Magyarország, 1920. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1920-10-28 / 255. szám
Budapest, 1920. csütörtök, október 28. MAGYARORSZÁG Haller István a tanítók helyzetéről Budavári László lett a tanítók egyesületének elnöke Budapest, október 27. (A Magyarország tudósítóitól.) Az állami tanítók országos egyesülete ma délelőtt közgyűlést tartott Haller István közoktatásügyi miniszter jelenlétében. A közgyűlésen a kultuszminiszter nagyobb beszédet tartott a magyar tanítói kar helyzetéről. Mózes Imre főtitkár megnyitó beszéde után Budavári László fejtette ki, hogy a magyar tanítóknak százszoros feladatuk van, mert példát kell nyújtaniuk a becsületes és hazafias gondolkodásban. Viszont a tanítók nagy munkáját kellően kell értékelni az illetékes tényezőknek. Utána Háttér István tartott beszédet. Örömének adott kifejezést, hogy a közgyűlésen oly sok tanító jelent meg. Soha sem ismerte el annak a vádnak igazát, hogy a tanítóság dobta oda magát először a destrukciónak. Ha stabilizálták volna a tanítók helyzetét, kellően segítették volna őket, akkor nem lehetett volna a tanítóságot a vörös káprázattal olyan könnyen megígérni. — A tanítóság helyzete, — mondotta tovább Staller István — még mindig nem stabilis. Még nem kapta meg a tanítói kar a tekintélyt, az anyagi függetlenséget, amelyet ez a hivatás megkövetel. A tanítóknak egyenrangú tényezőknek kell lenniük a pappal és a jegyzővel. Reformokra az elemi iskolák szervezetében nincs szükség. Csak új telkekre van szükség, akik beleviszik az iskolákba azt a szellemet, hogy csak a becsületes munkás embernek lehet tekintélye és helye ebben az országban. Ezután a miniszter felhívta a tanítóságot, hogy önsegélyző intézményeket alkosson szociális helyzetének javítására. Ennek a mozgalomnak a vezetését szívesen vállalja. Végül megígérte, hogy minden törekvésében segíteni fogja a tanítóságot. A megjelent tanítók és tanítónők háromezer főnyi tömege nagy örömmel vette tudomásul a miniszter kijelentéseit, azután rátértek a tárgysorozat tárgyalására. Bozsik Béla igazgató ismertette a fizetés- és nyugdíjrendezési javaslatot, majd Osztie Béla igazgató az alapszabálymódosítást terjesztette elő. A változtatásoknak leglényegesebb pontja az, hogy együttműködésüket határozták el a többi közszolgálati alkalmazottakkal, továbbá a községi ''és hitfelekezeti tanítók szövetségeivel. Ezután az egyesület elnökéül Budavári László tanítót és nemzetgyűlési képviselőt választották meg. Révész Jenő bankigazgató hirtelen meghalt vérmérgezésben Budapest, október 27. (A Mamsprtffszám tudósítójától.) Ma reggel fél- küilencszídkor a Park-szanatóriumban tragikus kö- MÜ We iyek között hirtelen elhunyt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezértitkár,igazgatója, Révész Jenő. A negyvennyölcéves vezértitkár, aki feleségével és két gyermekével az Andrássy-út 10. számú háziban lakott, két héttel ezelőtt kezdett rosszullétről panaszkodni és tíz napja már nem is járt be hivatalába. Az orvosok eleinte nem tudták megállapítani"pontosan "betegségének mibenlétét, csak azt tudták, hogy fertőző betegsége van. Három nappal ezelőtt Verebély professzorhoz ment Révész Jenő és Verebély megállapította, hogy a vezértitkárnak streptococcus-infekciója támadt a torkában,"amely átterjedt a mirigyekre és ez idézte elő a nyakán keletkező daganatot, amelyet Vernebély professzor tegnapelőtt megnyitott. Az operáció megtörténte után sem csökkent azonban