Magyarország, 1904. július (11. évfolyam, 156-182. szám)
1904-07-29 / 180. szám
ó jának, a Székelyföldnek a siralmas dolgait tette szóvá, azzal a meleg rokonérzéssel, amelylyel székely vérei ügyét mindenkor képviselni szokta. Hosszasabban foglalkozott az úgynevezett székelyekczióval és bírálta a székely kormánybiztosság intézményét. A bajok főforrását a terményértékesítés hiányaiban, a szőlők elpusztulásában, a legeltetési viszonyok megnehezítésében, az arányosításban és a közös vámterületben jelöli meg. Bedőházy beszéde alatt egy inczidens fordult elő, mely pillanatnyi izgalmat okozott és megállította a tárgyalást. A második emeleti karzatról ugyanis egy nagy csomó nyomtatványt — valami szoczialista förmedvényt — röpítettek a terembe. A képviselők kíváncsian kapkodtak a nyomtatványok után, ami persze, □em esett meg zaj nélkül. Az elnök azonban «heroikus» nyugalommal kijelentette, hogy: — Menjünk tovább. Gyermekes csínyekkel nem engedjük magunkat megzavartatni. Bedőházy hamarosan befejezte beszédét s azután Sebess Dénes következett. Sok okos és érdekes dolgot mondott el. Fölemlítette a birtokosok eladósodását s a statisztikából kimutatta, hogy az adósság túlnyomóan a kisembereket terheli, mert az összes adósságok 76 százaléka alul van a 2000 koronán. Rámutatott arra, hogy a tőke nálunk nem szolgálja a mezőgazdaság érdekeit. A hitelszervezet reformját és a telekkönyvek rendezését sürgette. Nem kell visszariadni — úgymond — attól sem, hogy a közép- és parasztbirtokokból hitbizományokat alakítsunk. Hosszasabban szólott az erdőgazdaságról. Konstatálta, hogy nálunk ezt a fontos gazdasági ágat mostohán kezelik, a faipar alacsony fokon áll, pedig az ország területének 27 százaléka erdő. Rámutatott a rablógazdaságra s az erdő értékesítésénél követett bűnös manipulácziókra. Darázsfészek ez, — úgymond — de itt az ideje, hogy a tűrhetetlen ézelmeinek véget vessen a kormány. Valóságos panamaszerű eseteket sorolt fel, amelyeket izgalmas érdeklődéssel hallgatott a földmivelési miniszter. Sebess Dénes után Barta Ödön szólalt fel, aki annyira bizalommal viseltetik a földmivelésügyi miniszter iránt, hogy költségvetését el is fogadta. Kérdezte a minisztert, hogy kell-e a magyar közönségnek attól félnie, hogy szeptember elseével az olasz bor ismét a nyakába szakad. Molnár Ákos beszélt utána, főleg a borkérdéssel foglalkozva. Beszédében annyira szárnya alá vette a borkereskedők érdekeit a bortermelőkéivel szemben, hogy Ugrón Gábor és Kaas Ivor báró többször közbe is szólottak : — A nép érdekéről tessék beszélni, ne a kereskedőkéről ! A néppárt részéről Simonyi Semadam Sándor foglalkozott a földmivelésügyi tárca költségvetésével, sok figyelemreméltó kérdésre híva fel a miniszter figyelmét. Részletes tudósításunk a következő : Perczel Dezső elnök az ülést fél 11 órakor megnyitja. Daróczy Aladár jegyző felolvassa a fauli ülés jegyzőkönyvét, melyet észrevétel nélkül hitelesítenek. Elnök: Bemutatja Zichy Aladár gróf levelét, melyben egészség okokból 6 heti szabadságot kér ; továbbá jelenti, hogy a Kárpát-Egylet Szilágyi Dezsőnek emlékére, ki a Tátra iránt meleg szeretettel viseltetett, Tátrahiiretlen szobrot állított s a szobornak auguszts 7-én tartandó leleplezésére a Ház tagjait megtnvta. Kéri azon képvselőket, akik ezen az ünnepélyen részt venni óhajtanak, hogy az elnökségnél jelentkezzenek. Következik a földmivelésügyi tárcza költségvetésének