Magyarország, 1899. április (6. évfolyam, 91-119. szám)
1899-04-25 / 114. szám
33. Kovács Gyula, Rákosi Viktor, Szász Feró s több Petőfi-társasági tag előadásai töltik ki. .-.-'t. . . A színházi előadást diszlakoma fogja követni, melyet az ünnepély befejezéseid gróf Bélán Ákos főispán ad. az Emke elnöke. :XX- - .,Ötven év múltán.“ . .Jókai Mór levele a kolozsvári Petőfi-ünnepélyre.) . Jókai Mór, a Petőfi-társaság elnöke, a következő levelet küldte Bartók Lajos alelnökhöz. ■ú Budapest, 1899. ápr. 22.• Kedves Barátom! ! Szives maghivásodra személyesen nem jelenhetek meg a kolozsvári ünnepélyen. Két hónap óta beteg vagyok, megszoktam már, normális állapot lett hálám, nem is gyógyítom magam, nem változtatok klímát, tűröm a hajt. Nem is valami nagy baj ez,csakhogy éppen örömünnepeken nem vehetek részt vele. úgy hiszem, hogy A kolozsvári emlékünnep is .Örömnapok évfordulója lesz, a 49-iki április csupa viadalnapokat jegyzett fel a magyar történelem fabula eraticájára (sít venia verbo!) s e triumfális Aurora, a mi Tortaeusunk alakját is körülragyogta. •Ti a babérkoszorúzott hőst ünnepelitek e napokban Kolozsvár dicsőséges közönségével együtt. Óh, mint Irigylem én ezt tőletek! Óh, mint szeretném m mégegyszer Kolozsvárt látni, óh, mint szeretnék még egyszer alkonysugárt látni abból a dicsőségből ! - -Csaknem valamennyi kortársam mind itt hagyott ■ már. .Két-három ősz költőpajtásom segít még tolnia nap szekerét előre. 1" Legelső volt az eltűntek között Petőfi Sándor. Pedig ő már a tavaszi diadalnapok alatt letettea kardot. Oka volt egy nyakravaló, melyet nemakart viselni. (Lám én most kettőt is viselek.) ABudavár visszavételének örömünnepén már polgári gubában találkoztam vele. Bár maradt volna meg a lemondásnál. De őt nem hagyta nyugodni a saját szava: «Egy gondolat bánt engemet!» Az odahúzta, kergette, kényszerítette a csatatérre, hogy álljon szembe hát a dicső halállal, melyet magára kívánt. Majd ezt a napot később ünnepeljük meg. 1: Öbven év múlt el azóta s Petőfi azóta nemcsak a mienk, hanem az egész mivelt világé lett. Vezérlőcsillaga lett minden újabb nemzedéknek s az ismarad, mig a magyar ég magyar földet takar. Kérlek, üdvözöld nevemben a szép ünnepély rendezőit s elsősorban kedves házigazdádat, régi kedves barátomat, az ünnepélyben résztvevőket s a hasonlíthatatlan lelkes közönséget. Isten áldása -szálljon reájuk!' - ;'X X' " : " Maradok szerető barátod , író Jókai Mór. i. r ... ■ ■ -'A Taikusminiszter leve. i.'!. W Wlassics Gyula kultuszminisztert a Kolozsvárott tartott Petőfi-ünnepélyre a Petőfi-Társaság meghívta, amely alkalomból Wlassics a következő levelet intézte Bartók Lajoshoz, a Petőfi-Társaság alelnökihez : . . v . ..X X vró- • Nagyságos Uram 1 X '• '-’'XXX fi- ' I' Hálás köszönettel vettem Nagyságodnak, mint a Petőfi-Társaság alelnökének a Társaság nevében hozzám intézett levelét, melyben meghívni méltóztatik engem a f. hó 24-én Kolozsvárott az E. M. K. E. javára tartandó Petőfi-ünnepélyre. a Halhatatlan költőnk emléke, az ő nevéhez s hagyományaihoz híven működő társaság, valamint a kiváló hivatást teljesítő közművelődési egyesület: három oly tényező, mely a készülő ünnepélyt minden magyar legnagyobb figyelmére érdemessé teszi. Gondolatban, lélekben én sem fogok onnét hiányozni, de nagymérvű hivatalos elfoglaltságom miatt legőszintébb sajnálatomra lehetetlenség az ünnepélyre reutaznom. " /XX . Ezt Nagyságodnak tudomására hozva, ujból kérem, fogadja s tolmácsolja a Társaságnak a szives meghivásért legmelegebb üdvözletemet. Igaz tisztelettel Wlassics, Petőfi szelleme, " A mai színházi díszelőadásnak egyik kiváló pontja és zenéjét gróf Zichy Géza irta. A grófi szerző már tegnapelőtt Kolozsvárra érkezett. Művének előadását személyesen vezeti, amint az Összpróbát is személyesen vezette. A szép versből adjuk a következő sorokat: •- :-C x !XxI S megindul másnap reggelén . - . .. A lassú gyászmenet: úr, szolga, béna, ép együtt Temetni jöttének.; • r . . Egy közös simák mélyibe L..Hősök testit teszik, 'X Cafe egy áldott hiányzik, azt. Hiába keresik — — «Petőfi» tán nem.is halott!? . . . 