Magyarország, 1909. november (16. évfolyam, 259-283. szám)

1909-11-07 / 264. szám

Budapest, 1909. vasárnap, november 7. ÜJAI! Y A T*. to, P. 7. A­­ mór- és bélbajokat csakis az észszervezet megerő­sítése, felelevenítése által lehet töbéletesen meg­gyógyítani. Aki teljes gyógyulást akar az említett és más bajokból, az kérje a «Modern Villamos Gyógymódról» czimű ingyen-könyvet, melyet díjta­lanul küld­ az «Elektro Vitalizer» Orvosi Rendelő Intézet Budapest, Károly-körút 2. félemelet 3. sz. mindenkinek, aki azt lapunkra való hivatkozással kéri. „ A magyar castilysorsjáték. Mindinkább jobban jutunk azon meggyőződésre, hogy a ma­gyar osztálysorsjátékot minden más játékkal szem­ben előnyben részesítik. Ezt pedig könnyen meg­érthetjük, ha tekintetbe veszszük azon körülményt, hogy mindenki — bár maga talán nem is nyert — valamelyik barátjának, ismerősének, vagy földi­jének Török A. és Társa bankházában elért nyere­ményéről bizonyára hallott már, mert nagy a száma azon embereknek Magyarországon, kik Török A. és Társa bankházában nagyobb nyereményben ré­szesültek. Ennek oka az, hogy a Török bankház az országban igen nagy vevőkörrel rendelkezik, mely minden sorsjátéknál rohamo­an növekedik, oly­annyira, hogy a c­ég az összes munkálatok elvé­­gezhetése ezén­iából, melyet ezen üzlet megkövetel, indíttatva volt saját palotát építtetni. Török A. és Társa bankház rt. Budapest, Szervita-tér 3., a leg­nagyobb o­stálysorsjegy-üzlet, vevői az előzékeny kiszolgálás mellett oly sok nagy nyereményben ré­szesülnek, hogy szükségtelennek tartják a külön­beni ajánlást A hivatalos játékterv szerint 5 hó­nap alatt 14 millió 459.000 koronát sorsolnak ki. a sorsjegyek­ ára: Egész sorsjegy 12.— korona, fél sorsjegy 6.— korona, negyed sorsjegy 30 korona, nyolc­ad sorsjegy 1.50 korona. Miután Török sors­jegyeit mindenkor nagyon keresik és a húzás már folyó hó 18-án kezdődik, ajánlatos, hogy sorsjegy­­szükségletét fenti czégtől mielőbb beszerezi.­­ A Fővárosi Orfeum és a gyermekvilág. Ez a két fogalom valamikor régen nagyon ellen­­­­tétes volt Waldmann igazgató «fehér regime»-je­­ óta, azonban a Fő­városi Orfeum délutáni előadá­­­­saira nyugodt lelkiismerettel küldik el a budapesti előkelő családok gyermekeiket, mert ott nemcsak a délutáni, hanem az esti előadásokon is a legtisz­tességesebb művészeti irány honol. Ma, vasárnap délután 4 órakor kezdődik a délutáni és 8 órakor­­ az esti előadás. Mindkét előadáson a novemberi­­ műsor fenomenális különlegességei szerepelnek.­­ A Royal­ Orfema novemberi műsora a g­­en­­zácziók sorozata. Új drámája, «A szomszéd szo­bában», a franczia darabok leghíresebbike, való­sággal lázba ejti a közönséget Óriási sikere van a «Zsúr a legénylakásban» czimű­ új bohó­­s zabnak is. Egész sereg új kuplé, színpadi tréfa teszi teljessé az elejétől végig ellenállhatatlanul hatásos színházi műsort amelynek varieté része ol­yan ragyogó látványosságot hoz, mint a Hero villamos aktjai és a világhírű Morcaschani, a kreol komika, akinek nagyszerű kupléit és nevető­­dalát tízszer is újráztatják. A gazdag műsort a czigányverseny nyitja meg, minden este pont 8 órakor s ennek keretében most a vidéki czigányzenekarok következnek, hétfőn pedig a konstantinápolyi