Magyarország, 1913. február (20. évfolyam, 28-51. szám)
1913-02-18 / 42. szám
nak azt kell bizonyítania, hogy Lukács lopott, csalt, sikkasztott, mert ezt jelenti a panama. Ellenzi ebben a kérdésben a bizonyítás elrendelését, de ha a törvényszék más nézeten volna, erre az esetre becsatolja Désy Zoltánnak fölmondó levelét, amelyet államtitkársága idején a Magyar Bankhoz intézett. A Kereskedelmi Múzeum ügyében is ellenzi a bizonyítást, mert ez az ügy nem tartozik a pénzügyminiszter alá. Az osztálysorsjáték ügyében becsatolja a szerződést, Lukácsnak elnökigazgatóvá történt kinevezését, a fölmondó levelét és az igazgatósági határozatot, melyből kitűnik, hogy Lukács sokkal előbb lemondott, mint ahogyan pénzügyminiszterré kinevezték. A zalatnai ház ügyében becsatolja az adásvételi szerződést és becsatol egy másik szerződést, amely azt bizonyítja, hogy ugyanabban az időben kisebb telket vett meg a kormány nagyobb árért, mint amennyit Lukács házáért adott. Nem tér ki a védő színes, de igaztalan megjegyzéseire és csipkedéseire, ezekre majd alkalomadtán fog válaszolni. Válaszok. Désy Zoltán reflektált ezután az ügyész szavaira, mert, mint mondotta, azok részben tévedésen alapulnak, részben tévedésre adhatnak alkalmat. Az egész ügy alapja a Saskörben tartott ifjúsági gyűlésen elmondott beszéd. Ez az, ami érdekli nemcsak Magyarországot, hanem egész Európát, hogy fennforognak-e Magyarország közéletében azok a jelenségek, amelyeket ő állított vagy sent. Nem azt mondotta a beszédben, hogy Lukács László csalt, lopott, sikkasztott, mert ha ragaszkodnak a szavaihoz, azt mondta, hogy: loptak, sikkasztottak. Ez volt a vádjainak lényege. Kérte hallgassák meg erre vonatkozólag Tisza István grófot, akinek vallomása szintén meg fogja erősíteni az ő szavait. VázsonyiVilmos védő olvasta fel ezután Désy Zoltánnak nyilatkozatait, amelyekben nem az áll, hogy Lukács László lopott. Désy nem annak bizonyítására vállalkozott, hogy Lukács László lopott, hanem annak bizonyítására, hogy mint miniszter, az állammal szemben hűtlenül járt el akkor, amikor az ily üzletkötéseknél az összes előnyöket nem az állam számára szerezte meg, hanem azokat illegitim vagyoni előnyök szerzésére szerezte meg másoknak. Panama nemcsak az, ha valaki mint közhivatalnok a maga czéljaira fogad el pénzt, mert ez nem panama, hanem közönséges gazemberség, megvesztegetettség. Az elnök azután bejelentette, hogy Elek Pál tanú és Szalai Béla betegségük miatt nem jelenhettek meg a mai főtárgyaláson és Zadueh József segédhivatali igazgató, aki szintén tanúképpen lett megidézve, sem jelent meg. Bend Dávid, Jeszenszky Sándor, Albert József, Pósa Ernő, Rainer Béla, Deutsch Béla, Brachfeld Emil, Koríny Árpád, Kristóffy József, Krausz Simon tanukat az elnök végleg elbocsátotta, mert kihallgatásuktól úgy a védelem, mint a vád elállóit. Az elnök ezután a valódiság bizonyítása tekintetében megtartandó tanácskozás czéljából a tárgyalás folytatását holnap délelőtt kilencz órára halasztotta es bizottsága elhatározta, hogy a székesfővárosba országos orvosi értekezletet hívjon össze, amelyen tiltakozni fognak a kormány folytonos halasztgatása és ígérgetése ellen, követelve, hogy az Andrássy-féle 1908-iki törvény értelmében a nyugdíjtörvényt vlTe-valahára életbeléptessék. Tisza paktálása a románokkal. A magyar szupremáczia leghangosabb hirdetője és egyetlen hivatott védelmezője, Tisza