Magyarország, 1902. január (9. évfolyam, 1-27. szám)
1902-01-24 / 21. szám
, esetleges tüntetéseknek és zavargásoknak elejét vegyék. A nagy intézkedések láttára a kereskedők a nagyobb forgalmú utakon mindenütt lebocsájtották üzletük vasredőnyét, de ezideig nagyobbszerű rendzavarás sehol sem történt. A VI. kerületi kapitányság területén volt egy nagyobb csoportosulás, mely alkalommal negyven egyént állítottak elő. Az illetőket igazoltatás után szabadon bocsátották. — Baleset az annavölgyi bányában. Dürer József bányász Ferencz nevű 7 éves fia e hó 21-én délután iskolából hazamenet a bányába lóval fölvontatott zsöllyéken ugrálva pajkoskodott. De vesztére, mert ugrálás közben megcsúszott s a mozgásban levő zsöllyék közé esett s azok mintegy 20—25 lépésnyire vonszolták tova. A szerencsétlen gyermek fején oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy életbenmaradásához kevés a remény. — Puszta-Szent-Mihály — önálló község. A Puszta-Szent-Mihályi önálló nagyközség ügyében ma nagy küldöttség járt Beniczky Lajos, Pest megye alispánjánál. A küldöttség vezetője és szónoka, dr. Bentsik József szép beszédben adta elő a pusztai telepesek óhaját és kérte az alispán hathatós támogatását a megyénél levő kérvényét illetőleg, melyben a Csömör községtől való elválást és az önálló községesítést kérték. Az alispán szívesen fogadta a küldöttséget és ígérte, hogy támogatja és pártolólag terjeszti elő a beadványt, mert ha voltak is ezelőtt 6 évvel neki is kételyei az önálló községesítés iránt, ma már a telepeknek fejlődése megkívánja az önállósítást. — Bécs város bálja. Az új bécsi városháza pompásan feldíszített dísztermében tegnap éjjel zajlott le Bécs város bálja, melyet ő felsége és az egész udvar az idén is meglátogatott. A terem és helyiségei fényárban áztak és a nagy tükörablakokon át kiáradt a fény az utczára, hol nagy néptömeg csoportosult. Nyolcz óra körül kezdődött meg a báli vendégek felvonulása. Ő felsége előtt érkeztek meg Ferencz Ferdinánd, Lajos Viktor, Péter Ferdinánd, József Ferdinand, Henrik Ferdinand, Lipót Szalvátor, Ferencz Szalvátor, Frigyes Ágost és Rainer főherczegek. Ott lehetett látni továbbá a bálon az összes udvari méltóságokat, Cziráky gróf udvari főmarsallt, Körber miniszterelnököt az osztrák kabinet összes tagjaival, Krieghammer báró közös hadügyminisztert, Kállay Béni közös pénzügyminisztert és a diplomácziai kart csaknem teljes számmal. Tábornokok és katonatisztek igen nagy számmal jelentek meg, de legerősebben a klérus volt képviselve. A kiválóbb személyiségek közt feltűnt mr. Charles Schwab, az amerikai aczéltrust Budapestről visszatért elnöke. Háromnegyed kilenczkor a bál védnökei a báli zenekar hangjai mellett bevonultak a terembe. Élükön a helytartó nejével Kielmansegg grófnéval Lueger polgármester haladt. Féltízkor megjelent a király, akit Paar főhadsegéd és Apor báró szárnysegéd kísért. Az uralkodót, aki gyalogezrede egyenruháját viselte,„a lépcső alján a három polgármester üdvözölte. Ő felsége a tanácsterembe ment, ahol rövid ideig cerclet tartott. Azután sorba kezet fogott a nunéziussal, az olasz, német, orosz, franczia és spanyol nagykövetekkel és karját nyújtva a német nagykövet nejének, Eulenburg herczegnének, bement, a bálterembe, ő felségét követte Ferencz Ferdinánd főherczeg Kapnist grófnéval, Lajos Viktor főherczeg Fürstenberg Irma herczegnővel és Lipót Szalvátor főherczeg Trautmansdorf herczegnővel. Amikor a menet a terembe