Magyarország, 1915. július (22. évfolyam, 181-211. szám)
1915-07-01 / 181. szám
Budapest, 1915. csütörtök, július 1 Magyarország ■Az orosz A német hivatalos jelentés Berlin, június 29. A nagy főhadiszállás közli június 29-én. A keleti hadszíntéren jelentős esemény nem történt. A délkeleti hadszíntéren Linsingen tábornok hadserege az ellenséget üldözés közben a Halics és Firlejov közti egész arcvonaton a Gnia-Lipa mögé vetette vissza. Ezen a vonalon még folyik a harc. Feljebb északra elértük Przemyslany és Kamionka vidékét. Kamionkától északra nem várta be támadásunkat az ellenség; e helység alatt a Bog mögé vonult vissza ; a Lemberg felett fekvő Moszty-Vielkie- től északra és északkeletre, valamint Tomaszovtól északkeletre és nyugatra az ellenség tegnap szembefordult velüünk. Mindenütt megvertük. Most itt is orosz földön állunk. Ezen a területen tett előhaladásunk nyomása alatt az ellenség megkezdi állásainak kiürítését a Tanév-szakaszon és az alsó San mellett. A legfőbb hadvezetőség. Az oroszok elzárták a Romániába vezető átjárókat Bukarest, június 30. Tulcsáról jelentik az Universui-nak . A mai nappal az orosz kormány az öszszes Romániába vezető határátjárókat eljárta. Az orosz hatóságok eddig az összes pontokon megengedték a határukon való átkelést, ezután Romániából csakis bizonyos helyeken lehet átmenni Oroszországba. Az oroszok új védelmi vonala London, június 30. Az Evening News szerint az oroszok új védelmi vonala a Bug folyó és Brody városa között van. Az oroszoknak ezen a védelmi vonalon csak egy nagyobb vasúti vonal áll a rendelkezésükre, mert Lemberg elvesztésével a kamionkai vasutat is elvesztették. Beszélgetés Szurmay altábornaggyal Szurmay altábornagy két napig Lembergben időzött, ahol lelkesen ünnepelték. A P. H. haditudósítójának alkalma volt beszélgetni a kiváló magyar hadvezérrel. Szurmay többek közt ezeket mondta: — Nálunk, katonáéknál, erős volt a meggyőződés, hogy végeredményben kitűnő hadseregünk fegyvereihez fog szegődni a győzelem. Magam részéről ugyan remények dolgában sohasem estem túlzásba. Anál örvendetesebb, hogy most már itt vagyunk. Amit pedig elfoglaltunk, — folytatta emelt hangon az altábornagy — azt most megalapozzuk és további sikerekkel szélesítjük ki nagyszerű eredményünket. — Hála Istennek, dacára az utóbbi idők kemény harcainak, — sokat küzdöttünk, nagy fáradalmakon estünk át — embereim jól bírták a nehéz napokat. A magyar katona nemcsak a támadásban nagyszerű, hanem a védelemben is szívós. Ezt bizonyították.. Az ellenség nagy erővel ment át többszöri offenzívába, de nem tudott sikereket elérni. Nagyon kemény harcaink voltak a Dnyeszter mentén, ahol terepnehézségekkel is meg kellett küzdeni. A Dnyeszteren mégis kierőszakoltuk az átkelést, dacára annak, hogy az oroszok a túlsó parton, magaslatokon elhelyezkedve, igen előnyös állásban voltak. További előnyomulásunkat természetesen megkönnyítették az északon történt események. A galíciai orosz püspökség Berlin, június 30. A Vossische Zeitung jelenti Pétervárról, hogy az oroszok által Lembergben szervezett püspökség székhelyét az orosz hadsereg Galileából való kivonulásának kezdetekor Brodyra helyezték át a harctérről Most az az értesítés érkezik, hogy a hírhedt Eulogiosz püspök Brodyból is kénytelen lesz a püspökség egész személyzetével elvonulni, és jövőben a „galíciai püspökség“ Litomirban (Volhynia-tartomány) fog székelni. [Valószínűnek tartják azonban, hogy a püspökség itt sem fog megmaradhatni és a szövetséges csapatok előrenyomulása következtében kénytelen lesz Kievbe költözni Repülők harca Csernovic felett Bécs, június 30. Csernovicból jelentik a II. ,W. Journalnak . Tegnap izgalmas repülőgépharc volt a város fölött. Már napok óta keringtek orosz aeroplánok Csernovic körül, bombákat próbáltak dobni a Prith hídjára és a zuckai vasútállomás épületére, kárt azonban nem tettük. Mikor tegnap ismét megjelent egy orosz repülőgép Csernovic fölött, egy kétfedelű gépünk sietve felszállt, körülbelül másfélezerméter magasságban az ellenséges aeroplán fölébe került és lövöldözni kezdett rá. Az orosz repülőgép elmenekült. Goremykin bukása Berlin, június 30. A «Rossische Zeitung» jelenti Pétervárról. Carszkoje Szelóban múlt csütörtökön a cár elnöklésével koronatanács volt, amelyen hír szerint belpolitikai kérdésekkel foglalkoztak. Megelőzőleg egy, nappal a cár Szamarin moszkvai nemesi marsallt közel két órai kihallgatáson fogadta. Kétségtelen, hogy Szamarin valamelyik magas állami tisztségre van kiszemelve és talán nem tévednek, ha őt Goremykin állásának már el nem tagadható megrendülésével kapcsolatban emlegetik. Közvetlenül a koronatanácskozás előtt Cserbatov, az új belügyminiszter volt magánkihallgatáson a cárnál. Beavatottak azt állítják, hogy Cserbatov a miniszterelnöki, „4 d ászi a ” a nemesi és