Révész Jenő láza, sőt a tegnapi nap folyamán még nagyobb fokra emelkedett. Beszállították a Parkszanatóriumiba, ahol Kövessy Géza dr. főorvos, az ismert nevű belgyógyász kezelte. A leggondosabb kezelés és ápolás sem segíthetett a vezértitkákon, akit a vérmérgezés következményeitől már nem lehetett megmenteni és aki ma reggel fél kilenc órakor meghalt a szanatóriumban. Révész Jenő 21 éves korában került a Kereskedelmi Bank kötelékébe és 27 szolgálati évéből 24 évet töltött a titkárságnál. Tehetségét és képességeit Jánczy Leó fedezteföl- aki állandóan bizalmával tüntette ki. Révész Jenőnek, aki nemrégiben intézete megbízásából hosszabb időt töltött Olaszországban, nagyobb tranzakciók előkészítése céljából, özvegye és két gyermeke maradt. A tragikus haláleset nagy részvétet keltett pénzügyi körökben. Az elhunyt bankigazgatót pénteken délután fogják temetni. uj-LlWl a ggm hőenergiáját tökéletesen csakis flflMB ammmt K a direkt e célre szerkesztett ** f*lK »1 ip szab. ZEFIR-légfűtéses foly-ÜB !?É 3s ffl m a cFm toncgökélyhában lehet ki-1 mmm IM g*® fe: be*gi,i á,~ Héber Sanflsr ^^AnPtelefón: 47-47. ^Kérjen prospektust ! NAPI _HMEH Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban. ..! ” Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen. — A Kormányért a közgazdasági egyetem megnyitásán. Az egyetemi közgazdaságtudományi kar folyó hó 31-étől, vasárnap háluelőtt 10 órakor tartja a kormányzó úr őrgplomasága és a kormány jelenlétében a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tanévmegnyitó ünnepélyes közgyűlését. — Váry Albert búcsúja. Megkapó és szinte családiasan meleg jelenetek játszódtak le ma a budapesti királyi ügyészségen Váry Albert dr. kir. főügyésznek, az ügyészség eddigi vezetőjének bucsúzása alkalmából. Az ügyészség tagjai reggelre virágcsokrokkal halmozták el Váry Albert szobáját. Tíz órakor egységültek az összes főügyészhelyettesek, tistvádaii, ügyészi megbízottak, s az ügyészség igazgatójának vezetése mellett a kezelőszemélyzet tagjai. Valamennyien a távozó elé járultak, akihez Polányi Aladár dr. főügyészhelyettes intézett búcsúbeszédet. — Most, hogy hozzád sereglettünk — mondta — hogy remegő szívvel mondjunk Istenhozzádot és átadjuk neked útravalóul soha meg nem szűnő szerettünket, hűségünket és nagyrabecsülésünket, meghatottság és megindultság vesz rajtunk erőt. Élénk színekkel festette azt a nehéz helyzetet, amely Várynak az ország megpróbáltatása köztien, tisztének betöltése alatt kijutott. Méltatta páratlanul szorgalmas, erélyes és igazságos tevékenységét, amelyért most ez a testület az elismerés pálmaágát hozza neki. Emelt fővel távozhat — mondta beszéde végén — mert megtette kötelességét. . A jelen voltak megilletődve hallgatták a beszédet, az ügyészség hölgytagjai pedig sírva állták körül Váry Albertet. A távozó főügyész meghatva mondott köszönetet a meleg búcsúszavakért. — Krassószörény vármegye közgyűlése, Krasnó- Szörény vármegye közönsége október 30-án délután félnégy órakorPest vármegye székháza árvaszéki tanácstermében közgyűlést tart. Glatter Józsefet halálra ítélte a rögtöni félfi bíróság. A kommunista összeesküvők ügyében a büntető törvényszéki rögtönítélő bíróságra, ma délben egy óráskor hirdette ki az ítéletet, amely Glatter Józsefet ,lázadó bűntettében mondotta ki bűnösnek és kolilterrötés a Ugli halálra ítélte. Görög Istvánt ugyancsak■ lázadás büntette miatt 16 évi fegyházra ítélték. A halálraítélt Glater József kegyelemért folyamodott. Védője, Kollmann Dezső dr., hivatkozott arra, hogy, a,vádlott cselekményeiért már keservesen megméhődött, amikor öngyilkossági kísérletet követett el és súlyos gerincsérülése egész életére nyomorékká tette. A rögtönitélőbirószág ezután kegyelmi tanácscsá alakult át. .