Magyarország, 1920. március (27. évfolyam, 53-78. szám)
1920-03-02 / 53. szám
Bwdfpest, 1036. "Séd®, mSrenus 2. MAGYARÜ ftBUe A miniszterelnök felszólalása után a Ház felmondotta, hogy a miniszterelnök által beterjesztett főjavaslatot sürgős letárgyalás és jelentéstétel végett felejogi bizottsághoz utasítja. Black javaslatára ezután elhatározták, hogy a Ház legközelebbi ülése holnap délelőtt tíz órakor lesz, melynek napirendjére a további teendők iránti intézkedést tűzték. A jegyzőkönyv hitelesítése után a nemzetgyűlés mai ülése fél két órakor véget ért. Haller István és egy kisgazdavezér a miniszterelnöki kombinációkról Aem kellenek a pártonkívüli politikusok Budapest, jafarcius 1. Az új kormányelnök szirhelyére nézve a legkülönbözöseb kombinációk vannak napok óta forgalomon. A találgatások határideje azonban a kormányi lemondásának elhalasztása folytán kitolódott. Ilyenformán újabb neveik kerültek előtérbe. Pozitívum azonban egyedül az, amit Huszár Károly miniszterelnök szombat este mondott a Kisgazdapártban, hogy ő nem vállalja újból a miniszterelnökséget. Kijelentésével szemben áll azonban ma az az egyedüli parancsoló érv, hogy a legnagyobb valószinüsé£ szerint meg kell hajolni az előtt a kívánság előtt, amely ma minden oldalról irányában megnyilvánul. Azok a nevek, amelyek szombat este forgalomba kerültek, így Ráday Gedeon gróf, Pallavicini György őrgróf, Teleki Pál gróf, vagy: Bethlen István gróf egy percig sem találtak Idtelre egyik kormányzópártban sem. "A pártvezérek ma egyértelműleg kijelentették, hogy ezeknek az esetleges megbízatását nemhogy nem támogatnák, de meg is akadályoznák. Maradt még két másik név. Ezek súlyosabbak és értékesebbek. Elsősorban Apponyi Albert gróf, akinek a kormányzó valószínű, hogy felkínálja a kormányelnökséget, de tudjak róla, hogy aligha vállalja, a másik Wlassits Gyula báró neve, akiről azonban egy előkelő informátorunk azt mondotta, hogy nem vállal kora miatt olyan állást, amely folytonos izgalommal jár. A posszibilis nevek sora ekkér kimerült. Huszár Károly és ismételten Huszár Károly nevét kolportálják mindenfelé. Annál is inkább az ő nevét, mert a kombinációba kerülhető Rubinek Gyula ellen a keresztény párt foglalna állást, Haller Istvánt pedig a Kisgazdapárt nem támogatná. Különben mindkettőbről ma már tudott dolog, hogy a mai körülmények között exponált pártvezér mivoltuk miatt, nem is áilatná egyik sem a kormányelnökségét. A helyzetet különben a következő két nyilatkozat világítja meg a legjobban. Haller István kultuszminiszter a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjának a felfogásairól a következőkben informált bennlünket: — A mi felfogásunk párton kívül álló, vagy pláne parlamenten kívül állóval szemben az, hogy ilyen ember nem jöhet, mert neki tudja megalakítani kabinetjét. Sem az egyik, sem a másik pártból nem fog kapni egy minisztert sem, annál kevésbbé parlamenti támogatást. — Nem is látjuk semmi okát annak, hogy miért kellene parlamenten kívül álló emberrel kísérletezni, amikor van két nagy párt, melynek akár az egyikében, akár a másikában találhat olyat a kormányzó, akit a kormányalakítással megbízhat. Nem arról van szó, hogy nem lehetne mást is megtenni, csak azt mondjuk, hogy: nem opportunus és nem célszerű, mert az illető hiábavaló kísérletezéssel elvenne az ország idejéből egy pár nélkülözhetetlen napot. Erre pedig semmi szükség sincs. . A magam részéről nagyon szívesen látnám, ha tovább is Huszár Károly maradna miniszterelnök. A kisgazdapárt álláspontját a párt egy előkelő és a jövőben nagyobb szerepet játszó tagja a következőkben ismertette előttünk:—• A kisgazdapárt egyetlen egy fenekhoz ragaszkodik, de ahhoz föltétlenül és ez a belügyi tárca. Még ha nem ír volna a párnak két mandátumnyi többsége, még akkor is ez a tárca megillet minket. — Természetesen koalíciós alapon akarjuk továbbra is a kormányzást. Ennek kapcsán nem ragaszkodunk ahhoz, hogy ami sorainkból kerüljön ki a miniszterelnök. De azt perhorreszkálnák, hogy olyan exponált pártember, mint Haller István legyen esetleg a miniszterelnök. Huszárt elfogadnák. Ebben az esetben a belügyi tárcára jelöltünk Meskó Zoltán. — A hadügyi tárcát egy magas rangú katonának kell odaadni, aki mellé polgári politikus kerül politikai államtitkárként. A mi kezünkben kell maradni a földművelésügyi és a pénzügyi tárcának. Ezekről egyébként talán a ma esti pártértekezleten határozunk. — Mulatunk azon, hogy komtinációba kerülhetett a mai demokratikus virágban négy gróf neve, de ennek a ténynek nem tulajdonítunk semmit. Nem hisszük, hogy az eav Apponyit kivéve, mi márt valakit is támogatna ezek közöl. Itt említjük meg, hogy igazsághgymmm -telinek Rassay Károlyt kombinálják, aki mellé államtitkárul Wagner Károly dr. kiegankipárti képviselő kerülne. A vasárnapi minisztertanács A Magyar Távirati Iroda