Magyarország, 1918. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1918-03-06 / 55. szám
MAOrAROSSZÁ® IfriHápesi:, ijSfiS. szerSa,. nmrcius & tétlen kellékei a jogkiterjesztésnek. Poliglott államiján kém lehet a választójogot a magyar írás-olvasáshoz kötni, mert lángra lobbantaná a faji harcot és külpolitikai vonatkozásban is káros hatással volna. Nemzetiségi polgáraink nagy része ,a háboruban hősnek bizonyult. A ma élő ,hős nemzedék különös elbírálást és méltánylást érdemel. Föltétlen híve a nők választójogának. A javaslatban fölállított kategóriák fölüll.tása azonban nem szerencsés., A falusi intelligencia és nép asszonyait, .Valamint a szakképzett munkásnőket nem szabad kizárni a választójogból. Ellenben ki kell zárni mindazokat, akik a háború alatt hűtlenség, szökés, árdrágítás, élelmiszer-hamisítás és hasonló bűnök miatt el voltak ítélve. A kötelező szavazást be kell hozni. A kerületi beosztásnál a magyarság rovására fönnálló igazságtalan-ságokat meg kell szüntetni. Nem segíthet más rajtunk, csak az, ha egy szabad nemzet életösztönével minden energiát összegyűjtünk államiságunk demokratikus kiépítésére. A törvényjavaslat az előrelátó konzervativizmus és a nemzeti hagyományoktól el nem szakadó demokrácia kompromisszuma, ezért újabb alku tárgyává nem tehető. Sándor János mint a gyakorlat ember , mondhatja, hogy ha a javaslat jelen alakjában emelkednék" törvényerőre," nemzeti szempontból többé el nem hárítható veszedelmekkel járna. Bethlen István gróf szózata visszhangot keltett az erdélyrészi képviselőkben, hatása el nem maradhat a kormányt támogató pártoknál sem. Andrássy fölszólalása bizonyítja, hogy a javaslatnak mégsem minden intézkedése érinthetetlen. Vezető államférfiaknak föl kell világosítani a tömegeket és nem a kívánságuk" előtt" kell meghajolniuk. A tömege visszhangja se oly erős, amilyennek hirdetik. A nemzetiségiek egyenrangú polgárai a hazának, de az izgatókat meg kell büntetni és nem szabad politikai hatalomhoz juttatni őket. Albizottságot kellene kiküldeni , a javaslat veszedelmesrészeinek kiküszöbölésére. Az ülés ezzel délután két órakor véget ért. 71 legközelebbi ülés holnap délelőtt, tíz órakor lesz. A háború hírei • francia vezérkar ereintése ifárdult, éjjel ti óra. A Maastól keletre. A nagy hózivatar ellenére végrehajtottunk egy rajtaütést az ellenséges árkok ellen Calpnnenál. Csapataink 1200 méter szélességben és több helyü,1500 méterig terjedő mélységben sldremjo - bulten, a negyedik német vonalig. E rajtütés folyamán élénk harcban visszavertünk egy ellenséges ellentámadást balszárnyiunk ellen és az ellenségnek számottevő veszteséget okoztunk. Eddig 150-nél több foglyot jelentettek. Anyagokat is zsákmányoltunk. Veszteségünk rendkívül csekély. Beconvauxtól északkeletre meghiúsult tüzelésünkben egy ellenséges rajtütés. Felső-Elzászban némely szakaszon meglehetősen élénk tüzérségi tevékenység. Egyellenséges támadó kísérletet Largizenstől keletre lévő árkaink ellen feltartóztattunk. Az arcvonal többi részén rmtgodtán telt el a nap. A török jelentés A török főhadiszállás közli március -1-én: ’Az orosz bélpél Mresztliovszjéban megkötöttük.: Palesztinai k oromnál: A tengerparton elj. fenséges gyalogság állásokat épit. Több nehéz ütegünk táztámadása megfigyelt jó eredmény nyel járt. Egyébként csupán előtéri ütközetek. Az