Magyarország, 1922. február (29. évfolyam, 26-48. szám)
1922-02-01 / 26. szám
Budapest, 1922 szerda, február , MAGYARORSZÁG Méhely Kálmám, Sztewémwíz Giessmeim és Brekiesz ipartörvényről Sstewén&i és &S3SUleim szenvedélyes szépdip&ista — Grisswein a szedélis munfeásvédelemért — A nemzetgyűlés illése (A Magyarország tudósítójától.) A nemzetgyűlés mai ülését tis óra után öt perccel nyitotta meg Gaal Gaszton. Jelenti a Háznak, hogy Bródy Ernő sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt a budapesti takshivatal tárgyában. Az interpellációra három órakor térnek át. Következett az Iparkissztény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. Bródy Ernő kéri a tanácskozóképesség megállapítását. Miután a Ház nyilvánvalóan tanácskozási végtelen, az elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után az elnök jelenti, hogy a javaslat tárgyalása tartamára a kereskedelmi miniszter szakértőül megnevezte Főlöp Dezső dr. helyettes államtitkárt. Hegyeshalny Lajos kereskedelemügyi miniszter beterjeszti a fehérfoszforral való gyűjtőgyártás eltiltásáról szóló törvényjavaslatot. Az első szakaszhoz felszólal Szterényi József báró. Egyik oszlopa volt a magyar kisipar — Úgymond — a magyar polgári társadalomnak. A kivitel és behozatal kérdése fontos ír kisipar szempontjából. Mindenképpen a behozatal csökkentésére kell törekedni. Volt a liberális korszaknak is egy olyan időszaka, amikor, éppen úgy mint ma, elhanyagolták a kisipar támogatását, ő ma is liberálisnak vallja és tudja magát, mágia hivatali működésében mindent megtett a kisiparért. A szövetkezeti akciót ő indította meg a kisiparosok között és száznál több kisipari szövetkezetet hozott létre. Ha ezek a szövetkezetek jó kézbe kerültek, jó kereskedelmi vezetés alá jutottak, felvirágoztak. Sajnos, ez az akció is abbamaradt. Miniszter korában megállapította, hogy míg a mezőgazdasági szövetkezeteknél az állami támogatás egy-egy tagnál 16 koronát, addig a kisipari szövetkezetnél 91 koronát tett ki. Sajnálattal látja, hogy a kisiparosok a kömszállításnál nem részesülnek ,megfelelő részesedésben. (A kereskedelmi miniszter tagadólag int.) . Hiába int tagadókig a kereskedelmi miniszter, ez így volt egész a legutóbbi időkig, ha csak most meg nem változott. Sem a hadsereg, sem a vámőrség ruhaellátásánál nem jutottak kellő munkához a kisiparosok. Őt és több ellenzéki társát, olyanokat is, akik nem liberálisak, sajtóbeli támadások érték. Ő nem érzékeny és soha sajtóbeli támadást ide nem hozott. Most itt teszi szóvá, mert illusztrálni akarja, hogy hivatalos orgánum mily vakmerően mer rágalmazni és hazudni. A „Szövetkezet“ című lap, amely a Központi Hitelszövetkezet hivatalos lapja, őt és társait megrágalmazta, hogy a szövetkezetek ellensége. Kútmérgezés, izgatás az, amit az a lap írt, hogy ők százmilliós állami hozzájárulásokat szereztek a múltban vállalatoknak és hogy ezek érdekében ténykednek a nemzetgyűlésen. Elvárja a Központi Hitelszövetkezet vezetőségétől, hogy ezért a hazug rágalomért elégtételt ad. Ö a kisipar támogatására áldozott, utána azonban ismét mostoha gyermek lett a kisipar. Ö nagy lendületet akart adni az ipari oktatásnak is. Az ipariskolák tanítói ma óriási missziót teljesítenek. Tévedés az ipartörvénytől várni a kisipar fejlődését. Ha ez a javaslat törvényerőre emelkedik, akkor pedig tegyünk is le a fejlődés reményéről. Annyi ebben a túlhajtás, a félreértés, hogy ez CS&8& fojtogatólag ímtikat és kisipara. Nem igaz az, hogy a gyáripar megöli a kisiránt. Németországnak hatalmas gyáripara, mellett nagyszerű kisipara van. Németországban azonban nincs képesítési kényszer. Ott a szabad ipar alapján állanak. Ott mestervizsga van Azt jelenti ez, hogy bárki űzhet ipart, mester azonban csak képzett iparos lehet. Ez a helyes rendszer. Akkor követtek el nálunk hibát, amikor a céhrendszerről egyszerre a teljes ipari szabadságra tértek át, minden fokozatos átmenet nélkül. Ez