4..,* Karddal kezükben alszanak i;._, A bátor hősök ott: x Petőfi lelke szerte száll — Iv,., Ah, csak nem nyughatott! Bujáról néma dalt susog A lomberdő — magány:X. Pásztor tüzében Ő ragyog S szól ajkon, furulyán ; Hiába jönnek évszakok; XX. ' . .;XX E bon bus, elhagyott! X ■?? ; „ Hányszor virult ki völgy", halom, Engedi az ér s fagyott, 8 hányszor vonult felette át ; Csillagsereg s a hold;Leányajak s dalos madár X...... Már hányadizbe’ szólt! . . De csitt! Mi cseng ? .y; - •tv- De csitt! Mi zeng? x 1 ■ .. '• y.. ^ x-v A slép remélni fél; -«•••.. Éjszak felül ,.XiX Egy hír körül: ,Ő él, Petőfi élX ;••• .z .% . A sötét sírnak mélyében \-Xx -• Két csodás hangzavar, -|?X Csörögnek rozsdás fegyverek. Mozdul sok béna kar! De csakhamar Csendet takar XC. X A sík éjszaka, ' 8 mint halk sckellel hangzik a - ■ fi'* Hősök szellemszava: ' Meghalt X. '.*• -a Sötét bérezek fölött mi zug? . Egy nemzet sóhaja. . ... ví..... •' Mi tölti be a síkokat? -yXXXX Egy ország bús faja. •' S mitől leszen nedül a föld ? Nem eső az, nem harmat az : 1. magyar nemzet kömje hull ! Mely a mily ritka, oly igaz: Petőfi meghalt! Dalos Petőfi lelke zeng: r Viratni látom e hazát !A múlt viszályt, ne lássa szem, Miként az én szivem porát? — És hogy Petőfi szelleme Ne szálljon égbe egymaga, f honvédlelkek körülveszik, Mint diszőr-angyalok hada . . . . Oh, szép honunk, dicső honunk, Ne sújtson több veszély! Térdünkön igy imádkozunk .."X „ Hazánk, örökre élj X . MAGYARORSZÁG Budapest, 1899. Kedd, április 25. A kúriai bíráskodás. Budapest, április 24. A képviselőház igazságügyi bizottsága ma terjesztette be jelentését «az országgyűlési választások feletti bíráskodásról» szóló 600. sz. törvényjavaslat tárgyában. Ez így hangzik : ...•*“...... ^ ' y Tisztelt képviselőház ! * ‘ .“ Az igazságügyi bizottság « javaslattá! szelóBan Egészen kivételes helyzetben volt, amennyiben álláspontját nem a javaslat alapelvei, hanem ennek parlamenti előzményei szabták meg s így feladatát is nem a javaslat egészében való megbírálására, hanem csupán arra irányozta, hogy annak mostani szövegezése megfelel-e" a közismert pártközi egyezménynek, amely tudvalevőleg kimondotta, hogy ezen javaslat általában a képviselőház által 1896-ban elfogadott szövegben s illetőleg az ebbe fölveendő , külön is formulázott módosítványokkal kiegészítve lesz mielőbb törvényerőre emelendő. A bizottság kötelességének tartotta tehát szakszempontból való megvizsgálását annak, hogy a pártközi egyezmény vonatkozó pontozatai egyrészt az 1896-ban elfogadott szöveggel összhangzatos egészéé, olvasztassanak ügybe, s aztán másrészt, hogy az ekképp kiegészi-MfdSEMtfl _&J$?39Stk .JPgSfLi jogunk rendszere közt az egység és szükséges összhang meglegyen és . igy a törvény végrehajtása e tekintetben nehézségekbe majd ne ütközzék. Ekképp vonván meg feladatunk körét, tartózkodtunk azon nagy elvi kérdések újbóli megvitatásától, melyek az ily, habár részleges parlamenti reformműtől máskülönben úgyszólván elválaszthatatlanok, de amelyek egyébként kifejezésre lettek juttatva már az ezen javaslatra vonatkozólag többszörösen benyújtott bizottsági jelentésekben s azonkívül az elvi viták a Ház plénumában is oly behatóak voltak, hogy alig van a javaslatnak oly rendelkezése, amely ne képezte volna már a legellentétesebb megvitatás tárgyát, s ugyanezen okból tartózkodunk jelentésünkben is ily terjengős elvi fejtegetésektől, annyival is inkább, mert a bizottság