Magyarország, 1921. július (28. évfolyam, 142-168. szám)
1921-07-22 / 160. szám
2 MAGYARORSZAG -4-' Budapest’, 1921. péntek, junius 22. Ebben az épületben haltak mártírhalált a nemzeti ügyért 1919 június 21-én Ferry Oszkár m. kir. csendőraltábornagy, csendőrfelügyelő, Borhíj Sándor és Menkina János csendőralezredesek. A püspök beszéde után Pekár Gyula államtitkár mondott emlékbeszédet a mártírok felett, majd a kormány nevében megkoszorúzta a vörös márványból készült emléktáblát. Sorban helyezték el azután az emléktáblán a Ludovika Akadémia, Budapest főváros, a Magyar Nemzeti Szövetség, az Ébredő Magyarok Egyesületének és a csendőrségnek koszorúját. A koszorúkat a főváros nevében Zilahy Kiss Jenő tanácsnok vette át és ugyancsak átvette a főváros nevében a Mozdony-utcát, most már mint Ferry Oszkár-utcát. Ezután az ünneplő közönség előtt díszfelvonulást tartott a csendőrségnek az a diszszázada, amelynek legénysége a régi Magyarország megszállott területének minden vidékéről van összeválogatva. Az ünnepély féltizenegy órakor ért végett. Ott láttuk Ráday Gedeop gróf belügyminisztert, báró Petényi Zsigmondot, Willeming gyalogsági tábornok vezetésével a tábornoki kar számos tagját, Nádasy főkapitányt, Koncz Sándor csendőr tábornokot, valamint különböző egyesületek kiküldötteit. Az ünnepély befejezése után a közönség nagy része megtekintette az iskolaépület pincehelyiségét, amelyben még most is ott állnak azok a gázcsapok, amelyekre a csendőrtiszteket a vörös diktatúrahóhérai felakasztották. a vagyonváltsági foüzdelemb@n mszi*ad a Bemiczísz-Usv (A Magyarország tudósítójától.) Az ingatlan vagyonváltság ügyében támadt hullámok látszólag teljesen elsimultak. A földmivelésügyi és pénzügyi bizottság tegnap elfogadta Hegedűs Lóránt tervezetét. Szemben Gaál Gaszton indítványával, amit leszavaztak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bizottság tárgyalásai továbbra, is teljesen zavartalanul, simán ^fognak lefolyni,, annálkevésbé, kmert a törvénynek a felszerelési tárgyak vagyonváltságáról szóló rendelkezéseinél ,a(,ki^g£gdáknak számos kívánsága van. A bizottság munkájával a jövő hét előtt nem készül el, mert tegnap csak a tizenötödik szakaszig jutottak, a törvénynek pedig kétszáznál több szakasza van. A törvényjavaslatnak a plénumban való letárgyalása még nincsen egészen biztosítva, annálkevésbé, mert Gaál Gaszton és hívei még mindig nagyon igyekeznek, hogy szándékaikat valahogy érvényre juttassák. Egyébként Gaál Gasztonnak a Kisgazdapártból való kilépése nem felel meg a valóságnak. Az tény, hogy Gaál Gaszton bizalmas környezeteiben kijelentette, hogy amennyiben nem sikerül neki a javaslatnál további lényeges eredményeket elérnie, akkor a nemzetgyűlés munkájában csakabban az esetben vesz részt, amikor annak szüksége okvetlenül felmerül. * Értesülésünk szerint Beniczky Ödön ügyében az előadó csak augusztus első napjaiban teszi meg jelentését a bizottságnak, úgyhogy ez a bonyolult ügy még ebben a hónapban sem nyer elintézést. Bottlak nem nyilatfio&&tt a técsi mts&gai* tsuportSsan kgj, nemzetgyülés szerdai ülésén Karafiáth Jenő magyjő interpellációja során kifogásolta, hogy ^^jpolitikusok információkat adnak a Bécsivel kap/5^ és a Jövő cinlü bécsi lapoknak. Eznemzetgjd'nm megemlítette Bottlik Józsefnek, a nát birfös? alelnökének nevét is, aki szabadsálatkoza! ko®^'- t*ottlik József a következő nyi- Irodátételére kérte fel a Magyar Távirati — Csodát „ int érv jut észreiem’ hogy karafiath Jen° ezt aa észrevenni 'hogd azonban azt már nem sietett sen megcáfoltaknem valamennyi Újság teletettem akkor azt i^ervju hitelességét. Ki jelensenki előtt sem na??"