Magyarország, 1920. szeptember (27. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-19 / 222. szám

BUDAPEST, 1920 SZEPTEMBER 19. VASÁRNAP XXVII. ÉVFOLYAM 222. SZÁM ----------------------- -- - WI__________________ ____________*.......- ~T----------------- ■----------------------------------------------------------- ---| Hányán vagy kifft? A nagy összeomlástelj­es katasztrófák után, melyek nemzetünket sújtották, most­ érkeztünk el ahhoz a pillanathoz, hogy körülnézzünk, kik és hányan maradtunk ebben a hazában? A népszámlálási törvény értelmében 1920-ban újra meg kell szá­­molni az ország lakosságát s ha arra gon­­dolünk, hogy az utolsó népszámlálás 1910- ben volt, újra feltámad előttünk az a ret­­tenetes kép, amelyet az utolsó tíz esztendő dátumai kereteznek. Tíz év előtt a magyar néptanítók, akik az akkori népszámlálást végezték, bizonyára arra gondoltak, hogy tíz esztendő múlva egy erejében, gazdag­­ságában és lakosságában megnövekedett ország lakóit fogják újra megszámolni. És most tíz esztendő után egyik legfáj­dalma­­s­abb pillanata következik a nemzetnek: számolást kell végezni a romok fölött. Az új népszámlálás a csonka Magyarország lakosait számolja össze és ezek a szám­­adatok, ha majd összehasonlítjuk a tíz év előtti népszámlálás adataival, a statisztika kegyetlen számjegyeivel fognak bizonysá­­got tenni a magyar nemzet megfogyatko­­zásáról és nemcsak azt fogják eszünkbe juttatni, hogy elhulltanak legjobbjaink a hosszú harc alatt, de azt is, hogy a régi, hatalmas ősi Magyarország helyett csak egy megtördelt, lehetetlen határok közé szorított csonka Magyarország maradt. Ez a mostani népszámlálás csak for­­mailag fogja mutatni Magyarország lakos­­­ságának számarányát, csak történelmi do­­kumentummak készül, de egyetlen betűvel, egyetlen halovány gondolattal sem lesz beismerése annak, hogy ezek az adatok valóban az igazi állapotokat tükrözik vissza. Magyarország lakossága nemcsak itt ebben a csonka Magyarországban él, hanem túl a demarkációs vonalon, minden magyar városban és magyar faluban, amely egykor az ősi Magyarországhoz tartozott s amelyeknek hozzánk való tartozását most is hisszük és valljuk. A régi, nyugalmas ország tűzhelyeit a háborúk és forradalmak katasztrófája mint valami új népvándorlás áradata dúlta fel. Az ellenség által megszállt területekről sű­rű tömegekben menekült el a lakosság. E menekülések mindenütt megbolygat* ták a régi arányokat, egész vidékeket tet* tek lakatlanná, másrészt aránytalanul fel* duzzasztották a nagy városokat, különö­­sen a fővárost. Mindezek olyan dolgok, amelyekről a készülő népszámlálás statisz­­tikája meglepően érdekes képet fog nyúj­­tani. De az új népszámlálás nemcsak a lakosság új számarányáról fog hű képet adni, nemcsak arra a szorongató kérdésre fog válaszolni, hogy hány embert gyilkolt meg a háború, hány asszonyt tett özvegy­­gyé, hány gyermeket tett árvává, hanem világosságot fog deríteni az ország szociá­­lis átalakulására is. Mint új kérdés szerepel a mostani népszámlálás kérdőívein, hogy mi volt és jelenleg mi a foglalkozása az illető egyénnek és ezek a feleletek az or­­szág termelőképességében beállott gyöke­­res