Magyarország, 1915. július (22. évfolyam, 181-211. szám)

1915-07-10 / 190. szám

Budapest, 1915. szom­bat, Julius 10. * #1._■ . ____ i­.. SHAG­HAROSSZAO Az alsóház ülése London, julius 9. Tennant másodállamtitkár biztosította a házat, hogy a Dardanelláknál megsebesült ka­tonák elszállítása Alexandriába az első hetek­ben nem volt teljesen kieégítő. Ellenben kielé­gítő volt az ápolás Alexandriában. A kincstári kancellár kijelentette: A kor­mány a Luzitánia életben maradt utasainak nem adhat kárpótlást, azonban az illetők igé­nyüket bejelenthetik. Tennant tagadta, hogy bizonyos ütegek ágyuszámának hatról négyre való csökkentése ágyú- és lövedékh­iány miatt történt. Ennek oka inkább katonai szakembereknek az az­­ újabb nézete, hogy kevesebb ágyú tüzelését könnyebb­­ellenőrizni (!) Az összeírási bili bizottsági tárgyalásánál­ Hogge liberális képviselő azt javasolta, hogy az összeírás ne legyen kötelező. Long miniszter felszólalása után Hogge visszavonta javaslatát. Elutasították továbbá azt a javaslatot is, hogy az öszeírást ne terjesz­­szék ki a nőkre. Long szerint a nők maguk kí­vánják összeírásukat. Peace javaslatát a gyermekek foglalkozta­tásáról 120 szóval 21 ellen elvetették. Cenzúra az angol parlamentben Hága, július 9. (S­aj­át tudósí­tónktól.) Londonból táviratozzak. A «Daily Telegraph» szerint­­cenzúrát fognak meghonosítani az angol­­parlamentben, amelynek az lesz a ren­deltetése, hogy gátat emeljen a kormányhoz intézendő kellemetlen kérdéseknek. Minden szónoknak előbb í­rá­s­b­a­n kell benyújtania a parlamenti cenzorhoz a kor­mányhoz intézendő kérdést és naponta csupán légy­­kérdés tehető föl. Asquith beszéde a kölcsön ügyében Rotterdam, július 9. Londonból jelentik. A Guildhallban a lordmayor kezdeményezésére és elnöklete alatt igen nagy méretű népgyűlést tartottak az új angol hadikölcsön megvitatására. A gyűlés óriási többsége amellett foglalt állást, hogy az új adó, illetve kölcsön terheit a City viselje, mert az sem a lövészárokban, sem a munk­­a­­gyárakban nem vesz részt a háború fáradal­maiból. A jelenlevő polgárok kijelentették, hogy ők is, amennyiben sem a lövészárkokban, sem­ a muníciógyárakban nem szolgálhatják a­­hazát, mindenképpen kiveszik részüket ebből. A határozat elfogadása után Asquith mi­niszterelnök emelkedett szólásra. Nagy ovációk­­közt említést tett többek közt arról, hogy ugyanebben a hallban a múlt év szeptemberé­ben toborzó beszédet tartott a polgársághoz, s amint akkor kombattans férfiakat kért, most a hadviselésnek ugyanoly fontos alkatrészét kéri a nemzettől, a pénzt. Anglia ebben a háború­ban, amely a világ minden háborúja közt ed­dig is a legdrágábbnak bizonyult, 75 millió frankot költ csupán egy nap alatt, míg a napó­leoni háborúk alatt 25 millióval egy hétig el le­hetett tartani a hadsereget. Egy század óta küzd már Anglia az európai népek szabadsá­gáért, ami­ már 20 milliárdjába került. A mai háború óriási költségei kikerülhetetlenné te­szik, hogy Anglia népéhez folyamodjék köl­csönért, oly kölcsönért, melynek párja nincs a világtörténelemben, sem az elérendő óriási összegre, sem a bázisra nézve, melyre a köl­csönt alapítjuk. Mióta kölcsönökről szó van, először nem mondanak ki fix összeget, hanem egyszerűen felhívjuk a nemzetet, mindenki ír­jon alá annyit, amennyit csak tud, hogy ha­zája­­győzelmét biztosítsa. Bejelentette, hogy a jegyzések megkezdése előtt az első aláírók vol­tak. A Pendentia biztosító