Magyarország, 1922. február (29. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-01 / 26. szám

Budapest, 1922 szerda, február , MAGYARORSZÁG Méhely Kálmám, Sztewémwíz Giessmeim és Breki­esz ipartörvényről Sstewén&i és &S3SUleim szenvedélyes szépdip&ista — Grisswein a szedél­is munfeásvéde­lemért — A nemzetgyűlés illése (A Magyarország tudósítójától.) A nemzet­gyűlés mai ülését tis óra után öt perccel nyi­totta meg Gaal Gaszton. Jelenti a Háznak, hogy Bródy Ernő sürgős interpellációra kért és ka­pott engedélyt a budapesti takshivatal tár­gyában. Az interpellációra három órakor tér­nek át. Következett az Iparkissztény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. Bródy Ernő kéri a tanácskozóképesség meg­állapítását. Miután a Ház nyilvánvalóan ta­nácskozási v­égtelen, az elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után az elnök jelenti, hogy a javas­lat tárgyalása tartamára a kereskedelmi mi­niszter szakértőül megnevezte Főlöp Dezső dr. helyettes államtitkárt. Hegyeshalny Lajos kereskedelemügyi mi­niszter beterjeszti a fehérfoszforral való gyűj­­tőgyártás eltiltásáról szóló törvényjavaslatot. Az első szakaszhoz felszólal Szterényi Jó­zsef báró. Egyik oszlopa volt a magyar kisipar — Úgymond — a magyar polgári társadalom­nak. A kivitel és behozatal kérdése fontos ír kisipar szempontjából. Mindenképpen a beho­zatal csökkentésére kell törekedni. Volt a libe­rális korszaknak is egy olyan időszaka, ami­kor, éppen úgy mint ma, elhanyagolták a kis­ipar támogatását, ő ma is liberálisnak vallja és tudja magát, mágia hivatali működésében mindent megtett a kisiparért. A szövetkezeti akciót ő indította meg a kisiparosok között és száznál több kisipari szövetkezetet hozott létre. Ha ezek a szövetkezetek jó kézbe kerültek, jó kereskedelmi vezetés alá jutottak, felvirágoz­tak. Sajnos, ez az akció is abbamaradt. Minisz­ter korában megállapította, hogy m­íg a mező­gazdasági szövetkezeteknél az állami támoga­tás egy-egy tagnál 16 koronát, addig a kisipari szövetkezetnél 91 koronát tett ki. Sajnálattal látja, hogy a kisiparosok a köm­­­szállításnál nem részesülnek ,megfelelő részese­désben. (A kereskedelmi miniszter tagadólag int.) . Hiába int tagadókig a kereskedelmi­ minisz­ter, ez így volt egész a legutóbbi időkig, ha csak most meg nem változott. Sem a hadsereg, sem a vámőrség ruhaellátásánál nem jutottak kellő munkához a kisiparosok. Őt és több ellenzéki társát, olyanokat is, akik nem liberálisak, sajtóbeli támadások ér­ték. Ő nem érzékeny és soha sajtóbeli támadást ide nem hozott. Most itt teszi szóvá, mert il­lusztrálni akarja, hogy hivatalos orgánum mily vakmerően mer rágalmazni és hazudni. A „Szövetkezet“ című­ lap, amely a Központi Hitelszövetkezet hivatalos lapja, őt és társait megrágalmazta, hogy a szövetkezetek ellensége. Kútmérgezés, izgatás az, amit az a lap írt,­­ hogy ők százmilliós állami hozzájárulásokat szereztek a múltban vállalatoknak és hogy ezek érdekében ténykednek a nemzetgyűlésen. Elvárja a Központi Hitelszövetkezet vezetősé­gétől, hogy ezért a hazug rágalomért elégtételt ad. Ö a kisipar támogatására áldozott, utána azonban ismét mostoha gyermek lett a kis­ipar. Ö nagy lendületet akart adni az ipari ok­tatásnak is. Az ipariskolák tanítói ma óriási missziót teljesítenek. Tévedés az ipartörvénytől várni a kisipar fejlődését. Ha ez a javaslat törvényerőre emelkedik, akkor pedig tegyünk is le a fejlődés reményéről. Annyi ebben a túl­­hajtás, a félreértés, hogy ez CS&8& fojtogatólag ímtikat és kisipara. Nem igaz az, hogy a gyáripar megöli a k­is­­­iránt. Németországnak hatalmas gyáripara, mel­lett nagyszerű kisipara van. Németországban azonban nincs képesítési kényszer. Ott a szabad ipar alapján állanak. Ott mestervizsga van Azt jelenti ez, hogy bárki űzhet ipart, mester azonban csak képzett iparos lehet. Ez a helyes rendszer. Akkor követtek el nálunk hibát, ami­kor a céhrendszerről egyszerre a teljes ipari szabadságra tértek át, minden fokozatos