Magyarország, 1921. július (28. évfolyam, 142-168. szám)
1921-07-01 / 142. szám
Budapest, 1521. péntek, július T, MAGYARORSZÁG 9 Tíz iskoláztatási kötelezettség kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatot Szabó József (biharnagybajomi) előadó ismerteti és kéri elfogadását. Cserty József: Elsősorban az alsófokú iskolákat kell szaporítani, a népiskolák szaporítása után következhet csak a középiskolák szaporítása. Sürgeti a tanítóság helyzetének javítását. A magyar tanítóság a háborúból is kivette a részét és hazafiatlan elemet alig találni köztük. A magyar tanító minden támogatást megérdemel. Induljon meg végre mindenütt a munka, elsősorban a kulturmunka. A zsidókérdést kurzussal megoldani nem lehet Ezen csak a népiskolák fejlesztése segíthet. Az a baj, hogy a népnek nincs meg az a műveltsége, hogy a zsidósággal felvegye a versenyt. Csetty Ferenc: Úgy van! Cserty József: Tessék népiskolákat szervezni és a népet műveltségre nevelni. A javaslatot általánosságban elfogadja. (Éljenzés a szélsőbaloldalon.) ■válaszolt a vita folyamán elhangzottakra. Tudja jól, hogy nincsen rendben mindazoknak a dolga, akik a magyar kultúrát szolgálják, de az is bizonyos, hogy ennek a megtört nemzetnek egy rétege sincs, amelyiknek teljesen rendben volna a szénája. Az ő lelkéiben él és visszhangzik ez a panasz és cselekedni akar. A tanítóknak állami státusba való behozatala és a tanítói nyugdíj ügyében máris tárgyalások indultak meg és türelemre kéri a tanszemélyzetet. Ha a fajtáknak iskolázásra való készségét egybeveti a magyar faj iskolázási kedvével, arra a meggyőződésre jut, hogy a magyar fajba neni, nevelték bele az iskolázás iránti hajlamot. Ezt a célt kell elérni, rá kell kényszeríteni a drága magyar fajt a boldogulásra, mert csakis az öncélos magyar erejében rejlik a jövendő. Igaz, hogy óriási űrt engedtünk a város és a falu iskolázása között. Egyenlősíteni kell tehát e téren, de Vass József vallás- és közoktatásügyi miniszter Gerencsér István. Nem igaz, hogy a magyar nép nem szereti az iskolát, hanem a régi kormányok nem tették meg azt, ami e téren szükséges lett volna. A múlt nagy közjogi harcaiban elsikkadt a kultúrpolitika kellő érvényesülése. A városok iskoláit fejlesztették, a falun ellenben nem állítottak fel elegendő népiskolát. A régi törvénynek módosulnia kellett volna már régen több tekintetben, így a tananyag dolgában. Nem elég az iskoláztatást biztosítani, arról is gondoskodni kell, hogy egy tanítóra ne jusson 100—120 növendék. Statisztikai adatokat tár elő a népoktatást illetően. A 6 éven felüli lakosságnál sajnos az Alföldön és a Dunántúlon az írni-olvasni nem tudóik száma 39%. És ha azt nézzük, hol a legtöbb analfabéta, azt látjuk, hogy ott, ahol a nagybirtokok dominálnak. Minthogy ez a törvényjavaslat azt célozza, hogy a magyar fajta szellemi súlyát növelje, azt a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. (Éljenzés és taps. Szónokot Számosan üdvözlik.) Magyar házraér örömmel üdvözli a javaslatot. A tanyai iskoláik helyzetéről és azok szaporításának szükségességéről szól. A javaslat büntető rendelkezéseivel szemben kifogásai vannak. A kultuszminiszter iránt teljes bizalommal és szeretettel viseltetik, a javaslatot elfogadja. Schlachta Margit kijelenti, hogy miután több