Magyarország, 1966. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1966-05-15 / 20. szám
B ékéscsabának nincsenek számottevő színházi hagyományai. Már 1879-ben felépült ugyan a város állandó kőszínháza — a Fiume-szállóbeli ideiglenes szükségteremből akkor költöztették át az alkalmi színielődásokat, — mégis újabb 75 év telt el addig, amíg állandó együttes alakult a városban. 1954 őszén nyitotta meg kapuit a békéscsabai Jókai Színház. (Előzőleg, a színházak államosításától, 1949-től a szolnoki Szigligeti Színház társulatát látták vendégül alkalmanként. Debrecenben, Egerben, Győrött, önként adódott, a színház névadója a helyi hagyományból — itt azért is a „szomszédba kellett menni”. Jókai Mór sohasem járt Békéscsabán, viszont Gyulán több alkalommal is.) A két szomszéd város vetélkedése régi keletű. Csaba — amióta megyeszékhely — helyzeti előnyre tett ugyan szert, ám Gyulának gazdagabb kultúrtörténeti hagyományai vannak. (Ott született Erkel Ferenc, de már Erkel nagyatyja, id. Erkel János is fontos szerepet játszott például a gyulai kastélyszínház történetében. Gyulán a Wenckheim-család birtokán 1806-tól rendeztek műkedvelő színtélőrdásokat, amelyek egyikén Erkel édesapja is fellépett.) Egy másik színháztörténeti ösvény a Békés megyei Szentetornyára vezet. Ebben az Orosháza melletti községben működött a XVIII. század elején Justh Zsigmond parasztszínháza. Az európai műveltségű író, aki Németországban és Franciaországban folytatott jogi és nemzetgazdasági tanulmányokkat, hazatérve Shakespeare és Moliére műveit adatta elő parasztjaival. A mostani színház egyre jelentősebb szerepet játszik nemcsak a város, hanem a megye kulturális életében is. A városi és az országos szervek 16 millió forinttal segítették újjávarázsolni a csabai színház öreg épületét. A két és fél évig tartó rekonstrukció során új forgószínpadot, megnagyobbított zsinórpadlást, vadonatúj világítóberendezést kapott a színház, ezenfelül nézőterét és előcsarnokát is kívül-belül újjáalakították. Ezekben a hetekben már csak a fénycsövek felszerelése van hátra. Ez az újjászületés azt is jelenti, hogy, most már korszerű lehet — és kell is hogy az legyen — a békéscsabai színház, a „deszkákon is”. A csabai színházat évekig az országos ranglista legutolsó helyén tartották számon. Ebben a városban nem alakult ki összeforrott színházi együttes, nem tudtak gyökeret ereszteni a színészek.Az első nyolc év alatt nyolc igazgató váltotta egymást. Ilyen körülmények között szinte természetes, hogy a színészek átmenetinek tekintettek minden szezont és minden vezetőt.) Vass Károly, a színház jelenlegi igazgatója negyedik esztendeje áll az együttes élén, azelőtt mint főrendező, három évig dolgozott a Jókai Színházban. Jól ismeri tehát mindazokat a gondokat, amelyek gátolták, vagy ma is gátolják meg a munkát. Az ő igazgatása alatt folyt a színház átépítése is. (Vass Károly ma: „Az átépítés alatt sem szünetelt a munka, ezek voltak a legnehezebb éveink. Csabán egy régi, kiszolgált kultúrházban játszottunk, amely valamikor munkásotthon volt. Közönségünk — találóan — »sufni-színháznak« keresztele el ezt az átmeneti hajlékunkat, és részvételével sem kényeztetett el. Március közepén nyitottuk meg az újjáalakított színházat, s ez megint nehézséget okozott. Most ugyanis egy csonka félszezonban kell a közönséget jó előadásokkal, a színészeket hálás szerepekkel kielégíteni. Ezekben a hónapokban kizárólag magyar szerzők műveit mutatjuk be. Klasszikusokat és néhány ősbemutatónak számító újdonságot is, pédául Cserhalmi Imre »Alku nélkül« című drámáját, amely mai közéleti problémákat feszeget, valamint Hegedűs Géza és Vujcsics Tihamér groteszk hangvételű zenés vígjátékot, a »Vízözön«-t. Színházavató előadásunk Bródy Sándor színműve, »A tanítónő« volt. Ennek sikere bizonyította, hogy a megyében jelentkező igényeket már egyre nehezebben tudjuk kielégíteni. Minap Köröstarcsa tanácselnöke és az ottani művelődési otthon igazgatója személyesen jött el, felárat ígért, ha kivisszük hozzájuk »A tanítónő«-t. Négyezer