—- A kommunista árvaszéki elnök öngyilkossága Prágában. Engel Zsigmond dr. budapesti ügyvéd, aki a dilíahira idején az árvaszéki elnök szendét játszó fóbu’ a bolsevizmus bukása után tudvalévően Cymerszágba szökött és Prágában lelepetett sérsáhol ügyvédi irodát nyitott. Egymás után látoztt napviilágot hirdetései, útlevelek, vizumok és kiviteli engedélyek szerzéséről. Prágai jelentés szerint az ottani rendőrigazgatóság eljárást indított Engel ellen, majd letartóztatta. Ugyanis alapos gyanú merült fel ellene, hogy több felvidéki lakostól nagyobb pénzösszegeket csalt ki útlevélszerzés és valutavásárlás ürügye alatt. A híradás szerint Engel a rendőrigazgatóság épületében, a károsultak jelenlétében, a harmadik emeleti ablakból levetette magát az utcára és a mentők életveszélyes állapotban szállították a kórházba. Más forrásból származó híradás szerint, a Prágába menekült pesti ügyvéd lakásán lőtte agyon magát arra a hivatalos értesítésre, hogy Budapesten élő feleségétől a törvényszék hivatalosan is elválasztotta. — Házasság. Monostori Dezső, az Angolo Magyar Bank cégvezetője, Bélafi Jeanettel házasságot kötött. (Mindent különérteettes helyett.)— ÉU Mian a hétfői marhavásár. A főváros tanácsának közélelmezési ügyosztálya közli, hogy a hétfői, november 1-ei najahavasárt az ünnepre való tekintettel a szívemberr'-'fára halasztották. Este hét óráig szabad vasárnap koszorút és virágot árusítani. E hó 31-én, halottak napja előtti vasárnapon virágok, koszorúk és sirdiszek (gyertya és mécs kivételével) úgy a vásárcsarnokban, mint a piacokon és templomok előtt reggeli 7 órától este 7 óráig árusíthatók. — ^ítélkezik az uzsorabirósági"fl^" uzsorabiróság délelőtt Szedeczky drime cin ölelésével tárgyalta Bárdos Sám^w^éif^fjarmer Samu árdrágító visszaélési bümigrét. Nevezettek a betonvas kilóját Lizauhrízkoronáért akarták árusítani. A bíróság mindkettőt hat-hathavi fogházra, ötven-ötvenezer korona pénzbüntetésre, valamint politikai jogaiknak három évre írató felfüggesztésére ítélte. — Halálozás: Bentum Lajos borkereskedő e hó 25-én 67 ilyés korában histes szenvedés után elhunyt, délután Skáthirakor temették el. 3 SZÍNHÁZ és zene klása. Rákosi Jenőnek ez a vígjátéka, amelyet ma iktat a jubileumi ünnepségek sorába a Magyar Színház, mint iiás nem is repriz volna. A meséje, fordulatai otírtés dialógusa, finomságai oly fiúsan hatnak itta, mint hatottak évtizedekkel ezelőtt, máskor pedig kényesebb volt az ízlés és az igényeik nem is voltak felcsigázottabbak, de a követelmények válogatósabbak voltak, mint ma. Dumas, Sardou aratták a színpadot, a francia és franciás színpadi modor akkor lett úrrá nálunk és teremtett iskolát, amely iskolában nagyon sok jót tanultak a mai modernek is. Rákosi Jenő „Idia“ című vígjátékéban ezt a levegőt hozza magával. Bájos romantikája, alakjainak bravúros rajza, fordulatos cselekménye, mindig lelkötő, ötletes párbeszédei abbana nyugodt, boldog időben születtek meg, amikor a színház tisztább, üdítőbb élvezetet nyújtott, mint ma, amikor nem annyira a szívünket akarjuk foglalkoztatni,mint az idegeinket.