? ismeretességet ajánlok0'^111' :^usko’’ több lelkiolyan egyéneket említ?*1*11' Jenő l?]ak’h°TM akiknek egész múltja kik ** aofikozásban. lesz. Mezőnagymnhiály 19'1 a hasonló összeköttetni ius 2. Bottlik József. Egy pár „Cseta"Harisnya helyettest két másik párt. VARGA, Kost. . . . * Lajosáéi II. sz. Tízmilliárd márka a német vasutak ezévi deficitje Berlin, június 21. (A Magyarország tudósítójának telefonjelentése.) Megbízható adatok szerint a német vasutak napi 30—35 millió márka deficittel dolgoznak, úgy hogy ebben az évben az egész deficit tízmiliárd márkát fog kitenni, sőt egyes szakértők szerint még nagyobb lesz a hiány. A tarifák emelése a német gazdaságot súlyosan megkárosította és hozzájárult a pénz elértéktelenedéséhez, anélkül, hogy a vasútaknak lényeges hasznuk lett volna a magasabb díjakból. Mégis újból föl fogják emelni a tarifát. Vannak, akik ezeket a jelenségeket a konjunktúra hanyatlásával magyarázzák, de ez aligha felel meg a való helyzetnek, mert hiszen a mostani rossz konjunktúra még mindig sokkal jobb, mint az 1918—19. gazdasági év konjunktúrája, — pedig akkor még haszonnal dolgoztak a vasutak. (II.) Hertai Jenő a szerzői jog védelméről Az új törvény Európa legtökéletesebb szerzői törvénye • Kölcsönös megállapodásunk lesz Amerikával (A Magyarország tudósítójától.) A nemzetgyűlés tegnapi ülésén Tomcsányi Vilmos Pál igazságügzminiszter benyújtotta Magyarországnak az irodalmi és művészeti művek védelmére alakult berni szövetségesekhez való csatlakozásáról és a szerzői jogról szóló törvényjavaslatokat. Ennek a két törvényjavaslatnak, amelyekért a rongy-,sír író- és művészgárda esztendőkön át harcolt, igen nagy hatása van az ország szellemi és gazdasági jövendőjére. Felkerestük Heltai Jenőt, a Magyar Színpadi Szemzők Szövetségének elnökét, ki esztendők során ill. lelkes vezetője volt azoknak a törekvéseknek, melyek a magyar művészeik szellemi tulajdonjogát akarta kellő védelemben részesíteni. Heltai a fontos javaslatokról ezeket mondotta: — Évek óta ez az első eset, hogy a magyar irodalomért történik valami. Esztendőik óta szorgalmazzuk azt, hogy az elavult szerzői törvényt, amely még 1884-ből való, tehát majdnem negyven éves, a mai viszonyoknak megfelelő modern törvénnyel keheltesítseik. Ezt csak most tudtuk elérni végre valahahra. Mind a mai napig a negyven év előtti szerzői törvénnyel volt kezünk, lábunk megkötözve, mert ez a szerzői törvény természetszerűen figyelmen kívül hagyta a színháznak, a hirlapirásztaik, az irodalomnak és a könyvkírásnak hatalmas fejlődését, nem vette tekintetbe a művészi alkotások terjesztésének számtalan új lehetőségét, többek között a filmet és a gramroofont. Az iró mindenképpen ki volt iszolgafóívia, se itthon, se a külföldön nem r&:*usiteth.»véd?lshpS)©ú. az *ró