Magyarország, 1915. július (22. évfolyam, 181-211. szám)
1915-07-10 / 190. szám
Budapest, 1915. szombat, Julius 10. * #1._■ . ____ i.. SHAGHAROSSZAO Az alsóház ülése London, julius 9. Tennant másodállamtitkár biztosította a házat, hogy a Dardanelláknál megsebesült katonák elszállítása Alexandriába az első hetekben nem volt teljesen kieégítő. Ellenben kielégítő volt az ápolás Alexandriában. A kincstári kancellár kijelentette: A kormány a Luzitánia életben maradt utasainak nem adhat kárpótlást, azonban az illetők igényüket bejelenthetik. Tennant tagadta, hogy bizonyos ütegek ágyuszámának hatról négyre való csökkentése ágyú- és lövedékhiány miatt történt. Ennek oka inkább katonai szakembereknek az az újabb nézete, hogy kevesebb ágyú tüzelését könnyebbellenőrizni (!) Az összeírási bili bizottsági tárgyalásánál Hogge liberális képviselő azt javasolta, hogy az összeírás ne legyen kötelező. Long miniszter felszólalása után Hogge visszavonta javaslatát. Elutasították továbbá azt a javaslatot is, hogy az öszeírást ne terjeszszék ki a nőkre. Long szerint a nők maguk kívánják összeírásukat. Peace javaslatát a gyermekek foglalkoztatásáról 120 szóval 21 ellen elvetették. Cenzúra az angol parlamentben Hága, július 9. (Saját tudósítónktól.) Londonból táviratozzak. A «Daily Telegraph» szerintcenzúrát fognak meghonosítani az angolparlamentben, amelynek az lesz a rendeltetése, hogy gátat emeljen a kormányhoz intézendő kellemetlen kérdéseknek. Minden szónoknak előbb írásban kell benyújtania a parlamenti cenzorhoz a kormányhoz intézendő kérdést és naponta csupán légykérdés tehető föl. Asquith beszéde a kölcsön ügyében Rotterdam, július 9. Londonból jelentik. A Guildhallban a lordmayor kezdeményezésére és elnöklete alatt igen nagy méretű népgyűlést tartottak az új angol hadikölcsön megvitatására. A gyűlés óriási többsége amellett foglalt állást, hogy az új adó, illetve kölcsön terheit a City viselje, mert az sem a lövészárokban, sem a munkagyárakban nem vesz részt a háború fáradalmaiból. A jelenlevő polgárok kijelentették, hogy ők is, amennyiben sem a lövészárkokban, sem a muníciógyárakban nem szolgálhatják ahazát, mindenképpen kiveszik részüket ebből. A határozat elfogadása után Asquith miniszterelnök emelkedett szólásra. Nagy ovációkközt említést tett többek közt arról, hogy ugyanebben a hallban a múlt év szeptemberében toborzó beszédet tartott a polgársághoz, s amint akkor kombattans férfiakat kért, most a hadviselésnek ugyanoly fontos alkatrészét kéri a nemzettől, a pénzt. Anglia ebben a háborúban, amely a világ minden háborúja közt eddig is a legdrágábbnak bizonyult, 75 millió frankot költ csupán egy nap alatt, míg a napóleoni háborúk alatt 25 millióval egy hétig el lehetett tartani a hadsereget. Egy század óta küzd már Anglia az európai népek szabadságáért, ami már 20 milliárdjába került. A mai háború óriási költségei kikerülhetetlenné teszik, hogy Anglia népéhez folyamodjék kölcsönért, oly kölcsönért, melynek párja nincs a világtörténelemben, sem az elérendő óriási összegre, sem a bázisra nézve, melyre a kölcsönt alapítjuk. Mióta kölcsönökről szó van, először nem mondanak ki fix összeget, hanem egyszerűen felhívjuk a nemzetet, mindenki írjon alá annyit, amennyit csak tud, hogy hazájagyőzelmét biztosítsa. Bejelentette, hogy a jegyzések megkezdése előtt az első aláírók voltak. A Pendentia biztosító társaság 