módosítást akar tenni, majd új részletes tárgyalásnál szólal fel. Az elnök ezután a vitát bezárta és T (A Magyarország tudósítójától.) A nemzetgyűlés mai ülését s,éll órakor nyitotta meg Bottlik József alelnök. Drozdy Győző mandátumát igazolják, majd az elnök jelenti, hogy Cserig József, Hornyánszky Zoltán és Bodor György sürgős interpellációra kértek és kaptak engedélyt. Az interpellációkra legkésőbb 1 órakor térnek át. Ezután a büntető igazságszolgáltatás egyszerűsítéséről szóló törvényt harmadszori olvasásban is elfogadják. Hogyan szökhetett meg Mautner István? — Az igazságügyminiszter kicserélte a fegyház igazgatóját — M „ Váci Vörös Újság** — Tizennyolc kommunista szökése — Elfogadták a beiskolázási javaslatot — Vass József a magyar kultúráért A nemzetgyűlés illése Interpelláció a váci fegyház ügyében szólt, biztosan másokhoz is, nemcsak hozzá, de mindaddig, míg nem voltak birtokában az adatok, nem akart interpellálni, nem akart alkalmat adni egy újabb lovaggáütésre. Amit mond az a valóságnak megfelel és azt teljes reputációjával fedezi. .A váci fegyintézetben a bolseviki foglyok nagyon jól élnek, nagyon jól el vannak látva és nagyon meg vannak elégedve azzal a bánásmóddal, amely-ben részesülnek. Sziráky Pál: Újságokat is kapnak! Hornyánszky Zoltán: Váci Vörös Újságot adnak ki, mert minden meg van nekik engedve, úgy élnek mint a kiskirályok és most eljött mindennek a koronája. Mautner István, az egyik Lenin-fiú a sok közül, aki Vácott letartóztatásban van, megszökött. Mautner István a kormányzó ellen merényletet követett el, halálra ítélték, a kormányzó azonban megkegyelmezett neki és a halálbüntetést életfogytiglani fegyházra változtatta át. Mautner úr, bár nem igen nevezhetném urnak... Szilágyi Lajos: Úri dolog volt, ahogy Vácon élt. (Derültség.) Hornyánszky Zoltán: Mautner, hogy ne unatkozzon, nem magánzárkában volt, hanem két másik kompromittált zsidó bolsevikit eresztettek össze vele ... Az egyik dr. Varjas Sándor, aki lázításért és egyéb bűncselekményekért 12 évre volt elítélve, a másik Bársony Kornél, aki rablásért, margánlaksértésért, izgatásért és zsarolásért volt nyolc évre elítélve. A büntetőtörvénykönyv és a fegyintézet szabályzata előírják, hogy ha valaki három évnél többre van elítélve, egy esztendőt magánzárkában kell eltöltenie. Lehet, hogy az igazságügyminiszter azt mondja, hogy nincs elég magánzárka, de az talán még sem volt feltétlenül szükséges, hogy a magánzárkára, ahol a három úr tartózkodott, kiírják, hogy idegeneknek belépni és tartózkodni tilos. Usetty Ferenc: Biztosan tarokkoztak. Hornyánszky Zoltán: A fegyintézet igazgatója gyakran meglátogatta őket, valószínűleg azért, hogy tudakozódjon nincs-e valami kívánságuk, meg vannak-e elégedve? Mautner élelmes zsidó lévén beadta az intézet igazgatójának, hogy ő feltaláló. Bejelentette, hogy valami villamosgépet talált fel és arra kérte a fegyintézet igazgatóját, adjon alkalmat neki, hogy találmányát értékesíthesse. A fegyhaázigazgató készségesen beleegézett abba, hogy kimehessen a fegyházból. (Mozgás és zaj.) Mautner kétszer volt Budapesten mielőtt megszökött volna. Harmadszor az volt a menetlevelére írva, hogy a fegyházintézet igazgatója megbízásából bevásárolni megy. Ez a kommunista gazember civilruhában jött be, holott