szellemi tulajdonjogát. Ezen a ponton kapcsolódik a berni egyezményhez való csatlakozás, a szerzői jog védelméről szóló törványjavaslattal. úgy az egyik, mint a másik hélyi kívánságunk. Erről semakartak hallani évek hosszú során, pedig ez a javaslat már évek óta készen fekszik az illetékes minisztériumban és mégis mindeddig semmi sem történt a megvalósítására. A berni egyezményhez való csatlakozás rendkívül fontos számunkra, mert hiszen a mai leromlott Magyarország irodalma egészen másképpen áll a világgal szemben, mint a régi Magyarországé. Ma nem olyan fontos az, hogy drága valutáért külföldi darabok szerzői jogát szerezzük meg, hanem inkább az, hogy a magyar ízó munkáját jó pénzért adjuk el a külföldnek. Eddig a jó valutájú külföldi államok ingyen jutottak hozzá a mi munkáinkhoz, még Ausztria és Németország is, amellyel pedig, van a szerzői védelemre vonatkozó megállapodásunk, a hiányos védelem folytán csak nagyon keveset fizetnek. De a dolog valutáris részénél még sokkal fontosabb az erkölcsi része. Azért elég szégyen volt az a kölcsönös kalózkodás, melyet az írók szellemi termékénél űztek, éppen ideje, hogy ezek az állapotok megszűnjenek. Ezek a viszonyok a nemtörődömségnek és az írói érdekek meg nem értése révén váltak lehetségessé. Az új szerzői törvényről meg kell állapítanunk, hogy rendkívül okos alkotás, minden téren használ a szerzőknek és a lehető legtökéletesebb védelmet nyújtja nekik. Európában eddig még nincs ennél jobb szerzői törvény s igy remélhetjük, hogy a mi törvényünk nemsokára mintául fog szolgálni a külföldnek. Annak idején a legkiválóbb szakemberek készítették el az új szerzői törvényt az írók érdekeire való legnagyobb tekintettel. Azóta mind a mai napig a legkiválóbb irodalmi testületek sürgették a törvény megvalósítását és ezek között elsősorban a Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete volt az, mely dicséretes buzgalommal kopogtatta a minisztériumok zárt ajtóit a magyar szellemi termékek védelméért. Most már egyelőre csak egy dolog van hátra és ez az, hogy bejelentsék az Amerikával való kölcsönös szerzői megállapodást. Úgy tudjuk, hogy Bátsfffy Miklós gróf külügyminiszternek ez lesz egyik legelső teendője. Bizalommal várjuk, hogy ezen a téren is megtesz a kormány mindent, hiszen három szó is van a kormányban, Bánffy Miklós, Pekár Gyula és Vass József. Ők biztosan kellő módon értékelik a szellemi mnka védelmének máig fontosságát 3 hajléktalan Képrajzi ftazsi ötszázmilió!ér a turáni gyűjtemény — Pekár Gyula nyilatkozata Budapest, július 21. ] (A Magyarország tudósítójától.) A múlt év vége felé, midőn egy hirtelen kerekedett szomhat fesodorta az IparosatlRok Ítéleti részének tetejét, mely alatt a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályain volt elhelyezve, rövid ideig napirenden volt a Néprajzi Múzeum ügye, a közvélemény foglalkozott vele és a sajtóiban egymásután szólaltak fel az illetékes tényezők. Ez az ügy azonban sokkal hamarabb lekerült a napirendről, mintsem az, nagy fontosságát tekintve, várható lett volna. A múzeum igazgatósága hősiesen küzdött a nehéz vb szemyciklkál ésküzdelmében már nem támogatta a közvélemény és a nyilvánosság, az óriási értékű gyűjtemények