Magyarország, 1920. szeptember (27. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-08 / 213. szám
A 4 Budapest, 1020. szerda, szeptember 8. K&GYAB01BZ&O kölcsön gyanánt, 3000 korona fizetésnél két évig, fontul száz koronánként emelkedik a kölcsön, Ig, hogy a köztisztviselő 4000 korona fizetésnél már a fizetés 30%-ának tízszeresét kaphatja kölcsön tizenöt évi törlesztés mellett 54/2%-os kamatra. Amikor a végrehajtási utasítást kiadta a formám , nemcsak arra törekedett, hogy a köztisztvselők mai pénzszükségletét fizetésük arányában kölcsömnel elégítse ki, hanem arra is, hogy megszabadítsa őket azoktól a rettenetes nyomasztó régi kölcsönöktől, melyek évek hosszú során át minden új kölcsönt ehetetlenné tettek. Nagyfontosságu szerepe jut ebben az akcióban a pénzügyminiszter által megszervezendő döntőbizottságnak, amelynek tagjai magasrangu bírák s amely bizottág fogja elbírálni a sok uzsorakövetelésnek jogoságát, amely követelésektől a köztisztviselő nem tudott szabadulni. Ez a döntőbizottság már a jövő héten megkezdi működését a Pénzintézeti Központban észükség szerint tartja majd üléseit. Eddig már több száz kölcsönkérvény érkeett a Pénzintézeti Központ igazgatóságához a fővárosból épugy, mint a vidékről s ezeknek a kölsönöknak elbírálása nyomban megkezdődik, ahogy a pénzügyminiszter a döntő bíróság tagjait kinevezte, úgy hogy a tisztviselők régi adósságánalk konertálása és részükre új kölcsönök folyósítása már csak napok kérdése. Joyd George és György király konfliktusa A corki polgármester utolsó órái Budapest, szeptember 7. Mac-Sweeney, Corkir város szintenn pírd felgámestere, aki 24 nap óta folytatja az éh sztrájkot, utolsó óráit éli a fogházban. Tegnap már ellátták ,a halotti szentségeikkel él, a síneinek vértanújának betegágya felé fordul most kész Anglia, Írország és Amerika közös érdeklődése. |10-' A ma érkezett londoni jelentések szerint srortágban kiterjedt katonai intézkedéseket foganaosítanak, hogy a Polgármester halála esetén bekövetkező zavarglatokkal szembe tudjanak szállni. Az amerikai hadápítók feltűnést keltő jelentéseket küldenek 6 ' -Lloyd George ésGyörgy király közötti- öszszaütközésről. Az uralkodó állítólag Mária királyné kezdeményezésére ragaszkodik a polgármester szabadonbocsátásához. Lloyd George azonban elutasító magatartást tanúsít. Valóban komoly konfliktus azonban kizártnak tekinthető, mert György király az alkotmányos korlátokat tiszteletben fogja talánn. Az amerikai közvélemény izgatottsága legjobban az amerikai hírlapírók tudósításaiban tükröződik vissza, akik másról mint a corki pol uódjára a levegőbe meredve keresgélt valami Hondám valót, végre megtalálta: — Olyan úriasszony-féle volt Rudi ráborult az asztalra és teljes erejéből sírni kezdett. „Nem lehet más, mint a feleségem!11 Hiába csillapították a szomszédból a tekintélyes fákereskedők, de még a Sertés-hajtsátok is Rudit, ő csak mindig, a magáét fújta. Frühling, a gazda az ajtó felé integetett a szemével, amit a hullaszállítók sertettek, összeszedelőzködtek, de Rudi eszeveszett módjára marasztalta őket: — Csak egy kis darabot mutassatok meg a halottból, mielőtt ajégre tennétek — könyörgött Rudi. A varjú engedett a kérésnek. Intett Rudinak és a besötétedett utcára vezette. A fekete kocsi zárjába beillesztette a lyukas kulcsot, egyet fordított a kulcson és a kocsi végén felnyílott az ajtó. A varjú benézett a sötétbe.,,Jöjjön téniasszony!“ És a gázlámpa világossága alá húzta a kocsi belsejéből a halottat. Rudi halálsápadtan, szívére szorított kézzelállott a halott felett, mert abban valóban a feleségét ismerte fel. Az asszony felnyitotta a szemeit és csendes, korholó hangon megszólalt: — Eljöttem hozzád, mert tudomásomra jutott, hogy már elittad az egyik kocsidat a lovakkal együtt. Hát ezért takarékoskodtam? fiA korcsmára gyűjtöttem? Vigyázz magadra, mert a másvilágról is visszajövök. A varjú visszatolta a holttestet helyére.Rudit pedig nem látták azóta a „Régi ütöttórá“-ban. gármester állapotáról alig küldenek hírt Amerikába. Angliának majdnem egész közvéleménye a polgári ,mester szabadonbocsátása mellett van, csupán