Magyarország, 1915. november (22. évfolyam, 304-333. szám)

1915-11-22 / 325. szám

Budapest, 1915. hétfő, november 22. %-----------lz—í—„-----------------1-------------------jsau-A GYÁR ORSZÁG A balkáni vállalkozás kudarca Berlin, november 21. Az Information hírszolgálati iroda jelen­tése szerint az antánt ama dilemma előtt áll, hogy vagy Görögországgal vegye föl a küzdel­met, amikor is hajóhadaik blokádot indítaná­nak Görögország ellen, vagy hogy csapatait vonja vissza és a Kelet más pontjain használja fel. Az antant kormányait súlyos felelősség ter­heli, mert ily rosszul szervezett expedícióra vállalkoztak s így kockára telték Franciaország becsületét. A balkáni angol csapatok Egyiptomban Berlin, november 21. A Vössische Zeitung jelenti Konstanti­nápolyból . Megbízható jelentések alapján valószí­nűnek tartják itt, hogy az angol csapatokat visszavonják a Gyergij él­—Doiran-v­on­alról és Egyiptomba fogják átszállítani. Kitchener lord állítólag úgy nyilatkozott, hogy Angliá­nak a Balkán-háborúban való részvétele nem áll Anglia érdekében akkor, midőn Egyipto­mot veszély fenyegeti. Diplomáciai körök­ben feltűnést keltett, hogy az athéni francia követség által közzétett harctéri jelentésben nyomatékosan ki van emelve, miszerint az­­ angolok mindeddig nem vettek részt a bol­gárok elleni küzdelemben. Románia Municiós főigazgatóság Bukarest, november 21. A hadügyminisztériumban municiós fő­igazgatóságot létesítettek, amelynek élén egy hadmérnök-főfelügyelő fog álla­ni. A főigazga­tóság négy osztályból fog állani és pedig : ka­tonai épületek, új berendezések, köz- és magán­ipar. Mindenik osztály élén két polgári mér­nök és két ezredes áll. Hajóvizsgiását írta: Schröder Béla. Béke idején száz- meg százezernyi hajó szeldesi a tengerek vizét: manap — hiszen majd esztendők múltán statisztikai kimuta­tások fognak beszélni erről — aligha tized­­részére nem apadt az óceánok kereskedelmi és személyszállító forgalma. Mert a világ­háborús viszonyok közepette ugyancsak vi­gyáz az ember a bőrére meg a kereskedő a portékájára, nehogy váratlanul torpedót kap­jon ez a csipetnyi kis talaj a bordái közt­, amin ég és víz között ott ring a fehérbóbitás hullámok talaján az emberi élet, meg az anyagi áru mérhetetlen értéke. A víznek még világbékés idők idején sincsen gerendája, hát még ma! Amikor minden pillanatban fel­bukkanhat a látás szűkre szabott határán valami sötétszürke hadióriás félelmetes le­hem­e, vagy a víz alatt lappangó ellenséges búvárhajó üvegszeme. Régi tengerész-mondás, hogy: «aki nem tud imádkozni,­­ menjen a tengerre. « Most még tán az is odamódosul, hogy: «menjen a tengerre — mit, világháború idején!...» Mert rettenetesen borzalmasak a szárazföldi csaták iszonyai is, de hol marad­nak azok a tengeri csatákéi mögött? Amiket már csak a légi csaták ágbeli pokla szár­nyalhat túl. De most már aztán nincs is olyan eselem, amelyen vagy amiben nem dulakodnék az ember a vélt vagy való iga­záért. A föld, a víz és a levegő már látják az ember tusáját, még­­csak a­hítja, hogy a teremtés koronája alábocsájtkozzék néhány kilométernyire a föld kérge alá és ennek" a jegecedő sártekének az izzó gyom­rában próbálja elintézni az ő apró-cseprő ügyeit. Majd gyönyörködnék a negyedik ős­elem, a f.