ért és ő felsége a báli vendégek sorfala közt végighaladt, a zenekar a néphimnuszt játszotta. A felség fölment a díszemelvényre, mely előtt 26 pár volt fölállítva. A bált egy menüettel nyitották meg, melyet a fekete frakkos és fehér mellényes urak és a bécsi jelmezes hölgyek nagyon kecsesen lejtettek. Amikor a táncz véget ért, Kielmannsegg grófné a bécsi polgári társaság számos hölgyét, Lueger pedig több bécsi polgárt mutatott be ő felségének, aki azután többeket a jelenlevők közül megszólított, így megszólításával tüntette ki a király Mr. Schwabot, az amerikai aczéltrust elnökét is és tolmács segélyével hosszasan, igen szívélyesen beszélgetett Bécs város érdekes vendégével. — Ön ipa Budapesten volt ? — kérdezte a király. — Igen, felség, — válaszolta Schwab és rendkívüli tetszését fejezte ki a magyar főváros szépsége felett. — Mi a benyomása a monarchia iparáról ? — kérdezte aztán a felség. — A képzelhető legjobb, sőt meglepő. Különösen a vasipar mondható tökéletesnek, amely mintául is szolgált az amerikai vasiparnak. — Pusztán szórakozásból, vagy üzleti érdekből utazik ? — kérdezte meg a király. — Szórakozásból, felség. De annyi újat láttam és tanultam, hogy utamat üzleti haszonnak is nevezhetem ... Bécsből Német-, Franczia- és Angolországba utazom aztán visszatérek Amerikába. A beszélgetés véget ért; a király még sajnálatát fejezte ki, hogy az amerikai hatalmas truszt elnökével tovább nem beszélhet; aztán szívélyesen kezet szorított mr. Schwabbal, aki el van ragadtatva a felség előzékeny udvariasságától. A bál fényesen sikerült. A király, mielőtt eltávozott, körüljárt a teremben és végül a polgármester fölhívására megtekintette a városháza pinczéjét, ahol a bort, amelylyel megkínálták, nagyon megdicsérte. A pinczéből ő felsége még egyszer visszatért a bálterembe, hol búcsút vett a méltóságoktól és a termet lelkesült ovácziók közt elhagyta. Lueger a lépcső aljáig kisérte, hol a király a bál szép lefolyását ismételve megdicsérte. — Zuglapok, álhirlapirók. A Budapesti Újságírók Egyesülete a zugsajtó szemérmetlen garázdálkodásainak leleplezésére indított mozgalmával már eddig is üdvös eredményeket ért el. Oesterreicher Márton honvédségi szállító a budapesti királyi ügyészséghez bünfenyítő feljelentést intézett Kun Arthur és ismeretlen tettestársai ellen zsarolás vétsége miatt. A zsarolók azzal fenyegették a honvédségi szállítót, hogyha 100 forintot nem fizet, leleplezik az «Alkotmányban». A kérdéses czikk, melylyel a szállítót megfenyegették, az «Alkotmányban» csakugyan megjelent, ha nem is azonos szöveggel, de a támadások ugyanazon vádakra voltak alapítva. Bonitz Ferencz, az Alkotmány felelős szerkesztője, tudomására hozta a választmánynak, hogy a lapjában megjelent czikket Propper Lajos nevű egyén írta, akit neki teljesen megbízható helyről ajánlottak. Bemutatta továbbá Propper Lajos nyilatkozatát, melyben azt jelenti ki, hogy sem Steingiesser Dezső, sem Kun Arthur nevű egyéneket nem ismer és velük nem állott semminemű összeköttetésben. A választmány konstatálta, hogy Alkotmány ez, lap a neki átadott közleményt teljes jóhiszeműséggel vitte a nyilvánosság elé és semmiféle sejtelme sem volt arról, hogy e közleménynyel kapcsolatban, amelyet az Alkotmány szerkesztője a lapnak nem egy rendes munkatársától kapott, de olyan embertől, akit neki megbízható helyről ajánlottak, ilyesféle visszaélések történtek. Mindezek megállapítása után a választmány ismételten fölszólítja