Magyarország, 1967. július-december (4. évfolyam, 27-53. szám)

1967-08-27 / 35. szám

A világ első operaszínpadai — a Bolsoj, a Metropolitan, a Scala stb. — mellett, az utób­bi évtizedben nemegyszer emleget­ték a szófiai Nemzeti Operát is, amely kontinensünk egyik legfiata­labb, sikereit tekintve azonban már­is az élvonalba tartozó együttese. Bulgáriában alig vannak hagyo­mányai az operának. Hatvan évvel ezelőtt tartották az első operaelőadá­sokat, majd az első világháborút megelőző és az azt követő években megtorpant a kulturális előrehala­dás. 1921. július 25-én a tehetséges bolgár muzsikusok és énekesek Opernata druzsba néven alakított társulatából jött létre végül is az Ál­lami Nemzeti Opera. Nikolaj Gyaurov meg a többiek Ez a dátum fordulópont volt a bol­gár nemzeti opera megteremtésének útján. A szófiai opera megalakulá­sát követő első időszakban a hazai karmesterek mellett orosz és olasz dirigensek vettek részt a Nemzeti Opera repertoárjának kiépítésében. M. Zlatin, J. Pomerancev, E. Ku­per, J. Dobroven, az orosz­, Edmon­­do de Becchi és Eugenio Masini az olasz operaszínpadok művészetét hozták magukkal, s ily módon a bol­gár opera e két nagy tradíciókkal rendelkező ország zenekultúrájának legjobb hagyományain nőtt fel, ala­kította ki végül is sajátos arculatát. A szófiai dalszínház repertoárján — éppen ennek a kettős ötvözetű munkának eredményeként — az „Aida” és az „Anyegin”, a „Pique Dame” és a „Bajazzók” nemcsak megfért egymás mellett, hanem jól ki is egészítették egymást. (Szófiá­ban a második világháború napjaiban is játszottak orosz zenedrámákat, a klasszikus zeneirodalom nagy alko­tásainak bemutatása jó alkalomnak bizonyult, hogy a bolgár művészek tiltakozzanak a fasizmus ellen, s töretlenül ápolják hazájuknak és a Szovjetuniónak sok évtizedes, tradi­cionális barátságát.) A felszabadulás után, amikor a bolgár nép is a szocializmus útját választotta, fellendült az operakul­túra. A fővárosban új dalszínházat emeltek, ahonnét — eddig — két új énekes-nemzedéket bocsátottak szárnyra. Legtöbbjük nevét a nagy nemzetközi koncertügynökségek és impresszáriók „jegyzik”. (Nikolaj Gyaurov-ot ma a világ tizenkét leg­kiválóbb énekese között emlegetik; Nikola Nikolov-ot, aki a milánói Scalában és a New York-i Metropo­­litanban egyformán „otthon van”, a magyar közönség is jól ismeri: két esztendeje a Szegedi Szabadtéri Já­tékokon Kalaf szerepét énekelte Puccini „Turandot” című operájá­ban, de több alkalommal lépett fel operaházunk színpadán is; mellettük Julia Viner, Nadja Areján, Liljána Bárévá, Ljubomir Bodurov nevét is megtanulták az operarajongók. Vesz­teség volt a bolgár Nemzeti Operá­nak Katja Popova, aki egy repülő­szerencsétlenség következtében nem­régiben tragikus körülmények kö­zött hunyt el.­ A szófiai Nemzeti Opera vadonat­új épületét tizennégy évvel ezelőtt adták át rendeltetésének, s azóta a bolgár főváros dalszínházában több mint ötven bemutatót tartottak. (A felszabadulás óta 117 opera- és ba­lettbemutató volt a Nemzeti Operá­ban,) 43” stb.), de szép számmal, jelentős helyen szerepelnek a kortárs­ opera­­irodalom művei is. Sz. Prokofjev (Háború és béke, Rómeó és Júlia, Kővirág), A. Hacsa­­turján (Gajane), D. Kabajevszkij (Tarasz családja) képviselte az orosz és szovjet opera- és balettműveket, ezenkívül Bartók (Fából faragott ki­rályfi), Ravel (Bolero), Sztravinszkij (Petruska), Gershwin (Kék rapszó­dia), Britten (Peter Grimes) művei szerepeltek a dalszínház műsorán. A szófiai operát külföldön elsősor­ban énekes szólistái révén ismerik, emellett azonban a színház egész társulata is gyakran és egyre jelen­tékenyebb sikerekkel vendégszere­pelt külföldön az utóbbi másfél évti­zedben. Első állomásuk Moszkva volt, ahol 1953-ban kiváltképp két klasszikus orosz zenedrámával (Ivan Szuszanyin, Borisz Godunov) vívták ki a szovjet közönség elismerését. Brüsszel, Párizs, Bukarest, Ná­poly; ez volt külföldi turnéik egy­­egy állomása. (Hetven énekese, 130 tagú zenekara, 85 tagú énekkara és 95 tagú balettegyüttese van a szín­háznak, külföldi turnéikra így min­den alkalommal csupán a színház fe­le utazik, a másik fele ezalatt otthon tart előadásokat.) Valóságos diadalútja volt a bolgár operakultúrának a párizsi vendég­­szereplés. (Az Aurore kritikusa: „Je­gyezzék meg Dimitar Petkov nevét, aki Pinen - Borisz Godunov­­ szerepét énekelte, Hovanszkij herceg és Kon­­csak szerepében fog még fellépni, a jövő egyik legnagyobb énekese lesz.” Egy másik párizsi lap zenekritiku­sa: A „Hovanscsiná”-ban, ebben a nemzeti drámában a kórus — néha — szinte csukott szájjal, pianisszi­­móval, amely a legerősebb fortisszi­­mónál is hatásosabb — meghódított bennünket, s könnyes borzongásra késztetett. A bolgárok hangja külö­nös szépséggel rendelkezik. Az ének­kar tagjai közül az utolsók is elérik legjobb szólistáik színvonalát. Hang­juk lágy , meleg, csiszolt basszus­hangokkal is rendelkeznek, ami rit­kaság. Ez készteti arra a nézőket, hogy megérezzék a nép hangját mu­latságaikban, szenvedélyes dialógu­saikban, melyeket nagy átéléssel ad­nak elő.”) Vendégeink szeptemberben Hamarosan a magyar operabará­tok is találkozhatnak majd ezzel a világszerte egyre növekvő sikerrel szereplő együttessel. A két baráti ország közötti kultu­rális csereegyezmény keretében — a mi Operaházunk balettegyüttesé­nek tavalyi, forró sikerű szófiai ven­dégjátékának viszonzásaként — szeptember 15-én Budapestre érke­zik a szófiai Nemzeti Opera 240 tagú együttese. (Ilyen nagy létszámú ope­ratársulat a felszabadulás óta még egyetlen alkalommal sem szerepelt fővárosunkban.) Első ízben szeptember 16-án a Budapesti Művészeti Hetek meg­nyitó előadásán mutatkoznak be az Állami Operaház színpadán.. Musz­­szorgszkij „Hovanscsina” című zene­drámáját adják elő, az előadás cím­szerepét ugyanaz a Dimitar Petkov énekli, aki elragadtatásra késztette a párizsi meg a nápolyi kritikusokat. Mellette Ljubomir Bodurov (Dimit­­rov-díjas, éredemes művész), Aszen Szelimszkij (érdemes művész), Nad- Opera Kalaf Szófiából Az élvonalban Ivajlo lovasai Négy előadás Pesten Ja Afean (Dimitrov-díjas, érdemes művész), Nikola Gjuzelev énekel egy-egy fontosabb szerepet a zene­drámában, amelyet három nappal később — szeptember 19-én — újból bemutatnak a magyar közönség előtt Közben egy-egy alkalommal a szó­fiai Nemzeti Opera két híres pro­dukcióját láthatja a magyar közön­ség: szeptember 17-én M. Golomi­­nov (Dimitrov-díjas, kiváló művész) nemzeti operáját, az „Ivajló”-t. Ezzel az előadással közönségünk ízelítőt kap a bolgár opera legújabb törek­véseiről, láthatja a tatárok ellen had­­bakelő nemzeti hőst, aki lovassá­gával hazája felszabadítására vállal­kozik. Nikola Nikolov kedvéért pedig — s nyilván a hazai közönség nem kis örömére — újból