hites magyar prímás, Baráth Gyula és zenekara versenyez a bizottság aranyérméért . Az Apolló-színház a kódtáráért Dec­em­­ber 6-én, vasárnap délelőtt 10 órától kezdve egy három órán át tartó mérsékelt helyáru elő­adást rendez az Apoló-színház a­­Dunántúli Közművelődési Egyesület­ javára, melynek mű­során éneklő képeken kivü­l több értékes adtás­­sal is szolgálni fog a Széll Kálmán és P­a­­­­lavicini Ede őrgróf vezetése alatt álló kultur­­egyesü­let fontos hazafias érdekeinek az Apolló igazgatósága.­­ Fierpont Morgant, a híres amerikai milliár­dost, óriási orral áldotta meg a természet. Négyszög­letű arcainak kellő közepén egy hatalmas kinövés van, mely jellemzővé teszi a tulajdonosát és úgy nagyságra, mint alakra, de különösen színre nézve ritkítja párját Képzeljünk el egy húsos púpot, mely magvas mint a szamócsa és vörös mint a bíbor és meg f­ogjuk érteni, hogy ez az orr valósággal sze­rencsétlenné teszi a tulajdonosát. Morgan úr min­dent megtett e baj orvoslására, de hiába: az aesthe­­tikus sebészet minden igyekezete kudarc­ot val­lott. A milliárdos azonban még nem vesztette el minden reményét és most egy millió franknyi ju­talmat tűzött ki annak, aki tűrhető orrot készít neki, mert a kinövés, melyet a gondviselés az arczába helyezett, a szó szoros értelmében megkeseríti az életét. Azok, akik nem vállalkoznak arra, hogy Mor­gan urat szépítsék, de szívesen jutnának egy millió korona birtokába, megszerezhetik maguknak ezt az összeget, ha vesznek egy szerencse-sorsjegyet a nyeremény-rekordjáról híres Dörge frigyes Bánk­ban­­(Budapest, Kossuth Lajos­ u. 4.), ahol az utolsó 4 évben majdnem az összes főnyereményeket fizet­ték ki. 1*d: ■ 1:1 1 IJ LJ A Petőfi-Mz. I. 1—« Saját tudósítónktól. 1—■ 1 Budapest, november 6. A Bajza-utcza 21. síitám alatt, kerttel övezett házban, mely régebben nagy művészünknek, Feszty Árpádnak villája és műterme gyanánt szolgált,­­ holnap avatják föl méltó ünnepségek között a­­ Petőfi-h­ázat, ahol szakértelemmel rendezett csopor­­­­tosításban együtt vannak mindama tárgyak, le­­­­velek, könyvek és egyéb ereklyék, amelyek Petőfi­vel valamiféle vonatkozásban vannak s amelyek­hez részint kutatás, részint vétel, vagy ajándék útján jutott a Petőfi­ Társaság. E holt tárgyakon keresztül bepillanthatunk a nagy költő lelkébe, s itt-ott rátalálhatunk hangulatainak, érzéseinek és gondolatainak forrásaira. A nemzet hálás ke­gyeletén kívül ezt a gyakorlati érsélt is szolgálja a Petőfi-múzeum. Díszes portáló vezet a Petőfi-házba. Ez új tol­­daléka az épületnek. «Rideg kőpaloták közé mo­solygó, illatozó muskátlit ültetni... S mindezt te­nyérnyi helyen, anyagi eszközök hijján, rendkívüli technikai nehézségek között. Egy köznapi nyaraló­ból egy kicsinyke húzással középületet terem­teni, az azelőtt csupán a hét­ ó udvarból megköze­líthető házat megnyitni a közönségnek, az utóké­nak, ez a czélja annak 3 ids, belül boglyakemen­­ezéhez hasonló előcsarnoknak, mely az épületbe ve­zet... Terjedelemre nem nagy építészi feladat lesz, ez, d­e annál több gonddal, szeretettel dolgoztunk rajta, hogy minden kis cserép, minden kis színes üveg, virág, minden kis faragás egy-egy naiv hó­­dolat legyen Petőfi szelle­mének.» Ezt írják az épí­tészek — Vágó