a közönséget, hogy minden zsaroló kísérletet ugyanilyen módon hiúsítson meg, a tetteseket szolgáltassa át a büntetőbíróságnak. Barta Béla, a »Magyar Vendéglős- és Kávésipar« szerkesztője beküldötte az egyesületnek a Kölnben megjelenő »Wochenschrift des Internationalen Vereins der Gasthof-Besitzer« czímű lap január 18-án megjelent legutóbbi számát. A lap az itt, Budapesten megjelenő német zuglap zsarolásait leplezi le. »Illustrirte Sonntagsblätter« és »Das Neue Blatt« czimen jelennek meg ezek a lapok itt a fővárosban, amelyek szemérmetlen zsarolási kísérleteik által a Budapesten tartandó nemzetközi kongresszus sikerét veszélyeztetik. — Kardpárbaj. Véres kardpárbaj volt tegnap Fodor Károly vívótermében. Dr. Körmendi Lajos ügyvéd és Kornis Béla ügyvédjelölt álltak szemben egymással. Körmendi segédei voltak : Körber Gyula huszárfőhadnagy és Kánitz Géza . Kornis segédei: Kübel hadnagy és Fleischer Kornél hivatalnok. A párbaj feltételei rendkívül súlyosak voltak: bandázs nélkül, súlyos kardokkal, végkimerülésig. Mindjárt az első összecsapásnál Kornis súlyos sebet kapott a fejére. A vérzés elállítása után folytatták a párbajt. A második rendkívül heves összecsapásnál Körmendi Kornisnak a fékeket és a csonthártyát átmetsző vágást adott a fejére, mire a párbajt megszüntették. Körmendi sértetlen maradt. Az ellenfelek már egy hónappal ezelőtt, háromszori golyóváltással, pisztolypárbajt vívtak, amely sebesülés nélkül végződött. — Estély az angolkisasszonyoknál. Az angolkisasszonyok kolostorában levő tanítónőképző segítőegyesülete javára tegnap estély volt, melyen díszes és előkelő közönség jelent meg. Klupathy Jenő dr. egyetemi magántanár «Optikai csalódások» czímen érdekes, mozgófényképekkel illusztrált előadást tartott. Bornemissza Gabi úrhölgy olasz és franczia dalokat adott elő nagy tetszés mellett, végül Perényi Heléna bárónő zongorán játszott el néhány sikerült darabot. A közreműködőket zajosan megtapsolták. — RENDŐRI HÍREK. A nyomor áldozata. Mandl József mezőőri születésű 28 éves asztalossegéd ma reggel Akadémia-utcza 17. szám alatti lakásán afölötti elkeseredésében, hogy hónapok óta nem tud munkába jutni, főbe lőtte magát. Sebesülése súlyos. — Az állandó ápolt. A mentőknek hónapok óta jó ismerőse Sinai Mórnc, egy szerencsétlen szívbajos asszony. Hónapok óta csaknem mindennap összeesik az utczán és erős szivgörcs lepi meg. Ma is a mosonyi-utczai rendőrlaktanya mellett kapott szivgörcsöt a szerencsétlen asszony, akit aztán a Rókusba vittek. Báli legyezők és álnvozok Kertész Tódornál. Népszínház. Szombaton: Ádám és Éva Vasárnap délután : Kuruczfurfang. Este: Ádám és Éva. Vígszínház. Szombaton: A dada. Vasárnap délután: A képviselő úr. Este: A dada. Magyar Színház. Szombaton és vasárnap: A Lotto ezredesei. Vasárnap délután: A kikapós patikárius. Uránia. Szombaton: A táncz. MAGYARORSZÁG, Budapest, 1902. péntek, január 24. Színházai műsora. Nemzeti Színház, Szombaton. Karácsonyi álom (Kezdete d. u. 5 órakor.) Vasárnap d. u.: Az arany ember, este: Tágra a királyné. M. kir. Operaház. Szombaton: Navarrai leány, Bajazzok. Vasárnap: Villars aragonyosai (Szoyer Ilona vendégfölléptével A kis-czelli panama. — Saját tudósitónktól. — Szombathely, jan. 23. A szomorú emlékű Kis-Czelli Takarékpénztár, melynek bukása annak idején az egész ország figyelmét magára vonta, ma a szombathelyi törvényszék tárgyalási termében feltámadt halottaiból. Ma kezdte meg a törvényszék a takarékpénztár