ellenséget elűztük Kubaiból, ahol előzően,i befészkelte magát. Más fontosabb esemény nem volt. Elsülyesztett hajók Berlin, március 3. Hivatalosanjelentik: Tengeralattjáróink újabb eredménye az északi hadszíntéren: 15.500 bruttótorma ellenséges kereskedelmi hajóiét. Az elsülyesztett hajók között volt két nagyon megterhelt értékes gőzös, az egyik 7000, a másik 5000 tonnás, mind kettőt Anglia nyugati partjánál sülyesztettük el Az egyik gőzös, a rendkívül erős detonáció- edőt ítélve, amely a torpedót követte, muníciót szállított. A tengerészeti vezérkar főnöke. Norvégia tiltakozása Düsseldorf elkobzása miatt Kopenhága, március 5. A Ritzau-ügynökség uu. , jelentik Krisztiániából . A norvég kormány megbízta londoni követét,jelentsen be erélyes tiltalozást az angol kwiningnál a Düsseldorf isint német gőzös elkobzása ellen, minthogy, azelkobzáskétségtelenül norvég- tengeri területen történt. A norvég kormány követeli a hajó kiadását, a rakomáhlt és a személyzet felszabadítását és föntartja magának a kártérítési igény jogát. Reméli, hogy a brit kormány sajnálatát fogja kifejezni az eseten és intézkedéseket fog tenni a norvég tengeri területek megsértésének megismétlődése ellen. Iruusztráló válság A lengyelek és csehek ragaszkodnak állás-, pontjukhoz — kormányzás a £sás£ár-pare° grafussa! — orosz hadifoglyok pótlása Bécs, március 5. (A Magyarország tudósítójának telefonjelentése.) Az osztrák képviselőhöz ma néhány napi szünet után ismét összeült, hogy megkezdjék a költségvetési provizórium javaslatának másodszori olvasásban való tárgyalását. A szavazást a javaslat fölött, valószínűleg csütörtökön ejtik meg egyelőre, azonban a kormánynak ma épp úgy nincs többsége, amint nem volt egy hét előtt sem. Március elseje óta költségvetés nélküli állapot van Ausztriában,bár az utóbbi napokban a kormány Seidler miniszterelnök vezetése alatt megtett mindent,hogy a pártvezérekkel folytatott tárgyalásaisorán megnyerje őket a költségvetési provizórium melletti szavazásra . Az egyes pártok, különösen, a lengyelek és csehek még mindig mereven ragaszkodnak álláspontjukhoz, amely abban áll, hogy a kormány a költségvetési javaslatot válassza ketté: költségvetésre és hadihitelre. A költségvetéshez a kormánynak megvolna a többsége és ily módon felhatalmazása lenne az államügyek viteléhez, ha a pártok ez óhajait honorálná. A kormány azonban szintén, ragaszkodik elvi álláspontjához, hogy t. i. az egész költségvetési provizóriumot kell megszavazni." A csehek, délszlávok és lengyelek holnap értekezletet tartanak, hogy véglegesen döntsenek, a kormámymmal szemben tanúsítandó további nmgodorlásukról. Auténííyidett: a pártok nem teljesítik, a kormány kívánságát, nagyon meglehet, hogy a kormány a végső eszközhöz, a képviselőház elnapolásához, folyamodik és a 14. szakasz alapján fog kormányozni mindaddig, míg a válság valaminő formában megoldást mér. A képviselőházban ma a, német nemzeti képviselők interpellációt nyújtanak be, amelyben a kormánytól arra vonatkozólag kérnek felvilágosítást, hogy a különböző mezőgazdasági és ipari üzemekben alkalmazott, és a békekötés folytán szabadon bocsátandó, orosz hadifoglyokat megfelelő, - búkksevélke pótolják. ' ’ ' - 1 ..... A (olvsieiaton a Teleki-tér kitiltottjai lovába árusítanik Néhány héttel ezelőttfeloszlatta a rendőrség a Teleki-tér körül levő