átme­net nélkül. Ez azonban nem azt jelenti, hogy most a szabadságról vissza kell ugrani a tel­jes kötöttség rendszerére. A kötöttség ily rend­szere ma sehol sincs, amilyen most nálunk életbe fog lépni. Ehhez hasonlatos csak a régi Lueger-féle osztrák rendszer volt, amely tönkre is tette az osztrák kisipart, míg erte meg nem szüntette ezt a gyilkos rendszert. A mi törvé­nyünk reakciósságával csak a régi orosz és a szerb rendszer bírja a versenyt, ahol céhrend­­sszer van. De már a szerbek is át akarnak térni a liberális régi magyar rendszerre. Pálffy Dániel: Ez a törvény nem érint szer­zett jogokat. Szterényi József báró. A kormánynak kö­telessége mindenekelőtt támogatni a kisipart és a kisiparosok szakképzettségére törekedni. Erre nagyszerű példát szolgáltat Németország. Ez a törvény túlzásba megy a képesítés kérdésében, antikapitalista és nem fog célt érni. A törvény nem precs­zírozza a gyáripar űzésének fogalmát, ezt rendeleti úton kívánja a kormány rendezni. A törvényjavaslat egész tömegét tartalmazza a rendeleti intézkedéseknek. Eljöhet egy más rendszer is a politikában, el fog jönni egy tiszta liberális korszak. Szterém­i és Sz Berri széfearca Ereki Károly: Nem biztos! Szterényi József báró: Soha, a legvadabb liberális korszakban nem volt a kapitalizmus védelme olyan nagy, mint az önök irányzatá­ban. Idézhetnék a lapjaikból! Ereici Károly: A beszédeinkből idézzen! (Zaj.) Szterényi József báró: Idézhetek abból is. Amikor ön a pénzügyi kormányt támadta a mo­nopóliumok miatt. A képviselő úr is volt mi­niszter . . . Ereki Károly. Majd én is személyeskedni fogok, én pedig jobban tudok személyeskedni, mint, ön! (Derültség.) Én a háborús maradvá­nyokat támadtam, amiket ön csinált. Szterényi József báró: A képviselő úr mért nem igyekezett, mint miniszter . . . Ereki Károly: Erre a személyeskedésre rá­fizet, én tízszer gorombább tudok lenni, mint ön. (Derültség és zaj.) Szterényi József báró: A képviselő úrnak a gorombaságra való hajlamait sohasem fogom kétségbevonni. (Nagy derültség.). Ereich Károly: Nem tűröm ezt a fölén­yes hangot, nem tűröm, hogy leckéztessen) (Nagy zaj.) Mi van a monopóliumokkal? (Ön háborús miniszter volt! Szterényi József báró: Megleckéztetem azért, mert olyasmit állt, avult nem tud bizo­nyítani. ha bebizonyítja, hogy a monopóliumo­kat és központokat én tartottam fönn, bocsána­tot fogok kérni öntől. Ereki Károly: Ezt meg is fogja tenni! Majd jövök a fúróval. (Nagy derültség.) Szterényi József báró: Vagyok olyan ke­mény legény, hogy belémntörik a képviselő úr furája. Ereki Károly: Hadd törjek, legalább benne­­marad a hegye. (Nagy zaj.) Elnök: Kérem Szterényi képviselő urat, térjen vissza a szakaszhoz. Szterényi József báró: Köszönöm az elnök­­úr, figyelmeztetését és ígérem, hogy most már igazán nem fogom zavarni a közbeszóló kép­viselő urat. (Zajos derültség a Ház minden ol­dalán.) Túlzásnak tartja a javaslatban, hogy például a manikűrözési képesítéshez köti. Túl­zás, hogy a kereskedőnek még az áruinak be­csomagolásához szükséges dobozok készítése sincs megengedve. Hogy képzelik ezt megva­lósíthatónak a vidéken? Ez egy elv túlhajtása. Csodálja, hogy a kereskedelmi miniszter nem ment tovább és nem köti képesítéshez a keres­kedelmet, mint Szerbiában. Pálffy Dániel: A Baross Szövetség ezt akarja. Szterényi József báró: Az egész javaslaton végigvonul a mzmepzis clausus. Ereki Károly: Minden zsidó megtanulhatja a kovácsmesterséget. Szterényi József báró: Csalk zsidó numerus clausus van? Csak önök kötötték a numerus clausust Európa nagyrabecsülését Idérde­­mü­lve egy felekezeti­ek De én most egy ipari numerus claususról beszélek. Egy hang: A zsidóság védelmezője a parla­mentbem Rupsrt Rezső: üzleteket csinállak velők! (Zaj.) Szterényi József báró: Segiteni kell külö­nösen a városi kisiparosokon. A tanoncnevelés­­ és szociális elhelyezés ter­én, különösen vidé­ken, nagyid el yasyjjfdlí gjafiadva. A ffiah§- j -— --------------------------1,1 ---------- ------"i­gyekben