Magyarország, 1921. július (28. évfolyam, 142-168. szám)

1921-07-22 / 160. szám

2 MAGYARORSZAG -4-' Budapest’, 1921. péntek, junius 22. Ebben az épületben haltak mártírhalált a nemzeti ügyért 1919 június 21-én Ferry Oszkár m. kir. csendőraltábornagy, csendőrfelügyelő, Borhíj Sándor és Menkina János csendőralez­redesek. A püspök beszéde után Pekár Gyula állam­titkár mondott emlékbeszédet a mártírok felett, majd a kormány nevében megkoszorúzta a vörös márványból készült emléktáblát. Sorban helyezték el azután az emléktáblán a Ludovika Akadémia, Budapest főváros, a Magyar Nemzeti Szövetség, az Ébredő Magyarok Egyesületének és a csendőr­­ségnek koszorúját. A koszorúkat a főváros nevé­ben Zilahy Kiss Jenő tanácsnok vette át és ugyan­csak átvette a főváros nevében a Mozdony-utcát, most már mint Ferry Oszkár-utcát. Ezután az ünneplő közönség előtt díszfelvonulást tartott a csendőrségnek az a diszszázada, amelynek le­génysége a régi Magyarország megszállott terü­letének minden vidékéről van összeválogatva. Az ünnepély féltizenegy órakor ért végett. Ott lát­tuk Ráday Gedeop gróf belügyminisztert, báró Pe­tényi Zsigmond­ot, Willem­ing gyalogsági tábornok vezetésével a tábornoki kar számos tagját, Nádasy főkapitányt, Koncz Sándor csendőr tábornokot, va­lamint különböző egyesületek kiküldötteit. Az ün­nepély befejezése után a közönség nagy része meg­­tekintette az iskolaépület pincehelyiségét, amelyben még most is ott állnak azok a gázcsapok, amelyekre a csendőrtiszteket a vörös diktatúra­­hóhérai fel­akasztották. a vagyon­váltsági foüzd­elemb@n mszi*ad a Bemiczísz-Usv (A Magyarország­ tudósítójától.) Az ingatlan vagyonváltság ügyében támadt hullámok látszólag teljesen elsimultak. A földmivelésügyi és pénz­ügyi bizottság tegnap elfogadta Hegedűs Lóránt tervezetét. Szemben Gaál Gaszton indítványával, amit leszavaztak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bizottság tárgyalásai továbbra, is teljesen zavartalanul, simán ^­fognak lefolyni,, annál­­kevésbé, kmert a törvény­nek a felszerelési tárgyak vagyonváltságáról szóló rendelkezéseinél ,a(,ki^g£gdáknak számos kívánsága van. A bizottság munkájával a jövő hét előtt nem készül el, mert tegnap csak a tizenötödik szakaszig jutottak, a törvénynek pedig kétszáznál több sza­kasza van. A törvényjavaslatnak a plénumban való letárgyalása még nincsen egészen biztosítva, annál­­kevésbé, mert Gaál Gaszton és hívei még mindig na­gyon igyekeznek, hogy szándékaikat valahogy érvényre juttassák. Egyébként Gaál Gasztonnak a Kisgazdapártból való kilépése nem felel meg a valóságnak. Az tény, hogy Gaál Gaszton bizalmas környezete­iben kijelentette, hogy amennyiben nem sikerül neki a javaslatnál további lényeges eredményeket elérnie, akkor a nemzetgyűlés munkájában csak­­abban az esetben vesz részt, amikor annak szük­sége okvetlenül felmerül. * Értesülésünk szerint Beniczky Ödön ügyében az előadó csak augusztus első napjaiban teszi meg jelentését a bizottságnak, úgy­hogy ez a bo­nyolult ügy még ebben a hónapban sem nyer­ elintézést. Bottlak nem nyilatfio&&tt a técsi mts&gai* tsuportSsan kgj, nem­zetgyülés szerdai ülésén Karafiáth Jenő magyjő interpellációja során kifogásolta, hogy ^^jpolitikusok információkat adnak a Bécsi­vel kap/5^ és a Jövő cinlü bécsi lapoknak. Ez­­nemzetgjd'nm megemlítette Bottlik Józsefnek, a nát birfös? alelnökének nevét is, aki szabadsá­­latkoza! ko®^'- t*ottlik József a következő nyi- Irodát­­ételére kérte fel a Magyar Távirati — Csodát „ int érv jut észreiem’ hogy karafiath Jen° ezt aa észrevenni 'hogd azonban azt már nem sietett sen megcáfolta­­knem valamennyi Újság tele­tettem akkor azt i^ervju hitelességét. Ki jelen­senki előtt sem na??"