Magyarország, 1900. október (7. évfolyam, 262-287. szám)
1900-10-14 / 273. szám
8 javára begyűlt 80.000 koronát állampapírokban fogják elhelyezni Nagy vitát idézett föl a közigazgatás egyszerűsítése dolgában előterjesztett javaslat. A miniszterelnök ugyanis még a tavaszon oly nyilatkozatot tett a képviselőházban, hogy a közigazgatás egyszerűsítését szükségesnek tartja, s e kérdésben annak idején előterjesztést is fog tenni az országgyűlésnek. Azóta az ügy elaludt. Az egyesület elnöksége ugyan, felbuzdulva a miniszterelnök kijelentésén, az egyes vármegyei testületek véleményét kikérte ebben a kérdésben, a legtöbben be is küldték javaslataikat, de ma az elnökség azt indítványozta a választmánynak, hogy a beérkezett véleményeket — az elintézés reménye hijján — tegyék egyelőre irattárba. A választmány azonban, utalva a községi jegyzők teendőkkel való túlterheltségére, az indítványt elvetette, és azt fogja javasolni a holnapi közgyűlésnek, hogy intézzen feliratot úgy a miniszterelnökhöz, mint a képviselőházhoz a közigazgatás egyszerűsítése tárgyában, mert a községi jegyzők állapota maholnap tarthatatlanná válik. A Haldokló század lesz a czíme annak az óriási amerikai ünnepélynek, melynek előkészületeiről londoni lapok adnak hírt. Az ünnepély czélja a jelen század elbúcsúztatása s az újnak üdvözlése. Az ünnepélyt 1900 évi deczember 31-ének éjjelére tervezik és nem kevesebb, mint 27.000 amerikai város fog benne részt venni. Az amerikai Vöröskereszt egyletnek ugyanis 2.000.000 márkára van szüksége és reményli, hogy az ünnepély éjjelén tartandó meetingeken ezt be is hozhatja, mégpedig oly módon, hogy ezeken az ünnepségeken nemcsak a legelőkelőbb személyiségek, hanem koronás fők emléksoraiból is tartanak majd rövidebb felolvasásokat. Vilmos császár, Miklós czár, az ifjú spanyol király, Loubet elnök és Krüger részvételüket állítólag meg is ígérték már a küldöttségnek, hogy ezen alkalomra emléksorokat imák. Viktória királynő még megfontolás tárgyává teszi, hogy teljesítse-e a bizottság kérését. Highie őrnagy — a chicagói vöröskereszt egylet megbízásából — Londonban tartózkodik, hogy az emléksorokat összegyűjtse. Ezeket az emlékmondatokat titokban tartják az ünnepély napjáig, amikor minden gyűlés vezetője kap belőlük egyet 100 márkáért. A gyűlés vezetője tetszés szerinti belépti díjakat szedhet s az esetleges többletet megtarthatja magának, a Vörös-keresztnek azonban mindenesetre 100 márkát jövedelmez egy-egy ilyen emléksor, így — minthogy 27.000 meeting lesz — a vörös-kereszt 2.700.000 márka jövedelemhez jut, a közönség pedig hallgathatja királyoknak, császároknak, államférfiaknak, költőknek, szónokoknak, történetíróknak és tudósoknak legújabb mondásait. — Magyar vetőgép Perzsiában. A perzsa sah nemcsak megszerette országunkat, hanem úgy látszik, a magyar ipar pártfogásában is élénk részt vesz, így sétakocsikázásai közben már feltűnt neki Kühne É. gazdasági gépgyárának nagyszabású szép árucsarnoka és tegnap még elutazása előtt elküldé oda Montazemmed Douleh miniszterét a Kühne-féle gyártmányok megtekintésére, ki hosszabb ideig időzvén a raktárban, több gazdasági gép közt egy legújabb rendszerű