külsőpiacot, melynek népiesen „Tolvaj-piac“■ volt a neve. Itt ugyanis mint a razziák során bebizonyosodott — igen gyakran lopott holmikat árusítottak. A piacról kitiltottak azonban nem estek kétségbe. A Teleki-térről eltakarodtak ugyan, de annál jobban felvirágzott most üzletük a környéken levő mellékutcákban. Ennek bizonyságául szolgálhatnak az alábbi képek: A Lujza utca tájékán jártam, a sötétség készült leszállani és a szürkületből tompos alakok bontakoztak ki. Sokan voltak, elszórtan jöttek vagy ácsorogtak s mindegyikük hattyut cipelta hátán, ruhaneműt a karján. Gyerekek is voltak elegen. Azt hittem, menekülők készülnek haza, valahová messze. De nem ilyen vándorok voltak. Mikor közelebb értem hozzájuk, észrevettem,hogy az, utcán haladó asszonyokat, férfiakat meg-megszólítgatják, kínálgatják nekik a karjukon levő holmikat, alkudoznak. Látszott rajtuk, hogy nem zsibárusok. Fiatalabb férfiak, öreg emberek, asszonyok, cselédek. Az egyik toesszólitott: ‘ T" . — Gyönyörű szép fehérneműm volna naccsága, hat női ing, hálókabát, fésülőköpeny. Alig használt. Megnézem a holmit. Leheletfinomságú, patyolat fehérnemű. Csupa ,valódi csipkével díszítve. Végignézek az asszonyén: a pesti cselédszállásadónők típusa. — Aztán honnan való ez a sok szép fehérnemű ? — kérdem. Az asszony zavartan mondja . .. — A lányomé, aki hivatalnokaié. Az ura, bevonult, már mindenét fiadta, most a fehérneműm a sor. Odaim egypár lépésnyire kivágott cipőket, selyemharisnyákat és blúzokat kinálgat egy katona és egy cselédleány: — Naccsága kérem, nem tetszik ? Olcsón adjuk. . De .szóba sem AH hatok velük, mert .nyomomban . két hölgy : •..— Mi.1'kehiek a. bhizokeh’és fiávisnyüteStt? — 'kérdik. . . '. ., ■ — Csak száz. koronái • Ne-r is alkusznak, A hölgyek tőlem féltik az árukat és kész a vétel. Csak pénz hintó? náluk elegendő. A végén két korona borravalót igérnek a katonának, ha elmegy velük a lakásukra, hol kifizetik az összeget. A katona állja a vásárt s a hölgyekkel tart. De a legkülönösebb mégis, amikor egy alig tízesztendős kislány közeledik felém: — Szép selyem alsóim vannak, tessék megnézni. És gyönge kis karjáról a másikra rakja mutogatás közben, a nehéz talota selyem alsókat, a könnyírbátiszt szoknyákat. Lehet vagy nyolc,tíz darab, egyik szebb, mint a másik. — Aztán hogy jutottál ehhez a sok szép alsóhoz? — kérdem tője. Nem az enyém, — feleli a lányka — hanem egy népié, aki nálunk lakik. És nekibuzdulva magyarázza : — A néninek segítek eladni. Nekem mindig ad az üzletből egy pár forintot. A gyerek beszélne -még többet- és én éppen tovább akarom el faggatni, mikor egy furcsa hal sejti fiatal, nő toppan elénk. . — Venni akar a kisasszony ? —Persze . . . persze ... felelem én. — de hát , mennyiért adja ? ! . No hát éppen elég ideje tárgyal ezzel a „gyerekkel. — ripakodik reám gorombán. Aki venni akar, az nem kérdi, honnan van. Mi köze hozzá ? Megrántja a gyerek karját, hátba löki és dühösen mondja: — Mars ! Bratyizást nem fizetek. Aztán még felém kiált elemében : — Menjen az üzletbe . . Magának itt ■- s eladó holmi. Ezt az egynéhány alkonyati megfigyelést szíves figyelmébe ajánljuk a rendőrségnek: valószínű, hogy a Lujza utca környékén jó fogást csinálnánának a detektívek. K. L. a» Adakozzunk a Vörös Kereszt-Egyletnek! Segítsük a hadbayonmilak családja az elesettek hozzátartozóit !