Magyarország, 1982. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1982-12-19 / 51-52. szám
Hobbi Rejtvényrejtély Pirog Leningrádban Sikerélmény kockákban Valaha csaknem az egész világon a vasárnap volt a rejtvényfejtés napja. Később jöttek a speciális magazinok, kiadványok, s ezek hétközben, különböző időpontokban kerültek utcára. Nálunk az 5+2 bevezetése óta a szombati napilapokban találhatók a keresztrejtvények. Az idén 25 éves Füles 640 ezer példánya pedig (ha a nyomda is úgy akarja) pénteken jelenik meg. Napra pontosan tudunk az első magyar keresztrejtvény keletkezéséről. Szülőatyja, Kristóf Károly (ma is készít feladványokat): „A fura ábrára egy angol lapban bukkantam. Átültettem magyarra, a tízszer tíz kockás rajzot Byssz Róbert készítette. Az első megfejtendő szó a Vígszínház volt. Az újság, ahol megjelent, a Ma Este. Az időpont: 1925. január 22.” Senki többet? Harmadszor! Különös, hogy az ókori rejtvényekről viszonylag több az ismeretünk, mint a keresztrejtvény keletkezéséről. Egyesek szerint Victor Orville, a fokvárosi 732-es börtöncella lakója agyalta ki, mások úgy tudják, Arthur Wynne liverpooli származású újságíróés az érdem, megint mások szerint egy Burgess nevű amerikai banktisztviselő a föltaláló. Ami biztos: az első Cross Word Puzzle 1924-ben New Yorkban jelent meg. (Maga a rejtvény egyidős az emberiséggel, őseinknek a Föld, a természeti erők és jelenségek nagy misztériumot jelentettek. A bibliában már találós kérdésekre bukkanunk, s lépten-nyomon találkozunk velük a népmesék világában.) Úgy tetszik, a rejtvény manapság aranykorát éli. Becslések szerint, a kisdedeket is beleszámítva, minden hetedik hazánkfia foglalkozik fejtéssel. Az állandó és időszakos nyomtatott kiadványok, a lapok állandó rovatai mellett a műfaj folyamatosan szerepel a rádióban, televízióban. (Senki többet? Harmadszor! Utazás kvízlandba, Kapcsoltam, Keresztkérdés, A fele sem igaz, stb.) A rejtvény nemzetközi, népszerű az egész világon. Csehszlovákiában szövetsége is működik, amely szigorú szerkesztési szabályokat alkotott. Jugoszláviában, ahol szintén Van szövetség, könyvsorozatot adtak ki, melyben a rejtvényekben legsűrűbben előforduló szavakat gyűjtötték össze. Berlinben a Troll rejtvénylap több százezres példányszámban jelenik meg. Lengyelországban, Romániában rejtvényklubok működnek. Az Egyesült Államok rejtvénykészítő szövetsége jövőre ünnepli századik születésnapját. (Idei kongresszusukon az egyetlen európai vendég Tiszai László volt, a Füles főszerkesztője.) Mi lehet az oka, hogy ennyire felszökött a rejtvényláz? Egyesek a megnövekedett szabad idővel magyarázzák. Ez csak részigazság. Nem vitás, a mindennapok rohanásába, a sokkoló információzuhatagba fizikailag, szellemileg belefáradt embernek kikapcsolódást, megnyugvást ad. Egy,úttal, akár a kocogás az izmokat, a szellemet edzésben tartja. A feladványfejtést a pszichológusok is pártolják, akad olyan véleményis, hogy nevelő hatással van a gyermekekre. De vajon milyen mértékben ösztönöz a jutalmak, díjak kiírása? Nemcsak a keresztrejtvények, a rádiós, televíziós kvízjátékok, vetélkedők szerkesztői is egybehangzóan vallják: a nyereményeknek meghatározó szerepe nincsen. Egy közelmúltban végzett felmérés szerint a rejtvényfejtők jelentős része a megfejtést be sem küldi. Elsősorban a játék izgalma, öröme, amiért belevágnak. A rejtvény egyfajta kihívás, lovagi agytornára, magunk megméretése. Fegyverténynek számít valamely nehéz definíció legyűrése. Igaz lehet, hogy a kvízjátékokban inkább bénít, mint ösztönöz, ha nagy nyereményt helyeznek kilátásba. Érdekesség: amíg a rádiós és televíziós vetélkedők hazai díjai eltörpülnek néhány nagy nyugati társaság jutalmaihoz képest, addig a nyomtatott sajtóban olykor fölöttébb csinos pályadíjakat (színes tévé, hifitorony) is meghirdetnek. Állítólag a hazai olvasókat alaposan elkényeztették, s ma már nagyon nehéz lenne visszalépni. Időnként aztán igen szellemes nyeremények is fölbukkannak. Ilyen volt például a „Meghívjuk egy kávéra” vagy a „Meghívjuk egy pirogra” akció. A kávét persze a berlini tv-torony kilátópresszójában, a pirogot Leningrádban szervírozták. Logika előtérben Annyi bizonyos, hogy rejtvényfejtésből nem lehet megélni. Rejtvény készítésből már inkább. Akad is, aki ebből él. Szó szerint csak akad, úgy mondjuk tíznél is kevesbben vannak, akik jó keresztrejtvényeket csinálnak ma Magyarországon. A más