azonban nem azt jelenti, hogy most a szabadságról vissza kell ugrani a teljes kötöttség rendszerére. A kötöttség ily rendszere ma sehol sincs, amilyen most nálunk életbe fog lépni. Ehhez hasonlatos csak a régi Lueger-féle osztrák rendszer volt, amely tönkre is tette az osztrák kisipart, míg erte meg nem szüntette ezt a gyilkos rendszert. A mi törvényünk reakciósságával csak a régi orosz és a szerb rendszer bírja a versenyt, ahol céhrendsszer van. De már a szerbek is át akarnak térni a liberális régi magyar rendszerre. Pálffy Dániel: Ez a törvény nem érint szerzett jogokat. Szterényi József báró. A kormánynak kötelessége mindenekelőtt támogatni a kisipart és a kisiparosok szakképzettségére törekedni. Erre nagyszerű példát szolgáltat Németország. Ez a törvény túlzásba megy a képesítés kérdésében, antikapitalista és nem fog célt érni. A törvény nem precszírozza a gyáripar űzésének fogalmát, ezt rendeleti úton kívánja a kormány rendezni. A törvényjavaslat egész tömegét tartalmazza a rendeleti intézkedéseknek. Eljöhet egy más rendszer is a politikában, el fog jönni egy tiszta liberális korszak. Szterémi és Sz Berri széfearca Ereki Károly: Nem biztos! Szterényi József báró: Soha, a legvadabb liberális korszakban nem volt a kapitalizmus védelme olyan nagy, mint az önök irányzatában. Idézhetnék a lapjaikból! Ereici Károly: A beszédeinkből idézzen! (Zaj.) Szterényi József báró: Idézhetek abból is. Amikor ön a pénzügyi kormányt támadta a monopóliumok miatt. A képviselő úr is volt miniszter . . . Ereki Károly. Majd én is személyeskedni fogok, én pedig jobban tudok személyeskedni, mint, ön! (Derültség.) Én a háborús maradványokat támadtam, amiket ön csinált. Szterényi József báró: A képviselő úr mért nem igyekezett, mint miniszter . . . Ereki Károly: Erre a személyeskedésre ráfizet, én tízszer gorombább tudok lenni, mint ön. (Derültség és zaj.) Szterényi József báró: A képviselő úrnak a gorombaságra való hajlamait sohasem fogom kétségbevonni. (Nagy derültség.). Ereich Károly: Nem tűröm ezt a fölényes hangot, nem tűröm, hogy leckéztessen) (Nagy zaj.) Mi van a monopóliumokkal? (Ön háborús miniszter volt! Szterényi József báró: Megleckéztetem azért, mert olyasmit állt, avult nem tud bizonyítani. ha bebizonyítja, hogy a monopóliumokat és központokat én tartottam fönn, bocsánatot fogok kérni öntől. Ereki Károly: Ezt meg is fogja tenni! Majd jövök a fúróval. (Nagy derültség.) Szterényi József báró: Vagyok olyan kemény legény, hogy belémntörik a képviselő úr furája. Ereki Károly: Hadd törjek, legalább bennemarad a hegye. (Nagy zaj.) Elnök: Kérem Szterényi képviselő urat, térjen vissza a szakaszhoz. Szterényi József báró: Köszönöm az elnökúr, figyelmeztetését és ígérem, hogy most már igazán nem fogom zavarni a közbeszóló képviselő urat. (Zajos derültség a Ház minden oldalán.) Túlzásnak tartja a javaslatban, hogy például a manikűrözési képesítéshez köti. Túlzás, hogy a kereskedőnek még az áruinak becsomagolásához szükséges dobozok készítése sincs megengedve. Hogy képzelik ezt megvalósíthatónak a vidéken? Ez egy elv túlhajtása. Csodálja, hogy a kereskedelmi miniszter nem ment tovább és nem köti képesítéshez a kereskedelmet, mint Szerbiában. Pálffy Dániel: A Baross Szövetség ezt akarja. Szterényi József báró: Az egész javaslaton végigvonul a mzmepzis clausus. Ereki Károly: Minden zsidó megtanulhatja a kovácsmesterséget. Szterényi József báró: Csalk zsidó numerus clausus van? Csak önök kötötték a numerus clausust Európa nagyrabecsülését Idérdemülve egy felekezetiek De én most egy ipari numerus claususról beszélek. Egy hang: A zsidóság védelmezője a parlamentbem Rupsrt Rezső: üzleteket csinállak velők! (Zaj.) Szterényi József báró: Segiteni kell különösen a városi kisiparosokon. A tanoncnevelés és szociális elhelyezés terén, különösen vidéken, nagyid el yasyjjfdlí gjafiadva. A ffiah§- j -— --------------------------1,1 ---------- ------"igyekben