? ismeretességet ajánlok0'^111' :­^usko’’ több lelki­­olyan egyéneket említ?*1*11' Jenő l?]ak’h°TM akiknek egész múltja kik ** aofikozásban. lesz. Mezőnagymnhiály 19'1 a hasonló összekötte­tni ius 2­. Bottlik József. Egy pár „Cseta"Harisnya helyettest két másik párt. VARGA, Kost. . . . * Lajosáéi II. sz. Tízmilliárd márka a német vasutak ezévi deficitje Berlin, június 21. (A Magyarország tudósítójának telefonjelen­tése.) Megbízható adatok szerint a német vasutak napi 30—35 millió márka deficittel­­ dolgoznak, úgy hogy ebben az évben az egész deficit tízmili­­árd márkát fog kitenni, sőt egyes szakértők szerint még nagyobb lesz a hiány. A tarifák emelése a német gazdaságot súlyosan megkárosította és hoz­záj­ár­ult a pénz elértéktelenedéséhez, a­nélkül, hogy a vasú­taknak lényeges hasznuk lett volna a maga­sabb díjakból. Mégis újból föl fogják emelni a tari­fát. Vannak, akik ezeket a jelenségeket a kon­junktúra hanyatlásával magyarázzák, de ez aligha felel meg a való helyzetnek, mert hiszen a mostani rossz konjunktúra még mindig sokkal jobb, mint az 1918—19. gazdasági év konjunktúrája, — pedig akkor még haszonnal dolgoztak a vasutak. (II.) Hertai Jenő a szerzői jog védelméről Az új törvény Európa legtökéletesebb szerzői törvénye • Kölcsönös megállapodásunk lesz Amerikával (A Magyarország tudósítójától.) A nemzetgyű­lés tegnapi ülésén Tomcsányi Vilmos Pál igazság­­ügzminiszter benyújtotta Magyarországnak az iro­dalmi és művészeti művek védelm­ére alakult berni szövetségesekhez való csatlakozásáról és a szerzői jogról szóló törvényjavaslatokat. Ennek a k­ét tör­vényjavaslatnak, amelyekért a rongy-,sír író- és mű­­­vészgárda­ esztendőkön át harcolt, igen nagy ha­tása van az ország szellemi és gazdasági jövendő­jére. Felkerestük Heltai Jenőt, a Magyar Színpadi Szemzők Szövetségének elnökét, ki esztendők so­rán ill. lelkes vezetője volt azoknak a törekvések­nek, melyek a magyar művészeik szellemi tul­a­j­­donjogát akarta kellő védelemben részesíteni. Heltai a fontos javaslatokról ezeket mondotta: — Évek óta ez az első eset, hogy a magyar iro­dalomért történik valami. Esztendőik óta szorgal­mazzuk azt, hogy az elavult szerzői törvényt, amely még 1884-ből való, tehát majdnem negyven éves, a mai viszonyoknak megfelelő modern tör­vénnyel keh­eltesítseik. Ezt csak most tudtuk elérni végre valahahra. Mind a mai napig a negyven év előtti szerzői törvénnyel volt kezünk, lábunk meg­kötözve, mert ez a szerzői törvény természetszerűen figyelmen kívül hagyta a színháznak, a hirlap­­irásztaik, az irodalomnak és a könyvkírásnak ha­talmas fejlődését, nem vette tekintetbe a művészi alkotások terjesztésének számtalan új lehetőségét, többek között a filmet és a gramroofont. Az iró mindenképpen ki volt iszolgafóívia, se itthon, se a külföldön nem r&:*usitet­h.»véd?lshpS)©ú. az *ró