továbbra is zárva maradtak, kitűnt a pusztulásnak és ez nemcsak a kutatókat és művészeket sújtotta, hanem kulturális és integritási szempontból is óriási hátránnyal járt, mert kulturális fölényünket a környező államokkal szemben leginkább népművészetüink óriási fejlettségével bizonyíthattuk volna a külföld előtt. Csaknem félesztendei reménytelen küzdődés után most végre hajlékot kap a Néprajzi Múzeum Ez a hajlék sem felel meg teljesen a céloknak, sem az épület fekvése, sem berendezése tekintetében. A kultuszminisztérium hosszas tárgyalásak után a Szegényház utcai elemi iskolát jelölte ki a Néprajzi Múzeum számára,azonban itt jelenlegi kolozsvári és pozsonyi egyetem, valamint az érseki gimnázium vannak elhelyezve. Ezt a döntést is ' hosszas küzdelem előzte meg. Tanügyi körökben — mellesleg megjegyezve, érthető* okokból—'olra ' nézték, hogy'a Hájléktáráse' múzeumot akármelyik iskola épületébe helyezzék el és hivatkoztak "arra, hogy a háború folyamán amúgy is sok iskolát vettek egyéb célokra igénybe, ami a tanügy nem nagy ártalmára volt. Hasonló okokból talált ellenállásra az a terv is, hogy a Néprajzi Múzeum valamelyik katonai épületben nyerjen elhelyezést. A Néprajzi Múzeum vezetősége attól tart, hogy az elvi döntés megtörténte után is nehézségekbe fog ütközni a múzeum anyagának átköltöztetése és ebben az esztendőben még nem is kerülhet sor rá, hogy az egész anyagot átszállítsák, ami tekintettel arra, hogy az őszi esős idők hamartosan itt lesznek, újból a múlt évihez hasonló veszélyes fenyegeti a múzeum kulturális szempontból megbecsülhetetlen értékkel bíró anyagát. A Néprajzi Múzeum elhelyezését illetően Pekár Gyula államtitkár a következő megnyugtató nyilatkoztaktot tette munkatársunkelőtt: — A Néprajzi Múzeum most már minden valószínűség szerint végre a Szegényház utcai iskolába kerül. A fővárossal és a miniszterrel már megtörtént a megállapodás, azonban még mindenesetre szemmel tartunk még egynéhány eshetőséget, hátha mégis kedvezőbb helyet találunk. Az iskola ugyanis kissé eldugott helyen van, márpedig a Néprajzi Múzeumnak nemcsak az a célja, hogy a művészeknek rendelkezésére álljon, hanem az is, hogy népművészetünket a külföld elé tárhassuk Hazánkban a Néprajzi Múzeumnak van az egyetlen turáni gyűjteménye. Turáni anyagunkat ötszázmillióra becsülhetjük, akkor még mindig keveset mondtunk, mert nem ötszázmilliót, hanem ötszázbilliót is megér számunkra. Minthogy az egyetemek már máshol kaptak helyet és a gimnázium is hamarosan hajlékhoz jut, remélem, nem lesz semmi akadálya annak, hogy a Néprajzi Múzeum rövidesen megkezdje a költözködést. Természetesen az egész anyag felállítása és elrendezése hosszabb időt vesz igénybe, elsősorban azonban egy reprezentációs kiállítást szándékozunk berendezni, főként a turáni anyagból. lm fePYUTASZTJMOS E két szakkünyvnek célja a H „Zj ,lö a gyakorlat ! Irta: RAFFAY LÁSZLÓ. — A két tan nevelkedett asztalos. j kötet ára számos ábrával 92.40K segéd és mester a mesterség körül megszerzett I H szakismereteit rend szó- jj j'.j resebbé tegye. I Kapható: könyvkereskedéseiben VII., Erzsébet- új körút 18-29., IV. vaei-utca 12., V. Vámos császár-út 14., Magyarország könyvkereskedésében Erzsébet-körút 1