tárgyalása. Papp Géza előadó ismerteti a költségvetést s összehasonlításokat tesz az előző évek költségvetései és az idei költségvetés között s konstatálja, hogy az idei költségvetésben a tárcza körébe tartozó ügyek költségei nagyobbszabású emelkedést mutatnak, ami azt bizonyítja, hogy a kormány élénk figyelmet és gondoskodást tanúsít ezen fontos tárcza iránt. Elfogadásra ajánná a költségvetést. Marjay Péter : Megütközéssel konstatálja, hogy a költségvetés tárgyaása iránt a Ház nagy többsége részéről semmi érdeklődés nem mutatkozik s bűnös könnyelműséggel és gyorsasággal pergeti le a Ház a milliárdról szóló költségvetés tételeit. Igaz, rendkívüli időben terjesztette be a kormány a költségvetést s ebből az következik, hogy jövőre az időt jobban megválaszszák, mert mégis csak szükséges, hogy az ország vagyonának hová fordítását kellően ellenőrizhesse az ellenzék. A költségvetéssel foglalkozik , ezt az összes tárczák költségvetései között legfontosabbnak tartja. Ezért szükséges, hogy ennek a tárczának az élén szakember álljon, aki kellő tudással és jóindulattal kezelje ezt a tárczát. Szeretné, ha majd a mostani miniszter is olyan elismerést nyerne az ő pártjáról a visszavonulásakor, mint elődje. (Zaj és mozgás a jobboldalon.) Molecz Dani: Mit beszél erről. Nincs erre semmi szükség. Beszéljen a költségvetéshez ! Marjay Péter: Szól a földmivelő nép nehéz helyzetéről. A mai viszonyok között nem lehet csodálkozni, ha a nép, ez az ínséggel fenyegetett nép a szoczializmus karjaiba dobja magát. A földmivelő nép nagy bajának tartja azt, hogy terményét nem tudja kellően értékesíteni. Kárhoztatja a biztosító társaságok kartelljét, amely a kisbirtokosnak jóformán lehetetlenné teszi a biztosítást, különösen a jégbiztosítást. A kisgazdák terményeinek biztosítását alacsonyabb díjtételek mellett kellene a társaságoknak végezniök. Elemi csapásnak tartja a nagy szárazságot, ezért adófizetési halasztást és adóleengedést kér a nép számára. Kifogásolja az állattenyésztési felügyelők nagy fizetését. A kötelező állatbiztosítás behozatalát sürgeti. Új földtehermentesítést akar a magyar nép érdekében. A fokozatos adóleszállítás behozatalát követeli. A birtokvásárlási illetékek mérséklését is igen hasznosnak tartaná a a kisbirtokosok érdekében. A szőlősgazdákat is veszedelem fenyegeti, mert boraikat a magyar fogyasztási adó miatt nem értékesíthetik. A fogyasztási adókat azért nem szállítja le a kormány, mert ezekre az államháztartásnak van szüksége. Hát szállítsa le a kormány ezeket s az ebből folyó jövedelmeket pótolja más adóforrásokból. Adóztassa meg a börzét s nagyobb adótétellel a külföldön lakó magyarországi birtokosokat. (Helyeslés balfelől.) A javaslatot nem fogadja el, hanem a következő határozati javaslatot nyújtja be: « Utasítsa a képviselőház a kormányt, hogy a földadó leszállítása, a fokozatos adórendszer behozatala, az adó eltörlése, illetékek mérséklése tárgyában haladéktalanul törvényjavaslatot terjeszszen a képviselőház elé.