Magyarország, 1907. november (14. évfolyam, 259-284. szám)
1907-11-01 / 259. szám
s Végre is az új adórend egy nagy szó- Az a is reform akar legelső sorban lenni, a kisember gyenge válláról akarja a terhek egy részét erősebb vállakra rakni ; az állam ellen mostanában minden oldalról támasztott nagy igények mellett szó sem lehet arról, hogy az állami budgetet csökkenteni lehessen, tehát abból a szociális munkából, hogy az alsóbb néposztályokon könnyítszunk, minden erősebb vállú embernek ki kell venni a részét. Leroy Beaulieu, a jelenkor legnagyobb pénzügyi tudósa mondta azt, hogy nem lehet annyi terhet a legfelsőbb társadalmi rétegekre rakni, amennyit a legalsókról levenni szeretnénk. Nálunk különösen nem, mert szegény a társadalmunk, gazdag emberünk kevés van, ki kell tehát venni a szociális munkából a városi középosztálynak is a részét. Különben is divat most nálunk hangoztatni, hogy a vidéki birtokos osztálylyal szemben az alsó néprétegek vezetését át kell venni a városi középosztálynak — nos, e vezetésnek nemcsak politikai előnyeit kell keresni — hanem a praktikus segítés alól sem szabad kitérni, még akkor sem, ha az talán — a saját zsebünknek is fáj. Pénzügyi körök részéről is hallok tiltakozást; mondják, hogy bár a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adókulcsa az egyedüli, amely nem szállíttatott le, mégis ezek is megterheltetnek az új jövedelmi adóval, holott pedig elméletileg a jövedelmi adó csak fizikai és nem jogi személyekre lenne alkalmazható. Ez argumentum ellen szól legelsősorban is az, hogy szociális szempontból a magánegyének, kistőkések versenyképessége a nagy vállalatokkal szemben még adópolitikai eszközökkel is védendő. De ellene szól különösen az, hogy — amint már azt első czikkemben is említettem, — eddig a nagy pénzintézetek értékpapírállományuk segélyével úgy manipuláltak, hogy az állami terhek nagy része alól mentesültek, ami elsősorban a közös teherviselés elvébe ütközik, — másodszor jogtalan előnyösítése volt az ingó tőkének a földbirtokkal szemben. De mindezen felül most, amikor az adóreform a kisemberek terhén akar segíteni, akkor elsősorban kell állani a terhek átvállalásánál a nagy pénzintézeteknek és a nagy pénzembereknek, akik az élet küzdelmében a gazdasági harc annyi fegyverének boldog tulajdonosai. Lássuk már most, mik’ a javaslat szocziális előnyei: ■ ;; - f|. Ul‘I 1 Eltekintve a már fentebb’ kimutatott , azon fontos ténytől, hogy t. i. a kisgazdák terhei lényegesen csökkenni fognak, első perezben szembetűnik, hogy eltöröltetik az igazságtalan I. és II. osztálya kereseti adó, amelyek éppen fordított progresszív erővel nyomták a legalsóbbane p osztályokat, valamint a kereseti adók minden osztályánál a családtagok külön adója is teljesen megszűnik. Szerettem volna látni, hogy a gyermekáldást a reform a pusztító egy gyermekrendszerre való tekintettel Még ennél is hatékonyabban támogatná, de remélem, hogy a javaslat parlamenti tárgyalásánál a kormány még erre módot fog találni. i 1 ! I i 1 ' * ! Elvileg a legfontosabb a szociális haladás a létminimum adómentessége és az új jövedelmi adóban létesített progresszivitás. Jó hagyta. Akkor kigyelmed is a pokol mélységes fenekére küldött minden törököt, most meg a maga lányát is a kezébe adná. Van kegyelmednek