szel­lemi tulajdonjogát. Ezen a ponton kapcsolódik a berni egyezményhez való csatlakozás, a szerzői jog védelméről szóló törv­ányj­avaslattal. úgy az egyik, mint a másik h­élyi kívánságunk. Erről sem­­akartak hallani évek hosszú során, pedig ez a ja­vaslat már évek óta készen fekszik az illetékes mi­nisztériumban és mégis mindeddig semmi sem tör­tént a megvalósítására. A berni egyezményhez való csatlakozás rend­kívül fontos számunkra, mert hiszen a mai lerom­lott Magyarország irodalma egészen­ másképpen áll a világgal szemben, mint a régi Magyarországé. Ma nem olyan fontos az, hogy drága valutáért kül­földi darabok szerzői jogát szerezzük meg, hanem inkább az, hogy a magyar ízó munkáját jó pénzért adjuk el a külföldnek. Eddig a jó valutájú külföldi államok ingyen jutottak hozzá a mi munkáinkhoz, még Ausztria és Németország is, amellyel pedig, van a szerzői védelemre vonatkozó megállapodá­sunk, a hiányos védelem folytán csak nagyon ke­veset fizetnek. De a dolog valutáris részénél még sokkal fontosabb az erkölcsi része. Azért elég szé­gyen volt az a kölcsönös kalózkodás, melyet az írók szellemi termékénél űztek, éppen ideje, hogy ezek az állapotok megszűnjenek. Ezek a viszonyok a nemtörődömségnek és az írói érdekek meg nem értése révén váltak lehetsé­gessé. Az új szerzői törvényről meg kell állapíta­nunk, hogy rendkívül okos alkotás, minden téren használ a szerzőknek és a lehető legtökéletesebb védelmet nyújtja nekik. Európában eddig még nincs ennél jobb szerzői törvény s igy remélhetjük, hogy a mi törvényünk nemsokára mintául fog szolgálni a külföldnek. Annak idején a legkiválóbb szak­emberek készítették el az új szerzői törvényt az írók érdekeire való legnagyobb tekintettel. Azóta mind a mai napig a legkiválóbb irodalmi testületek sürgették a törvény megvalósítását és ezek között elsősorban a Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete volt az, mely dicséretes buzgalommal kopogtatta a minisztériumok zárt ajtóit a magyar szellemi ter­mékek védelméért. Most már egyelőre csak egy dolog van hátra és ez az, hogy bejelentsék az Amerikával való köl­csönös szerzői megállapodást. Úgy tudjuk, hogy Bátsfffy Miklós gróf külügyminiszternek­ ez lesz egyik legelső teendője. Bizalommal várjuk, hogy ezen a téren is megtesz a kormány mindent, hiszen három szó is van a kormányban, Bánffy Miklós, Pekár Gyula és Vass József. Ők biztosan kellő módon értékelik a szellemi m­­nka védelmének máig fontosságát 3 hajléktalan Képrajzi ftazsi ötszázmilió!­ér a turáni gyűjtemény — Pekár Gyula nyilatkozata Budapest, július 21. ] (A Magyarország tudósítójától.) A múlt év vége felé, midőn egy hirtelen kerekedett szom­­h­at fesodorta az IparosatlRok Ítéleti részének tetej­ét, mely alatt a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályai­n volt elhelyezve, rövid ideig napirenden volt a Nép­rajzi Múzeum ügye, a közvélemény foglalkozott vele és a sajtóiban egymásután szólaltak fel az illetékes tényezők. Ez az ügy azonban s­okkal ha­marabb lekerült a napirendről, mintsem az, nagy­ fontosságát tekintve, várható lett volna. A mú­­zeum igazgatósága­ hősiesen küzdött a nehéz vb szemyciklkál és­­küzdelmében már nem támogatta a közvélemény és a nyilvánosság, az óriási értékű gyűjtemények továbbra is