változásoknak fogják magyarázatát adni.Bizonyos, hogy az új népszámlálás adatai rendkívül szomorú tanulságokkal fognak szolgálni a nemzet számára, de minden tanulság arra fog ösztönözni ben­­nünket, hogy megfeszített erővel és foko­­zott munkával vissza kell szereznünk azt a Magyarországot, amelynek erejéről és gazdagságáról a tíz év előtti népszámlálás adatai tettek bizonyságot. Hallat miniszter a numerus Megállapítják a,,nemzetiségek"r­észesedését — x X X X X X X X X X X X X X X X X Budapest, ja^ffember IS. (A /Magyarország tudósításból.) A numerus clausus­ vitája a nemzeifkulés jövőheti ülé­seire­n áttolódott. M0é­ cebb szónok van a ja­vaslathoz feltesvezni úgy, hogy Staller István kultuszmjidsztard­íx­­e hé­ vécére várt reflek­sziói elmaradtak.""Kérdést intéztünk a kultuszminiszter­hez, aki a vita eddigi menetéről a következőket mondta a Magyarország munkatársának: — Nagyon meg vanitok elégedve a vitával. Nagyon nívós, tartalmas vita, amely rámutat azokra a gazdasági és kulturális okokra, amelyek szükségessé tették ezt a lépést. Az ellenargumentu­mok eddig semmi érdemleges támpontot nem ad­tak arra, hogy a javaslat változtatásával komolyan számoljunk. Mindössze egy változás lesz a javas­laton, az tudniillik, hogy a kontingensen belül percendszerűleg megálla­pítjuk az egyes fajok, nemzetiségek részese­dését. A hozzám naponta százával érkező táviratokból azt látom, hogy az ország közvéleménye követeli ezt a­ megállapítást, azért a magam részéről, bár szükségesnek nem tartom, már megköti az egye­temi tanács kezét, megnehezíti a kontingens össze­­válogatását, nem ellenzem a módosítást. Úgy lá­tom egyébként, hogy hétfőn bezárul a vita. Dél felé valószínűleg módomban lesz reflektálni a felszólalásokra. Ma délelőtt tárgyalta a belügymini­sz­t­ér­imban összehívott ankét a vármegyei­­és községi reformé­ról szóló törvényjavaslatot. A képviselőhöz folyos­sóján elterjedt hírek szerint a javaslatban kon-­ templált titkos választás­i ellenzést fog kelteni a nemzetgyűlésen. s». Az lábrene Magyarok Egyesülete ná­jyválaszt-­­mányának legutóbb tartótt ülésén Zákány Gyula alelnöke lemondott tisztségéről.­ A lemondásról kü­­­lönböző verziók vannak forgalomban, amelyeknek a lényege a­z, hogy az egyesület nem helyeseli­ Zákány bizonyos dunántúli akcióját. Ilyenformái­ nézeteltérés támad­ a pártvezetés,és­ Zákány kö­­­zött, minek következ­tében Zákány elhagyta helyét)­ tb. X X X X X X X X X X X x X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X x x.xx X X Xj X X X X X X X X X X X X X X X X XXXXXXXXX X X X X X X X X X X X X XX XXXXXX XXX XXXXXXXXXX X X X X X X X X X X X X X XXXXXXXXXX! X XXXXXXXXXX X X X X X X X X X X XX XXXXXXXXXX X X X X X X X X X X XX XXXXXXXXXX X XXXXXXXXXX X X X X X X X X X X XX XXXXXXXXXX X XXXXXXXXXX X X X X X X X X X X x X X X X X X X X X X X X XXXXXXXXXX! X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X xi X XXXXXXXXXX “ I Egyed szám­ára 2 korona f / Kohohmftv a Presse cikke a fm&tnnjr nemzetgyűlésről Itsikovszky beielentése a bszradi ügyről— 'Tovább tárgyalták a numerus c­at&u$t — jjQ0vények és interpellációk a mai ülésen \ v­íizjéáprst, szeptember 18. . (A Magyarország