Magyarország, 1901. március (8. évfolyam, 52-78. szám)

1901-03-10 / 60. szám

Budapest, 1901. vasárnap, márczius 10. MAGYARORSZAtr­ ­sén némi formai változtatás történt, míg végül a következő pont vétetett fel az 5 szakasz k) (uj) kikezdéseként: 1. és f) és h) pontok alatti határozatok ér­vénye­s terjesztetik arra a pénzintézetre vagy kereskedelmi társaságra, mely a kormánynyal üzleti viszonyban álló más pénzintézet vagy kereskedelmi társaság alapításában részt vesz, vagy a részvények vagy részesedés legalább felével van érdekelve. Ezzel a ponttal az úgynevezett portefeuille­­érdekeltség is kirekesztetett a Házból. Új (6) szakasznak a következő intézkedés vétetett fel a szervezetbe: Országgyűlési képviselőnek képviselői meg­bízatási tartama alatt közhasználatú vas­útra, közhasználatú csatornára, közhasználatú vállalara, állami engedélyezés áld elő hasznot hajtó jogot szeszfőzésre és dohánytermelésre új engedély nem adható, valamint a már engedélyezett dohányterület nem nagyobbít­­ható. E szakasz ellenére kiadott engedély semmis. Ez a szakasz hosszú vita után elfogadtatott Ebben van eldöntve a szeszkontingens kérdése is. A szeszkontingensek eddigi tulajdonosait nem érinti a szakasz, de új kontingensek vagy régiek, képviselőknek nem adhatók, illetve át nem ruházhatók. A tisztességi érdekeltségre vonatkozó eddigi 6. (most 7.) szakasz módosítatott­ tervezetben így hangzott ez a szakasz: 6. §. Az országgyűlési képviselőséggel össze nem férő helyzetbe jut azon képviselő, aki pén­zért vagy bármi anyagi előnyökért vagy ellen­szolgáltatásért bárkinek érdekében a kormánynál közbenjár, vagy czímek, kitüntetések, rendjelek adományozását közvetíti. Új szövege a következő: Az országgyűlési képviselőséggel össze nem férő helyzetbe jut­ azon képviselő, aki pénz­ért vagy bármi anyagi előnyökért, vagy ellen­szolgáltatásért bárkinek érdekében, ideértve a czímek, kitüntetések és rendjelek adományo­zásáért, "közben jár. A következő szakasz (régi 7, új 8) változat­lanul fogadtatott el. Ez igy hangzik: 7. §. Az országgyűlési képviselőséggel össze nem férő helyzetbe jut azon képviselő, a) aki az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 13. §-ában foglalt bűntények miatt jogérvényesen elítéltetett, holdak eredetileg nem tartoztak az illető boly­gókhoz, hanem csak nagyobb meteorok, amiket a nehézségere lánczolt mostani pályájukhoz. Vájjon okvetetlenül köd- vagy gázanyagból képződött volna a világ? Voltak, akik ezt is tagadták. A hullócsillagokat, amik különösen derült augusztusi éjjeleken láthatók nagy számmal, mindenki ismeri. Nos, az sem lehetetlen, hogy az egész világ ez apró testecskéknek trillióiból keletkezett. A legújabb adatok tényleg azt bizonyítják, hogy a világűr tele van a meteorok megszámlálhatatlan sokaságával. A föld tömege is évről-évre növe­kedik a lehulló meteorok sokasága következ­tében. Newcomb, korunk legfényesebb mennyiség­­tani elméinek egyike kiszámította, hogy évenként körülbelül száznegyvenhat milliárd meteor hull a földre. Ha tekintetbe veszszük a szabad szem­mel láthatatlan hulló csillagokat, akkor ez a szám — ha dr. Lee adatai hitelt érdemelnek — négy­­százharmincznyolcz milliárdra növekedik. Ezen apró égitestek összehalmozódásából, mint Proctor, a korán elhunyt kitűnő író mondja, könnyen keletkezhettek nagy és hatalmas égi­testek. Ezt a nézetet több tudós tette magáévá. Szerinte a nap örökké égne, mert a napba hulló meteorok óriási tömege elegendő volna arra, hogy tüzét folytonosan szítsa. E nézet mellett szól az a körülmény is, hogy a Sziriusz az ókorban vörös színű volt, míg el­lenben manapság ragyogó