vidéki szervezetek egyik képviselőjével való betöltését ajánlotta. Minthogy pedig Cserbatovot Szamarinhoz" hosszú személyes és hivatali barátság" fűzi, Szamarin meghívása egyre valószínűbb lesz. Goremykin állásának megrendülését az a tény is igazolja, hogy Cserbatovnak belügyminiszterré való kinevezése Goremykin tudta nélkül történt. Goremykin váratlanulértesült a cár titkos kabinetje útján, hogy Maldakovot Cserbetovval cserélték fel Lubomlinov bukása Bécs, június 30.A „Neue Freie Presse“ Írja: Suchomlinov hadügyminiszter azért bukott meg, mert az orosz hadsereg súlyos vereségeiért bűnbakot kerestek. Suchomlinov tábornokkal az orosz hadsereg újjászervezője tűnt el. Miután az orosz-japán háborúban teljesen szétmállott s a orosz hadsereg, a cár Rüdiger tábornokot tette meg hadügyminiszterré, akinek volt bátorsága az öreg tábornokokat kérdezetlenül nyugdíjba küldeni, rendet teremtett a hadseregben, de nem volt szervező tehetség és nem is ment semmire. ,Lubomlinovot a tisztképző akadémia igazgatói állásából hívta a cár a hadügyminiszterségre. Ennek a tábornoknak akkor már nagy híre volt. Az ő keze alól kerültek ki a vezérkari tisztek és több értékes katonai szakművet irt. Jóval a háború kitörése előtt befejezte az orosz hadsereg átszervezését, gyakran volt Párisban és a francia vezérkarral együttesen dolgozta ki a mostani háború terveit. Az udvari intrikák következtében kellett megbuknia s egy egészen ismeretlen tábornok, Polivanov került a hadügyminisztérium élére, ald nyilván vak eszköze lesz a pétervári háborús pártnak az udvarnál: Rotterdam, június 30. A „Handelsblad“ írja a keleti helyzetről: Valaminek történnie kellett, ami az oroszok galíciai helyzetét még rosszabbá tette, mint amilyennek lenni kellett volna; ezt belátták az illetékes orosz körök is, de nem tudják, hogy kit tegyenek felelőssé. A katonák csodálatraméltó szívóssággal küzdöttek, a parancsnokok a visszavonulásnál nagyon ügyeseknek mutatkoztak. Senki sem meri a felelősséget Nikolejevics Miklós számlájára írni, ezért hárították át a felelősséget a hadügyminiszterre. (Az Est.) Oroszországban kevés a cukorkészlet Moszkva, június 30. A Ruszkoje Szlovo jelenti Kievből. A kormány bizottsága,megállapította, hogy a cukorkészletek a jövő termésig nem elégségesek. Javasolta ezért, hogy azonnal 14 millió púd cukort gyártsanak és az ehhez szükséges tüzelői anyagot bocsássák a gyár rendelkezésére. A duma egybehívása Genf, június 30. AHer a leb fentartással jelenti Pétervárról, hogy a dumát július harmadik hetére egybehívták. Az olasz Az olasz hadvezetés kudarca Bécs, június 30. A Fremdenblatt haditudósítója jelenti Trientből: Mennél közelebb jut az ember az olasz fronthoz, annál inkább kiderül, hogy mennyire dugába dőlt az olasz hadvezetés minden számítása. Harminc napja múlott már az olasz hadüzenetnek és eddigelé egyetlen ponton sem valósult meg az ahhoz fűzött reménykedésük. Mert az olaszok ekként reménykedtek. Hadüzenetükkel tehermentesítik az oroszokat, mert jelentékeny erőt vonnak el Galíciából s akkor egy orosz előretörés, meg az olasz offenziva lehetővé teszi, hogy a francia és angol haderő áttörje a németek vonalát s ezekkel a mozdulatokkal teljesen megbomlik a kettős szövetség falanksza, mert kénytelen lesz ide -oda taszigálni a csapatait. Ám ez a számítás minden vonalon hamisnak bizonyult. Az orosz ellenoffenzíva odáig jutott, hogy idestova egészen kiszorul Galíciából és a franciaországi előretörés is megrekedt a legelső kísérletek pillanataiban, így hát az olaszok fölszabadító akciója mindeddigi semmi egyéb frázisnál. Az utóbbi napok során megint alkalmas háború volt tapasztalni Folgaria fensíkján, hogy mekkora kudarcot vallott az olasz hadvezetés. Az innen áttekinthető fontos tiroli határszakaszon még mindig ott állanak az olaszok, ahonnan „diadalmas előrenyomulásukat“ megkezdhetni vélték. Megtörötten, bénán állanak itt — Déltirol keleti szárnyán — az Astico völgyétől a Monte Maggióig. Pedig ez igen fontos terep az olasz előnyomulás szempontjából, mert innen volna megkísérelhető a folgariai és lazaronei fensikok ellen, meg az Ets völgye ellen kelet felől való előretörés. Az olasz front azonban ezen a vidéken megtört. A Garda-tótól keleti irányban egészen a határig terjed és annak a mentén vonul tovább északkelet felé. Eleget iparkodtak az olaszok azon, hogy a törésnek ezt a pontját osztrák területre vigyék át: nehéz tüzérséggel ismételten megpróbálták ingatni a Lavarone és a Teragnolo völgye között elfoglalt állásainkat, de hasztalanul. Ami kis csorba esett bennünk, azokat az olasz offenzíva ellenére is hamarosan kiköszörültük, amennyiben a mi csapataink Costone birtokában nagyobb területen állanak olasz földön, mint az ellenséges olasz csapatok tiroli talaján. Nehéz ágyúik már béke idején is ugyanazokon a pontokon állót 3