Magyarország, 1915. március (22. évfolyam, 61-90. szám)
1915-03-17 / 76. szám
Törökország A Dardanellák ostroma Hét hadihajó megsérült Konstantinápoly, március 16. Biztos információk szerint hét nagy hajója sérült meg az angol—francia hajórajnak a Dardanellák bombázása közben. Az Agamemnont javítás céljából Máltába várják. A Jean Bart francia páncéloshajó javítási munkálatai előreláthatólag májusban készülnek el. A sebesültek és halottak száma sokkal nagyobb, mint hivatalosan jelentették. Egyedül a Kanada kórházhajón 300 sebesültet hoztak Epiruszba. Február 18-án kezdték az ostromot Frankfurt, március 16. ■ (Saját tudósítónktól.) Londonból jelentik: A Daily Telegraph-nak táviratozza tudósítója Mytileneből: Ma látogatást tettünk a Triumph csatahajón, amely tizenhét ízben lépett akcióba, összesen 2000 lövést adott le és magát is 1s lövés érte, amelyek azonban nem okoztak kárt benne. A hajó tisztjei közölték, hogy a Dardanellák külső erődjeinek bombázása február 18-án kezdődött; március 1-én a Triumph azt a parancsot kapta, hogy kezdje meg a támadást az Albionnal együtt a Dardanus erőd ellen. Mindkét hajóra 15 centiméteres tarackokból tüzeltek az erődből, a Triumph-ot három lövés találta. Egy gránát egy forgótorony csúcsát találta és az ott lévő legénységből egyet megölt. Egy tiszt megsebesült. Egy másik gránát átfúrta a parancsnok kabinját. Beszüntették a bombázásit?) Bécs, március 16. A Reichspost jelenti Berlinből. A Lokalanzeiger jelentése szerint az ellenséges flotta a daradanellai erődök bombázását beszüntette, mert a török ütegek súlyos sérüléseket ejtettek a hadihajókon. Páncélos gépkocsik a partvidéken Athén, március 16. Ideérkezett hírek szerint a Dardanellák erődeinek ágyútüzelését páncélos autók ágyúi is !— És? — És elrabolni magukat. (S ekkor furcsán, gúnyosan nevetett Sz.) erősitik. A törökök több üteg ilyen páncélos autót helyeztek el a partvidéken. Oroszország és a Dardanellák Pétervár, március 16. (Rómán át.; A Ruszkoje Sztovo írja: Egy oly hatalmas állam, mint Oroszország, nem tűrheti, hogy függő viszonyban legyen a törökökkel és közvetve a németekkel. Ezért kell megoldani a Dardanellák kérdését. De eltekintve a Márvány-tengeren való szabad hajózás szükségétől, tűrhetetlen állapot Oroszországra nézve az a veszély is, amely a fekete-tengeri kikötőt állandóan fenyegeti a török flotta részéről. Meg kell tehát szüntetni nemcsak a németek befolyását a Dardanellákon, hanem magát a török uralmat is. Magától értetődik, hogy ennek megvalósítása nem történhetik anélkül, hogy tért foglaljunk a Márvány-tenger mentén. Hogy ez mily formában fog megtörténni, ma még nem lehet meghatározni. Sir, Edward Grey is vonakodott eddig erről a formáról nyilatkozni, de mindenesetre fontos, hogy szövetségeseink elismerték a Dardanellákra vonatkozó jogos érdekeinket. A francia hajók tevékenysége Athén, március 16. A francia hajók a Szultán Káleh erődöt lőtték. Egy mithylénei távirat azt is tudja, hogy az erődben a kaszárnyát lángba borították. Ezt maguk a franciák cáfolják meg. A Bouvet cirkáló gránátjai a kavaki hídra estek. A bulairi erődök bombázása Szófia, március 16. Az Utro dedeagacsi tudósítója jelenti, hogy a szövetséges flotta hajói a bulairi erődök lövetését folytatták teljes erővel. Az eredményről semmit sem tudnak. A beérkezett jelentések csak annyit mondanak, hogy a tüzelés rendkívül heves és sűrű. A fekete-tengeri orosz flotta Róma, március 16. Pétervárról jelentik. Eberhard orosz admirális és az orosz Fekete-tengeri flotta többi parancsnokai lázasan dolgoznak azon, hogy a Fekete-tengeri flotta technikai harckészségét és főleg a hajók sebességét és akcióképességét tökéletesítsék. Ezen a téren a flottában még nagy hiányok vannak. A munkálatok azért folynak angol tengerésztisztek segítségével, hogy az orosz Fekete-tengeri flotta rövid időn belül olyan állapotba kerüljön, hogy képes legyen egyfelől Konstantinápolyt blokálni, másfelől ellensúlyozni a Goebent, Hamichét és Breslaut. E munka eredményei csak később fognak mutatkozni. (Pol. Hir.) * * * Számos emlékkönyv őrizte a városkában Szindbád nevét, bár mindig rövid időre tűnt fel zöld kalapja a sötét, fedett híd előtt, ahol zsebredugott kézzel várta a nőket. Halottaiból feltámadva, gyakran felkereste a szenvedélyes nők városát, ahol a férfiakkal a pincéket látogatta meg és nevét épp oly vidáman kanyarította a pincefalra, mint az emlékkönyvbe. A színházban és étteremben a nők háta mögé ült és ígérte, hogy másnap meglátogatja őket, midőn egyedül lesznek odahaza. A vállakhoz és a nyakakhoz beszélt és a ruhafodrok között