nyerje a tanonc a szakoktatást, de, valláserkölcsi nevelést a családban kell kapnia. Pálffy Dániel: Ugyanezt mondtam én is. Szterényi József bárp: Élesen elítéli azt a túlzást, mely a képesítés terén a javaslatban van, de elismeri, hogy a tanoncnevelés kérdé­sében üdvös és hasznos intézkedéseket tesz. Reméli, sikerül még meggyőznie a többséget bizonyos módosításokból, melyeket később ba* nyújt. A javaslatot elfogadja. Néffl/ tó&vém&javaslat Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter e. beteg honvédelmi miniszter helyett törvény­javaslatot nyújt be a honvédségről szóló tör­vény módosítása tárgyában. Kállay Tibor pénzügyminiszter a közszol­gálati alkalmazottak és özvegyek helyzetének javítása; Mayer János földmívelésügyi miniszter az állami erdei alkalmazottak ügyének rendezése. Klebelsberg Kuno gráf belügyminiszter a rendőrség és csendőrség létszámának rendezése és felfegyverzése tekintetében nyújt be törvény­­javaslatot. A javaslatokat kiadják az illetékes bizotts­­ágoknak. Elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Ereki Károly : A magyar közgazdasági politikának súlyos hibája volt, hogy túlságosan szabaddá tette az ipart. Az ügyvédi kart és más értelmiségi sza­badpályákat korlátozták, hogy az e pályákon működő embereket megvédjék, az ipart azon­ban nem. Oka ennek az, hogy minden más szakmának meg­volt a képviselete a parlament­ben, csak a kisiparosságnak nem. A pénzinté­zetek megvédik magukat, hiszen nemrégen Ko­rányi miniszter egy olyan törvényjavaslatot akart elfogadtatni, amely lehetetlenné tette volna azt, hogy a pénzintézet beleegyezése nél­kül új bank alakulhasson. Meg is buktattam ezért Korányit. Ceernyus Mihály: Nana! Nem ön buk­­tatta meg! Ereki Károly: Hiába trillázik a k­épviselő úr, igenis én buktattam meg. Amikor ezt meg­akadályoztuk, hogy törvényerőre emelkedjék, akkor egyáltalában nem hallottunk Szterényi József bárótól egy szót sem, ami a pénzintéze­tek ellen­i gitársolna,­­ Szterényi­ József báró: De igenis, felszó­laltam az ellen. Ereki Károly:De, WJn..okran vehemenciá­val, mint most. A nagykereskedőket is védi a törvény. Mindenki csak illetékes bírósága elé állítható, a nagykereskedőknek és nagytőkének azonban módja van kikötni a budapesti bíró­ság illetékességét. Megvédik tehát a bankokat,­­ a nagykereskedőket, csak a kisiparosság vége­­­delme reakció. Aki lop, azt lecsukják, de ha egy volt fővá­rosi bizottsági tag milliókat akar arany­ban kicsempészni, azt óvadék ellenében szabadlábra helyezik. Hát hol van itt az igazság? Mindenütt a kapitalizmust és a kapitalistákat­ védik. Tiltakozik Szterényi kijelentése ellen, mintha a monopóliumokat a keresztény irány­zat teremtette volna meg. A háború alatt csiz­­nálták a központokat. Ugron Gábor: Akkor háború volt, ma nincs,­­ tehát nem kell monopolizálni. Ernszt Sándor: Háború van, gazdasági há­ború! Ereki Károly: Elismerem, hogy Szterényi is dolgozott már az átmeneti gazdasági helyzet életbeléptetésével, de hiszen ma is átmenet van. A keresztény irányzat nem engedi rátukmálni azt a vádat, hogy az hozta a monopóliumokat. Szterényi József: Azt én nem is mondtam. Rassay Károly: Csak kurzus volt és üzlet volt. Ereid Károly: Ne támadja őt Szterényi, mert ő nem szereti ugyan a támadásokat, de azokat tízszeresen vágja vissza, Szterényi foly­ton arról beszélt, hogy mit tett az ipar érdeké­ben. Nahát, ha oly sokat tett az ipar érdekében és az mégis igy lezüllött, a hol van akkor. & Szterényi nagy okossága! Szterényi József báró személyes kérdésben kér szót. Kijelenti, hogy­­z Erekit nem támadta, hanem Ereki támadta őt állandó közbeszólásai­val és ő csak védekezett e támadásokkal szem­ben. Közbeszólások formájában azt akarták vele szemben bizonyítani, hogy a monopóliu­mokat és központokat ő alapította és támo­gatta. Hát ez nem igaz. Ő a monopóliumok el­len küzdött és meg akarta azokat szüntetni. Azt se állította, hogy a keresztény kurzus hozta a­ monopóliumokat, sisak azt mondta, hogy 3

Next