nyerje a tanonc a szakoktatást, de, valláserkölcsi nevelést a családban kell kapnia. Pálffy Dániel: Ugyanezt mondtam én is. Szterényi József bárp: Élesen elítéli azt a túlzást, mely a képesítés terén a javaslatban van, de elismeri, hogy a tanoncnevelés kérdésében üdvös és hasznos intézkedéseket tesz. Reméli, sikerül még meggyőznie a többséget bizonyos módosításokból, melyeket később ba* nyújt. A javaslatot elfogadja. Néffl/ tó&vém&javaslat Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter e. beteg honvédelmi miniszter helyett törvényjavaslatot nyújt be a honvédségről szóló törvény módosítása tárgyában. Kállay Tibor pénzügyminiszter a közszolgálati alkalmazottak és özvegyek helyzetének javítása; Mayer János földmívelésügyi miniszter az állami erdei alkalmazottak ügyének rendezése. Klebelsberg Kuno gráf belügyminiszter a rendőrség és csendőrség létszámának rendezése és felfegyverzése tekintetében nyújt be törvényjavaslatot. A javaslatokat kiadják az illetékes bizottságoknak. Elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Ereki Károly : A magyar közgazdasági politikának súlyos hibája volt, hogy túlságosan szabaddá tette az ipart. Az ügyvédi kart és más értelmiségi szabadpályákat korlátozták, hogy az e pályákon működő embereket megvédjék, az ipart azonban nem. Oka ennek az, hogy minden más szakmának megvolt a képviselete a parlamentben, csak a kisiparosságnak nem. A pénzintézetek megvédik magukat, hiszen nemrégen Korányi miniszter egy olyan törvényjavaslatot akart elfogadtatni, amely lehetetlenné tette volna azt, hogy a pénzintézet beleegyezése nélkül új bank alakulhasson. Meg is buktattam ezért Korányit. Ceernyus Mihály: Nana! Nem ön buktatta meg! Ereki Károly: Hiába trillázik a képviselő úr, igenis én buktattam meg. Amikor ezt megakadályoztuk, hogy törvényerőre emelkedjék, akkor egyáltalában nem hallottunk Szterényi József bárótól egy szót sem, ami a pénzintézetek elleni gitársolna, Szterényi József báró: De igenis, felszólaltam az ellen. Ereki Károly:De, WJn..okran vehemenciával, mint most. A nagykereskedőket is védi a törvény. Mindenki csak illetékes bírósága elé állítható, a nagykereskedőknek és nagytőkének azonban módja van kikötni a budapesti bíróság illetékességét. Megvédik tehát a bankokat, a nagykereskedőket, csak a kisiparosság végedelme reakció. Aki lop, azt lecsukják, de ha egy volt fővárosi bizottsági tag milliókat akar aranyban kicsempészni, azt óvadék ellenében szabadlábra helyezik. Hát hol van itt az igazság? Mindenütt a kapitalizmust és a kapitalistákat védik. Tiltakozik Szterényi kijelentése ellen, mintha a monopóliumokat a keresztény irányzat teremtette volna meg. A háború alatt csiználták a központokat. Ugron Gábor: Akkor háború volt, ma nincs, tehát nem kell monopolizálni. Ernszt Sándor: Háború van, gazdasági háború! Ereki Károly: Elismerem, hogy Szterényi is dolgozott már az átmeneti gazdasági helyzet életbeléptetésével, de hiszen ma is átmenet van. A keresztény irányzat nem engedi rátukmálni azt a vádat, hogy az hozta a monopóliumokat. Szterényi József: Azt én nem is mondtam. Rassay Károly: Csak kurzus volt és üzlet volt. Ereid Károly: Ne támadja őt Szterényi, mert ő nem szereti ugyan a támadásokat, de azokat tízszeresen vágja vissza, Szterényi folyton arról beszélt, hogy mit tett az ipar érdekében. Nahát, ha oly sokat tett az ipar érdekében és az mégis igy lezüllött, a hol van akkor. & Szterényi nagy okossága! Szterényi József báró személyes kérdésben kér szót. Kijelenti, hogyz Erekit nem támadta, hanem Ereki támadta őt állandó közbeszólásaival és ő csak védekezett e támadásokkal szemben. Közbeszólások formájában azt akarták vele szemben bizonyítani, hogy a monopóliumokat és központokat ő alapította és támogatta. Hát ez nem igaz. Ő a monopóliumok ellen küzdött és meg akarta azokat szüntetni. Azt se állította, hogy a keresztény kurzus hozta a monopóliumokat, sisak azt mondta, hogy 3