lelke azt a szépséges virágszálat csak Úgy odadobni egy hitetlennek. Miért nem szíveli kigyelmed Antalos Gergelyt, aki a mi fajtánkból való, módos és derék fiú, vagy mi kifogása van kigyelmednek Seres Pista ellen, aki szenátori nemzetségből való és fia-fia a familiának nagy becsülésben állott mindétig. Talán az ördög babonázta meg kigyelmedet, hogy belebomlott abba a törökbe, akinek se Istene, se hazája, [ . — Elég legyen már a beszédből, — végzé a szót Detki Balogh uram, — mert mennem kell a tiszteletes uramhoz. Viszem a törököt, hogy vállalná el tiszteletes Uram a tanítását. Iia aztán a keresztény szent igazságokat megtanulta, a szent keresztségben Krisztus egyházába kerül, és pár hét múlva megtartjuk a lakodalmat, így :vagyon elvégezve és édes párom, te is belenyugszol abba, hogy egyetlen lányod ahhoz menjen feleségül, akit szeret... És ezeket elmondva, Detki Balogh uram kifordult portájáról a Szalacsi uram portája felé, hol Ali tartózkodott. Szalacsi Péter gyermektelen ember lévén, jó szívvel vette magához a legutolsó törökjárás alkalmából a tizenötéves török gyereket, aki árván maradt, hadviselő apját és anyját elemésztvén a városban dúló pestis. Ali nagyon szomorú gyerek volt és hónapokon át kesergett meghalt szülei után. Szalacsiné nagyaszszony nagyon megsajnálta az árvát és mivel se neki, se az urának nem volt atyafisága, úgy gondolkozott, hogy a szivükhöz szoktatja a kis hitetlent. A gyermek hamarosan megtanult magyarul, a nagyasszony gondviselő keze alatt az igaz Istent is megismerte, ámbár Szalacsiék a keresztvízre tartást nem sürgették, úgy vélvén, hogy határozzon majd a gyerek, akkor, ha embersorba jut. • Szó sincs róla, Hogy az nebm Mentes létminiMUMnak 600 koronában való Megállapítása a porosz 900 márkás és az osztrák 1200 koronás létminimum mellett alacsonynak’ látszik, de hát: «szegény ember vízzel főz» — a mi szegény, országunk’ is a szocziális reformok terén első ízben nem léphet akkorát, mint más boldogabb és gazdagabb nemzetek’. De javítja a helyzetet a javaslat 76. §-a, amely szerint az adómentes létminimum felső határa emelhető lesz akkor, ha az első évek’ igazolni fogják’ a kormány azon reményét, hogy az állami egyenes adók együttes bevétele a reform után is eléri a mostanig is elért 200 milliónyi adókontingenst. Tehát gazdasági életünk fejlődésével szinte automaticre emelkedni fog a létminimum határa is! Hasonló örömmel kell üdvözölnünk a progresszivitás elvének érvényesítését az új jövedelmi adóban. Az adókulcs progresszíve emelkedik 0,7%-tól egész 5%-ig, tehát a modern adózás alapeszméje: az áldozó képesség a javaslatban a lehetőség szerint teljesen figyelembe van véve és a vagyo^ nosabb emberek" aránylag is erősebben vannak megterhelve, mint a szegények". . . 1 ! ! | ! ,1 !, Kossuth Lajos 18^8-iki adótörvényének’ második főkövetelményét, az «arányosságot» tehát Wekerde javaslata megvalósítja! 1 1 ! Hogy a progresszivitás elvét a merev tárgyi adóknál nem lehet megvalósítani, az ma már vitán felüli pénzügytani igazság, mert a tárgyi adók természetüknél fogva nem vehetik figyelembe az adózó alany személyes viszonyait, összes más jövedelmeit, gazda^■^^.-^...■.11........... i g— A Detki Balogh Péterné jóslata. — 1693.