jelene Február 29-én este hat órakor a miniszterelnökségi palotában minisztertannács volt, amelyen a kormány valamennyi tagja részt vett. A minisztertanács amelyen Huszár Károly miniszterelnök elnökölt, kizárólag forgó ügyekkel foglalkozott. A tanácszozás éjjel csaikét órakor éri tétjét. Felesküszik a kormányzó A Duna nem fagyott jéggé, rajta nem táboroznak Szilágyi Mihály uram negyvenezer katonái. Tavaszi hullámok púpozzák a nagy folyam házát, zászlós házak, rohamsisakos díszszázad az ország háza előtt, a főméltóságú urát ma választja meg az ország, ki fővezér volt, kormányzó is lesz tulajdon személyében. Rogyásig zsúfolt karzatok, maga az ülésterem tiszta fekete. Zsakett és redingot, a hosszú kabát, amelynek a néhai Ferencz József adott nevet, paraszti dísz ugyancsak fekete — a világ minden parasztsága közül egyedül a magyarnak fekete az ünneplője — olyan mintha vasárnap volna. Boglárt és mentét legföljebb csak az emlékező fantázia lát, amely tudja, érzi, hogy ez a mai gyülekezet itt, ott gyülekezik valahol a Rákos mezején vagy Fejérváron, vagy Pozsonyban, régi sátrak és házak közt, a legnagyobb magyar országos gyűlésekben. Akár Pusztaszerig is szabad, hogy visszakalandozzék a képzelet. Történelem és mégis naptáriam mai nap. Az általános szavazati jog hívta együvé a képviselőket, akik bőséges és terjedelmes népjogok alapján ruházzák ma fel Horthy Miklóst azzal a hivatallal, amely illette egykoron Hunyadi Jánost és Kossuth Lajost. Időrendben harmadik ő azok közt, akik véget vetettek egy interregnum zűrzavarának. Rakovszky elnököt. A törvénycikkely alapján, mit, mint nemzetgyűlés elnöke, majd hajnalig a népi szuverenitás legfőbb személy- nőkért írt alá, meghirdeti, hogy kormányzót választ a nemzetgyűlés. Név szerint és titkosan szavaznak arra, hogy ki legyen az országos főméltóság. A-betűvel kezdődik a szavazás féltizenegy órakor. Tizenegy óra öt perckor felállással, riadó tapssal veszik tudomásul, hogy az ország megválasztott kormányzója — két Apponyi, egy nagyatádi és egy sokorópátkai szavazat ellenében — főméltóságú Horthy Miklós. * Az elnök kijelöli a küldöttséget, aki érte megy. Prohászka püspöktől Patacsi Dénesig, a paraszti államtitkárig reprezentálódnak benne a nemzetgyűlés mindenféle rétegei. Az ellenzéki deputátus Ugrón Gábor, annyi fejedelmet választó székely urnák ivadéka. Rozién az izgalom és várakozó feszültség e negyedórájában bíráló bizottsági tagok teszik le az esküt. Megy a munka tovább. A parlamenti masina nem ismer megállást. Míg a küldöttség útra kel, míg megérkezik az ország fejedelmi akaratú ja ura, pár perc a hétköznapé. Ez is letelik. Egynegyed tizenkettőkor Rakovszky felfüggeszti az ülést. Várják a kormányzót. Mintha titkos és ösmeretlen kürt jelek búgnának a folyosón, amely kavargó folyóként árad és harsog. Példátlan várakozás ebben a Házban, amely már installált annyi kormányokat, de közvetlen kormányzót, tulajdon személyében való államfőt még sohasem. A karzat rendületlenül kitart. Idegen diplomáciai méltóságok egyenruhájától magyar parasztmenyecskék fejkendőjéig mindenféle szín és kavargás, az orszáhatárokon is túl szóló érdeklődés koncentrálódik itt e gótikusan cirádás emeleteken, arany szokkatáros rácsok mögött. Egyezer jegyet adtak ki a karzatokra, hétezret kértek. A zsúfoltság így is életet veszélyeztető. Féltizenkettő elmúlt, amikor az éljenzés végigszáguld a folyosón, mint valami hatalmas Generaln Marsch. Mintha csak fegyvercsattogás, kürtharsogás volna e mélyen örvénylő örömhangok ölében. Az ország képviselőinek szánó elé fogadalom tételre jelentkezik az ország maga választotta ura, kinek személye immár sérthetetlen. Végigberreg a folyosóin a csengetyű élesen, Rakovszky fölsiet az emelvényre és újra megnyitja gyülekezetét azoknak, kft. féle szín és kavargás, az országhatárokon is kormányzó fogadalmas esküjének. Most már teljes minden. Gyújtópontjába ennek a történelmi képnek megérkezik — akinek kedvéért alakult — a megválasztott kormányzó. Két remekbe szőtt gazdag, puha perzsaszőnyeget terítettek a Ház asztala és a gyorsírók korlátja közé, a terem közepébe. A magyar alkotmányos életnek e területi középpontján áll meg a kormányzó Horthy Miklós, ki megérkezett katonai szállásáról. Tizenkét óra tíz perc, hogy újra megtelik az alkotmányozó gyűlés terme. A képviselők helyet foglalnak. A kormányzót hozó deputánsok közül Patacsy Dénes bejön a terembe. Odamegy Huszár Károlyhoz, halkan szól neki valamit. A kormány tagjai mennek az elnöki fogadóba, hogy a terembe kísérjék a kormányzót a képviselők közé, akik között fekete zsakettban ott ül fivére is, Horthy Jenő kisgazdapárti követ. Kilenc autón jött a Szent Gellértből Horthy és kísérete. Az első autón — Prohászka fejérvári püspök, jobbján maga a fővezér. A többi autókon, a többi deputátus, legikebb katonai kísérete, a fővezérség saj a