50 millió frankkal, a londoni grófság tanácsa 35 millióval és a kanadai Sunlife biztosító 125.000 font sterlinget már befizetett a kölcsönre, s még további 250.000 font sterlinget írt alá. Német internáltak szökése Páris, július 9. *A lapok jelentik Londonból. Mintegy, húsz internált német megszökött különböző koncentrációs táborokból. Az egyiket elfogták a londoni dokkok közt, amidőn éppen egy Gép szálkái... A lőszergyártás Rotterdam, július 9. (Saját tudósítónktól) _ Lloyd George muníciós miniszter közölte hogy hetvenezer tanult lőszermunkás nem lesz elegendő. Az angol kormánynak százezernél több ilyen munkásra van szüksége. Reményét fejezte ki, hogy szombat estig már lesznek ennyien. Az Eton College tanulói már különböző lőszergyárakban foglalatoskodnak. Az ifjak, a nagy hőség dacára, mint fűtők és szénmunkások dolgoznak. Törökország háborúja A török hivatalos jelentés A török lovasság győzelme a Kaukázusban — Ari Barnánál saját árkaikat ágyúzták a szövetségesek — Sikeres ágyuharc Konstantinápoly, július 9. A főhadiszállás közli: A kaukázusi fronton a jobbszárnyunk által visszavert ellenséges lovasság azonvolt, hogy hadállásaiban megtarthassa magát és ellentámadásokat intézzen. Kisértetei azonban meghiúsultak. ..... I A D a r d a n e 11 a fronton a Ari Barnu-szakaszban tüzérségünk július 6-án sikerre ágyúzta az ellenséges hadállásokat, amelyekben komoly károkat okozott. Az ellenséges tüzérség, amely balszárnyunk ellen operált, helytelen tüzelés folytán saját lövészárkait bombázta s ezáltal a maga katonái sorában meglehetősen nagy pusztítást vitt véghez. A Szedil Bahr-szakaszon az ellenséges felderítő csapatok által megkísérelt támadásokat visszautasítottuk és az ellenségnek súlyos veszteségeket okoztunk. Mialatt az ellenség Toké Burnu előtt segéd-hadhajókon és kisebb gőzösökön be- és kirakodási munkákat végzett, anatóliai partvédő ütegeink hirtelen tüzelést kezdtek ez ellenséges hadállások ellen. Lövedékeik egyike egy ellenséges zászlóalj közepébe esett és nagy zavart okozva, az ellenséges legénység sorában egyúttal nagy pusztítást is végzett. Ugyanezek az ütegek az ellenségnek egy ottani lőszerraktárát is felrobbantottak! A többi harctérről nem érkezett fontosabb hír. Gallipolitus Gibraltár Hamilton tábornok jelentése a Dardanellákról Chiasso, július 9. Hamilton tábornoknak Londonba küldött jelentései szerint a Dardanelláknál folytatott hadmveleteknél súlyos hibák történtek, főleg azáltal, hogy a szárazföldi hadműveletek a flotta műveleteit nagyon is nagy késéssel követték. A csapatszállítmány márciusban érkezett a Dardanellák elé, de nem lehetett partra szállítani és visszavitték Alexandriába, mert nem állott rendelkezésére a szükséges anyag. A hajókat Alexandriában kiürítették és később újra megrakták. Ezzel két hónapi időt vesztettek, amelyet a németek arra használtak fel, hogy a Gallipoli-félszigetet egyetlen hatalmas Gibraltárrá változtassák át. Amsterdam, július 9. (Saját tudósítónktól.) Mint a Reuter-ügynökség közli, Hamilton tábornok jelentést adott ki a Dardanelláknál folyó harcokról. A jelentés e hó 6-án jelent meg a londoni hivatalos lapban és 11 ezer szót tartalmaz. Az angol alsóházban röviddel ezelőtt liberális oldalról hántorgatták föl a Dardanellaharcok hírszolgálatát, mire a kormány kijelentette, hogy Hamilton tábornok már készített jelentést e harcokról s azt nemsokára