zárva maradtak, kitűnt a pusztulásnak és ez nemcsak a kutatókat és mű­­vészeket sújtotta, hanem kulturális és integritási szempontból is óriási hátránnyal járt, mert ku­ltu­­rális fölényünket a környező államokkal szemben leginkább népművésze­tüink óriási fejlettségével bi­zonyíth­­attuk volna a külföld előtt. Csaknem félesztendei reménytelen küzdődés után most végre hajlékot kap a Néprajzi Múzeum­ Ez a hajlék sem felel meg teljesen a céloknak, sem az épület fekvése, sem berendezése tekinteté­ben. A kultuszminisztérium hosszas tárgy­alásak után a Szegényház­ utcai elemi iskolát jelölte ki a Néprajzi Múzeum számára,­­azonban itt jelenleg­i kolozsvári és pozsonyi egyetem, valamint az érseki gimnázium vannak elhelyezve. Ezt a döntést is ' hosszas küzdelem előzte m­eg. Tanügyi körökben — mellesleg megjegyezve, érthető* ok­okból­­—­'olra ' nézték, hogy'a Hájléktáráse' múzeumot akármelyik iskola épületébe helyezzék el és hivatkoztak "arra, hogy a háború folyamán amúgy is sok iskolát vettek egyéb célokra igénybe,­­ ami a tanügy ne­m nagy ártalmára volt. Hasonló­ okokból talált ellen­­állásra az a terv is, hogy a Néprajzi Múzeum vala­melyik katonai épületben nyerjen elhelyezést. A Néprajzi Múzeum vezetőség­e attól tart, hogy az elvi döntés megtörténte után is nehézségekbe fog ütközni a múzeum anyagának átköltöztetése és eb­ben az esztendőben még nem is kerülhet sor rá, hogy az egész anyagot átszállítsák, a­mi tekintettel arra, hogy a­z őszi esős idők hamartosa­n itt lesznek, újból a múlt évihez hasonló veszélyes fenyegeti a múzeum kulturális szempontból megbecsülhetetlen­ értékkel bíró anyagát. A Néprajzi Múzeum elhelyezését illetően Pekár Gyula államtitkár a következő megnyugtató nyilat­koztaktot tette munkatársunk­­előtt: — A Néprajzi Múzeum most már minden való­színűség szerint végre a Szegényház­ utcai iskolába kerül. A fővárossal és a miniszterrel már megtörtént a megállapodás, azonban még mindenesetre szem­­­mel tartunk még egynéhány eshetőséget, hátha mégis kedvezőbb helyet találunk. Az iskola ugyanis kissé eldugott helyen van, már­pedig a Néprajzi Múzeumnak nemcsak az a célja, hogy a művészek­nek rendelkezésére álljon, hanem az is, hogy nép­művészetünket a külföld elé tárhassuk Hazánkban a Néprajzi Múzeumnak van az egyetlen turáni gyűj­teménye. Turáni anyagunkat ötszázmillióra becsül­hetjük, akkor még mindig keveset mondtunk, mert nem ötszázmilliót, hanem ötszázbilliót is megér szá­munkra. Minthogy az egyetemek már máshol kap­tak helyet és a gimnázium is hamarosan hajlékhoz jut, remélem, nem lesz semmi akadálya annak, hogy a Néprajzi Múzeum rövidesen megkezdje a költözködést. Természetesen az egész anya­g felállí­tása és elrendezése hosszabb időt vesz igénybe, elsősorban azonban egy reprezentációs kiállítást szándékozunk berendezni, főként a turáni anyagból. lm fePYUTASZTJM­OS E két szakkünyvnek célja a H „Zj ,lö a gyakorlat­ ! Irta: RAFFAY LÁSZLÓ. — A két tan nevelkedett asztalos. j kötet ára számos ábrával 92.40K segéd és mester a mes­­­terség körül megszerzett I H szakismereteit rend szó- jj j'.j resebbé tegye. I Kapható: könyvkereskedéseiben VII.­, Erzsébet- új körút 18-29., IV. vaei-utca 12., V. Vámos császár-út 14.,­­ Magyarország könyvkereskedésében Erzsébet-körút 1

Next