­ft­z is kedvére, mert ma még csak a fiókái garázdálkodnak — gránátok, srap­nelek, kartácsok, kézibombák, aknák, meg puska­golyók alakjában. Szinte úgy képzeli az ember, hogy ezer vagy tízezer esztendő múlva úgy viselnek egymással háborút az emberek tarca a n­emzetek, mint ahogy a régebeli Hannó sülyesztene el a hatodik világrészt: Óceániát. Imádkozik és átkozódik egy nagyot és­­ a hatodik világrész csak volt. Csak a sip­kájának a bojtja maradt ki az Atlanti­­ebeánból. Amiket mi — már mint a bojtot —■ Kanári-szigeteknek hívunk. Örökösen emlékezetesek maradnak ezek a szigetek a számomra, a fővárosaikkal, Teneriffával meg Las Palmes-sal egyetemben. Nemcsak azért, mert a látásukra fölájult I ben­nem az elsülyedt mesebeli világrész tarka legendája, hanem mert a világcsavargásom során a tengereknek ezen a tájékán kerül­tem bele mélyen alárendelt hajóslegényi sor­ból a hajóstiszti állapotba. Nem terveztem maradandóra ezt a helyzetet rém, mert egyéb ambíciók kergettek a legsötétebb Délamerika felé, de azért nem adom sokért, hogy az utazásom néhány hete alatt bskokultam a tengerha­józás bonyodalmas misztériumaiba is. Ha — természetesen — nem is egészen ala­posan, de legalább is annyira, hogy némi fogalmam legyen arról az aprólékosságról, amivel­­­ egy ilyen úsző várost kormányoznak. Kicsiben ott csak két-háromezer emberi le­tekről volt szó: ma ugyanez az alaposság tán ezerszer ekkora tömegekről­ is kifogás­s­al , mi­t go­n­do­s­ko­di­k.­­* Háromfelé tagozódik a tenger­hajósi szol­gálat: a szorosan vett navigációra (hat öveze­tes), a gépszolgálatra, meg az intézőségre. Az elsőt ellátják a tisztek, a kormányosok és a matrózok; a másodikat a mérnökök, fűtők és trim­merek (széntalicskázók); a harmadikat az intéző (Verwalter, Zahlmeister, Bürger meg a segédei­k és a stewardok hada. fin ebbe a legutóbbi kategóriába csöppentem bele Lisszabonban azon a réven, hogy elég ol­vasható írásomat fedezte föl Johansson in­téző úr ,mert a könyvtárosi szolgálat lelki­ismeretes ellátása mellett nagyon savanyú képpel cipeltem az eleséglázba a káposztás­­zsákokat.Máig sem­ tudom, hogy ki protek- I­iójának köszönhettem, de valósággal úgy­­ történt,­­hogy amikor félnapos lisszaboni ki­rándulás után ,visszaeveztem a »­Cap­ri­co­na"-ra, már azzal fogadtak, hogy mától fogva segéd­intéző vagyok és aranyzsinóros sapkát hordhatok az Egyenlítő ötvenfokosi melege alatt. Köszöntem a lassan a váratlan előléptetést és igyekeztem is a hozzám fű­zött Várakozáshoz mérten kifogástalanul el­intézni a rám bízott írásos munkákat. Nohát, azokban igazán nem volt hiány. Mert ren­geteg ám az a munka, amibe kerül, amíg elkészülnek «a hajó papírjai». Sűrűn olvas­suk mostanában ezt a rövidke meghatáro­zást és a köztudat ki is formálta ezt a fo­galmat, hogy olyasmi lehet, mint az útlevél,, vagy a marhapasszus. .. Hát csakugyan olyan is, de egy­ tizenöt-­­ ezertonnás óceánjárón ez a passzus legalább egymillió tételből áll. Nem mondok nagyot! ... Ugy­e, hihetetlen? Pedig így van. Csak hozzávetőleg utalok arra, hogy kétezer utas­nál ki kell mutatni: a hajó nevét, minősé­gét, anyakikötőjét, elindulása helyét, tonna­­tartalmát, legénysége számát, a kapitány, ne­vét, a hajóorvos nevét, az indulás évét, hó­napjét és napját, az utasok sorszámát, je­­­gyeik számát, leszállásuk és kiszállásuk he­lyét, az osztályt, amin utaznak, nevüket, ko­rukat, nemüket nemzetiségüket, családi ál­lapotukat, foglalkozásukat, vallásukat, isko­lai képzettségüket (írni-olvasni tudásukat) és utazásuk célját meg valami netáni megjegy­zést. Ez itt huszonöt tétel,­­ kétezerszer ötvenezer, sis ilyen kimutatást le kell adni minden útba eső kikötőben kettőt: a dél­amerikai vonalon pl. csak kilenc kikötőt szá­mítva (Boulogne sur Mer, Southampton, Vigo, Lisszabon, Teneriffa vagy Las Palmas, Rio de Janeiro, Santos, Montevideo, Buenos Ai­res), ez már négyszázötvenezer, tehát közel félmillió tétel, amit bele kell kaparni a meg­felelő rubrikába. Hát most még hol vannak a r­a­k­­o­m­á­n­y­r­ó­l, meg a naponta fogyasz­tott é­l­e­l­m­i­s­z­e­r-adagokról szóló kimutatá­sok, amiket annyira pontosan kell vezetni, hogy amikor százezer tojással a hűtőkamrá­jában indul el Hamburgból a hajó és két vagy három hónap múltán visszaér, tíz híjja sem szabad, hogy »legyen a papíron kimuta­tottnak meg a valóságban visszahozottnak.