az előírás egész világosan megmondja, hogy a raboknak a haját le kell nyitni és darócruhában kell járniuk. Még egyéb megjegyzései is vannak a fegyházra vonatkozóan, azonban ezeken Mautner úr könnyen túltehette magát, mert hiszen csodálatraméltó módon, ez nem azt jelenti, hogy a városok iskoláit akarja deklasszifikálni, hanem inkább a faluét felemeli. Ezért is szükséges ez a javaslat. Minden rendelkezésére bocsátott eszközzel arra törekszik, hogy az állam teljesítse az iskolák terén kötelezettségét, de figyelmezteti az iskolafenntartókat, hogy ők is kélteltek e téren teljesíteni kötelezettségeiket. Még nem tudja, hogy a tanyai iskolák kérdését, hogyehetséges megoldani, de kéri, hogy vegyék tudómásul, hogy az egyes vidékek különleges helyzete szerint fog cselekedni, hogy elérhessük azt, hogy már a most kezdődő iskolai évben megkezdődjön a tanítás, örömmel üdvözli Gerencsér Istvánnak gondolatát a tanyai, oktatást illetőleg, ugyancsak a népiskolai oktatást illetőleg ezeket megfontolás tárgyává fogja tenni és amint csak lehetséges, megvalósítja. A modern pedagógia arra irányul, hogy a vizsgákat az egész vonalon eltörölje. Ennek az iránynak nem híve, mert igaz, hogy a fő cél nem lehet a vizsgálat és valamely ünnepély, mely ezzel összekapcsolódik, nem ünnepelni akarunk, hanem a kultúrát föltámasztani, a fő cél a kultúra segítése kell hogy legyen. (Taps.) A tanyai internátusokra vonatkozólag felhozott kifogásokat nem tartja annyira nehezeknek, mert a tanyai internátusoknak nem az a rendeltetése, hogy kivonja a tanyai népiskolákból és a körülötte lévő kis kultuszcentrumokból a gyermekeket, hanem, hogy az iskola mellett legyen egy napközi otthon, inkább napközi otthonnak nevezné, mint internátusnak, és ez azt a célt szolgálná, hogy a két félnap között ne kelljen a gyermekeknek hazamenni, de mégse maradjanak ellátás nélkül, gondoskodni akar róluk meleg ebéddel és meleg szeretettel. (Helyeslés és taps.) —• Ilyenformán — végezte a miniszter beszédét — azt hiszem, sok haszonnal állíthatnék fel ezeket a napközi otthonokat. És most csak arra kérem a nemzetgyűlést, méltóztassék ezt a javaslatot úgy, általánosságban, mint részleteiben elfogadni és nekem eszközt adni arra,, hogy az én nemzetemet és elsősorban elhanyagolt magyar fajomat mindenhol segítsem, ahol kultúrára szükség van, emeljem a kultúráját, idomítsam az élethez, hogy csakugyan magyar legyen az a kultúra, amelyet minden gazdasági erővel is elő kell segíteni. (Éljenzés és taps.) Gerencsér István visszavonja módosítását, majd a részletes vitánál, a hatodik szakasznál nyújt be módosítást. Ezután a javaslatot általánosságban elfogadták és Kenéz Béla alelnök napirendi indítványt tesz. A legközelebbi ülés július elsején, pénteken lesz, amelyen részleteiben tárgyalják a népiskolai oktatás kiterjesztéséről szóló javaslatot, azután a népjóléti miniszter törvényjavaslatát a betegség és balesetbiztosítás bíráskodása tárgyában. öt perc szünet után Bottlik József alelnök újból megnyitotta az ülést és áttértek az interpellációra. Cserfy József a boradó behajtásával kapcsolatos visszásságokat teszi szóvá. Már egyszer interpellált e tárgyban és most is csak azt kéri, hogy hajtsák végre a törvényt, ne adjanak alkalmat arra, hogy visszásságok előforduljanak. Várja a