Magyarország, 1922. február (29. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-18 / 41. szám

2 MAGYARORSZÁG Budapest, 1922 vasárnap, február 19. h­. fölajánlja neki a mandátumot. Értesülé­sünk szerint Rassay a jelölést el is fogadja. Az ónodi kerületben az ottani pártválaszt­­­r­ány fog dönteni a jelölt személyét illetően. Lehet, hogy budapesti jelölt személyében álla­podnak meg, de az is lehet, hogy helybeli kis­gazdát állítanak Kerekes Mihály örökébe. Amennyiben Pest környékén lajstromé® lesz a szavazás, úgy a pártlista vezetői itt Méhely Kálmán és Drozdy Győző lesznek. Drozdy kü­lönben fellép eddigi kerületében is, ahol meg­választása teljesen bizonyos. Méhely Kálmán a dorogi kerületen kívül valószínűleg Szelte­szám­on is vállal jelöltséget. A párt titkára, Sebestyén Jenő dr., a szeghalmi kerület jelöltje lesz, Búza Barna Hatvanban és Ráczkevén, Hass János pedig valószínűleg Egerben lép fel. Egy reggeli lap mai számában azt­ írta, hogy a Rassay-párt a választások idejére kü­lön jogvédő irodát állított fel. Ez a hit nem fedi a tényeket, mert a Rassay-párt csupán egy tagjai részére szolgáló és magánjogi taná­csokat adó irodát szervezett, míg a választások idejére teljes mértékben csatlakozott az Appo­­nyi Albert gróf által vezetett jogvédő ligához. Betiltották a Szabadságpárt nagygyűlését A" Magyar Szabadságpárt e Hónap 19-ére engedélyezett nagygyűlését a rendőrség utólag betiltotta. A betiltás indokolása szerint a Ma­gyar Szabadságpártban a fel­oszlatott Köztár­sasági Párt szervezkedik. A párt a nagygyűlés betiltása miatt rendkívüli választmányi ülést tart, amelyen további magatartása felől dönt. Két kiállítás A „Kéve" a Nemzeti Szaténban — Két fiatal művész a B­elve­dérében — Konstantin Prida hagyatéka (A Magyarország tudósíójától.) A Nemzeti Szafon termeit ezután a ..Kéve" m­ikéntegy estt lel tölti m­eg. (Nívós, nagyon érdekes •& vájso­latos anyagból rendest é* az érdemes egyesület kiállítást, amely holnap dél­előtt nyílik öreg.­­Három­ termet Konstantin Frida hagyatékának szentelt az egyesület. Több mint kétszáz alkotása tárai a szemlélő elit, az impresszionista Mátét legjelesebb magyar termékei közül vallók. Mély gyásszal és sok"­ gyönyörűséggel állunk e korán elhunyt festőmövés­,­­­nőák hagyatéka előtt, kémlelve mintegy azt az utat, ahová nagy fejlődésre hivatott művezete elvihelte volna. A term­észetnek, az egész életnek belssőséges ba­rátja volt ez a festője, ak­i­­szoros és­ állandó kapcsol­latan élt a reális élettel, szépséget, Önömet, meghatott­ságot érezve annak minden jelensége e­tt. A ter­lé­szettel való e bensőséges viszonyának Mitekéi a festményei és rajzai. Bámulatos könnyedség­gel, szívde röpke csuklós mozdulatokkal, néhány vonal­lal és élénk színnel rögzíti meg benyomásait •* s’*gá­­rozatja át a szemlélőbe a tavasz színpompáját, a nagyőri kastély boltozatos intevieurjeit, a tél havát és jegét, az állatok, macskák, kutyáit és tehenek ösztön­­életét, mindazt a sok gazdagságot és­ sá-Hozatosságot, érni az ő é­letét oly mélyem betöltötte. A Szalon másik Arát termét a „Kéve"­ tagjainak al­kotásai töltik be. Itt van elhelyezve két elhunyt nagy művészünknek összesen négy alkotása, és pedig Kor­ász -t