­ ­............. «Bia -fr ' ........-----------|-------r- Kitchener lord Konstantin királynál Frankfurt, november 20. A Frankfurter Zeitung athéni tudósítója megbízható forrásból értesül, hogy a görög kor­mány, tekintettel arra a veszélyre, hogy szerb csapatkötelékek görög területre átléphetnek, döntő állásfoglalásra van elhatározva. A kül­ügyminiszter tegnap kijelentette az idegen diplomáciai képviseletek vezetőinek, hogy amennyiben ez az eset beállna, Görögország semlegessége védelmében az átlépő szerb csapa­tokat azonnal lefegyverzi és a háború befeje­zéséig koncentrációs táborokban helyezi el. Gö­rögországnak el kell kerülnie azt, hogy a hábo­rúi területére vigyék át. Az antáni­ hatalmak követeit a kormány e határozott ki­jelentése kép­zelhetően kellemetlenül érintette. Athén, november 21. Az Athinai című kormánylap hosszabb cikkben foglalkozik Görögország jelenlegi poli­tikai helyzetével. Mindenekelőtt újból megálla­pítja, hogy Görögország mindvégig fenn akarja tartani semlegességét. Görögországban —­ írja a lap — nem találni olyan politikusokat, akik Sir Edward Grey sajátságos politikai elveiben osztoznának és gyakorlati térre akarnák átvinni Greynek azt az elvét, hogy Görögországnak Szerbiával kell tartania. Tehetséges, hogy az államférfiak a Temze partján így gondolkoz­nak, de az Akropoliszban ülő államférfiak na­gyon jól tudják, hogy Görögorzság sohasem azonosította magát Szerbiával. Ha Szerbiának az volt megírva, hogy ebben a félelmetes világ­viharban tönkremenjen, úgy Görögország, bár sajnálattal látja a hős nép szomorú sorsát, nem fogja a maga sorsát összekötni Szerbiáé­val. Görögország történelmi múltja és misz­­sziója egészen más, mint Szerbiáé. Görögország meghalhat, de csak a saját missziójának je­gyében és sohasem idegen érdekekért. (N. T. H.) Rotterdam, november 21. Kitchener a Gallipoli-f­élszigetről Szalon­nikiba ment és onnan Athénbe érkezett. Az angol követtel együtt kihallgatáson jelent meg Konstantin királynál Az audiencia több mint egy óráig tartott. Azután Kitchener Skuludisz görög miniszterelnököt látogatta meg és ma este elutazik. Megbízható szófiai jelentések szerint a négyesszövetség azt kö­vetelte Görögországtól, hogy engedje meg, hogy a partra szállított csapatokat a görög­bolgár határon vonják össze. Görögország ezt a kérést elutasította, sőt a görög vezérkar­ azt sem engedte meg, hogy az antánt felde­rítő különítményeket küldjön ki a bolgár­ határra. Ez is mutatja, hogy Görögország mindent el akar kerülni, ami Bulgáriával konfliktust idézhetne elő, vagy a helyzetet később bonyolíthatná. Szófiában nagyon meg vannak elégedve Görögország lojális, magatartásával. (Az Est.) Karlsruhe, november 21.­­­ Svájci lapok jelentése szerint a Giornate d­'Italia D­ura­z­z 6 bó­l táviratot kapott, amely, arról számol be, hogy Görögország nagy csapatokat vont össze Beratnál és teljesen elzárta határait Albánia felé. , a gerinhák a garantált legjobb gyapjassöretekből. Mesteri­­ szabás, legfinomabb kiállítás, jótállás mellett. Meleg ruhák, bundabéléses köpeny, subbony ÁSSESS®­ és mellény, Breechos-nat’­rdg- és könnyebb egyenruhák is. Téli sapkák 5 kor.-tól. Frommer, revolver 63 kor., revolver-táska 10 kor. gyalog-táska 15 kor. Kard 23 kor. Kardbojt 4 kor. Kardkötő 6 kor. Keztyű 4 kor. Bergamásni 20 kor. Csavar-pamásni 7 kor. Tábori tobu­ró 13 kor. Hátizsák 3 kor. Hálózsák 40 kor. Tábori kulacs 3 kor. és feljebb. Csákók, mindennemű rendjelek és szalagok minden cikk, melyre­ a hadseregnek a táborban szűk­­­sége van, nagy választékban, jutányos árban beszerezhető. Tiller Nór és Társa kamarai szállítóknál Budapest, IV. ker., Váci­ utca 35. sz. Ezredeknek, kereskedőknek nagybani vételnél árengedmény

Next