Magyarország, 1921. január (28. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-16 / 12. szám

MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1921 JANUÁR 16. VASÁRNAP XXVIII. ÉVFOLYAM 12. SZÁM A Szajna kincse , Millerand, tizedik elnöke a francia köztársaságnak, miniszterelnöki megbízást adott Raoul Péretnek, akinek disz* és jelen* tőségnélküli neve így kerül hirtelen az ese­ mények homlokterébe. Péret megbízást kapott, mert előtte a megbízást vissza* adták kitűnő és súlyos nevek, így kaptak a hagyományos szürke ember után, ami Franciaországban egyáltalán nem nóvum. Emlékeztetünk többek közt csató arra, hogy annak idején Grévyt, Sadi Carnot-t, maajd Falliérest éppen léggömbszerű súly* talanságuk emelte a legmagasabbra, a köz* társasági elnökség pozíciójába. " Az új ember programja a program* nélküliség. Nyitva hagyja az összes ajtó* kát, kezében semlegessé válik minden kér* dés, egyet kivéve, a Németországgal való békéét. Itt harcot hirdet, már t. i. a béke kérdésében. Szomorú, hogy a szürke óvatosság éppen ezen az egy ponton tud aktivitásba gyűlni, szomorú, hogy a Palais Luxembourg pártjai minden egyes más­ kérdésben egymás iránt en* gesztelhetlenek, szinte zenei összhang* gal találkoznak ezen a szomorú és sivár Plattformon. .Franciaország ezzel önmagát lendíti vissza az eltemetett múltba.­ A béke problémáival nem tud megbirkózni, hát pajzsra emeli gondolatát a háborúnak és a gyűlöletnek- Veszedelmes menekvés ez a belpolitikai gondok elől. Szerencsétlensé­­gében sem uj. A ill. Napóleon politikája volt ez, az 1870*iki kalandé, amely egy tel­­jesen felborult francia társadalom belső bajait a porosz határon akarta megoldani, a Szajna feltornyosult hullámait belefos­­tani a Rajnába. III. Napóleon fegyveres kísérletét akarják a mai franciák a gazdaságiakra­­ transzponálni. Ezerszeresen végzetes hiba, hiszen ma a gazdaságiak jelentősége — a világháború bizonyítja — nem csekélyebb a fegyverekénél. Franciaországban kötötték meg egész sorozatát a világháborút szinteg záró ama békéknek, amelyek elviselhet­­lenné teszik a népek, még a győző népek életét is és illuzóriussá Európa nyugalmát. És most francia földön, ahelyett hogy a béke, az engesztelődés és a közeledés poli­­fikáját hirdetnék, újra a Vercingetorix dárdáját hordozzák körül. Szomorú feje­­zete a polgári Bellum Gallicumnak. Anglia és Amerika máris bizonyos hűvös rezervátot tanúsítanak. Kezdik pá­­holyból szemlélni a párisi eseményeket, amelyek csöppet sem kedélyesek. A szám­­űzött Clémenceau szelleme nyugtalanítja ott tovább a lelkeket. Uj, átkozott, a visz* szájára fordított Nibelungiába’ ez.. A Szajna ölébe sülyeszett végzetes és harcos kincs, Németországból hozott sarcú arany, amely nyugtalan, mint a meggyilkolt em­­ber hullája, hiszen a Parisba vitt élet és gazdagság jelenti a más népek küzködő nyomorát, beteg ínségét. Andrássy pártja tegnap Alakuló­ ülés a Nemzeti Kriszinó ,,Liba-termében” — Szmrecsányiék kikapcsolták a zsidókérdést -J- Haller is be akar lépni a pártba — Az Andrássy—Szmrecsányi-csoport 30 tagú, szigorúan legitimista és minden szélsőség ellen fordul Budapest, január 15. ( A Magyarország tudósítójától.) A Nem­zeti Kaszinó úgynevezett „Liba-ter­mében“ teg­nap este megalakult Andrássy politikai pártja. Az alakuláson részt vettek a Szm­recsányi cso­portjához tartozó képviselők, számszerint ti­zenkettőn, továbbá tizenegy nemzetiségi kép­viselő, több keresztényszocialista képviselő, úgyszintén a disszidensek közül is számosan. Sokan a disszidenek közül kimentették távol­­maradásukat. Egy részük ugyanis pénteken elutazott Pallavicini György orgróffal dombó­vári beszámoló nagygyűlésére, a másik részük pedig más okból van távol a fő­várostól, de a program­­nyilvánosságra hozatala után csatla­koznak tíz alakuláshoz. Az értekezleten először Andrássy Gyula