fehér, úgy hogy hő­mérsékletének azóta emelkednie kellett volna a reá hulló meteorok elégése következtében. Ez a bizonyíték azonban meg sem állhat, ha igaz. b) aki politikai jogai gyakorlatának felfüggesz­tésére jogérvényesen elitéltetett s végre c) aki ellen jogérvényesen csőd nyittatott, vagy aki gondnokság alá jutott. Hosszú vita indult meg a 8. (illetve most 9.) szakasznál, mely a közbenjárási inkompatibili­tást szabályozza. E szakasz, mely a tervezet egyik legfonto­sabb alkotása, nagyon alapos változtatásokon fog keresztülmenni. A mai ülés hangulatából ítélve — úgy látszik — hogy a szakasz gyengí­tetni fog, mert­­ az a vélemény kerekedett felül , hogy a közbenjárási tilalom már az előző szakaszban is szabályozva van. E szakasz tárgyalásánál szakítatott félbe a tanácskozás, mely hétfőn d. e. 11 órakor foly­tatódik. A mai ülés folyamán felvettetett a lelkészekre vonatkozó inkompatibilitás is, de az erre vo­natkozólag beterjesztett indítvány, mivel a már elintézett személyi inkompatibilitások körébe tar­tozik, mint elkésett, már nem tárgyaltatott. Volt a mai ülésnek egy érdekes inc­idense is. A tanácskozás folyamán belépett a terembe Polónyi Géza, hogy jelen lehessen a bizottság tárgyalásán. Belépve azt kérdezte: — Szabad jelen lennem? A­mire Justh Gyula röviden azt felelte: — Már előzőleg az határoztatott, hogy nem lehet jelen más képviselő. Polónyi Géza szó nélkül megfordult és kiment a teremből, de mint halljuk, a hétfői ország­gyűlés napirendje előtt fel akar szólalni, mert a Ház összes bizottságainak ülésén a képviselők a házszabályok 113. §. alapján részt vehetnek.­­ Az összeférhetetlenségi ügyek elbírálására hivatott bíróság kérdésére vonatkozó javaslatok már elkészültek. Sziták Imre a Kúriára vonat­kozó javaslatot, Rohonyi Gyula a zsűrire vonat­kozót dolgozta ki és ezeket hétfőn bocsátják az albizottság tagjainak rendelkezésére, országgyűlési képviselőül csak abban az esetben lépnék fel, és­pedig a város II. kerületében Mukics Simon ellen, ha Mamuzsich Lázár polgármester a jelöltség elfogadására felszólítana. Kijelentem, hogy Mukics Simon ellen nem lépek fel,­de még kevésbbé lépnék fel ellene arra az esetre, ha Mamuzsich Lázár polgármester felszólítana a jelöltség elfogadására. Arra nézve pedig, hogy egyátalán fellépek-e képviselőjelöltül, ez idő szerint nem tartom szüksé­gesnek, hogy nyilatkozzam. Szabadkán, 1901 márczius 8-án. JDr. Antunovich József. Budapest, márcz. 9. Nyilatkozat. Felkérettünk a következő sorok közlésére: A szegedi Friss Újság I. évi márczius 8-án meg­jelent számában Szabadkáról egy közlemény jelent meg, melyben különösen az van hangsúlyozva, hogy a­mit Schiaparelli legújabban bebizonyítani igyekezett, hogy t. i. a Sziriusz az ókorban is olyan volt, mint most és a római és arab­ írók erre vonatkozó állítása a másik »kutyacsillag­zatot«, a Promyont illeti, így tehát a Proctor­­féle magyarázat sem tökéletes. Igaz, hogy újab­baknak sem vagyunk hijján. Faye azt mondja, hogy a világ egy ködfolt­ból keletkezett volna, a­milyeneket ezerszámra találhatunk jelenleg is az égen. A ködfolt bel­sejében a nyapáramok keringtek, a­mik gyűrűkké, később bolygókká sűrűsödtek össze. Legutol­jára képződött volna a nap, a megmaradt köz­ponti sugárzó anyagból. Ligondes franczia tüzérezredes legújabb hi­potézise szerint a naprendszerünket alkotó anyag eredetileg kaotikus foszlány volt, mely­nek részei minden törvény nélkül mozogtak ide-oda. Az egyes anyagrészecskék kikerülhetet­len összeütődése által keletkeztek először a Jupiter és a Neptunusz, azután az Uránusz, a Szaturnusz, a föld, a Merkur, a Marsz és a