Magyarország, 1966. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1966-05-08 / 19. szám
18 MAGYARORSZÁG 1966/19 m TTITTt Főváros Hídkozmetika Valaki kopogtat ! Meddig él a híd? A Petőfi-híd budai pillérén egy idős ember apró kalapácsával megkopogtatja a vasszerkezet csatlakozó pontját és hallgatózik. A laikusnak mindez semmit sem jelent, de neki, aki egész életét a hídon tölti, sokat mondanak ezek a zörejek. Jelzik, nincs-e valami belső elváltozás ott, ahová a szem nem tekinthet be. A hídmester napi vizitje csupán töredéke a teendőknek. Mérnökök és technikusok, speciális lakatosok és más szakmunkások, egész vállalatok vigyáznak Budapest hídjaira, és a legkisebb rendellenesség is elegendő ok a gyors és alapos beavatkozásra. Az állandó ellenőrzés és karbantartás a hídnak hosszú életet, a közönség számára pedig nyugodt átkelést biztosít. Adatok az anyakönyvből Hídjaink törzskönyveiből egy-egy mozgalmas életrajz adatai bukkannak elénk. E névre szóló dossziéba minden esemény bekerül, ami a híddal történt és történni fog. Csupán néhány dátum a múltból. A nyolctagú hídcsalád születési ideje: Lánchíd (1849), Margit-híd (1876), Déli Összekötő Vasúti-híd (1877), Szabadság-híd (1896), Északi öszszekötő Vasúti-híd (1896), Erzsébethíd (1903), Petőfi-híd (1937), s végül az Árpád-híd (1950). A születés keltezése után a háború, a fasiszta pusztítás dátuma következik — 1944—45. Gyönyörű hídjaink a barbarizmus áldozataként zuhantak a vízbe, elszakítva egymástól Pestet és Budát. S az újjászületés „anyakönyvi adatai”. Elsőként — a már lebontott — Kossuth-híd készült el. (1946 január), Szabadság-híd (1946 augusztus), Margit-híd (1948), Déli Összekötő Vasúti-híd első, majd második vágánya (1948—1952), Lánchíd (1949), Petőfi-híd (1952), Északi összekötő Vasúti-híd (1955), végül az Erzsébet-híd (1964). Az Árpád-híd (1950) új tagja a budapesti Duna-hidak családjának. Az újjáépítés hőskorszaka az Erzsébet-híddal lezárult, hídjaink megifjodva, avagy egészen fiatalon ívelnek át a Duna felett. Az idő azonban a legkeményebb követ, a legnemesebb acélt is kikezdi. De hát meddig élnek a hidak? Nehéz pontosan felelni rá. Nyolcvan, száz, százhúsz évig — lehet hogy tovább. A hidak elöregedésének ütemét nem annyira az időjárás, mint a gazdasági környezet alakulása befolyásolja. Az áthaladó forgalom nagysága és összetétele, a járművek súlya mind egy-egy őrlőkerék ebben a malomban. A Lánchíd, a Szabadság-híd és a Petőfihíd élettartamát valamelyest befolyáslja az is, hogy újjászületésükhöz felhasználták a kiemelt roncsok értékesíthető részeit. Ezzel szemben a többi híd teljesen új anyagból készült. Ami pedig az Erzsébet-hidat illeti , új, tartósabb eljárások alkalmazására is sok került. Vajon ez azt jelenti, hogy az Erzsébet-híd életkora magasabb lesz, mint a többié? Nem valószínű. Első kábelhidunk anyag-összetételénél fogva nem számíthat hosszabb életre, mint társai. Az élettartam meghatározója a rendszeres ellenőrzés és karbantartás. Budapest Fővárosi Tanács Közlekedési Igazgatósága, valamint a MÁV a fenntartás jól olajozott rendszerét dolgozta ki hídjaink egészségi állapotának megóvására. Rendszeres karbantartás A hídmesterek naponkénti vizitjeit követi közúti hídjaink negyedévi, évi és időszakos, azaz tízévenkénti ellenőrzése. A vasúti hidak időszakos ellenőrzése 8 és 16 éves szakaszokra tagolódik. Minél nagyobb a periódus, annál