Krieszh Aladárnak egy­­is­ sto­inposzája és Mrdnyánszky Lászlónak három gyönyyörfi olajfestménye. Szabiga Friachmtl Fürésre világos színekben élő, nagyon szép önarcképet, állított ki. Rémség Zoltán itt festménnyel e-terepet, közlök ige.', hatásos a komor, sárga színekkel megoldott, „Hazatérni az estalkonyatban". Megemlít­jük még Szablyáné lovagh Ertfes-ztin elefántcsont* miniatürje:', aztestalányéit és kintar­ajzait, Benkhard Ágoston tehetséges festményeit, Muhits Sándor és Nagy Sándor műveit, a Modrászeit közül pedig Köpes­­fiási Kalmár El?*!. A Belvedeen helyiségeiben két fi*14 művész­en* t átkozik be a közönségek: Patkó Károly festő az egy­ik és Schünbauer Henrik szobrász a másik- Közös törekvések fűzik egybe művészetüket. Mindkettő az im­presszionizm­'U­ Mtól való teljes átfordulást jelzi és a legújabb nyüvész J Msnze Waknik ezt a törekvését, hogy az imja-essáoBizHWJs stenességéből a plasztikus és znom­i­­mentális fomnák ifié terei­­k a mű­vészetét. Ez a torok­­sós eleinte az impr­esadamamius értékeinek, aredmé­­r­ velb­e­li telje, elhisnyagolásával jár patkó Károlynál. A stasztikus formák érdekében feláldozza a szánt s au új nemzedéknél már issote iskolássá vált fekete és kék tőtursai igyekszik megrabblttini a mon­umentális plastikusság díjait. Legújabb fasisnányeit már sok siker koronázza. Van bennük valami a­­klestrikus festőit nyugodt firmasiépségéből. Különösen sikerült a Fürdés után című vászma. Schönhpauer Henrik a monumentális erők álmait önti szoborba. Titánokkal álmodik s a munka és erő legnagyobb feszültségében látja az em­bert. Herkuleseket, száklá­kat, faóriásokat, kígyókkal küzdő férfiakat mintáz. Mindkét fiatal ember megér­demli, hogy érdeklődéssel kísérjük (fejlődésük bfc. ■«it. (i, mt (A Magyarország tudósítójától.­ Munkatár­sijaiknak alkalma volt betekinteni a Petőfi-erek­­lyék gyűjtésének most folyó munkálataiba. Ezt a munkát nagyban fellendítette Baróti Lajos nyug­­középiskolai tanár katalógusa, amelyben pontosan felsorolja a hiányzó Petői­-ereklyéket és megjelöli­­azokat a helyeket, ahol nyomukra lehet bukkanni. Ezek között az ereklyék között a legértékesebb a Petőfi Sándorról készült egyetlen daguerrotyp. Ennek — sajnos — a nyolcvanas években nyoma veszett, holott kortársaink közül is vannak néhányan, akik még látták. Annak idején Benczúr Gyula e daguerrotyp alapján festette meg híres Petőfi­­portréját, mely így hitelesnek tekinthető. A régi fénykép Petőfit egy széken ü­lven ábrázolja, amint könyökére támaszkodik és mély gondo­latokba merül. A daguerrotyp története igen ér­dekes. Petőfi Zoltán annak idején Beliczay Imre dr.-nak, a Rókus-kórház volt alorvosának ajándékozta, akinek halála után a kép el­tűnt. Könnyen lehetséges, hogy Beliczay Béla, pesti mézeskalácson, ülőinek a Csányi­ utcában van üzlete, felvilágosítást tudna adni a dagv.er.ro­­typ sarcáról, Petőfi képe Agai Adolfnál Sajnos, a kép utáni nyomok mellékvágány­ra is vezetnek. Agai Adolf ugyanis a daguerror typet kiadta ,Magyarország és a nagyvilág­ című képeslapjában. Egyesek szerint Agai Adolfnál tűnt el ez­­a Petőfi-fénykép, bár­ Agai Adolf ezt tagadta és azt mondta, hogy a d­i­­guerrotypet visszaküldte Beliczay Imre dr.