kisebb bolygók — végül a Nap. Ez a hipotézis is, ha közelebbről veszszük szemügyre, gyenge lábon áll, sőt gyengébb az előzőknél. A való az, hogy tényleg vannak ködfoltok az égen, melyek, mint a spektroszkóp bizonyítja, tüzes, gáznemű anyagból állanak, mely anyag mozog, közeledik, avagy távolodik mitőlünk. Azt persze senki sem látta még, hogy a gáz­anyag csillagokká változott volna át, hiszen ennek a folyamatnak évmilliókig kell tartania és az egész emberiség legfölebb háromszázezer­­ év óta van a földön — egy perez a végtelen-­­ ségben. Az az idő pedig, a mióta érdeklődünk is.'~ " ■ r- ... -,A. 1*. TÁVIRATOK. A dél-afrikai háború. London, márcz. 9. A Reuter-ügynökség jelenti Lourenzo­ Marquezből. Ide az a hír ér­kezett, hogy Kitchener lord Bothának hét napi fegyverszünetet adott, hogy a többi búr vezér­rel tanácskozzék. London, márcz. 9. (S. t. t.) Botha kapitu­­lácziójának híre a Sun c­ímű lap révén ter­jedt el, a­melyik lap a hírt olyan formában közölte, mintha a hadügyminisztérium tette volna közzé. Ezt a visszaélést az alsóház leg­utóbbi ülésén Basch képviselő szóvá tette és felszólította a kormányt, hogy vegye elejét a hasonló dolgoknak. A belügyi második állam­titkár erre azt válaszolta, hogy a törvény nem ad jogot az ilyen visszaélés megtorlására. Ezután felolvasta a Sun szerkesztőjének leve­lét, a­melyben az sajnálkozását fejezi ki a meg­történt misztifikáczió felett és tudtul adja, hogy azt a munkatársat, a­ki a háború rovatot ve­zette — azonnal elbocsátotta a lap kötelé­kéből. London, márcz. 9. Az esti lapok jelentik Pretóriából, hogy ma reggel Kitchener találko­zott Bothá­val. Értekezésük eredménye még ismeretlen. London, márcz. 9. A Reuter-ügynökségnek jelentik Utrechtből, hogy Krüger semmit sem tud arról, hogy Botha találkozott volna Kitche­­ner-rel. Krüger környezete kijelenti továbbá, hogy Balfour-nak az angol alsóházban erre vonatkozólag tett nyilatkozatára nincs mit meg­jegyeznie. Fokváros, márcz. 9. Hír szerint a hatósá­gok újra meg akarják könnyíteni a polgári személyeknek Johannesburg és a Fokföld kö­zött való közlekedését és bizonyos számú me­nekültnek meg akarják engedni, hogy vissza­térjenek Johannesburgba és folytassák dolgaikat, egy kicsit az égi dolgok iránt, alig egynéhány száz esztendő, ha nem számítjuk az ókori né­pek primitív és tehetetlen asztronómiáját. De viszont azt láttuk már, ho­gy csillag köd­folttá változott át, legutóbb 1893-ban a kocsis csillagzatában. Az ég egy olyan helyén, a­hol annakelőtte semmi sem volt, hirtelen fényes csillag gyuladt ki, mely hónapok múlva ködfolttá változott át. A spektroszkóp, mely mindig a leg­csodálatosabb dolgokat közli velünk, azt beszélte, hogy az új csillag kigyuladását két, addig az időig előttünk láthatatlan napvilág okozta. Íme egy teremtés története az űr felfogha­tatlan messzeségében. Két, lehet, hogy kihűlt és sötét, de óriási, a földnél tán milliószorta nagyobb égitest össze­ütközik az űr mélyében, mely összeütközés uj tűzre, uj életre kelti őket. A két égitestből ködfölt lett, melyből az idők folyamán kétségkívül uj napok és uj földek fognak keletkezni, mely utóbbiaknak alig lehet más rendeltetésük annál, hogy lakott, népes világok legyenek. A halál átváltozott élete, a kihűlt világok feltámadtak és megszűntek keringő, óriás sír­­halmok lenni. Ennek a példáját látjuk most is abban az új csillagban, mely nemrég a Perze­­usz csillagképében villant föl. Az életnek ez a körforgása, a teremtésnek ily magyarázata bizalommal tölte el az embert. A világ még­sem czéltalan és a természet mindnyájunkba az örökkévalóságnak egy részét helyezte el a

Next