társaság 50 millió frankkal, a londoni grófság tanácsa 35 millió­val és a kanadai Sunlife biztosító 125.000 font sterlinget már befizetett a kölcsönre, s még to­vábbi 250.000 font sterlinget írt alá. Német internáltak szökése Páris, július 9. *A lapok jelentik Londonból. Mintegy, húsz internált német megszökött különböző­ kon­centrációs táborokból. Az egyiket elfogták a londoni dokkok közt, amidőn éppen egy Gé­p szálkái... A lőszergyártás Rotterdam, július 9. (Saját tudósítón­któl) _ Lloyd George muníciós miniszter közölte hogy hetvenezer tanult lőszermunkás nem lesz elegendő. Az angol kormánynak százezer­­nél több ilyen munkásra van szüksége. Re­ményét fejezte ki, hogy szombat­ estig már lesznek ennyien. Az Eton­ College tanulói már különböző lőszergyárakban foglalatoskodnak. Az ifjak, a nagy hőség dacára, mint fűtők és szénmunkások dolgoznak. Törökország háború­ja A török hivatalos jelentés A török lovasság győzelme a Kaukázusban — Ari Barnánál saját árkai­kat ágyúzták a szövetségesek — Sikeres ágyuharc Konstantinápoly, július 9. A főhadiszállás közli: A kaukázusi fronton a jobbszárnyunk által visszavert ellenséges lovasság azon­­volt, hogy hadállásaiban megtarthassa magát és ellentámadá­sokat intézzen. Kisértetei azonban meghiúsultak. ..... I A D a r d a n e 11 a­ fronton a Ari Barnu-szakaszban tüzérségünk július 6-án sikerre ágyúzta az ellenséges hadállásokat, amelyekben komoly károkat okozott.­ Az ellenséges­ tüzérség, amely balszárnyunk ellen operált, helytelen tüzelés folytán saját lövészárkait bombázta s ezáltal a maga katonái sorában meglehetősen nagy pusztítást vitt véghez. A Szedil Bahr-szakaszon az ellenséges felderítő csapatok által megkísérelt támadá­sokat visszautasítottuk és az ellenségnek súlyos veszteségeket okoztunk. Mialatt az el­lenség Toké Burnu előtt segéd-hadhajókon és kisebb gőzösökön be- és kirakodási munkákat végzett, anatóliai partvédő ütegeink hirtelen tüzelést kezdtek ez ellenséges hadállások ellen. Lövedékeik egyike egy ellenséges zászlóalj közepébe esett és nagy zavart okozva, az ellenséges legénység sorában egyúttal­­ nagy pusztítást is végzett. Ugyanezek az ütegek az ellenségnek egy ottani lőszerraktárát is felrobbantottak! A többi harctérről nem érkezett fontosabb hír. Gallipolit­us Gibraltár Hamilton tábornok jelentése a Dardanellákról Chiasso, július 9. Hamilton tábornoknak Londonba küldött jelentései szerint a Dardanelláknál folytatott hadmveleteknél súlyos hibák történtek, főleg azáltal, hogy a szárazföldi hadműveletek a flotta műveleteit nagyon is nagy késéssel követ­ték. A csapatszállítmány márciusban érkezett a Dardanellák elé, de nem lehetett partra szál­lítani és visszavitték Alexandriába, mert nem állott rendelkezésére a szükséges anyag. A ha­jókat Alexandriában kiürítették és később újra megrakták. Ezzel két hónapi időt vesztettek, amelyet a németek arra használtak fel, hogy a Gallipoli-félszigetet egyetlen hatalmas Gibral­tárrá változtassák át. Amsterdam, július 9. (Saját tudósítónktól.) Mint a Reuter-ügy­nökség közli, Hamilton tábornok jelentést adott ki a Dardanelláknál folyó harcokról. A jelentés e hó 6-án jelent meg a londoni hivatalos lap­ban és 11 ezer szót tartalmaz. Az angol­­ alsóházban röviddel ezelőtt libe­rális oldalról hántorgatták föl a Dardanella­­harcok hírszolgálatát, mire a kormány kijelen­tette, hogy Hamilton tábornok már készített jelentést e harcokról s azt nemsokára közzé