István gróf, rendületlenül folytatja páli fájását a románok — általa kinevezett — vezetőivel. Értjük ezek alatt a románok között is fölös számmal található törtetőket, akik a saját érdekeiket előbbre teszik azok érdekeinél, akiknek bőrére alkudoznak. A paktálásról a «Kel. Ért.» ezeket közli: Az az eszmecsere, amely Tisza kezdeményezésére a román nemzetiségi klub néhány tagjával a múlt év vége felé megindult, a legutóbbi napokban folytatást nyert. A román nemzetiségi párt tagjai, akik ez eszmecserében résztvettek, utóbbi időben több ízben tanácskoztak a párt végrehajtó bizottságának tagjaival és csütörtökön újból fölkeresték Tiszát, akivel a kérdés fölött folytatták a diskussziót. Ezen eszmecsere a dolog természeténél fogva minden hivatalos jelleget nélkülöz, miután Tisza fáradozásai is csak arra irányulnak, hogy előkészítsék a talajt azoknak a kulturális, gazdasági, egyházi kérdéseknek a megoldására, amelyeket a román nemzetiségi párt a románokra nézve sérelmesnek vél. Tisza István grófnak azon igyekvőke, hogy a románokat oly politika folytatására bírja, amely a jelenlegi magyar parlamenti pártkeretekbe beilleszthető, a román nemzetségi párt részéről ellenzésre talál ugyan (??), mert ragaszkodnak nemzetiségi alapon való szervezkedésükhöz és ezen alapon való érvényesülésükhöz, valamint az ennek érdekében való agitáczió szabadságához, mindazonáltal a románság szívesen fogadja, hogy a képviselőház elnöke ez irányban a nemzetiségi párttal kezdte meg az eszmecserét. Budapest, február 17. A ferenczvárosi mandátum. Visontai Soma udvari tanácsos visszalépett a ferenczvárosi kerület jelöltségétől. Erre a hírre, mint politikai körökben beszélik, a kormánynak az a gondolata támadt, hogy Jankovich Béla most kinevezett államtitkárt lépteti föl a IX—X. kerületben munkapárti programmal. A hírt kétkedéssel kell fogadnunk, hiszen a kormány eddig is azért nem állított jelöltet a Ferenczvárosban, mert a kerület hangulata lehetetlenné teszi kormánypárti jelölt győzelmét. A terv csak úgy születhetett meg, hogy Ipolyságról, Jankovich kerületéből, nagyon rossz hírek érkeztek. Éppen nem kizárt dolog, hogy az államtitkár úr a saját kerületében megbukik az ellenzéki jelölttel szemben. Ez magyarázná meg a Ferenczvárossal való próbálkozást. Községi- és körorvosok a kormány ellen. Még a koalícziós kormány idejében alkotta meg Andrássy Gyula a községi- és körorvosok fizetését rendező 1908. évi törvényczikkel. E törvény szerint a községi- és körorvosok nyugdíját egy éven belül, tehát 1909-re kellett volna megalkotni, azonban a Khuen-Héderváry-, majd a Lukács-kormány a törvény parancsa daczára sem tette meg ezt, sőt a mostani kormány abbeli ígéretét sem váltotta be, hogy az állami tisztviselők nyugdíjával kapcsolatban alkotta volna meg ezt a nyugdíjtörvényt. Az orvosok körében ezért nagy az elkeseredés és a községi- és koronosok szerveze- Budapest, február 17. A harcztérről ma csak hézagos jelentések érkeztek és a táviratokból csak azt lehet konstatálni, hogy a várt döntő ütközet még nem kezdődött meg. Annyi bizonyos, hogy a törökök óriási lelkesedéssel, elszántsággal és jól kiszarkalmazott haditerv szerint dolgoznak és ennek tulajdonítható, hogy a bolgárok Csataldasától most már a midiakromostói vonalra voltak kénytelenek visszavonulni, ami körülbelül 30 kilométer különbséget tesz ki. Most már az is bizonyos, hogy a Gallipolifélszigeten