Magyarország, 1920. szeptember (27. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-19 / 222. szám
BUDAPEST, 1920 SZEPTEMBER 19. VASÁRNAP XXVII. ÉVFOLYAM 222. SZÁM ----------------------- -- - WI__________________ ____________*.......- ~T----------------- ■----------------------------------------------------------- ---| Hányán vagy kifft? A nagy összeomlásteljes katasztrófák után, melyek nemzetünket sújtották, most érkeztünk el ahhoz a pillanathoz, hogy körülnézzünk, kik és hányan maradtunk ebben a hazában? A népszámlálási törvény értelmében 1920-ban újra meg kell számolni az ország lakosságát s ha arra gondolünk, hogy az utolsó népszámlálás 1910- ben volt, újra feltámad előttünk az a rettenetes kép, amelyet az utolsó tíz esztendő dátumai kereteznek. Tíz év előtt a magyar néptanítók, akik az akkori népszámlálást végezték, bizonyára arra gondoltak, hogy tíz esztendő múlva egy erejében, gazdagságában és lakosságában megnövekedett ország lakóit fogják újra megszámolni. És most tíz esztendő után egyik legfájdalmasabb pillanata következik a nemzetnek: számolást kell végezni a romok fölött. Az új népszámlálás a csonka Magyarország lakosait számolja össze és ezek a számadatok, ha majd összehasonlítjuk a tíz év előtti népszámlálás adataival, a statisztika kegyetlen számjegyeivel fognak bizonyságot tenni a magyar nemzet megfogyatkozásáról és nemcsak azt fogják eszünkbe juttatni, hogy elhulltanak legjobbjaink a hosszú harc alatt, de azt is, hogy a régi, hatalmas ősi Magyarország helyett csak egy megtördelt, lehetetlen határok közé szorított csonka Magyarország maradt. Ez a mostani népszámlálás csak formailag fogja mutatni Magyarország lakosságának számarányát, csak történelmi dokumentummak készül, de egyetlen betűvel, egyetlen halovány gondolattal sem lesz beismerése annak, hogy ezek az adatok valóban az igazi állapotokat tükrözik vissza. Magyarország lakossága nemcsak itt ebben a csonka Magyarországban él, hanem túl a demarkációs vonalon, minden magyar városban és magyar faluban, amely egykor az ősi Magyarországhoz tartozott s amelyeknek hozzánk való tartozását most is hisszük és valljuk. A régi, nyugalmas ország tűzhelyeit a háborúk és forradalmak katasztrófája mint valami új népvándorlás áradata dúlta fel. Az ellenség által megszállt területekről sűrű tömegekben menekült el a lakosság. E menekülések mindenütt megbolygat* ták a régi arányokat, egész vidékeket tet* tek lakatlanná, másrészt aránytalanul fel* duzzasztották a nagy városokat, különösen a fővárost. Mindezek olyan dolgok, amelyekről a készülő népszámlálás statisztikája meglepően érdekes képet fog nyújtani. De az új népszámlálás nemcsak a lakosság új számarányáról fog hű képet adni, nemcsak arra a szorongató kérdésre fog válaszolni, hogy hány embert gyilkolt meg a háború, hány asszonyt tett özvegygyé, hány gyermeket tett árvává, hanem világosságot fog deríteni az ország szociális átalakulására is. Mint új kérdés szerepel a mostani népszámlálás kérdőívein, hogy mi volt és jelenleg mi a foglalkozása az illető egyénnek és ezek a feleletek az ország termelőképességében beállott gyökeres változásoknak fogják magyarázatát adni.Bizonyos, hogy az új népszámlálás adatai rendkívül szomorú tanulságokkal fognak szolgálni a nemzet számára, de minden tanulság arra fog ösztönözni bennünket, hogy megfeszített erővel és fokozott munkával vissza kell szereznünk azt a Magyarországot, amelynek erejéről és gazdagságáról a tíz év előtti népszámlálás adatai tettek bizonyságot. Hallat miniszter a numerus Megállapítják a,,nemzetiségek"részesedését — x X X X X X X X X X X X X X X X X Budapest, ja^ffember IS. (A /Magyarország tudósításból.) A numerus clausus vitája a nemzeifkulés jövőheti üléseiren áttolódott. M0é cebb szónok van a javaslathoz feltesvezni úgy, hogy Staller István kultuszmjidsztardíxe hé vécére várt refleksziói elmaradtak.""Kérdést intéztünk a kultuszminiszterhez, aki a vita eddigi menetéről a következőket mondta a Magyarország munkatársának: — Nagyon meg vanitok elégedve a vitával. Nagyon nívós, tartalmas vita, amely rámutat azokra a gazdasági és kulturális okokra, amelyek szükségessé tették ezt a lépést. Az ellenargumentumok eddig semmi érdemleges támpontot nem adtak arra, hogy a javaslat változtatásával komolyan számoljunk. Mindössze egy változás lesz a javaslaton, az tudniillik, hogy a kontingensen belül percendszerűleg megállapítjuk az egyes fajok, nemzetiségek részesedését. A hozzám naponta százával érkező táviratokból azt látom, hogy az ország közvéleménye követeli ezt a megállapítást, azért a magam részéről, bár szükségesnek nem tartom, már megköti az egyetemi tanács kezét, megnehezíti a