színre kerül (szep­tember 18-án) a „Turandot”, melyben a szófiai Kalaf — a világ legjobb Kalafja — mellett nagyszerű opera­énekesek. Margarita Radulova, Ne­­delcs Pavlov, Aszen Szelimszki és mások tolmácsolják Puccini operá­ját NIKOLA NIKOLOV A TURANDOT-BAN Valóságos diadalútja volt SS Utazó színház Az operairodalom klasszikus alko­tásai — Beethoven, Csajkovszkij, Puccini művei — mellett rendkívül színes, sokoldalú a szófiai opera re­pertoárja. Első helyen kell megemlí­teni a bolgár operairodalom alkotá­sait (L. Pipkov: „Momcsil”, V. Szto­­janov: „Ravasz Péter”, M. Golemi­­nov: „Ivajló”, L. Pipkov: „Antigone 21 MAGYARORSZÁG 1967/35 lfl;l!l!lli:illllll!IIIIIIIIIII!l!lll!lll!l!l!l!l!l'lll!lllllllllllllllllllll!l!lllllllil!lllllllllllllllll!l'IIIILKÖNYVEK ÉS ALKOTOK (XI.) ,l!lil!l!l!!im:!!MEÉ Tizenkét kérdéssel találkozik az olvasó, a megfej- Ü tés a helyes (1—11.) feleletek megfelelő sorrendben is összerakott első betűiből kapott vezeték- és kereszt- p név. Ez egyébként válasz a 12. kérdésre. Megfejtés- g­ként­­csak ezt kell beküldeni. Kérjük, hogy a borí­­­­­ékra vagy levelezőlapra írják rá: „Könyvek és al­ig korok XI.” Beküldési határidő: szeptember 2­­1. Irodalomtörténész, szerzetes-tanár (1708—1750),­­ az elsők egyike, akik megkísérelték a magyar iro­­s­dalomról szóló átfogó mű megalkotását. Műve 1735-­­ ben jelent meg Kassán, címe: „Res literaria Hun­­p­gariae”. Neve? 2. Ki volt az a magyar költő, aki az első világ­ig háború idején a körülzárt przemysli várban volt , és onnan repülőgépen küldte haza verseit? (Vigyá­­g­zat, kettős betű!) 3. Kortárs­ irodalomtörténész, műfordító, 1935-ben­­ ő szerkesztette a Nyugat híres „Mai francia deká­ig meron”-ját, legutóbbi műveinek egyike: „Kortár- U­sak” (1965.), és nemrég jelent meg új kiadásban a Proust-fordítása is. Neve? (Vigyázat, kettős betű!) 4. Ki az a népszerű kortárs­ írónk (született 1895-­­ ben, Kassán), akinek első nagyobb munkája 1917-­­ ben „Dr. Utrius Pál honvédbaka feljegyzései”, címen­­ jelent meg? 5. Ki írta (1818-ban) a „Stibor vajda” című írá­­s 6. Ki az a magyar író, aki 1948-ban „Voronyezs” címmel írt színművet? 7. Néhány éve nagy siker volt „A pékinas lám­pása” című tv-komédia. Ki írta? 8. Ki volt az az író (1860—1923), a „Kakas Már­ton” című élclap szerkesztője, aki „Sipulusz” néven írta humoreszkjeit? 9. Ki volt 1780—1783 között a pozsonyi Magyar Hírmondó szerkesztője? 10. Ki volt a század első két évtizedében oly nép­szerű „Mackó úr utazásai” és „Dörmögő Dömötör utazásai” című gyermekkönyvsorozatok szerzője? 11. Ki írta a Doberdó (Megjelent Moszkvában, 1936-ban) című regényt? 12. A népi írók mozgalmának és a Márciusi Front­nak egyik szervezője és vezetője, költő, író, 1935— 38-ban a Válasz szerkesztője, 1944-ben munkaszol­gálatosként Balfon halt mártírhalált. Egyik műve a „Mint oldott kéve” című regény. Neve?’ A „Könyvek és alkotók IX.” helyes megfejtése: GÁBOR ANDOR. Könyvjutalmat nyertek: Dr. Semjén Pálné, Bp., VII. Damjanich u. 14., Szabó Valéria, Bp., XIII Kállai u. 8., Kovács Ibolya, Bp. V. Rosenberg Há­zaspár u. 29., Kozma Károly, Bp., XII. Ráth Gy. u. 4., Fojtyik Anna, Sur, Damjanich u. 27. A könyveket postán elküldöttük. már? ...........................................................................................................................................................................

Next