És az „Ida“ mégsem tévesztheti el hatását ma sem, amit azzal a régi igazsággal lehet megindokolni, hogy ami igazán jó, az mindig jó. Ez a vígjáték pedig számos oly kitűnő kvalitással rendelkezik, amely mostani újjászületése alkalmával is hosszú életet biztosít számára. A Magyar Színház előadásának érdekessége Rákosi Szidi vendégjel lépte. Egy bájos, okos, csupaszív nagymamát ad, azt a figurát eleveníti meg, amely leginkább felel meg kivételes művészi egyéniségének. Gyönyörű beszéde, melegsége, játékának apró finomságai magukkal ragadnak. Báthory Géza a címszerepben, egyik legszerb sikerét aratja. Törzs egy világfi alakjába sok előkelőséget és szívet visz bele. Uray kedves és mulatságos. Kökény Ilona egy párisi kokott szerepét temperamentumosan játssza. Sárvay Rózsi a fiatal grófkisasszonyt igen bájosan, alakítja- Vajda László rendezői munkája elismerést érdemel. (K. I.) —. (Márkus Emília: Magdaléna.) A Magyar Színház — mint értesülünk —■ legközelebb bemutatja Ecegaray: Magdaléna című drámáját. A darab női főszerepét Márkus Emília fogja játszani. — (Jojó.) A Városi Színház új operettjének címe ez. Az angol operett magyar színre való átdolgozásával Harsányi Zsoltot bízta meg a színház. — (Drégely Gábor „első 51 drámája.) A Magyar Színház idei első magyar újdonsága Drégely Gábor: Kártyavár címűs drámája lesz. A hivatalos hírek szerint ez az első drámája Drégelynek, amely színre kerül. Nem érdektelen annak megállapítása, hogy Drégely már szerepelt egy drámával a nyilvánosság előtt, sok-szűk évvel ezelőtt Óbudán, a néhai Kisfaludy Szintház mutatta be az akkor még reáliskolai tanuló drámáját. A darab akkori sikeréből nem igen lehetett Drégely későbbi világsikereire következtetni. A színházak és kabarék hírei — (Párisien Grilie) néven .Deák Elemér, az ismert nevű budapesti báltulajdonos) a Revü Színház emeleti helyiségeit, — mint velünk közük — noverráber elején teljesen újonnan átalakítva megnyitja Ez lesz a főváros egyik legelőkelőbbi vacsorázó helye, hol elsőrangú hazai és külföldi művészek szórakoztatják a közönséget. A csütörtöki előadások Operaház: Windsori víg nők (547) — Nemzeti Színház: Endre és Johanna (517) — Vígszínház: Mi kettően (7) — Magyar Színház: Ida (7) — Király-* színház: Az utahi lány (7) — Városi Színház: San Toy (7) — Belvárosi Színház: Marionettek (7) — Budai Színkör: Taifun (17) — Eskü-téri Színház: A baba (7) — Andrássy-úti Színház: A bölcs király, Mátyás-tér, Bettersbrunn (548) — Revü-színház: A szerelem királya (7) — Új Színház: A szerelem iskolája (7).________________ Minden külön értesítés helyett Özv. Buchwald Gyuláné született Grossmann Erzsi úgy maga, mint gyermekei, Pali, Teri, Andor, mint alulírottak nevében kimondhatatlan fájdalommal tudatja, hogy a legjobb férj, atya, fiú, testvér és rokon BUCHWALD GYULA mérnök, vasbútorgyáros f. hó 26-án este, rövid szenvedés után, 53 éves korában, házasságának 24-ik évében, csendesen elhunyt. A drága halottat pénteken, e hó 29-én d. e. 11 órakor iísérjük az új izr. temető halottasházából a családi sírboltba. Özv. Buchwald Sándorné édesanyja, Gussmann Simon és neje após és anyósa: dr. Rosenberg Jenőné, özv. Sebestyén Mórné, Buchwald Béla, F Isler Gáborné, dr. Jacobi Béláné, Buchwald György testvérei: dr. Rosenberg Jenő, Eisler Gábor, dr. Jacobi Béla, dr. Jóri András, dr. Görög Imre, Buchwald Béléné, Buchwald Györgyné sógorai és sógornői. Nyugodjék békességben! Részvétlátogatások mellőzését kérjük. Külön villamos */110 órakor a Rókus-kórháznál