kontingens összeválogatását, nem ellenzem a módosítást. Úgy látom egyébként, hogy hétfőn bezárul a vita. Dél felé valószínűleg módomban lesz reflektálni a felszólalásokra. Ma délelőtt tárgyalta a belügyminisztérimban összehívott ankét a vármegyeiés községi reforméról szóló törvényjavaslatot. A képviselőhöz folyossóján elterjedt hírek szerint a javaslatban kon- templált titkos választási ellenzést fog kelteni a nemzetgyűlésen. s». Az lábrene Magyarok Egyesülete nájyválaszt-mányának legutóbb tartótt ülésén Zákány Gyula alelnöke lemondott tisztségéről. A lemondásról különböző verziók vannak forgalomban, amelyeknek a lényege az, hogy az egyesület nem helyeseli Zákány bizonyos dunántúli akcióját. Ilyenformái nézeteltérés támad a pártvezetés,és Zákány között, minek következtében Zákány elhagyta helyét) tb. X X X X X X X X X X X x X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X x x.xx X X Xj X X X X X X X X X X X X X X X X XXXXXXXXX X X X X X X X X X X X X XX XXXXXX XXX XXXXXXXXXX X X X X X X X X X X X X X XXXXXXXXXX! X XXXXXXXXXX X X X X X X X X X X XX XXXXXXXXXX X X X X X X X X X X XX XXXXXXXXXX X XXXXXXXXXX X X X X X X X X X X XX XXXXXXXXXX X XXXXXXXXXX X X X X X X X X X X x X X X X X X X X X X X X XXXXXXXXXX! X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X xi X XXXXXXXXXX “ I Egyed számára 2 korona f / Kohohmftv a Presse cikke a fm&tnnjr nemzetgyűlésről Itsikovszky beielentése a bszradi ügyről— 'Tovább tárgyalták a numerus cat&u$t — jjQ0vények és interpellációk a mai ülésen \ víizjéáprst, szeptember 18. . (A Magyarország tudósítójától.) A nemzetgyűlés mai ülését délelőtt ö/t 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A most ülés jegyzőkönyvének hiteleíti be és az elnöki előterjesztések után felolvasták az indítvány és interpellációs könyveket. Az interpellációkra két órakor, a kérvények tárgyalására fél 2 órakor térnek át. Ezután az elnök a következő bejelentést tette: T. nemzetgyűlés! Kötelességemnek tartom spontán, mielőtt bármely oldalról is hozzám kérdés mzérteírják, a t. nemzetgyűlés előtt egy ügyben nyilatkozni, amely a t. nemzetgyűlést és engem, mint a t. nemzetgyűlés elnökét érint. (Halljuk! Halljuk!) A Neue Freie Presse szeptember r6-iki, csütörtöki reggeli lapjában egy cikk jelent meg: „Jugoszlavien und die kleine Entente" címmel, ezen lap belgrádi tudósítójától, amelynek a t. nemzetgyűlésre és reám vonatkozó része hű fordításban ekként hangzik: (olvassa) ..A jugoszláv nemzetgyűlés alelnökétől értesülök, hogy Rakovszkytól, a magyar nemzetgyűlés elnökétől a Szkupstinához az a közlés érkezett volna, miszerint ő tizenhárom magyar képviselővel együtt a jövő pénteken Belgrádban a nemzetgyűlésnél látogatást óhajtana tenni. Kérdés intettetett, hogy a látogatás szívesen vétetik-e. Jugoszlávia mérvadó köreit Magyarországnak ezen Jugoszlávia iránt barátságos közeledése meglehetősen meglepte. A jugoszláv állam budapesti képviselője által Belgrádban közvetített óhajtás vegyes hatást keltett." (Mozgás.) Meskó Zoltán: Ezt mind a Neue Freie Presse mondja. Elnök: Igen. (Tovább olvassa:) ..A kormány, amelyhez a megkeresés intéztetett, arra az álláspontra helyezkedett, hogy a magyar nemzetgyűlés látogatása a jugoszláv nemzetgyűlés belső ügyei Rakovszky elnök forduljon tehát hozzája. Erre második közvetlen kérdés intéztetett Belgrádba. A válasz az volt, hogy a látogatás csak bizonyos előfeltételek mellett vétetnék szívesen. (Mozgás.)1. Az első előfeltétel volna, hogy a látogatás időpontja Jugoszlávia részéről állepülassék meg. Az alkalmas pillanatot Budapesttel idejében közölnék) Ez a látogatás most semmiesetre sem történhetnék meg, mivel Jugoszlávia és Magyarország között a béke még ratifikálva nincs. .. ratifikálás előtt ilyen természetű találkozás nem volna lehetséges." Ez a cikknek szorosan a t. Nemzetgyűlésre és reám, mint a t. Nemzetgyűlés elnökére vonatkozó része. (Mozgás. Halljuk! Halljuk!) Erre határozottan, minden kételyt kizáróan kijelentem, hogy ezen közlemény elejétől végig egészében és minden egyes részletében valótlan koholmány. Valótlan az, hogy én azon kívánságomaa kifejezést adtam volna, hogy én tizenhárom készviselőtársammal a jugoszláv nemzetgyűlést meg-, látogatni akartam volna. Valótlan az, hogy ezen a kívánság közvetítésére a jugoszláv állam budapesti képviselőjénél bárminő néven nevezendő lépéseket tettem volna. Valótlan az, hogy a jugoszláv kormány velem szemben arra az álláspontra helyezkedett voltra, hogy a magyar nemzetgyűlés látogatása a jugoszláv nemzetgyűlésnél az utóbbinak belligye és én egyenest ahhoz forduljak ki-; vánságomal. Nem igaz, hogy ezután részemről egy második lépés történt volna Belgrádban. Nem