sohasem tévedt el keze. Meghalni hívta a nőket vagy elszökni, át a határon ... És most, amint alkonyattal újra látta őket a régi híd tájékán, ahonnan a kis cukrászbolt kivilágított sárga függönyei, a behavazott háztetők alatt, szinte úgy ragyogtak, mint a bábszínházban a kis kastélyok, a mély meghatottságot érzett kihűlt, öreg szivében. A közelgő nők kis cipőjének kopogásában régi boldog órák, tüneményes napok emléke surrant a Szindbád szívébe, mint fészkébe búvik a fecske. Szenvedélyes szavak, sóhajtások, kiáltások jutottak eszébe, amelyek egykor e lezárt női ajkakat elhagyták; kézmozdulatok, csókok, amelyekkel lekötelezték. És valahogyan úgy látta az arcokat most is maga előtt, mint a régi pásztorórán a temetőben, vagy a bükkfás hegyoldalban, a karácsonyfa alatt, vagy a téli növényekkel megrakott verandán. Mintha megmerevítitek a női arcok, — akkor régen, — a szemek, a szájak, hogy azóta életükben mindig csak egyet tudnak kifejezni : a szerelmet. Szindbád láthatalanul álldogált a híd oszlopánál, és engedte elmenni maga mellett a nőket, holott máskor e helyen gyorsan karmantyújukba szokta dugni a kezét, vagy a hónuk alá. És a kis fülek szinte elpirultak a szenvedélyes szavak árjától. Most elmentek ők a téli alkonyatban. Az aranymivesné, akinek nagy szemében odaadás és csábítás fénytért; a papírkereskedőné, aki egy régi kedveséről tett vallomást és önfeláldozó szerelmében azzal mulattatta Szindbádot, hogy minden titkát rábízta; az álmodozó tanítónő, aki a legboldogabb délutánokon a lélek halhatalanságáról, teozófiáról locsogott Szindbád fülébe ; a zongoraművésznő, aki a búcsú pillanatában, szinte a küszöbön engedett Szindbád óhajtásának; Irma, aki szép, aszszonytestvéréről beszélt álmodozó megfigyeléseket; Janka, Johanna, aki szánkán szökött a szomszéd városkába s ott öngyilkosságot akart elkövetni ; Aranka, aki gazdagságára hivatkozott és gondtalan jövőt igért szerelmesének; Mária, aki a húsvéti gyónásra gondolt... « Lélia, aki csupán azért könyörgött, hogy Szindbád még egyszer visszatérjen. Újra látta a régi arcokon a régi órákat a szellem a híd mellett, mintha már réges-régen le nem mosta volna a szappan és az idő a csókoknak nyomát. Vájjon mennyi mindent mondtak azóta más férfiaknak, más órákban, más szavakban? — ez nem jutott a halott eszébe, mindig csak a bókokra gondolt ő is, mint egy vén kisasszony, amelyet hajdanában e nőktől hallott, szivébe zárt és soha el nem felejtett. * * * Utolsónak a matematikai tanárnő ment át a hídon, akit nyílt, nyugodt észjárása miatt általában, tiszteltek a városkában. Mindig hidegvíz illata volt az arcának és a zárt derék felett fehér gallérka volt a nyakán. Szindbád ekkor előlépett a sötétből: — Emlékszik rám? A tanárnő hosszan, meglepetten Szindbádra nézett. Halkan mosolygott, mint a koratavasz-esti ábrándozás, midőn a későbbi fehér virágok lenge fátyolként ereszkednek az almafákra. — Emlékszem, — felelt és hosszasan megszorította Szindbád kezét. — Azt mondta, hogy én vagyok Pauszt doktor női alakban. S azóta gyakran gondolok a doktorra. Krúdy Gyula. IttA GYAKORSZAB Budapest, 1915. szerda, március 17. A szárazföldi akció Köln, március 16. Athénből táviratozzák a Kölnische Zeitung- nak. Az angol-francia flotta ostromát a Dardanellák ellen szárazföldi akcióval támogatják. Egy teljes expedíciós hadtesten kívül, amely a Dardanellák elé érkezett, még egy egész hadtest áll készen a behajózásra hír szerint Algírban, de egy más verzió szerint Toulonban. Az egész szárazföldi haderőt százezer emberre lehet becsülni. A terv az, hogy az angol és a francia szárazföldi csapatokkal egyidejűleg az oroszok is nagy haderőt fognak partraszállítani a Boszporusban. Angol próbálkozás Bulgáriában Berlin, március 16. (Saját tudósítónktól.) A Lokalanzeiger jelenti Szófiából: Sir Edward Grey megbízta a szófiai angol követet, hogy intézzen sürgős felszólítást Bulgáriához, hogy vegyen részt az entente akciójában a Dardanelláknál. Illetékes körökben azonban nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy ez a nyomás teljesen eredménytelen marad. Orosz kudarc a Kaukázusban Konstantinápoly, március 16. A kaukázusi harctéren az oroszok az utóbbi napokban többször megkísérelték, hogy, Artvin környékén újra offenzívába lépjenek. Artvintól nyilasra való előretöréseiket visszaverték, miközben az oroszok több mint százötven halottat és sebesültet — köztük egy tisztet ■— hagytak hátra. A török tartalékosok behívása Róma, március 16. Az olaszországi török konzulátusok hirdetményt tesznek közzé, melyben azonnali bevonulásra hívják be mindazokat a tartalékok