* (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Bedőházy János: Felszólalásával kötelességet teljesít, amennyiben a magyarság keleti védőbástyájának, a székelységnek érdekében emel szót. Az utóbbi években sok panasz hangzott fel a székelység pusztulásáról, ami a kormányt is akcióra kényszerítette. Az a baj, mely a székelységre nehezedik, egész Erdélynek baja, szenvedése. Az elszegényedéshez hozzájárult a szőlők pusztulása, a legelők betiltása, az arányosítás és sok más körülmény. A mezőgazdaság, ipar pang, a közlekedési utak hiánya miatt a székelyföldről kivitt termények ára legalább 25 perczenttel drágább a más piaczok árainál, úgyszintén a bevitt termények ára is sokkal magasabb, mint más piaczokon. Az ipari pangás oka a közös vámterület is s néhány év előtt Lukács Béla volt kereskedelmi miniszter ki is jelentette, hogy a Székelyföldön ipart csak az önálló gazdasági berendezkedés teremthet. A székely kirendeltség derék munkát végez, de rendelkezőeinek végrehajtásai igen gyakran helytelenek és czélhoz nem vezetők. Sokkal helyesebb volna, ha a különböző terményeknek és gazdasági csikkeknek kiosztása helyett a kormány a különböző gazdasági egyesületeknek bizonyos összegeket bocsátana rendelkezésére, amelyek azután belátásuk szerint hasznosítanák ezt. A telepesek ügyét teszi szóvá. Az építkezések nem felnek meg a telpeseknek, mert nincsenek gazdasági épületek s enélkül pedig a telepes kénytelen marhájával együtt lakni. Kérdi a minisztert, miért nem sikerült a fehéregyházi telepítés? Erdélyt nagy gazdasági válság fenyegeti. Semmi tarkarmány nem termett s emiatt kénytelen a szegény nép marháit eladni, de viszonyai miatt nem képes tavaszszal mást venni s igy nem lesz módjában földjét megmivelni. A veszély elhárítására módot nem tud, de felhívja rá a kormány figyelmét. A költségvetést megszavazza azzal a kijelentéssel, hogy ez nem jelenti azt, mintha a kormány iránt bizalommal viseltetnék. Elnök: Az ülést 5 perczre felfüggeszti. Szünet után. Elnök: Az üést újból megnyitja. Brezovay Lászó, a véderőbizottság előadója, a bizottságnak több jelentését terjeszti be. Sebess Dénes: A kereskedelmi miniszter tegnapi beszédében valóságos apológiát tartott a közös vámterület mellett s a gazdasági legendiést csak ettől várja. Ez a reménye azonban nem fog teljesülni s ellenkező a nemzet nagy többségének meggyőződésével. Különösen a kisbirtokosok helyzete nem javulhat a jelen állapotok fentartásával. Nem különösen a mai hitelviszonyok között, mert az eladósodott nép súlyos terheit viselni nem képes. A birtokososztály eladósodása európai jelenség, de minden állam tett intézkedéseket a mezőgazdasági hitel javítására, csak nálunk nem történik semmi e tekintetben. A földmivelési kormánynak kötelessége megtenni erre vonatkozólag a kezdeményező lépéseket. A jelzáloghitelnek legelső alapfeltétele, a telekkönyvek rendezettsége hiányzik nálunk. Reformálni kell az örökösödési rendszert s be kell hozni a közép- és kisbirtokosok hitbizományának intézményét, mert csak ezzel tarthatuk meg a földet magyar kézben. A magyar pénzintézetek nagy osztalékra törekszenek, ellenben a nemzetiségi pénzintézeteket humánus szempontok is vezetik a kölcsönügyletek kötésénél. (ügy van balról.) A kincstári és közbirtokossági erdők kihasználásánál és értékesítésénél helytelen irányzat honosodott meg nálunk, mely akadálya egy egészséges faipar kifejlődésének. Ahelyett, hogy a helyszínen feldolgoznák a fát, elszállítják legtöbbször külföldre s a magyar fából készült kész iparczikkeket azután drága pénzen hozatjuk külföldről. Statisztikai adatokkal igazolja, hogy milyen nagy az aránytalanság a faiparral foglalkozó gyárak száma és az évenként levágott erdőterületek között. Különben a közbirtokossági erdők eladásánál igen észszerűben elvek uralkodnak s az árat legtöbbször hozzá nem értő emberek határozzák meg. Eseteket sorol fel erre a te hivja a miniszter figyelmét, hogy vágja útját a helytelen erdőkihasználásnak. A kincstár jóformán elkótyavetyélte ezeket az erdőségeket, miért nem létesített ott inkább faipari telepeket ? Nesst Pál: És ott magyarokat alkalmazzon. Sebess Dénes: Magyarok azok, csakhogy galicziai magyarok. (Derültség.) A miniszter energiájától sokat várvs kéri is a minisztert, hogy energikusan járjon el ebben a kérdésben. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Barta Ödön: A máramarosvidéki állatállomány megmentésére hívja fel a miniszter figyelmét. Kérdi a minisztert, szeptember elsején túl kell-e félnie a magyar bortermelő közönségnek az olasz bor beözönlésétől ? A költségvetést megszavazza. Molnár Ákos : A költségvetést nem fogadja el, mert olyan tételek foglaltatnak benne, melyekre nincs szüksége az országnak és olyan kérdések megoldására, melyek országos fontosságúak és égetően sürgősek, semmi sem vétetett fel. A földmivelésügyi politika tehát nem felel meg az ország érdekeinek.an ugyan érdeme a kormánynak, például a bor értékesítésére megtette a kezdeményező lépéseket, de ez még nem az az út, meret követni lehetne a bortermelés felvirágoztatása terén. E téren sok és fontos nyításra van szükség, de nem a kormánynak már ismeretes elvei alapján. A Központi Borértékesítő Szövetkezet útján a borokat értékesíteni nem lehet. Ugrón Gábor: A nép érdekéről tessék beszélni, ne a kereskedőkéről. Molnár Ákos: Nem védi a kereskedőket. Ugrón Gábor: Látom, mi lesz a vége. Molnár Ákos: Leheteten, hogy termelő és kereskedő egy uton haladhassanak. Kaas Ivor báró: A borkereskedők érdekében tetszik beszélni? Molnár Ákos: A borszövetkezetek szabályai teljesen kizárják a kistermelőt a részvételtől. U.Kon Gábor: Lehetetlen. Kaas Ivor báró: A miniszter tagadja. Tallián Béla földmivelésügyi miniszter: Természetesen. Az nem áll! Molnár Ákos: Vidéken pinczeszövetkezetek alakítandók, hova a kistermelő is elviheti borát s értékesítheti. A központi szövetkezet nem vezethet czélhoz, hiába részesítik állami segélyben. A vidéki szövetkezeteknek csak erkölcsi támogatás kell s fényesen fognak prosperálni. A borértékesítő szövetkezet alapszabályait bírálja s a czéljaira felvett kétszázezer koronát nem szavazza meg. Boraink minőségének javítását ajánlja a kormány figyelmébe. A boritaladó leszállítását követeli s kéri a kormányt, hasson oda, hogy a német birodalomban a belföldi műborokra vonatkozó tiltó intézkedések a csemegeborok czímén bevitt magyar borokra is kiterjesztessenek. Kifogásolja, hogy a miniszter a bortermelők és borkereskedők szövetkezete három tagja számára elődje által megígért utazási ösztöndíjat betiltotta. Simonyi-Semadam Sándor: A közbirtokosság megszüntetését sürgeti, mert ez olyan elavult intézmény, amely a gazdasági haladásnak útjában áll. A költségvetést annak kimentésével szavazza meg, hogy a kormány iránt bizalommal nem viseltetik. Elnök: Megállapítja a következő ülés napirendjét s az ülést 3 óra után bezárja. MAGYARORSZÁG Budapest, 1904. péntek, julius 29* Budapest, julius 28. A német kereskedelmi szerződés. A berlini «Post» feltűnést keltő czikkben foglalkozik a «Wiener Zeitung» czimű osztrák hivatalos lap egyik cikkével. A német-orosz kereskedelmi szerződési tárgyalásokkal kapcsolatban az osztrák lap ugyanis sajnálatát fejezte ki afölött, hogy az orosz-német megegyezés után