részletesebb, alaposabb a vizsgálat. Az időszakos ellenőrzés a híd szinte minden porcikájára kiterjed. A mérnökök ilyenkor áttanulmányozzák a híd törzskönyvét és egyéb okmányait, a próbaterhelés, az előző vizsgálatok és fenntartási munkák jegyzőkönyveit, s csak ezt követi a generálvizsgálat. Tetőtől talpig végigtapogatják a híd szegecseit, hegesztéseit, figyelik a híd forgalom alatti viselkedését, ellenőrzik: nem lazultak-e meg a kötések, nincs-e az egyes elemekben szakadás, a hídfők és pillérek körül veszélyes mérvű kimosás, a mederben iszaposodás. Különös gonddal vizsgálják a híd felfekvő pontjait, az úgynevezett sarukat, és mérik a híd természetes játékát, a dilatációt. A hőmérséklet ingadozása miatt ugyanis a hídszerkezet állandóan mozog. A normális érték + 35 és — 35 fok szélsőség esetén méterenként 1 milliméter, ami egy 300 méter hosszú hídnál 30 centiméter. Ilyen szélsőséges hőmérsékleti ingadozás azonban Magyarországon rövid időközben aligha fordul elő. A vizsgálati jegyzőkönyv teljes anyaga bekerül a híd törzskönyvébe, majd a hidak gazdái, mint beruházó vállalatok, elrendelik a fenntartást. Lakatosok, hegesztők, festők szállják meg a hidat, állványzattal veszik közre a kapuzatot és magasabb részeket. A közúti hidak karbantartását a Közúti Gépellátó Vállalat hídfenntartó csoportja, az ÉM Országos Szakipari Vállalat és a Földalatti Vasútépítő Vállalat végzi. Ez utóbbi koordinálja a vállalatok tevékenységét az időszakos felújítás alatt. Vasúti hídjaink fenntartása a a MÁV hídépítési, valamint Pályafenntartási főnökségének a feladata, de közreműködik a GANZ-MÁVAG is. A feladatot viszonylag kis létszámmal oldják meg. Például a Közúti Gépellátó Vállalat, amelyre a teendők zöme hárul, mindössze tizenkét tagú hídfenntartó csoportot foglalkoztat. Ez a csoport dolgozik most a Szabadság-hídon. (Jenei Béla brigádvezető szerint körülbelül 6-8 ezer szegecs kicserélésére lesz szükség, ami minden bizonnyal igénybe veszi az egész nyarat.) A munka időigényes, hiszen minden szegecset meg kell vizsgálni és a rosszak helyére újakat kell tenni. Megesik, hogy néhány ütéssel eltávolítható a szegecs, de előfordul hogy egy órát is igénybe vesz. Ha az egymásra fekvő szerkezeti elemek csak egy millimétert is kimozdultak helyükről, a szegecset fúrással, vágással tudják csak eltávolítani Mibe kerül? Hídjaink rendszeres ápolása, „formában tartása” persze nem csekély pénzbe kerül. Egy híd mázolása 4—6 millió forintot kíván. A sima vonalú, modern Erzsébet-hídnál ez a költség alacsonyabb. Egy híd időszakos felújítása 5—10 millió forint között mozog. Hat közúti hidunk rendszeres évi „kozmetikai” költsége 2—2,5 milliót, a két vasúti híd pedig évente 640 ezer forintot emészt fel. (Az időszakos fenntartás díja ebben nincs benne.) Budapesti Duna-hídjainkra minden esztendőben 8—10 millió forintot költünk. Természetesen adódhatnak rendkívüli kiadások is. Például karambol esetén, ha valamely jármű megrongálja a hidat. Ilyen volt tavaly az emlékezetes szerencsétlenség a Margit-hídon, amikor a hídfenntartó részleg nyomban kiszállt a helyszínre, hogy kijavítsa a korlátot. Szerencsére ezek a kiadások elenyészőek. BAKONYI JÓZSEF AZ ERZSÉBET-HÍD AZ ÉPÍTÉS IDEJÉN Minden szegecset meg kell vizsgálni MWMAutoszifon javítása megvárható PALACKOK MENETÉNÉL CSERÉJE RÖVID HATÁRIDŐRE. JAVASZER Budapest, VIII., József körút 72. Telefon: 331—392.