forintba kerül egy tájelőadásunk, ők azonban ennek dupláját kínálták fel. Ilyen értéke van a színháznak megyénkben.”) Évi 430 előadást kell tartania a színháznak. Ennek felét Békéscsabán, a másik felét pedig a megye 25 művelődési otthonában rendezik. Előadásaikat évről évre növekvő törzsi közönség látogatja. Nemcsak Békéscsabán, hanem megyeszerte is rendszeresen bérleteznek. (18 tájbérletük van és az idei szezonban 9 ezer bérlőt tartanak nyilván. A csabai bérlők száma — az átépítés körüli huzavonák miatt — csupán 3500. Vidéki színházaink igyekeznek kilépni a hivatalosan megszabott keretek közül. Megragadják azokat a lehetőségeket, amelyekkel tovább építhetik a színház és a közönség kapcsolatát, egyúttal új színt visznek a város és a megye kulturális életébe. A csabai színház most már harmadik esztendeje nyaranta Gyulára teszi át székhelyét. Feltámasztották a gyulai várjátékokat, amelyek évenként 7000 nézőt vonzanak. Olyan bemutatókat szemelnek ki ■— tavaly a mártírhalált halt Sárközi György Dózsa-drámáját vitték színre; idén egy méltatlanul elfeledett Szigligeti-szomorújátékot, a »Béldy Pál«-t adják elő —, amelyek illenek a reneszánsz vár környezetéhez. (Jövőre ellen-Hamletet szeretnének bemutatni, amely szemben állna a Madách Színház-beli Hamlet-felfogással. A címszerepet Darvas Ivánnak szánják. Egy másik tervükben a Művelődésügyi Minisztérium segített: 20 ezer forintos írói tiszteletdíjat ajánlott fel a várjátékok céljaira; az összeget az a két író kapta, aki eredeti drámát ír a jövő esztendei várjátékok számára.) Mindössze húsz színész és tíz segédszínész státusa van a színháznak. Sok nehézségük fakad a kis létszámból. Van például olyan színészük, aki minden egyes alkalommal színpadra lép. De 160—180 körül mozog a vezető színészek évi előadásszáma is. Kevés a technikaiműszaki személyzet is. Amikor kifut a tájelőadások autóbusza, alig három főnyi technikai személyzet marad a színházban. (Erősen akadoznak is ezekben a napokban a békéscsabai előadások.) A városban egyre többet törődnek a színházzal, a művészekkel, ősszel adják át az első csabai színészházat amelyet jelentős költséggel alakítottak át. Nyolc kényelmes, központi fűtéses szoba lesz ebben a házban. Ezt megelőzően a városi tanács húsz főbérleti lakást utalt ki a színház dolgozóinak. Békéscsabán az elmúlt években a helyi és az országos erők mozgósításával, lerakták egy valóban nívós színház anyagi alapját. Most már a színház művészein és vezetőin múlik, hogy valóra váltják-e „kiugrási” elképzeléseiket. BANOS TIBOR Vidéki színház Játék a várban Nincs múltja, csak jövője Két város színháza A tanítónő — felárral STEFANIK IRÉN ÉS SZOBOSZLAI SÁNDOR „A TANÍTÓNŐ”-BEN Ellen-Hamletet szeretnének bemutatni SZERELTESSEN LAKÁSÁBA VILLANYBOJLERT! vizes VILLANYSZERELÉSI MUNKÁK ELVÉGZÉSÉT RÖVID HATÁRIDŐRE VÁLLALJA JAVISZER Budapest, V., Magyar u. 5. sz. Telefon: 18—20—33 MAGYARORSZÁG 1968/20 23 A HISTÓRIÁBÓL 1 Május 15—21, 50 ÉVE Richter János kormánypárti papképviselő a hercegprímáshoz intézett jelentésében beszámol arról, hogy a Hadsegélyző Hivatal felügyelete alatt álló kórházakba, a sebesültek számára a lapok , ingyen példányokat küldenek, így küld naponta néhány számot a radikális Világ és a szociáldemokrata Népszava is, amelyeket hivatalosan nem lehet kitiltani a kórházakból, de az illetékesek gondoskodnak róla, hogy a példányokat elsüllyesszék és azok ne is jussanak a katonák kezéhez. A lapokat rendszeresen küldik. 125 éve A Kúria egymás után következő ítéleteiben megvonja a kép- jg viselői mandátumot Kovarcz Emil, Gruber János és Wirth Károly ig nyilas képviselőktől, különféle bűncselekmények miatt. Kovarcz Emilt, aki egyébként Németországba szökött. 5 évi fegyházra ítélték , a kormányzó elleni merénylet tervezése és szervezése miatt. Hubay Kálmán nyilas újságírót 6 hónapi börtönre ítélte a Kúria nemzetül gyalázás és izgatás bűncselekménye miatt. Ugyanakkor egymást köti vetik a baloldaliak ellen hozott ítéletek is, egyebek közt Kulich Gyulát izgatás miatt három évi börtönre ítélték.