Mosoni Drill vetőgépet vett a perzsa sah birtokai részére, melyet apróra szétszedve, ládákba csomagolva vett át a Schenker és Társa szállító creg, hogy azt az orosz határtól tevéken Teheránba továbbítani lehessen. Örvendünk, hogy az első sorvetőgép, mely Perzsiában működni fog, magyar gyártmány és így biztosak vagyunk, hogy ott is, mint mindenütt, megállapítandja legrégibb gazdasági gépgyárunknak jó hírnevét. — Nincs többé adómatéria. Örömmel értesülünk, hogy végre valahára megnyílt az eadó- és iletékellenőrzési iroda, mely hivatva van az annyiszor panaszolt adó és illetékmizériákat csekély díjazás ellenében megszüntetni. A napokban ugyanis Szabó József mérnök székesfővárosi bizottsági tag személyes vezetése alatt alakult ez az iroda Kerepesi-ut 47. szám alatt. A sah elutazása előtt Sadrazam nagyvezér, birodalmi kanczellár által Blum Sándor Váczi utczai egyenruha-szállítónak okiratban megelégedését és elismerését tolmácsoltatta a szállított áruk jó minősége felett és a czéget udvari szállítójává kinevezte. —45 forintért Parisba ér vissza. A kiállítási záróünnepélyek alkalmával Párisba induló különvonathoz rendkívül olcsó menettérti jegyek adatnak ki. Ez a különvonat gyorsvonati sebességgel fog közlekedni és odamenet Münchenben, visszajövet Zürichben egy-egy napi tartózkodásra kötelez. Felvilágosítással a Hungária-szállóban levő menetjegyiroda szolgál. — Szerencse a szerencsétlenségben. Az életben már közmondássává vált, hogy ahol legnagyobb a veszély, ott Isten keze a legközelebb. Egy szerencsétlen kereskedő ugyanis jószívűsége alapján annyira lekötötte jótállásokkal a nevét, hogy a rokonainak adott szívességi váltók lejárván, azokat kénytelen volt beváltani s mivel a mostani rossz üzletviszonyok mellett üzleti hitelét megvonták, megakadt, egyszóval tönkrement. És pedig annyira, hogy csődöt kértek ellene hitelezői, sőt még vizsgálati fogságba is helyezték. A vizsgálat kiderítette, hogy a vagyonbukott kereskedő ártatlan s a sokat zaklatott ember alig várta, hogy a fogházból kiszabaduljon. Éppen aznap, midőn kiszabadult volna, meglátogatta felesége, a ki összekuporgatott pénzén Török A. és Tsabanházában vásárolt egy sorsjegyet s szerencséjére egy nagy nyereményt ütött meg. A szegény, mások hibája folytán tönkrement családapa visszanyerte becsületét, vagyonát, nevét és Török bankházának köszönhette mindezt. Ezen banház, melynek V., Váczi-körut 4-ik sz. alatt főüzlete és IV., Muzeumkörut 11., továbbá VI., Erzsébet körut 54-ik szám alatt fióküzletei vannak, amúgy is ismeretes szerencséjéről, figyelmességéről és pontosságáról vevőivel szemben. — Lukács Vilmos bankházából, Budapest, V., Fürdő-utcza 10. sz. a., vegyenek osztálysorsjegyeket. Vi á 12 kor., Va á 6 kor., V* 43 kor., Vs á 1.50 kor. bérmentesen. Zoltán Béla gyógyszerész ez után tudatja, hogy más hasonerélű készítményekkel való összetéveszthetés elkerülése czéljából, évek óta forgalomban levő hajószűrés elleni szeret ezentúl Stelli-viz néven hozza forgalomba. Mégis boldog a magyar! Aki ebben kételkedik, menjen el esténkint a váczi körúti Monopolkávéházba és meg fog győződni róla, mert Oláh Sándor kitűnő nagykanizsai