a szélső unionistáknak egyik töredéke helyesli a kormány magatartását. Valamennyi lap, a kormánypárti Daily Cronicle és a Morningpost kivételével, naponta követeli a polgármester szabadlábra helyezését. Még a Northeligie lapok is, amelyek ellenségesen állnak szemben a sinfeiniekkel és az ír nacionalizmussal, elítélik a kabinet magatartását. Aközvéleménynek elkedvetlenedése dacára mégis elutasító választ adott Bonar Law a munkásvezéreknek arra a kérvényére, amelyben a corki polgármester szabadlábra helyezését kérték. Közben a kegyelmi kérvények szakadatlan áradata önti el a kabinetet és György királyt. A polgármester felesége és nővére megtámadták a munkáspárt végrehajtóbizottságát, mert megelégedett a Lloyd Georgehoz küldött sürgönyökkel, ahelyett, hogy tettekhez látott volna. A kiel asszony ma meglátogatta a francia, olasz, amerikai és belga követséget, hogy intervencióra bírja őket. A kormány a jelek szerint nem fog engedni. Lloyd George a newyorki polgármesternek arra a kérésére, hogy a corki polgármestert engedje szabadon, udvariasan, de határozottan kijelentette, hogy a bíróság hatáskörébe nem avatkozhatik be. Az 50 éves francia köztársaság ? Budapest, szeptember 7. Ebben az évben július 14-ének, a Bastille bevétele évfordulóján kívül még egy nemzeti ünnepe lesz Franciaországnak. Párisból ugyanis azt jelentik, hogy a köztársaság kikiáltásának ötvenedik évfordulóját a k kormány nemzeti ünnepnek deklarálta. Ez "az évforduló szeptember 4-én volt, metrthogy azonban ez a nap összeesik az 1870*éyi összeomlás évfordulójával, a nagy nem- szeti ünnepet november 11-ére halasztották, arra a napra, amelyen az 1918-iki fegyverszüneti szerződést aláírták. A tegnapi francia lapok mind vezető helyen méltatják a nap jelentőségét, a hivatalos lap pedig a kultuszminiszter rendeletét közli, amely szerint három és félmillió frankot utal ki a nagy nemzeti ünnep költségeire. Egyidejűleg a hivatalos lap kormányrendeletet közöl, amelynek értelmében a Gambetta szívét tartalmazó urnát a Pantheonban fogják elhelyezni. Franciaországban tudvalévően jelenleg a harmadik köztársaság van uralmon és a három közül ez a harmadik bizonyult a legtartósabbnak. Az első köztársaság 1789-től 1804-ig, tehát tizenöt esztendeig, a második köztársaság 1848. februárjától 1852. decemberig, tehát nem egészen öt esztendeig tartott. A harmadik köztársaság 1870. szeptember 8—4. közötti éjjel született meg. Amikor ugyanis Parisban hire terjedt a sedani kapitulációnak, a nép dühe elsöpörte a második császárságot. Jules Perre képviselő a császári dinasztia letételét indítványozta, a nép pedig torlaszokat emelt és a köztársaságot éltette. Palikao tábornok, Paris parancsnoka nem is mert védekezni és szeptember 4-én délután óriási néptömeg szállta meg a parlament termét és Gambetta kikiáltotta a köztársaságot. Nagy tömeg rohanta meg a Tuileriákat is, ahonnan Eugénia császárné csak Metternich osztrákmagyar nagykövet nejének a segélyével tudott álruhában elmenekülni Angliába. A tömeg pedig kifosztotta Tuileriákat, így omlott össze III. Napóleon büszke impériuma néhány óra alatt. Még aznap megalakult a nemzeti honvédelem ideiglenes kormánya, amelynek elnökévé Trochu tábornokot, Paris új kormányzóját választották meg és a kormányban Gambetta a belügyminiszteri tárcát vállalta el. A harmadik köztársaság első elnöke Thiers volt, akit Mac Mahon tábornok, a kommün leverője követett az elnöki székben. Mac Mahon után Grevy, utána pedig Carnot lett az elnök, akit Lyonban egy Caserio nevű olasz meggyilkolt. Carnot után Casimir- Perier következett az elnöki székben, akit Faure Félix követett, ő utána Loubet, Failières, Poincaré, majd Veschand lett a köztársaság elnöke. A francia köztársaságnak az „apja" azonban a génuai származású León Gambetta, akinek emlékét a francia képviselőház azzal tisztelte meg, hogy helyét a gyűlésteremben üresen hagyta, a Louvre előtt pedig gyönyörű szobrot emeltetett neki. A nagy francia államférfi holttestét szülővárosában, Nizzában temették el, szívét azonban egy urnába tették és ezt a szobra előtt helyezték el. Ez a szív a nemzeti