lévő Bulairt sem foglalták még el a bolgárok, bár ott is véres harcok folynak. Most már semmi remény sincs arra, hogy a hatalmak bármit tegyenek is a béke érdekében és a londoni reunió inkább Albánia határainak megállapításával foglalkozik, amely még mindig éket ver Ausztria-Magyarország és Oroszország közé. Az orosz sajtó szerint tisztán Angliától függ, nem berülne fel az európai béke. Hogy Anglia erős szerepet játszik a nemzetközi koncertben, azt az a tény is bizonyítja, hogy Krétaszigetét azáltal, hogy a Szuda-öbölben felvonatta a görög lobogót, szimbolikusan átadta Görögországnak. Ha mindehhez hozzávesszük a román-bolgár konfliktus veszedelmes kiélesedését, akkor elmondhatjuk, hogy ez a hét a nemzetközi politikára nézve rosszul kezdődik. Mai jelentéseink a következők: A véres harca Bulaknál. Konstantinápoly, febr. 17. (Saj. tud.) A hangulat harcziasabb, mint valaha. Mindenfelől új harczok megkezdését jelentik. Számos új kórházat állítanak fel. A Gálipoli-félszigeten, a félsziget fővárosától északra, ma is tart a csata a törökök és a három görög hajóról a sarosi öbölben partraszállított bolgár csapatok között. A veszteséget kedd óta mind a két részen 20.000 emberre becsülik és főleg shrapnelek és szuronyoktól erednek. Gallipoli lakóit és a sebesülteket az ázsiai Pastea szállították. Az összes csapatokat az imámok arra esketik, hogy a harczot minden körülmények közt a legvégsőig fogják folytatni. Konstantinápoly, febr. 17. A tegnapi hivatalos hadijelentés a következő : Drinápolyban a helyzet állandóan nyugodt. Bulakr körül mi sem változott. A Csatardzsa -vonalon előőrseink a visszahódított állások megerősítésén fáradoznak. Az ellenség, melyet csapataink a Halfaköztől nyugatra fekvő magaslatokról elűztek,tegnapelőtt éjszaka szuronyrohamot intézett csapataink ellen, melyet azonban ezek visszavertek. A bulairi török: vereség- cáfolata. A Magyar Táv Iroda a budapesti török főkonzulátustól a következő közlést kapta: A török külügyminiszter hivatalos táviratban a következőkről értesít minket: Néhány nap óta Bulaknál semmi sem történt. Az a bolgár forrásból származó hír, mely szerint hat török hadosztály vereséget szenvedett volna, egészen valótlan. Csataldzsától nyugatra álló csapataink Sürgünköl felé nyomulnak előre és az ellenséget Haradzs-Csiflik felé való visszavonulásra kényszerítették. Ormanli helységet csapataink elfoglalták és megerősítették. bolgár visszavonuld b. Konstantinápoly, febr. 17. A bolgárok a Midia—Sínekli—Roodostó vonalon elsánczolják magukat A vasút a 65-ik kilométerkőig, amely négy kilométernyire fekszik Csataldzsa előtt, szabad. Konstantinápoly, febr. 17. (Saj. tud.) A török sereg tegnap Csataldzsa előtt hat kilométernyire előre nyomult és Kuskainál viszszahódította a bolgárok által elfoglalt hadállást, anélkül, hogy különösebb ellentállásra talált volna. A törökök ott 470 bolgár halottat talaltak. Bolgár hivatalos jelentés: Szófia, február 17. (Bolgár táv. iroda.) A bolgár csapatok tartják Csataldzaa és Bulair előtti Véres ütközetek. A bulari, szkutari és jasneiai SiekafomSaák. — aSiatissij»! nem foglalták el a bolgárok. — A csatardzsai bolgár-szerb sereg visszavonulása. — A térükök harczi kedve fokozódik. — Bulgária a román konfliktus üdében a hatalmakhoz fordul. — Angliától függ a világbéke. — A krétai kérdés uj fázisa. I MAGYARORSZÁG Budapest, 1913. kedd, február 18.