tudósítójától.) A nemzetgyűlés mai ülését délelőtt ö/t 1­1 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A most ülés jegyzőkönyvének hiteleíti­ be és az elnöki előterjesztések után felolvasták az indít­ván­y és interpellációs könyveket. Az interpellációkra két órakor, a kérvények tárgyalására fél 2 órakor térnek át. Ezután az elnök a következő be­jelentést tette: T. nemzetgyűlés! Kötelességemnek tartom spontán, mielőtt bármely oldalról is hozzám kér­dés mzérteírják, a t. nemzetgyűlés előtt egy ügy­ben nyilatkozni, amely a t. nemzetgyűlést és en­gem, mint a t. nemzetgyűlés elnökét érint. (Hall­juk! Halljuk!) A Neue Freie Presse szeptember r6-iki, csü­törtöki reggeli lapjában egy cikk jelent meg: „Ju­­goszlavien und die klei­ne Entente" címmel, ezen lap belgrádi tudósítójától, amely­nek a t. nemzet­gyűlésre és reám vonatkozó része hű fordításban ekként hangzik: (olvassa) ..A jugoszláv nemzetgyűlés alelnökétől értesü­lök, hogy Rakovszkytól, a magyar nemzetgyűlés elnökétől a Szkupstinához az a közlés érkezett volna, miszerint ő tizenhárom magyar képviselővel együtt a jövő pénteken Belgrádban a nemzet­gyűlés­nél látogatást óhajtana tenni. Kérdés in­tette­tett, hogy a látogatás szívesen vétetik-e. Jugo­szlávia mérvadó köreit Magyarországnak ezen Jugoszlávia iránt barátságos közeledése meglehe­tősen meglepte. A jugoszláv állam budapesti kép­viselője által Belgrádban közvetített óhajtás ve­gyes hatást keltett." (Mozgás.) Meskó Zoltán: Ezt mind a Neue Freie Presse mondja. Elnök: Igen. (Tovább olvassa:) ..A kormány, amelyhez a megkeresés intéztetett, arra az állás­pontra helyezkedett, hogy a magyar nemzetgyűlés látogatása a jugoszláv nemzetgyűlés belső ügyei Rakovszky elnök forduljon tehát hozzája. Erre má­sodik közvetlen kérdés intéztetett Belgrádba. A­ válasz az volt, hogy a látogatás csak bizonyos előfeltételek mellett vétetnék szívesen. (Mozgás.)1. Az első előfeltétel volna, hogy a látogatás idő­pontja Jugoszlávia­ részéről állepü­lassék meg. Az alkalmas pillanatot Budapesttel idejében közölnék) Ez a látogatás most semmie­setre sem történhet­nék meg, mivel Jugoszlávia és Magyarország között a béke még ratifikálva­ nincs. .. ratifikálás előtt ilyen természetű találkozás nem volna lehetséges." Ez a cikknek szorosan a t. Nemzetgyűlésre és reám, mint a t. Nemzetgyűlés elnökére vonatkozó része. (Mozgás. Halljuk! Halljuk!) Erre határozott­­an, minden kételyt kizáróan kijelentem, hogy ezen közlemény elejétől végig egészében és min­den egyes részletében valótlan koholmány. Valótlan az, hogy én azon kívánságomaa kifejezést adtam volna, hogy én tizenhárom kész­viselőtársammal a jugoszláv nemzetgyűlést meg-, látogatni akartam volna. Valótlan az, hogy ezen a kívánság közvetítésére a jugoszláv állam buda­pesti képviselőjénél bárminő néven nevezendő lé­péseket tettem volna. Valótlan az, hogy a jugo­szláv kormány velem szemben arra az álláspontra­ helyezkedett voltra, hogy a magyar nemzetgyűlés látogatása a jugoszláv nemzetgyűlésnél az utóbbi­nak belli­gye és én egyenest ahhoz forduljak ki-; vánságom­­­al. Nem igaz, hogy ezután részemről egy második lépés történt volna Belgrád­ban. Nem

Next