fogják tenni. Ha az angol hivatalos lapban nyilvánosságra hozott jelentés az, amelyre a kormány gondolt, az alsóház nem, igen lehet megelégedve. Hamilton jelentése nem csupán a legutóbbi eseményekre terjeszkedik ki, ame­lyek egyébként az angol kormány szempontjá­ból igen korán kerülnek köztudomásra, hanem május 20-ról van keltezve. Hamilton jelentésében elmondja, hogy a tengerészet egyik leggyorsabb hajóján, a ,,Phaeton“-on sietett a Dardanellákhoz, ahová március 17-én érkezett meg és az admirálisokat éppen tanácskozáson találta, amint egy, a leg­közelebbi napra tervezett flottatámadás részle­teit beszélték meg. Az „Amphibius“-on szem­lélte végig a csatahajóknak a szárazföldi erő­dök elleni küzdelmét és nyomban ezután azt táviratozta Londonba Kitchenernek, hogy meggyőződése szerint elkerülhetetlen szükséges a szárazföldi és tengeri haderők együttműkö­dése, ha a Dardanellákat meg akarják hódí­tani. Hamilton beszámol a Gallipoli-félszige­­ten szerzett tapasztalatokról és utal a partra­­­szálássala járó k­eszedelmekrér. Hangsúlyozza,­­ Hogy a hadsereg partraszállása ilyen operációs területre, mely hatalmasan van megerősítve, olyan nehézségekkel jár, aminekre eddig nincs példa a hadtörténelemben. Hamilton ismétel­­­ten hangsúlyozza, hogy ama helyeken egy idő­ben és gyorsan való partraszállás csak kedvező időjáráskor történhet. Ha ott „angol“ időjárás volna, nem maradna más hátra, mint az egész tervtől elállani. A partraszállási kísérleteket azért halasztották április végére, mert akkor kilátás volt néhány napig tartó szép időjárásra. Hamilton jelentése végén hosszasan részletezi az április 25-étől május 5-ig tartott partraszál­­lási harcokat. Ágyazott francia hajó Marseille, július 8. (Saját t­udósító­któl.) A Havas-ügy­nökség jelenti: Az­­«Annam» gőzös hétfőn visszaérkezett a Dardanellákból Marsaillebe. Május első napjaiban a Hellespontusban hor­gonyzott az­­«Annám» és kirakodott, amikor egyszerre csak egy török ágyuüteg tüzelni kezdett rája. Négy gránát érte a hajót Az első összeroncsolta a parancsnoki hidat, kettő a hajó közepébe csapott s a negyedik vizszinen alul a hajó farát zúzta össze. A rést azonban be lehetett tömni. Az­­«Annám»­ erre felszedte horgonyait és lőtávolon túlra igyekezett, ahol a sérüléseit kijavították. Le­génységéből senki sem sebesült meg. a Olaszország és a Dardanellák Berlin, július 9. A Lokalanzeigernek írják Konstantin ápolt­ból : Beavatott körökben úgy tudják, hogy Olaszország az angolok minden nyomása elle­nére sem hajlandó a Dardanellák ostromában részt venni, s ennek oka az, hogy Olaszország­ban nagy a kedvetlenség az angolok magatar­tása felett, mert az ország pénzügyi igényeinek nem tett eleget. Olaszországnak semmi érdeke nincs abban, hogy hajókat és embereket áldoz­zon fel csak azért, hogy az angolokat Gallipoli­­nác súlyos helyzetükből kimentse. Egyébként az olaszok úgy tudják, hogy a tengerszorosokat a törökök annyira megerősítették, hogy azt az ő támogatásukkal sem lehet megvívni, céltalan áldozat volna tehát az ostrom erőszakolása.­ Egyelőre semmi jel sincs arra, hogy Olaszor­szág meg akarná szakítani é­ diplomáciai vi­szonyt Törökországgal. A Lokalanzeiger ehhez a hírhez a következő megjegyzést fűzi: Mint már hírt adtunk róla, maguk az angolok sem l­esznek többé abban, hogy Olaszország csapa­tokat és hadihajókat küld a Dardanellákhoz. Természetes dolog, hogy a csatornán túl ennek más okát adják.

Next