sem zárkózik el azon közóhaj elől, mely e javaslatnak mielőbbi életbeléptétől közéletünk egész irányára nézve üdvös hatást vár s azért azt semmivel és igy fölösleges jogviták felidézésével sem akarja hátráltatni. Azonkívül arról is meg van győződve a bizottság, hogy az ú. n. pártközi egyezmény pontozatainak egész természete nem jogi, hanem politikai s azok súlypontja elsősorban ezen pontozatok egész szellemében s ezeknek a politikai életre gyakorlandó átalakító következményeiben fekszik, s ezért is ezeknek apprecziálása csak másodsorban képez jogi feladatot. Irányoztuk tehát bírálati működésünket főleg arra, hogy a paktumbeli pontok — lényegük szoros megtartása mellett jogi szabatossággal ijesztessenek bele a javaslatnak 1896-iki szövegébe és ebbeli működésünk fonalán, — midőn az átdolgozott útj szöveget az alábbi módosításokkal mutatjuk be, a főbb pontok közül a következőket tartjuk kiemelendőknek: Fölvettetett a bírói fórum tekintetében azon kér-dés, hogy tekintettel arra, miszerint a javaslat legutóbbi tárgyalása óta életbe lépett a közigazgatási bíróság — és pedig a kir. Curiához hasonló szervezettel, a bíráskodás szakszerűségének és függetlenségének minden biztosítékával, — vajjon nem lenne-e czélszerűbb a választások feletti bíráskodást erre bízni, mint a mely összeállításánál s tárgyi ügykörénél fogva a politikai élethez közelebb állván — nem látszik kevésbbé alkalmasnak, sőt czélszerűségi szempont szól amellet, hogy ezáltal a Curia új nagy te*hertől s a politikai élet harczaiba való bevo nástól lenne megóvható ? Ennek ellenében hivatkozás történt arra, hogy a pártközi egyezmény csúcspontja éppen azon garancziában van, mely szerint — ha már kiadja a Ház kezéből e jogát — akkor azt bízza azon testületre, amely úgy összeálltása, mint bírói ügykörénél fogva a politikai élettől a legtávolabb áll, tehát a legobjektívebb bíráskodásra képes, s a mellett éppen a félt terhelés ellen keresünk remediumot e javaslat szigorú preventív intézkedéseiben. Ezen és ehhez fűzött további indokok alapján a bizottság megtartotta a Curiát, mint már a politikai tradíció által is erre állandóan kijelölt bírói hatóságot. Általában konstatáltatott még, hogy az u. n. paktumbeli rendelkezések már az 1896-iki szövegben is elvileg méltatva lettek, a mostani szöveg azonban mindazokat élesebben, határozottabban s főleg a visszaélések megtorlása tekintetében sokkal, szigorabban fejti ki. TÁVIRATOK. Antiszemita tüntetések Algírban. Paris, április 24. Algirban egy antiszemita csoport tegnap a Sidi Ferrach-fogház elé vonult, ahol Max Regist fogva tartják. A városba visszamenet a kormányzó palotája előtt tüntettek, amely alkalommal Drumont-t, továbbá Voinot algíri polgármestert, Jeandrouet-t, a Libre Parole szerkesztőjét és Lionties községtanácsost letartóztatták. A kormányzó megengedte a foglyok szabadon bocsátását az esetre, ha a tüntetést abbahagyják, mire a tüntetők szétoszlottak. A hatóság azonban csak Drumont-t és Veinet-t bocsátotta szabadon. Az est nagyon mozgalmas volt. A tüntetések ismétlődtek. A rendőrség szétoszlatta a tömeget és 22 embert letartóztatott. Egy rendőrbiztos és egy rendőrügynök megsebesült. A nyugalmat helyreállították. A Dreyfus-ügy. Pária, április 24. A Havas-ügynökség írja: Több lap azt kérdezi, mi történt azzal az ügyirattal, amelyet Picgue fogházigazgató St. Martin de Rében Dreyfas-nak egy ruhadarabjában talált. Ezt az ügyiratot a hadügyminiszter a titkos iratcsomóhoz csatolta és a többi irattal együtt közölte a semmitőszékkel. Pária, április 24. A Figaro mai számában Strong újságíró és Billot volt hadügyminiszter vallomásait közli. Strong vallomása szerint Wahnn-Esterzy azt mondta neki, hogy a bordereau Sandher ezredes parancsáról irta. A /D3zérfernalv. anyagi bókra