A két kisebbik teremben a rendőrség fejlődését szemléltető anyagot mutattak be: egyenruhákat, felszerelési tárgyakat, fényképeket a különböző szervek működéséről stb. stb. 1940—41-re már mintegy 10 000 darabról kellett a múzeumnak gondoskodnia. A háború ennek kétharmadát megsemmisítette. A felszabadulást követő első időszakban — érthető módon — nem jutott erő és idő a múzeumra. Anyaga hosszú időn át rendezetlen volt. Az ötvenes évek közepén egy kis csoport újból hozzáfogott az anyaggyűjtéshez, de az ellenforradalom megint szétdúlta a múzeumot. Alig egy-két érdekesebb bűnjel maradt meg. Például az az 1917-es önműködő revolver-készülék, amelyet egy lakatossegéd készített. Az illető albérletben lakott és állandóan fosztogatták a szekrényét. Erre a szekrényajtó belsejére felszerelte ezt az önműködő készüléket, amely bele is lőtt a tolvajba. Igaz, a feltalálót is elítélték súlyos testi sértésért. Megmaradt, azoknak az üvegfioláknak egy része is, amelyekben a tiszazugi gyilkosságok áldozataiban exhumálásukkor talált arzén-maradványokat őrzik. Az ellenforradalom leverése után Dr. Katona Géza rendőralezredes, kandidátus irányításával indult meg a rendszeres feldolgozó munka, s a múzeum, jelenlegi formájában, 1959. áprilisában nyílt meg. Az anyag feldolgozása és bemutatása eltér a felszabadulás előtti, de általában a külföldön látható hasonló múzeumok feldolgozási és bemutatási formáitól is. Korábban a tárgyak, bűnjelek gépies felsorakoztatása jelentette a bűnügyi múzeumot. A Mosonyi utca számára — a modern didaktikai célok figyelembevételével — az új ügyekből rendelkezésre bocsátott be irat- és fényképanyag alapján külön forgatókönyvet írtak, amely témák szerint csoportosítja a látnivalót. (A látogatók: rendőrök, jogászok, ügyészségi, bírósági dolgozók, munkásőrök. A múzeum nem nyilvános.) Ilyen témák például „Ismeretlen halottak személyazonosítása”, „Gyanús halálesetek”, „Gyermekülés”, „Kábítószerek”, stb. stb. és minden téma tablóján egy-egy ügy. Természetesen ez a rendszer nagyfokú rendezési rugalmasságot követel. Nemcsak azt, hogy egyre frissebb és frissebb anyagokat hozzon a múzeum, hanem hogy — együttműködve a törvényszéki orvostan, a vegyészet, a krimináltechnika, a kriminálpszichológia, a modern bűnüldözés minden tudományos szakterületén dolgozó specialistával — egyre újabb és újabb módszerek eredményességét is népszerűsítse az illetékesek körében. Ezért 1964-ben dr. Sinka Lajos rendőrőrnagy irányításával felújítási munka kezdődött. A krónikás pedig a továbbiakban belelapoz majd a múzeum forgatókönyvébe. Mielőtt azonban ezt megtenné, megáll Kántor előtt, „aki” — igenis „aki” — tíz álló éven át, 1953 május 10-től, hároméves korától, 1963. december 31-ig a Vas megyei főkapitányságon teljesített szolgálatot. 536 ügyben nyomozott és ezekből 279 esetben eredményesen. Közben 1365 kilométert talpalt, szimatolva a nyomot. 1953. júliusában Nemesmedvesre vitte a gazdája, Tóth Tibor alhadnagy, mert úgy jelentették, hogy ügynök jött át a határon. Kántor hét kilométeren át szimatolt s aztán rátóti rejtekéből előhúzta az illetőt. 1955. januárjában Szombathelyen a 2-es számú posta bejáratánál baltával leütötték a pénzeszsákos postást. (A 700 000 forintos, nagyszállítmányt csak tíz perccel később hozták, ebben a zsákban csak párezer forint volt.) Kántor szimatot vett, aztán irány a város pereme. Ott rátalált a zsákra, s máris indult tovább, egyenesen az állomásra, ahol elkapta Gerely Imre 19 éves suhancát. A fiú konokul tagadott, de hiába: Kántor a személykiválasztásnál, amikor 8—10 ember közül kellett kihúznia a tettest, méghozzá többször egymás után, következetes maradt. Gerely 15 évet kapott. Szökött disszidenseket, önbetörő földműves- szövetkezeti boltvezetőt, falfirkáló fasisztát, sok apróbb-nagyobb tolvajt, bűnözőt juttatott az igazságszolgáltatás kezére Kántor, Kipling és Jack London állathőseinek méltó, mai utóda (Folytatjuk) GELLÉRT GÁBOR * KÁNTOR A MÚZEUMBAN, A TABLÓK ELŐTT Rátalált a zsákra és máris indult tovább ! Augusztus 8—14. 100 ÉVE — Liszt Ferencet kitörő lelkesedéssel ünnepelték, amikor első hangversenyén az általa feldolgozott Rákóczi-indulót vezényelte el. Utána Magyarországi Szent Erzsébet Legendája című oratóriumát mutatta be, s ugyanazon a hangversenyen dirigálta első ízben bemutatott új operájából a Dózsa Györgyből a Himnuszt Erkel Ferenc is. — Meghalt Semmelweis Ignác, a világhírű magyar orvos, a gyermekágyi láz első gyógyítója. L<ll!lflllilllllll!lllllllllll!lltlllllllll!|lllll!l'll|!|!i!lllílllll>A HISTÓRIÁBÓL miM'iit1 50 ÉVE — Az egyetemi ifjúság szervezete, a Galilei kör emlékülést tartott Jean Jaurés halálának első évfordulóján. Beszédet mondott Jászi Oszkár és Kunfi Zsigmond. Bárdos Arthur színházrendező megnyitotta az Andrássy úton (a mai Állami Bábszínház helyiségében) a haladó szellemű Modern Színpad kabarét, ahol Nagy Endre, Medgyaszay Vilma, Vidtor Ferike és még sok neves színész lépett fel, s adta elő Ady Endre —Reinitz Béla dalait, Gábor Andor tréfáit. — A budapesti főkapitányság betiltotta a szocialista nőmozgalom békegyűlésének megtartását. — A budai Mátyás templom alapkőletételének 900-adik évfordulóját ünnepelte. — 25 ÉVE — A magyar sajtó részletesen beszámol róla, hogy teljes erővel tombol a London feletti légicsata, ami az angliai német partraszállás előkészítésének tekinthető. — Üzemanyaghiány miatt az autótaxik leállítása után Budapesten erősen korlátozták az autóbuszforgalmat is.