László és Vágó József, — akik feladatukat nagyon szépen, artiszt­ikusan és amellett praktikusan is oldották meg. Az előcsarnokból egyenesen a nagyterembe jutni, melyet a kicsinyke, intim tornáczczal való élénk ellentéte még nagyobbnak mutat. Ez hajdan festő­­atelier volt, most közepe az ereklyemúzeumnak, mert ide nyílnak úgyszólván az összes többi helyi­ségek. A nagyteremben Petőfi-arczképeket, róla készült kő- és sannyomatokat, mellszobrokat és Petőfi­­illusztrácziókat találunk: Révész Imre, Barabás Mik­lós, Feszty Árpád, Zichy Mihály, Lotz Károly, Ba­­ditz Ottó, Komáromi-Katz Endre, Vágó Pál, Vas­­tagh György és Vaszary János alkotásait. Azonkí­vül a költő több művének kézirat­­példányai is lát­hatói­ itt. Ugyancsak kéziratokat, nyomtatványokat és rajzokat tartalmaz az I. szekrény is és pedig az 1836-tól 1847-ig terjedő időszakból. A II. szek­rény az 1848—49. évből való kéziratok, nyomtatvá­nyok és rajzok gyűjteménye. A nagyterem közepén a Heckenast—Landerer-féle 1818-iki sajtógép. A nagyteremből nyilik a kiskőrösi szoba, amely hű másolata annak az egyszerű szobának, amelyben Petőfi született. Itt van a régi ágy, a boglya­­kemencze, az ódon íróasztal, karosszék és falócza, a falon Petőfi atyjának és anyjának arczképe. A rendkívül gazdag anyagú nagyteremből ju­tunk az ereklye­terembe is. Közel száz érdekes Petőfi-ereklye van itt: Petőfi selyemkendője, órája, pecsétnyomója, pohara. Szendrey Julia keztyűje, Bzeglybokrétája, aranyórája, koporsókulcsa és sok más ritka ereklye; valamennyi a költő életének egy-egy epizódjára emlékeztet. A szomszédi teremben van elhelyezve a kézirat- és nyomtatványtár. Rengeteg becses adat van itt összehalmozva a Petőfi-irodalomból: külföldi Pe­­tőfi-fordítások, Petőfi-kiadások és albumok, régi új­ságok. Az egyik szekrényben ott van a Pesti Napló Petőfi-albuma is. E teremből belátunk a könyvtárba, amely még most rendeződik s magában foglalja a Petőfi ösz­­szes műveinek eredeti kiadásait, az egykori hazai és külföldi újságokat , a költővel foglallo­t köny­veket. A Petőfi-Ház első emeletét Jókai emlékezetének szentelték. Itt vannak elhelyezve két teremben a Jókai-ereklyék s Latorfalvy Róza emléktárgyai. Az előcsarnokkal együtt hat teremből áll a Pe­­tőfi-gyűjtemény és kettőből a Jókai-múzeum. A Petőfi-házhoz áttekinthetően eg­szeállított képes katalógus is készült Kéry Gyula, a Petőfi-társa­­ság titkára és a Petőfi-ház őre avatott szerkeszté­sében. A katalógus a múzeum anyagának részletes ismertetésén kívül Herczeg Ferencz hangulatos előszavát, Kéry Gyulának «A Petőfi-ház és gyűj­teménye» czimű magyarázó czikkét, végül Rózsa Mikdósnak «A Petőfi-ház és a Petőfi-könyvtár» czimű dolgozatát közli. Telve van ezenkívül a katalógus a Petőfi-házról és anyagáról készült szebbnél-szebb illusztrácziókkal és autogramm-reprodukcz­iókkal. A Petőfi-ház ünnepélyes felavatása holnap, va­sárnap délelőtt lesz. Herczeg Ferencz, a Pe­­tőfi-társaság elnökének beszéde után gróf Appo­ny­i Albertné nyitja meg a Petőfi-házat, melyet a nemzet kegyelete és lelkesedése emelt, hogy meg­őrizze és hirdesse a legnagyobb magyar szellem örökkön élő dicsőségét. 