volt tisztviselői ellen támasztott bűnpör tárgyalását. Az, aki a takarékpénztár ügyeit éveken keresztül vezette, lelke s egyszersmind démona volt az intézetnek. Rosenberg Lajos kiszabadulván a vizsgálati fogságból, megszökött Amerikába, azóta nem keresi senki s ma csak Ritt Károly, a volt főködvelő s az intézetnek pörbe fogott többi tisztviselői, az igazgatóság és a felügyelő-bizottság tagjai ülnek a vádlottak padján. A tárgyalási terem zsúfolásig megtelt hallgatósággal. A vidékről is sokan bejöttek Szombathelyre, különösen azok, akik Rosenbergben bízva, a kisczelli takarékpénztárban helyezték el pénzüket. A tágyalásról, mely ma reggel kezdődött, tudósítónk ezeket telefonálja : Az ügyészség vádirata alapján a törvényszék vád alá helyezte Rott Károlyt, a takarékpénztár volt főkönyvelőjét, Pick Henriket, Vidor Mártont, Gefin Lajost, dr. Havasi Bélát, Jagicza Lajost, Gömbös Ferenczet, Spiszits Lászlót, Sípok Bertalant, Schreiber Bernátot, Weisz Kálmánt, Fischert és Károlyi Endre igazgatót, a felügyelő-bizottság tagját. A törvényszék elnöke Szalay Ágoston törvényszéki bíró, az itélőtanács tagjai Prugberger Vincze és dr. Halász Ernő törvényszéki bírák. Az ügyészséget dr. Fejérpatakyi László kir. ügyész képviseli. A vádlottakat dr. Gyöngyösi Tivadar, dr. Pleinik Ferencz, dr. Estl Imre, Gombás Sándor, Markovits Gyula, Feldmann Bódog, dr. Németh Gyula, Fischer Károly és Schreiber Zsigmond ügyvédek védik. Az elnök reggel 9 órakor megnyitotta a tárgyalást, ismertette a védlevelet s nyomban Ritt Károlyt, a takarékpénztár volt főkönyvelőjét hallgatta ki. — Bűnösnek érzi-e magát — kérdezte tőle az elnök. — Nem én. Hamis tételeket az intézet üzleti könyveibe nem vezettem s nem volt részem azokban a manipulácziókban, amelyek az intézetet romlásba vitték. — Honnan van az, hogy a könyvekben 953.000 forint váltótartozás szerepel, a szakértők megállatása szerint pedig csak 368.000 forint volt a tényleges tartozás. — A könyvekben a folyószámlabeli tartozás is e tétel alatt van kimutatva. A folyószámla tartozás czímen is csak 64,000 írt szerepel, holott valóságban 500,000 forint folyószámla tartozás volt. — Engem Rosenberg igazgató utasított, hogyan vezessem a könyveket, én vakon bíztam benne, annyival is inkább, mert Rosenberg egy nyilatkozatot mutatott nekem, mely szerint a Rosenberg-család egész vagyonával jótállt az intézetért. Én tudtam, hogy Rosenberg vagyonos ember s vagyonát egy millióra becsülték, tudtam azt is, hogy Rosenberg Sándor gyógyszerész is jómódú ember s így nem kellett attól tartanom, hogy a család ne fedezné a takarékpénztárt. — Hogy magyarázza azt, hogy 1895-ben Rosenberg Lajos 250.000 forintot fizetett folyószámla tartozására s a könyvelő mégis 350.000 forintot, tehát 150.000 forinttal többet törölt Rosenberg tartozásából. — Erre nem emlékszem. Az elsök fölhivására Grábler könyvszakértő megmutatja Rittnek az inkriminált tételt. .. Ritt: Hasonlít az írásomhoz ez a bejegyzés, de mégsem az én írásom, valószínűleg a Rosenbergé, mert neki szakasztott olyan írása volt, mint nekem ... Elnök (Ritthezi: Önnek nem volt vagyona s az intézetnél mégis 15.000 forint hitele volt, hát ez hogy történhetett? — Előlegképpen kaptam ezt az összeget, amit különben váltómmal fedeztem s egy 2500 forintos biztosítási kötvénynyel . . . Ezután Scheibernek, a felügyelőbizottság elnökének kihallgatása következett. Vallja, hogy a felügyelő-bizottság rendszeres vizsgálatot nem fogant