— A «Magyarország eredeti tárczája. — Irta: Koncz Ákos. ■— Ne duruzsoljon kigyelmed mindétig, mert bizonynyal mondom, hogy torkig vagyok már azzal a sok dib-dált beszéddel, ami nem szünetel egy minutára sem. Kigyelmed nagy vakságában nem veszi észre, hogy még az utczabéli gyermekek is megcsúfolják a kigyelmed vén fejét. Felbiró uram is olyasfélét mondott, hogy talán hiányzik az öreg Detki Balogh Péternek egy kereke, hogy hitetlen török legényhez akarja adni egyetlen hajadon leányát. Süsse meg kiegyelmed a Göcsei Menyhérttel való czimboraságát... Jól tudom, hogy ketten főzték ki ezt a tervet, amin most kaczag az egész város. Hanem majd keresztül húzok én a kigyelmetek számításán, mert az én lányom nem lesz ugyan sohasem egy hitetlen felesége, még ha keresztvízbe mártják sem. Kutyából nem lesz szalonna, — végzé a szót Detki Balogh Péterné nagyasszony, — mert a török vak pogány marad, ha szentelt vizéri is. — Ugyan ne hányd már a szót — felesé szeliden Balogh Péter. Kerepelsz szakadatlanul, felvered a házat már pitymalatkor, úgy, hogy az alsó-felső szomszédok azt hiszik, hogy háborúskodás folyik a portánkon. Azután meg kárba is vész a hangod, mert Mártának nagy hajlandósága vagyon Alihoz, a szent keresztséget is felveszi, így hát dictum factum, a lány az övé lesz, mert én igy akarom----— Teremtő Isten! Sirba visz kigyelmed ezzel a beszéddel. Vagy azt akarja, hogy Márta egy sorsra jusson Galambos Eszterrel, akit szántó egy hitetlen rontott meg és aztán ottéli hálás volt gyámszülői iránt; napestig dolgozott és nevelte az öregek vagyonát. Szép, szálas legénynyé serdült és az egész város becsülte és szerette. Aztán lassan kint a szomorúság is eltűnt arczáról, a szeretet meleg verőfényének érintésére. Eljárt a társaságokba és egy ilyen alkalommal megismerkedett Detki Balogh Mártával és egymásnak első látásra megtetszettek. Szalacsiék’ örömmel látták a két fiatal szivnek vonzódását és mivel házuk régi barátja, Gecsei Menyhért Uram is helybenhagyta a fiatalok szándékát, Szalacsiék elhatározták, hogy Ali megkeresztelése után, ám vegye feleségül a szépséges Márta leányzót___ . i Ennek’ az előkészítése végett keresték fel Szalacsi Péter és Detki Balogh uraimék Alival egyetemben a város akkori jámborlelkű prédikátorát, Körösszegi István Urat, aki jó szívvel fogadta a jelentkezőket, és miután lucide megértette a török ifjú szándékát, eképpen prosperálta a keresztségre az Ali lelkét'! ! !■ ■ ..! ! — Édes fiam! A hatalmas igaz Istennek és jó gondviselő szüleidnek, Balogh uraiméknak tetszett a te lelkedet az keresztyén vallás szent igazságainak befogadására alkalmatosan előkésziteni. Az szent keresztség azonban csak akkor váltja ki a lelkedet az hitetlenség ámbrájából, ha igaz szívvel keresed az idvességet. Mert ha csak azért jönnél az anyaszentegyházba, hogy Márta a hitestársad lehessen, roszszabb lesz a te lelked állapota a mostaninál. Azért gondold meg cselekedetedet, de ha a lelkiesméreted azt mondja, hogy valedicálj a pogányságnak, ám kövessed a szót, mert Krisztus egyháza nyitva vagyon az hívőnek.... — Úgy vagyon, atyám, — feleségli, — amint mondod, mert már régen vágyódom a szent keresztség után. Nem beszélt rá senki, csak a magam lelke. Szívben már régen keresztyén vagyok ,és az is akarok lenni halálig.: magyarorszgíj F B'mrTapesi, TV07. pMTeky november' Tj