­­nak, akitől közlés céljából kérte el Az ereklye kutatói aggódva gondolnak arra a lehetőségre, hogy ez a fénykép megsemmisült, a Saguerrotypek Ugyanis ezüstlapon ké­szültek és megtörténhetett az is, hogy egy ékszerész egyszerűen beolvasztotta az ezüst­lemezt. A traguefrolypről Jankó János rajzot készített és ez a rajz több Petőfi-ereklyével „ ..együtt" Ernszt Lajos birtokában van. N­ála talalhat­juk meg Priesle Kornéliának egyik akvarelljét, amely abból az időből­­ való, amikor Petőfi, őt feleségül akarta­ venni. Ernszt Lajos gyűjte­ményében találjuk még a Petőfi szüleiről ké­szült két eredeti ónrajzot, Barabás Miklósnak 1846-banl készült Petőr-tussrajzét és Szendrey J­ulia leánykori arcképének másolatát. Ennek az eredetijéről Machek Gusztávné Horváth Ilona, budapesti úrhölgy szolgálhat esetleg fel­világosítással. __ .. * Kern kerüli meg eddig Petőn szüleinek élet­­nagyságtí olajképe, melyet Orlay Soma festette Erről a képről talán felvilágosítást tudna adni néhai szűk­­. operai gordonkaművész örököse, öjsv. Bajóhelyi Béláné, Ivanics Gizella úrhölgy, ki Budapesten él. Egy Petőfiről készült akva­­rellképek, melyet Orlay Soma festett mű­ben, nyoma veszett. Úgyszintén Orlay Soménak egy 1846-ban készült Petőfi-olajfestménye. Ha­sonló sors érte a­ 18£3-ban készült Petőfi-arcké­­pet is, melyet Jókai Mór festett és amely kék frakkban sárga gombokkal ábrázolja a költőt. A „forradalmi" csoportkép, IMS imfúiós havában, tehát a szabadság­­harc kezdetén, egy­­csoportkép készült, melyen rajta voltak Petőfi Sándor, Vasvári, P­R, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula. A felvétel Strelisky fotográfus készíteni. Lehetséges, hogy Bidyov­­szky Gyula örökösei közelebbit tudnának mon­dani erről a felvételről. Szendrey Jzáfia egyik képének Gyulai Pál volt a birtokosa. Rém le­hetetlen, hogy a Gyulai-örökösök most is ren­delkeznek ezzel a képpel. A Petőfi-ereklyék gyűjtését azonban igen megnehezítik a magángyűjtők, ak­it ebben a nemes szenvedélyükben nem gon­dolnak arra, hogy minden Petőfi-ereklyének a Petőf-házban volna a helye. Ez a nagy költő emléke iránt való kötelesség. Igen sok gyűjtő, közöttük néhai Lipthay Béla báró belátta ezt s értékes Petőfi-gyűjteményét minden felszólítás nélkül a Petőfi-Háznak ajándékozta. Petőy-ereklyék Ernszt Lajosnál Mint értesülünk, Ernszt Lajos az eddig fel­sorolt, ereklyéken kivül igen sok Petőfi­relikvia, kézirat és levél birtokában van. Többek között az ő gyűjteményében talál­hatjuk meg Petőfi­­Sándor­ gyöngyökkel híme­zett tárcáját is. Ezek pia igen nagy értéket képviselnek, de a Petőfi­ Társaság nem tudja megfizetni értük azt az árat, amelyre Emett Lajos ezeket az ereklyéket felbecsüli. Most­ azonban, Petőfi születésének 100-ik évfordulója közeledtére, félre kellene tenni minden ilyen szempontot és a gyűjtés passzióján felülemel­­kedve, minden Petőfi-ereklyét méltó helyére kellene juttatni­ a Petőfi-Házba. Mit mond özvegy Gerzsáné urblügyi Munkatársunk az eddig rendelkezésére álló­ adatok alapján érdeklődött Petőfi eltűnt da­­guerrotypse pián. Az elveszett kép sorsa azon­ban sajnos egyre homályosabb lesz. Látogatást tettünk özv. Gerzsóné úrhölgynél, Beliczay Imre dr. néhai Rókus-kórházi alorvos