11 Az operai énekkar sztrájkja. A kardalosok új ultima­um­a •—Saját tudósítónktól. — Budapest, november 6. Az operaházi sztrájkmozgalom, amely az énekkar, s a zenészek szolidaritásvá­datása folytán a zenekar részéről is fenyegette az Ope­raházat, annyira el­mérgesedett, hogy első zenei műintézetnek most­ama veszedelem előtt áll, hogy kapuit holnap be kell zárnia. Már a hét elején annyira meg­érett ez a mozgalom, hogy az énekkar ultimátu­mot intézett az igazgatóhoz, amelynek kedvezőtlen elintézése esetén működésük beszüntetéséve­ f­eye­­getődztek. Tegnap este azonban új fordulatot vett a dolog. Mészáros igazgató felelt a szerdán be­adott ultimátumra,­aminek hatása alatt a mérsékel­tebb felfogás kerekedett felül a a kordak-Sok vára­kozó álláspontra helyezkedve, lemondtak az erősza­kos eszközök használatba vételéről. Ez az engedé­keny hangulat azonban nem volt tartós s amikor a kardalomok megtudták, hogy méltányos eljárásukat sokan meghátrálásnak, sőt jogfeladásnak tüntetik föl, mára újabb megbeszélésre jöttek össze, amely­nek eredményeképp ma délben újabb ulti­mátumot nyújtottak be az igazgatósághoz. Az új ultimátumban már csak holnap esti 6 óráig ad terminust az igazgatóságnak a kardalosok ügyének elintézésére s kedvezőtlen válasz esetén nyomban kitör a sztrájk. Ami egyértelmű azzal, hogy be ke­ll zárni az Operaház kapuit, mert ének- és zenekar közreműködése nélkül természetesen tehetetlen elő­adásokat tartani. Az operaházi sztrájkmozgalom fejleményeiről a következő tudósítás számol be: Az operaházi énekkar szerdai ultimátumának­ határ­ideje tegnap este járt le s az ének- és zenekar meg­bízottai este hat órakor mentek el az igazgatóhoz, hogy a miniszter döntését megtudják. Mészáros Imre egy óra hosszat tárgyalt a megbízottakkal s végül az énekkari és zenekari tagoknak egy-egy pecsétes levelet adott át: ebben volt a válasz az ultimátumra. A levél így szól: «A M. Kir. Operaház tekintetes ének- és zene­karának. Budapesten. A folyó hónap 3-án este ki­­lencz órakor az énekkar képviseletében hozzám jut­tatott jegyzőkönyv tartalmára van szerencsém a következőkben válaszolni: A személyzet fizetésének rendezésére vonatkozó kérdést az összes arra illeté­kes tényezők méltányos alapon és a legjobb indu­lattal óhajtják megoldani. Bizonyítja ezt egyebe­ken kívül az a tény, hogy a személyzet anyagi hely­zetének javítására drágasági pótlék czímén már 1901. évi július elseje óta évi hetvenötezer koroná­nak megfelelő többletet folyósítanak az érdekelt tagok részére. A fizetéseiknek rendszerbe fogla­lása czéljából szükséges széleskörű tárgyalások és nagyszabású számvetési munkálatok hosszabb idő óta folyamatban vannak. Ily körülmények között természetesen nem vagyok abban a helyzetben, hogy főhatóságom jóváhagyását kieszközölhessem oly nyilatkozat közreadására, mely a jegyzőkönyv szerint kikötött negyvennyolc­ órán belül adandó határidő megállapítására vonatkozhatnék. Mészá­ros Imre, igazgató.» A személyzet már előzetesen elhatározta, hogy nem fog azonnal a végső eszközökhöz folyamodni s igy a mára tervezett sztrájktól eláll. Erről a bizalmi férfiak éjjel tizenegy óra után a követ­kező határozatot adták ki: «Az igazgató ur folyó hó 5-én kelt levele fölött való határozathozatal idő­pontját a M. Kir. Operaház zene- és énekkara­i feltartja magának.

Next