gróf beszélt. Elmondta, mi készteti őt arra, hogy egy parlamenti párt élére álljon, majd végül felolvasta programját. Ez a program Andrássy Gyula, gróf tulajdon tervezete és mi­előtt az értekezletre vitte volna, napokon ke­resztül tárgyalt róla az uj pártnál számításba jöhető politikusokkal. Itt-ott kívánságaikhoz mérten módosításokat tett, de nagyjában nem tért el az eredetitől. A disszidensek nevében Czettler Jenő még tegnap délelőtt is tanácsko­zott vele. A program a párt részére legfontosabb feladatul az­­­­építő keresztény politikát tűzi ki. A királykérdésről azt vallja, hogy ez a közjogi vitára alkalmat adó komplexum egyelőre kikapcsolandó. Azonban a párt szi­gorúan legitimista elvi alapon áll, am­­int ha­tározott gzzdasági és szociálpolitikát vall magáénak a párt. Andrássy a program ismertetése ut­­n pre­cíz­í­rozta a pártnak a kormányával s­­űrben való magatartását. Kijelentette, hogy­ a Teleki­­kormány­sal szemben jóindu­lattal viseltetik és támogatják gazdasági törekvéseiben mind­addig, amíg egészséges,­céltudatos és kor­rtruk­tív politikáit csinál. Ha azonban a kormány eddigi út­jától eltérne, úgy Andrássyék ellen­zékbe mennek. Igen érdekes és talán legfontosabb mo­mentuma az alakulásnak, hogy a pártprogramban egyáltalán nem szere­pel a zsidókérdés, noha az alakulás egyik pregnáns vezére Színre Á csányi György, az Ébredők elnöke. Faj, nem­,­zetiség vagy felekezet szempontjából nem disztingvál az új pártprogram, nem szól tehát az utóbbi idők divatos jelszavairól. A program, illetve Andrássy beszédének ismertetése után számos felszólalás történt, majd végül szavazásra tették fel a kérdést, vájjon a felolvasott programot az értekezlet résztvevői elfogadják-e. Végül egyhangú hatá­rozattal szavazták meg a programmot. Ezután taktikai és szervezkedési kérdések kerültek szóba. Elhatározták, hogy a párt csak később bont zászlót a nyilvánosság előtt. A program nyilvánosságra hozatalát a viszonyok­tól teszik függővé. A párt tagjai biztosra veszik, hogy Apponyi Albert párisi útjáról visszatérőben csatlakozni fog­ hozzájuk. A párt tagjainak eddigi száma körülbelül harminc, további csatlakozások azonban, várhatók. Nevezetesen arról van szó, hogy Haller István és hí­vei testületileg kívánnak csatlakozni An­­drássy­hoz. Evégből ma délután Haller István és Krászt Sándor felkeresik Andrássy Gyula grófot, hogy vele ebben az ügyben tárgyaljanak. A párt hangulata után ítélve, kétséges, vájjon a k­eresztény szocialisták ismertebb és hango­sabb tagjait fölveszik-e. Andrássyék azt sze­retnék, ha az első sorból hátrább szorultak távolmaradnána­k és csatlakozásukkal nem nehezítenék a párt jövőjét. Ezzel szemben azonban a volt kisgazda-képviselők csatlako­zását szívesen látják és főleg a „csizmás hon­atyák" -at invitálják belépésre. a Egyes szám­ára 2 korona ­ (TÖPrés) Érdeklődtünk Kozmár Kun Béla dr. igaz­ságügyi államtitkárnál, aki a következőkben válaszolt: — A dolgok lényegére vonatkozóan nem­­nyilatkozhatom, mert ezt minisztertanácsi ha­tározat tiltja. Annyit általánosságban mond­ható!­, hogy ez időszerint az amnesztiával és a társadalmi kibékülés kérdésével foglalko­zunk. Igen sok függ a revedi tárgyalások ered­ményétől, — bennünket, természetesen leg­­elsősorban az a gondolat vezet, hogy több évi rabságban sínylődő szerencsétlen véreink mi­előbb hazakerüljenek, — mielőbb és minden áron. X X X ' X X X X x x x x x x x Budapest, január !5. X X X X X X X X X X. X x xxxxxxxxxx x xxxxxxxxxx x xxxxx xx xxx xxx x xxxx xxx x x xxxxxxxxx xx xxxxxx xxx x xxxxxxxxxx x xxxxxxxxxx x xxxxxxxxxxX XXXXXXXXXXx xxxXxxxxxx X XXXXXXXXXX x xxxxxxxxxx X X X X X X X X X X XX XX XXXXXX XXx xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxx X X X X . -X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X x xxxxxxxxx X X X, X X X X x x x X X X X X X X XXX

Next