kormány sürgős intézkedését. Az interpellációt kiadják a pénzügyminiszternek. A következő interpelláló Hornyánszky Zoltán. A múlt év szeptemberében interpellációt intézett az igazságügyminiszterhez a váci fegyintézetnél előforduló viszásságok tárgyában. Az igazságügyminiszter válaszában lovaggá ütötte a fegyintézet igazgatóját, babérkoszorúval ajándékozta meg. A választ a Ház természetesen tudomásul vette, de ő maga is abban a reményben, hogy majd javulás jön. De az igazságügyi kormányzat elintézettnek vélte az ügyet azzal, hogy a fegyintézet igazgatója felterjesztést intézett az igazságügyminiszterhez. Különben maradt minden a régiben és tovább folyt a játék. Jöttek újra a pana Úgy látszik, hogy a fegyőrök nem elégségesek, másrészt nem is megbízhatók. Amikor én ebben dolgoztam, hogy a csendőrséget és katonaságot hozzák vissza a fegyházba, akkor a fegyház igazgatója ellenem foglalt állást. Most már tudom, hogy miért. Azt mondják, hogy a kommunisták számára a váci fegyház eldorádó. Dinich Vidtor: Piatnik ingyen küldi a kártyát! Hornyánszky Zoltán: Csak felemlítem, hogy legutóbb megszökött Farkas István, Német István, két kis, máshonnan János Andor, Heltai Viktor; pedig érdekes, hogy Friedrich István védője, Polonyi Dezső, felhívta a figyelmét az illetékes hatóságoknak beadványában arra, hogy tudomása szerint minden elő van készítve arra, hogy Heltai Viktor meg akar szökni az országból. Minden hatóságnál eljártunk, hogy a fegyencekkel szemben történjenek meg a biztonsági intézkedések. Rássay Károly: A fegyintézetből sohasem tartották szükségesnek az igazságügyminisztert erről értesíteni? Hornyánszky Zoltán: Azt nem tudom. Azért interpellálok most, hogy arra kérjem a minisztert, hogy nyúljon oda, ahol a tulajdonképpeni baj van. Szilágyi Lajos: Nem ér rá, a sajtónovella ügye elfoglalja őt! Hornyánszky Zoltán: Ha a fegyházi személyzet nem elegendő, rendeljék vissza a csendőrséget. Ennek a Mautner Istvánnak szerepe lett volna a Friedrich István ellen most folyamatban levő 3 bűnper tárgyalásánál, mert hiszen a katonai tárgyaláson ő terhelő vallomást tett, azt mondta, hogy tud Friedrich ellen terhelő adatokat szerezni. Erre átkísérték a polgári hatóságokhoz, ahol azt ebben a Nőnapban a váci fegyintéristből megszökött tizennyolc kommunista kísérője, Balázs István is, aki a fegyház megbízásából kísérte őt, szintén civilruhában volt, oldalfegyver nélkül, nem fegyőri minőségben. Beértek Budapestre. Hogy itt mi történt, azt nem tudom. Sok mindenfélét beszél a fáma, de csak pozitívumról akarok számot adni. Délután három órakor kellett volna találkoznia Mautner Istvánnak a fegyőrrel, addig, szabadon járhatott. Három órakor el is ment a fegyőr a kijelölt helyre, de Mautner nem volt ott, most pedig Bécsből öltögeti a nyelvét a fehér terror ellen. Háromtól hatig várt ott a fegyőr Mautner érkezésére, de hiába, mire felment a főkapitányságra és ott bejelentette az esetet. Kilenc órakor avitálták a váci fegyintézetből, hogy egy kommunista eltépett. Úgy látszik, hogy Mautner a bevásárlás örve alatt bevásárolta magának a szabadságot. És most mi a helyzet? A fegyőrt elfogták, az igazgató pedig szabadlábon van Hát ne játszunk a szavakkal, mert különben kénytelen leszek más bizonyítékokkal jönni. Elég ha arra utalok, hogy