közzé fogják tenni. Ha az angol hivatalos lapban nyilvánosságra hozott jelentés az, amelyre a kormány gondolt, az alsóház nem, igen lehet megelégedve. Hamilton jelentése nem csupán a legutóbbi eseményekre terjeszkedik ki, amelyek egyébként az angol kormány szempontjából igen korán kerülnek köztudomásra, hanem május 20-ról van keltezve. Hamilton jelentésében elmondja, hogy a tengerészet egyik leggyorsabb hajóján, a ,,Phaeton“-on sietett a Dardanellákhoz, ahová március 17-én érkezett meg és az admirálisokat éppen tanácskozáson találta, amint egy, a legközelebbi napra tervezett flottatámadás részleteit beszélték meg. Az „Amphibius“-on szemlélte végig a csatahajóknak a szárazföldi erődök elleni küzdelmét és nyomban ezután azt táviratozta Londonba Kitchenernek, hogy meggyőződése szerint elkerülhetetlen szükséges a szárazföldi és tengeri haderők együttműködése, ha a Dardanellákat meg akarják hódítani. Hamilton beszámol a Gallipoli-félszigeten szerzett tapasztalatokról és utal a partraszálássala járó keszedelmekrér. Hangsúlyozza, Hogy a hadsereg partraszállása ilyen operációs területre, mely hatalmasan van megerősítve, olyan nehézségekkel jár, aminekre eddig nincs példa a hadtörténelemben. Hamilton ismételten hangsúlyozza, hogy ama helyeken egy időben és gyorsan való partraszállás csak kedvező időjáráskor történhet. Ha ott „angol“ időjárás volna, nem maradna más hátra, mint az egész tervtől elállani. A partraszállási kísérleteket azért halasztották április végére, mert akkor kilátás volt néhány napig tartó szép időjárásra. Hamilton jelentése végén hosszasan részletezi az április 25-étől május 5-ig tartott partraszállási harcokat. Ágyazott francia hajó Marseille, július 8. (Saját tudósítóktól.) A Havas-ügynökség jelenti: Az«Annam» gőzös hétfőn visszaérkezett a Dardanellákból Marsaillebe. Május első napjaiban a Hellespontusban horgonyzott az«Annám» és kirakodott, amikor egyszerre csak egy török ágyuüteg tüzelni kezdett rája. Négy gránát érte a hajót Az első összeroncsolta a parancsnoki hidat, kettő a hajó közepébe csapott s a negyedik vizszinen alul a hajó farát zúzta össze. A rést azonban be lehetett tömni. Az«Annám» erre felszedte horgonyait és lőtávolon túlra igyekezett, ahol a sérüléseit kijavították. Legénységéből senki sem sebesült meg. a Olaszország és a Dardanellák Berlin, július 9. A Lokalanzeigernek írják Konstantin ápoltból : Beavatott körökben úgy tudják, hogy Olaszország az angolok minden nyomása ellenére sem hajlandó a Dardanellák ostromában részt venni, s ennek oka az, hogy Olaszországban nagy a kedvetlenség az angolok magatartása felett, mert az ország pénzügyi igényeinek nem tett eleget. Olaszországnak semmi érdeke nincs abban, hogy hajókat és embereket áldozzon fel csak azért, hogy az angolokat Gallipolinác súlyos helyzetükből kimentse. Egyébként az olaszok úgy tudják, hogy a tengerszorosokat a törökök annyira megerősítették, hogy azt az ő támogatásukkal sem lehet megvívni, céltalan áldozat volna tehát az ostrom erőszakolása. Egyelőre semmi jel sincs arra, hogy Olaszország meg akarná szakítani é diplomáciai viszonyt Törökországgal. A Lokalanzeiger ehhez a hírhez a következő megjegyzést fűzi: Mint már hírt adtunk róla, maguk az angolok sem lesznek többé abban, hogy Olaszország csapatokat és hadihajókat küld a Dardanellákhoz. Természetes dolog, hogy a csatornán túl ennek más okát adják.