hugánál, aki­ lánykoriban látta Petőfi eltűnt fényképét. Az uriasszony előadása szerint bátyja, Beli­­czay Imre dr. benső barátságban élt Petőfi Zol­­tánnal, s ő mutatta meg neki a daguerrotypet, amely igen kicsiny, körülbelül 8X9 centiméter, nagyságú volt. Rajta csak homályosan látszott Petőfi alakja. A kép sorsáról felvilágosítást azért nem tud adni­, mllert bátyja igen sokszori változtatta lakhelyét. Pesti lakásán kívül a Rókus-kórházban is volt szobája, így nem le­hetetlen, hogy ott tűnt el a­ fénykép. Beliczay dr. később katonaorvos lett és részt vett a bosz­niai hadjáratban, ahol igen súlyosan megbete­­­gedett és ez a betegség okozta későbbi halálát. Mivel, a kép kedves ereklyéje volt Beliczay dr.­* nak, könnyen lehetséges, hogy magával vitte Boszniába* hiszen , a képnek az alakja olyan kicsi volt, hogy ez nem ütközött semmi nehéz* cégbe. * . Petőfi egy elrejtett kézirata Beliczay Béla dr. családjánál azonban egy másik Petőfi-relikvia nyomára bukkantunk. Munkatársunk ugyanis felkereste Belicsayt Bélát, aki elmondotta, hogy Petőfinek egyik kéziratát őrzi otthonában. Ennek a kéziratnak a létezéséről eddig a Petőifi-ereklyék kutatói, nem tudtak. Munkatársunknak alkalma volt megtekinteni ezt a kéziratot, amely a jelek sze­rint Petőfi három versének első papírra vetése. A? OKyU? Petőfinek „Kedves babám meglát­talak, szerették** kezdetű költeménye, a másik „Élet-halál című verse, a harmadik a „Ciprus­­lombok‘1 sorozatból való és első két sora így­ hangzik? ............ - Te toltál egyetlen virágom, Hervadt vagy puszta életem. Mind a három vers ugyanazon a papírla­poá van. A kézirat papirosa már megsárgult az időtől és szétfoszlófélben van. A második vers alatt ott találjuk Petőfi jellegzetes aláírá­sát. Az írást tanulmányozva az az érzésünk, hogy az első verset ezen a papíron írta le elő­ször Petőfi. Erre vall az írás rapszódikus kos­szasága és az, hogy egyes szavak helyére csil­lag alatt más szavakat helyettesít be. A kis vers egyes soraiban pedig csak vonalakkal jelzi a ritmust, de a sor­t nem fejezi be. Másik két versét azonban teljesen folyama­­tosan írta le Petőfi, bár írása itt is egyes he­lyeken nyugtalan, türelmetlen. A „meg" szócs­kát mindenütt *m“ betűvel helyettesíti, a „nem“ kötőszót pedig „n“ betűvel. Igen érdekes a kéz* irat papirosának tftloldala. Ezen Petőfi írás előtt a tollát próbálta s hogy eközben gondol* ködeit, ezt a papírra firkált szeszélyes kacska­ringók jelzik. Petőfi egy forinttal tévedett A papír hátlapján azonkívül Petőfi bese­­vonásával a következő számadás látható: 2.80 (ezt a számot Petőfi áthúzta)! 1.49 41 'ISO Etónaszámitottunk a magyarság nagy költőjé­nek, s ekkor sikerült, hogy Petőfi, egy forinttal tévedett. Ha ugyanis az egészet összeadja, ak­kor­­ 1. 20 krajcár az eredmény, ha pedig a két utolsó számot adja össze, ami nyilvánvalóan szándéka is volt, akkor 1 forint 49 krajcár plusz 11 krajcár mindössze 1 forint 90 krajcár. Tehát Petőfi m mindenképen tévedett Várjon mit ad­hatott ősszel Országszerte kutatnak Petőfi ereklyéi után Elkészült a Petőfi-relikviák katalógusa . Hova tűnt a költő egyetlen daguerrotypje ? KAMNIVAL GYiRMEitS ifjusír": mKRi-ikPQim­b m Előadások 5, 7 és 9 órakor

Next