Magyarország, 1993. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1993-09-10 / 37. szám
TÖRTÉNELEM — ÉVFORDULÓ kat. Mert különben hogy magyarázható ez a fényes mentési akció? Meg a luxuslét egy semleges országban? Amerika is a kétkedőkhöz tartozik. Elvégre 46 személy, köztük a magyar országgyűlés felsőházának két, köztiszteletben álló tagja is kompromittálódott. A Weiss-klán pedig úgy dönt, hogy maga veszi kézbe az ügyeit. Egyre inkább elhidegednek a család — hivatalosan is — bizalmasának számító fiatal ügyvédtől, akit az amerikai nagykövet szeretne keresztkérdések alá vetni. Madeira látképe A kormány tétlenül nézte... Időközben a magyar kormány elítéli a tranzakciót, de a tény megmarad: a Weiss család inkább az SS-szel szerződött, mint a magyar nácikkal — szól a visszaemlékezés. Elfogadták a meghökkentő ajánlatot, s bár a kormány megtehette volna, hogy az egész jogi ügyletnek elejét veszi, mivelhogy idegenbe csak az ő hozzájárulásukkal vihettek volna ki bármit is, vagy azon az alapon, hogy 49 százalék még rövidig zsidó kézen maradt, és ezt legfelső helyről zárolhatták volna, de a „kisujjukat sem mozdították”. ...És az is csak tény, hogy „a magyar kormány nem szállt szembe az SS-szel, ezt elmulasztotta, így hát ne csodálkozzék Weiss Manfrédék hazafiatlan cselekedetén.” Ennyi a ráadáskommentár. * „Végül is megszereztem a bevándorlási papírokat az USA-ba, 1945 nyarán és még az év szeptemberében áthajóztam Amerikába. Tudomásom szerint a következő esztendőben Weiss Manfréd örököseinek sikerült a zárolt vagyont szabaddá tenni, és legtöbbjük átköltözött Portugáliából a tengerentúlra.” A visszaemlékezés itt véget ér... B. J. A brit mozi első lovagja 1893. szeptember 16-án született Korda Sándor Az angol televízió Sir Alexander Korda 33 filmjének műsorra tűzésével és kétszer 50 perces dokumentumfilm bemutatásával, szülővárosa, Túrkeve pedig rendezvények sorozatával ünnepli a világ egyik legnagyobb rendezőjének és producerének centenáriumát. A fiatal újságíró a film születésének idején egy vásári sátorban látott először vetített képeket, és ez megszabta életútját. Ő írta az első magyar filmkritikákat és filmelméleti cikkeket, s 1911 nyarától egy éven át a párizsi Pathé cégnél tanulta az új művészetet. Itthon aztán egymás után három filmlapot is indított és szerkesztett, amelyek közül az utolsó, a Mozihét Nemeskürty István szerint „európai stílű filmszaklap” lett. Janovics Jenő hívta meg kolozsvári filmgyárába, ahol nyolc filmet rendezett, köztük a Nagymamát, az egyetlen filmet, amelyben Blaha Lujza szerepelt. Ismét Nemeskürty: „A Nagymamából megmaradt néhány mozgóképfoszlány — ebből is látható, hogy teljes értékű, igényes film lehetett.” Korda hamarosan megvette a vállalatot és Pestre költöztette. Az ő Corvin filmgyára számára épült a Gyarmat utcai stúdió első műterem- és épületsora. Igényességét mutatja, hogy első rendezése Babits Mihály Gólyakalifája volt, amelynek dramaturgja (a feliratok megszövegezésével együtt) Karinthy Frigyes volt. Irodalmi műveket és színpadi sikereket vitt filmre, legnagyobb szabású vállalkozásai a Szent Péter esernyője és Az aranyember megfilmesítése volt. A kommün idején egy Jókai-regényt, a Sárga liliom átiratát és egy néger rabszolga történetét forgatta. Ennek ellenére 1919-ben úgy érezte, emigrálnia kell. Nem maradtak fenn korai alkotásai, de kvalitását bizonyítja, hogy nehézség nélkül kapta Bécsben, Berlinben, Párizsban és Londonban a rendezői megbízásokat. Hollywoodban is dolgozott, majd 1931-ben Londonban telepedett le, megalapította az angol filmélet legjelentősebb vállalatát, a London Film Ltd.-t. Kiváló képességeivel és szakmai felkészültségével 141 film előállításában vett részt mint rendező és producer. Érdekes szerepet játszott a két világháború közt itthon Korda Sándor. A közvélemény annyira magyarnak tekintette, hogy angliai filmjeit is magyar filmekként ünnepelte (amiben nyilván része volt Bíró Lajos forgatókönyveinek és Korda sok magyar munkatársának is). Egyébként valóban sokat segített itthon is: ösztöndíjat alapított kezdő filmszínészeknek, és angliai otthonában szívesen látott minden magyar filmest. Alkotásai közül a legnagyobb sikert (itthon és világszerte) a Vili. Henrik magánélete és a Rembrandt aratott, de Korda-filmeknek tekintették az ő produkciójában és felügyeletével készült olyan filmeket is, mint A vörös Pimpernel, A bagdadi tolvaj, A dzsungel könyve. Nincs kizárva, hogy az elején említett angol dokumentumfilm más érdekességeket fog feltárni. Peter Chapman, a 4-es csatorna rendezője ugyanis évek óta kutatja, igaz-e, hogy Korda 1942-ben, a második világháború kellős közepén nem kifejezetten filmtörténeti jelentőségéért kapta meg V. György királytól a főúri rangot. A tények: Kordát szoros baráti kapcsolat fűzte Sir Winston Churchillhez, amerikai ügyvédje, Bill Donovan pedig Roosevelt elnök bizalmasa és az OSS (a CIA elődje) vezetője volt. Maga Korda 1935 és 1942 között negyvenszer szelte át az Atlanti-óceánt — a feltételezések szerint azért, hogy amerikai támogatást szerezzen Hitler ellen, illetve rokonszenvet keltsen Nagy-Britannia iránt. Érdeklődéssel várhatjuk Peter Chapman említett dokumentumfilmjének bemutatását. De bármit tartalmazzon: Korda Sándor a világ filmtörténetének egyik legnagyobb alkotója volt. Emlékére Angliában most Korda-díjat alapítanak, amelyet évente a legjobb angol film készítője "yC'' M. J. A fiatal Korda Sándor HETI MAGYARORSZÁG 1993. szeptember 10. • 27