típusú feladványok szerző-szülői sincsenek sokkal többen. A rejtvényszerkesztés ezen a szinten természetesen több is már, mint kereseti forrás. Állítják, ellenállhatatlan hobbi. Gyakorta hallani és nem túl hízelgő módon az úgynevezett keresztrejtvény-műveltségről. A hazai szakemberek elismerik, hogy létezik ilyen, s harcolnak ellene. Hogyan? Mindenekelőtt jó rejtvényekkel. De végül is amelyik valójában a jó rejtvény? Az, amelyik ismeretet közvetít, tudást, játékos formában. Az, amelyhez elsősorban nem a lexikonokat, hanem az agyat kell forgatni. Amely a logikai, asszociációs képességeket fejleszti. Mai életünk, a zenei, irodalmi, képzőművészeti alkotások, a merész jelképek, áttételek, összefüggések, a szellem kisebbnagyobb erőpróbái ezeket a készségeket mindinkább megkívánják. Illyés Gyula írja: „A rejtvény és a költemény, ha nem is egy anyaméh gyermekei, de ugyancsak közeli vérrokonok... A rejtvényfejtők tán maguk sem sejtik, hogy midőn valamit kitalálnak, azt a szellemi gyönyört próbálgatják, mint amikor a költők valamire rátalálnak.’' Külön feladvány: mit tartogat a feladványok jövője? A rejtvények lélektanával foglalkozó pszichológus úgy véli, egyre inkább a logikai típusúak kerülnek előtérbe. Nem véletlen, az embernek mind több és több a megfejtenivalója. Tréning kell az agynak, a számítógépek térhódításával a logikára is mind nagyobb szükség lesz. Érthető módon az ilyen rejtvényekkel az idősebbek általában nehezebben boldogulnak. Nem úgy a gyerekek, akik már a matematikai logika nyelvét tanulják. (A feladványokat, melyek megoldásához logikai úton közelíthetünk, Kun Erzsébet, számos rejtvény- és kvízkönyv szerzője szellemesen a logisztori névre keresztelte.) Mindazonáltal az is valószínű, hogy a már nemegyszer elparentált keresztrejtvény még nagyon sokáig népszerű lesz. Valóban, e rejtvényfajta folyvást megújul. A vízszintes és függőleges sorok találkoznak — ez az alap. Variálják sokféleképpen. Már keményebb dió az a változat, amelyhez nyakatekert definíció járul. Ahhoz, hogy magát a feladványt megfejthessük, előbb a meghatározáshoz kell meglelnünk a kulcsot. Az „Olasz módra” lényegében szabályos keresztrejtvény, de üres ábrát adnak meg. A praktikus „Skandináv módra” lehetőleg rövid definícióit magukbaa kockákban helyezik el. Specisan magyar találmány a kanyrodó soros megoldás. Ebben hős, szabb idézetek, aforizmák rejthetők el. Külföldön nemigen n szerv, sőt, van ahol a szabát kimondottan tiltják. A hazai újságokat ma is a kresztrejtvény uralja. A betűegyéb rajzos feladványoknak lánk jóval kisebb a tábora, például Csehszlovákiában és lgyelországban. Az Egyesült Ámokban pedig külön anagmaújságot is kiadnak. Azon mindenütt nagy divat, nőttek, gyermekek egykor kedvelik az úgynevezett víz rejtvényt. Itt arra kell rá hogy két azonosnak látszó mi a különbség? Szigorúak a szabályok Az 1968-ban alakult pécsi , az első, s ma már húsznál is – rejtvényklub működik hazában. A tagság a legkülönböz foglalkozású emberekből tevődik. Összejöveteleiken bársenyeket rendeznek, meg egymásnak egy-egy fogasfeladvány megfejtésében, gyobbfajta versenyt ötön tartanak egy évben. A csapatbajnokság (négyfős tesekkel) és egyéni baj: egyszer van egy észtén Szigorúak a szabályok, sok be telik, mire egy-egy mesterölt mesterré, nagymesterré . A szocialista országok í vényújságai évente tanácskozt, nemzetközi pályázatokat írnak megszervezik az anyagok díjettes cseréjét. A magyarok ezt koordináló szerepet vállaltak, más jelentős európai és tengentúli rejtvénymagazinokkal kapcsolatokat építettek ki. Olimpia — még nincs egyelre. Amilyen tempóban fokozik a rejtvényéhség, persze korántsem kizárt, hogy előbb-utól sor kerül az egymás nyelvi alig-alig, de rejtvényül egyfomán jól beszélők világtalálkozójára. MÜNZ ANDRÁS MUNÓVAL EIMIGMISTICA TASCABILE N. 1127 Sr 350. KÜLFÖLDI REJTVÉNYÚJSÁGOK Akad, aki ebből él MAGYARORSZÁG politikai és társadalmi hetilap Szerkesztőség: Budapest Vill., Gyulai P. u. 14. 1085 Telefon: 137 660. Teles: 22 6351 redmo. Postacím: Budapest, Pf. 634. 1396 Szerkeszti: DR. PÁLFY JÓZSEF főszerkesztő, GARDOS MIKLÓS h. főszerkesztő. Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat, Budapest Vill., Blaha Lujza tér 3. 1959 Telefon: 343-100, 336-130. Felelős kiadó: TILL IMRE igazgató 82.23102-51-52 - Zrínyi Nyomda, Budapest F. v.: VÁGÓ SÁNDORNÉ vezérigazgató Index: 25 606 HU ISSN 0464-4956 1982. DECEMBE 19.