zenekara elfeledtet bút, gondot, bánatot. A Monopol-kávéház a fővárosi aranyifjúság rendes találkozóhelye. Fiatal emberek! Fölösleges külföldi szereket használni, mikor a Sántai Egger kipróbált magyar készítmény kitűnőnek bizonyult még a legmakacsabb eső-, hólyag- és vesebántalmakban is. 1 üveg 3 korona a Alidor-gyógyszertárban. Budapest, Váczikörut 17. Vidékre 3.40 korona beküldése után bérmentve. Szerencse fel! A véletlen sok embert tett gazdaggá. Királyfi és Társa kitűnő hírnévnek örvendő bankház és m. kir. szab. osztálysorsjáték-főelárusító-czég (Andrássy-út 60) ajánlja, hogy a mai lapunkban közzétett szerencsenaptárból válaszsza ki a születése vagy nevenapja melletti számot és rendelje meg mielőbb az illető sorsjegyet. Hátha sikerül így egy nagy nyereményre szert tennie. MAGYARORSZAÍ, Budapest, 1900. vasárnap, október 14. Színházak műsora. Nemzeti Színház. Hétfőn: Egy szegény ifjú története. Kedden: Szentivánéji álom. Szerdán: A tékozló apa. Csütörtökön: Az ember tragédiája. Pénteken: A czigány. Szombaton: Aranyasszony. Vasárnap délután fél 3 órakor: Három testőr. Este: A czigány. M. Kir. Opera. Hétfőn: Nincs előadás. Kedden : Tell Vilmos. Szerdán : Nincs előadás. Csütörtökön: Bohémek. Pénteken: Nincs előadás. Szombaton : A zsidónő . Vasárnap : A nürnbergi mesterdalnokok. Népszínház. Hétfőn : A Népszínház negyedszázados jubileuma, díszelőadás. Ünnepi nyitány (Mosonyitól). Prolog Ábrányi Emiltől, A csikós, A sárga csikó, A betyár kendője, Falu rossza egy-egy fölvonása. Kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken, szombaton: San Toy. Vasárnap délután: Felhő Klári. Este: Párisi élet. Vígszínház. Egész héten a Coralie és társa. Vasárnap délután: A Takácsok. Este: Coralie és társa. Magyar Szinsz. Hétfőn: A Gésák. Kedden: Szulamit. Szerdán: A Gésák (Lindh Marczella fellépésével). Csütörtökön: New-York szépe. Pénteken: A Gésák (Lindh Marczella fellépésével). Szombaton: New-York szépa. Vasárnap délután, Koldus és királyfi. Este: Az asszonyregement. Uránia. Hétfőn: Páris 1900. Kedden: Kína. Szerdán: Páris 1900. Csütörtökön: Paris 1900. Pénteken: Kína. Szombaton: Páris 1900. A körösparti metropolis. — Nagyvárad régi színházi életéből. — Nagyvárad nagy ünnepre készül. A Szigligeti nevéről elkeresztelt színházat nyitják meg fénynyel, díszszel, méltóan a körösparti metropolis régi hírnevéhez. Százéves múltja van Nagyváradon a színészetnek, s a mostani ünnepek alkalmából érdekes lesz arról egyet mást elmondani Szinielőadásoknak nyomait már a XVII. században találjuk Váradon. 1656-ban ugyanis Pápai Borsáti Ferencz professzor a tanítványaival adatott elő egy Metamorphosis czimű latin verses játékot, a melyben Rákóczy Zsigmond emlékezetének is áldoztak. Az aktorok közt Nadányi János bölcsészethallgató is szerepelt, aki később a Florus Hungarians-t írta. A jezsuiták, akiknek a gimnáziuma a mai Széchenyi-tón — akkor Szent-Egyed-utcza — állt, egy termet rendeztek be, amelyet Theatrum-nk neveztek el. Itt játszottak a tanulók s az előadásokon nem ritkán maga a püspök is megjelent. Régi följegyzésekben az előadott daraboknak a czímeit is megtaláljuk, így például az 1729—30-iki iskolaévben Rossilo ifjú története, vagy a rosz társaság következményei került színre, 1743—44-ben pedig Szent László király, a várnai püspökség alapítója. A szereplők közt sok előkelő család ifját leljük. 