ünnep napján a Pantheonba fog vándorolni. A Magyarország telefonszimeh Srrr’eci^ffoágs 28—51, 13—97 és 84—94. Felelős szerkesztő: József 72—m ^gooldal telefon: József 71—15, Kiadóhivatal: 13—97. Elégia a villamosról IS' Budapest, szeptember 7. (.. Magyarország tudósítójától.) Ne tessék gondolni, hogy c?ak azért, mert a kabarékban agycirkuplézták és a vicclapokban hajálra gázolták az árok pesti témát, ma már nem isik róla irnieivr'Tfiílik róla és szomorkodni is illik n**e?fTSz A villamos-kérdést sajnos, nem lehet a kabarékban lejáratni. Ez mindig aktuális, sőt napról-napra aktuálisabb. Mert ne tessék gondolni, hogy egy egy drákói főkapitányi rendelettel meg lehet oldani az örökké sajgó villamos-problémát. Attól, hogy nem szabad lógni a vilamoson és hogy nincs jogod égő szivaroddal az előtted szorongó felebarátod kifordított ruháját kiégetni, te még mindig nem jutsz el pontosan a Népszínháztól az Erzsébet térre, ha hatvanöt percig kell várnod egy 65-ös villamosra. Azt rendelte el a főkapitány, hogy a 65-ös nyolc percenként közlekedjék és én végtelenül hálás leszek a méltóságának. Rendeletileg kellene véget vetni többek között annak az áldatlannak nevezhető állapotnak is, hogy például kilenctől fél tízig egyetlen villamos se jöjjön Budáról az Erzsébet-híd pesti oldalára, míg aztán fél tízkor egymásután hat 14-es villamos robogjon keresztül a Rákóczi-út felé menő kocsikra várakozók idegein. Ez már csak azért is jó volna, mert nem volna többé oly tolongás fent nevezett megállóhelyen, ahol a rendet mostanában lovasrendőrök tartják fenn és a mentők állandóan több kocsival vonulnak ki, hogy elsősegélyben részesítsék részint az ájultakat, részint azokat, akik megőrültek a várakozástól. Nagyszerű eredményeket lehetne elérni oly rendelettel is, amely előírja, hogy paradicsommal teli kosarakkal csak oly villamosra szabad felszállni, amelynek utasai túlnyomó többségben sötét ruhában vannak. Szakértők véleménye szerint ugyanis a paradicsomfoltok világos ruhán inkább látszanak. Az se volna rossz rendelet, amelyik megtiltaná, hogy a szomszédod lábára húsz kilónál súlyosabb csomagot helyezzél. Mert busz kijött, — orvosi vélemény szerint — szomszédot még kibírja. Az áramot rendeletileg kellene utasítani, hogy ne mondja fel hirtelen, minden előzetes bejelentés nélkül a szolgálatot. Mostanában ugyanis megtörténik, hogy nem lévén sürgős dolgod, villamosra szabsz, két koronáért megvásárolod a jegyedet, mire az áram, észrevéve, hogy már fizettél, hirtelen beszünteti üzemét. Miután pedig a villamosom a „pénztártóli távozás után felszólamlásnak helye nincs" (már annak sincs helye), te nem tehetsz egyebet, mint hónod alá véve jegyedet, gyalog folytatóét, amit a villamos nem egészen dicstelenül kezdett meg, vagyis az utazást. Helyszűke miatt kénytelenek vagyunk a rendelet-tervezetet e ponton megszakítani, ígérjük, hogy legközelebb még átszállunk erre a kérdésre. favcsépeket N? VGSSnUlfzfd Javításokat legolcsóbban, leggyorsabban • készítünk. Bmorsvaeh, Budapest, Wesselényi utca 56 Aki nyáron gyűjt, télen fut Sütési ipari és kovácsolás! célokra -------|-------—------------------ fuvarokban s vagyontételekben szál__ —Itt maximális árban: csak Brammel PH mM 1 Licit, VII. ErzsébetJcOrut 42. szám ffitWk W ro K & S (Dobit. sarkán) Viktória tűzifa- és ÜlfisratWe&1 ® szénraktárában. Telefon Józs. 116-46 Brilliáns@Siaf ékszert legmagasabb áron vesz Issspán Király-utca 50. sz. FreatittfiM topir- és lökmsiló tépek, copliteurali Kapiiatók! RONEO-IlAY FRIGYES Díjtalan bemutatás ! Fürdő-utca 10. Tel. 7-34 és 170-19._________________________ Aft m mwmmi 1 | I AKARJA i ! ‘ W ® wST CSALÁDJA OTTHONÁT ! I ^ PÉNZÉT q VECYEgj isík Sitiikei ! Átlós-ut, Fehérvári-ut, Thököly-ut, Erzsébet királyné-ut, valamint Zuglóban az Egressy- || ut mentén stb. vannak ezek Egyáltalában, ha ingatlant ér a telkek. Előnyös rész- venni vagy eladni M let fizetésre is kaphatók. akar, forduljon bizalommal ^ BÉ&ESS és | MCiszafu Részvénytársasághoz. | Almássy-tér 8. SZ., a fila- Értekezni csakis délután 3 órától Íj nyár Szmholz közelében, 6 óráig tehet. Tel. József 12-1—93 f !