1737—38-ban Csáky Imre grófot, a ki a dobok ütése és sípok zengése közt nagy tetszés mellett játszott. Rendkívül érdekesek azok a régi följegyzések, a melyek báró Patachich Ádám nagyváradi püspök zenés előadásairól emlékeznek. Első karmestere Haydn Mihály, a nagy Józsefnek testvéröcscse volt, majd később Ditters von Dittersdorf. A musicalis academia-nak nevezett előadásokat olasz énekeseken kívül egy 37 zenészből álló zenekar adta elő. Különösen jól sikerült egy Bethlehemi pásztorjáték. Ezt Cantate alakban Ditters szerzette és 1765-ben, Patachich püspök nevenapján került előadásra. Hogy a Neu-Kleinhold ezredet Nagyváradra helyezték, az ezred zenekara is részt vett a püspöki palota musicalis academiáin. Patachich püspök ellenségei besúgták az udvarnál, hogy egyik darabban népszinműbeli lakodalmasok vonulnak föl és Pichler, Mária Terézia titkára, egy intim levélben figyelmeztette a püspököt, hogy a királynő Comissio kiküldését tervezi, ha fel nem oszlatja a botrányt szerző püspöki zenekart. Nagyváradon, ebben a tőzsgyökeres magyar városban is német volt a múzsa a XVIII. század nyolczvanas éveiben. A város jegyzőkönyveiben találjuk ugyanis, hogy 1784. július 2-án, a közgyűlés meghagyja a városgazdának, hogy Mitter D. József direktornak jó helyet keressen. A második német direktornak, aki Nagyváradon játszatott Divald Ferencz volt, s a városhoz intézett folyamodványában kiemeli, hogy kilencz éven keresztül játszottak aktorai Esterházy Miklós herczegnél Berndt, a harmadik német színigazgató 1788. május 28-án A gyámleány czimű nézőjátékkal nyitotta meg előadásainak sorozatát. Ballettánczosa is volt, az olasz Spozzy, és ballerinája Spozzy kisasszony. Miután Bihar megyében is kihirdették II. József császár híres descriptum-ét, a magyar korona viszszaérkezése alkalmával pedig Te Deumot, majd a Teleki-házban nagy bált rendeztek, néhány év múlva már a magyar múzsa lett úrrá. 1798. augusztus 26-án hangzott el a kolozsvári színészek ajkáról az első magyar szó, s a Wesselényi Miklós által pártfogolt társaság Hatvani Istvánnak, Bihar vármegye második aljegyzőjének Süketnéma czímű vígjátékával kezdte meg előadásait. Kotzebue, Holberg, Brühl, Metastasio fordított darabjai szerepeltek a műsoron, tarkítva nagyritkán eredeti művekkel, mint pl. Bessenyey György Agila, Kotsi-Patkó János Havasi juhásza és Rhédey Lajos Nagylelkű herczege. Utóbbi allegória volt az akkori palatínusza, és annak nevenapján, márczius 19-én került színre. Az úttörők sok jelese volt ebben a színtársulatban, így Sáska, Sáskáné Koronka Biri, Láng, Lángné, Jantsó Pál, és korának leghíresebb szendéje, Teremeczki Francziska. Nagyon megizmosodott a nagyváradi színészet Sándorffy József igazgatása alatt, a ki már rendes havi fizetést, még pedig a jobbaknak egy hónapra 20 p. f. adott aktorainak. Ő alatta, nagyvárosi mintára, már szikizédulákat is nyomtak, s a legrégibb 1814-ből való. »A Felsőbbek Engedelmével* egy a Fauhna, vagy a véletlen