Magyarország, 1922. szeptember (29. évfolyam, 198-222. szám)
1922-09-27 / 219. szám
BUDAPEST, 1922 SZEPTEMBER 27. SZERDA XXIX. ÉVFOLYAM 219. SZÁM Nyolcvanezer kerék A pesti utca ma reggelre csendesebb lett. Húszezer fuvaroskocsi tűnt el a pesti kövezetről. Negyvenezer ló patájának csatafogásával csendesebb az utca. És hiányzik a fuvaroskocsik tengelyeinek nyikorgása, hiányzik a megszokott kép: a kocsis előre hajolva áll a bakon, ostorával végigcsap lovainak hátán és kemény, pattogó, nem éppen kíméletes indulatszókat kiált, melyek a teherkocsik és teherhordó lovak egészen külön társalgási nyelvét alkotják. A negyvenezer lovacskának mindenesetre igen jól esketik ez a váratlan pihenő. Rájuk fér szegényekre. A főváros lakossága azonban érthető aggodalommal nézi a ma reg gelre bekövetkezett fuvarossztrájkot. A helyzet a mai napig az volt, hogy húszezer pár lóval és húszezer fuvaros* kocsival is alig tudták lebonyolítani a fő* város teherforgalmát, amely ezekben a he*tekben — a téli szükségletek beszerzésének napjaiban — a legnagyobb. Mert igen egy* szerű és természetes dolog az, hogy télen hideg van, a kályhát fűteni kell és a tü* zelőfa, meg szén lent fekszik a pincében. Annál keservesebb dolog azonban, ha en* nek a tüzelőfának az útját, — ha nem is a vadon erdőtől, de csak a pályaudvartól a pincéig — figyelemmel kisérjük. A milliós városok lakosainak életprogramja ma az idő és az alkalom legszűkebb keretei közé van szorítva s olyan precízen működik, mint egy óraszerkezet. Ha ennek a szerkezetnek egyetlen kis kereke kihull, az egész szerkezet megáll. Most pedig kigurultak belőle a fuvaroskocsik kerekei: összesen valami nyolcvanezer kerek. És ez a nyolcvanezer kerék, amely a kereskedelem terhei alatt ma reggelre már nem nyög és nem nyikorog, komoly zavarokkal fenyegetheti a fő* város egész gazdasági életét. Sovány vigasztalás, hogy a váratlanul bekövetkezett fuvarossztrájk nem érinti a közüzemek el* látását. A vasúton összetorlódnak a szál*lítmányok, a kereskedők hiába várják áruikat és a magánosok nem kapják meg várva* várt fájukat vagy szenüket. Nemcsak húszezer kocsis, hanem több, mint hatvanezer rakodómunkás is kenyérkereset nélkül áll e pillanatban. Ennek a jelentőségteljes eseménynek, amely nem csupán közgazdasági, deszociális szempontból is gyors megoldásra vár, kettős előzménye van. Az Átvizsgáló Bizottság vasárnapi rendeletében tizennyolc és fél százalékkal emelte a szállítási irányárakat, mire a munkások béremelést követeltek. A szállítók és fuvarosok hajlandóságot is mutattak ezeknek a követeléseknek a teljesítésére, viszont az Átvizsgáló Bizottságtól újabb, magasabb irányárakat kívánnak. A bizottság ezt a követelést elutasította, mert a közönség újabb megterhelését kerülni akarja. E pillanatban tehát az a helyzet, hogy az egész főváros teherforgalma ezek miatt a differenciák miatt állott meg. A tőkérhelésben, a munkabér felemelésének kérdésében az ellentétek láthatóan nem nagyok s bízni kell abban, hogy az egyéb ellentétek áthidalása is rövidesen sikerül, mert lehe* tetlen, hogy az egész főváros életét meg* bénító sztrájk huzamosabban tartson, amikor minden perc drága. Ez nem lehet érdeke sem a munkásoknak, sem a munkaadóknak. Az élet tovább áramlik, a verseny a kenyérért tovább folyik, mindenkinek keményen kell kezében tartania az ostort. A ksadó megbízott védi a magyar érdekeket Párisiben Korányi Frigyes báró missziója a Jóvátétel mellett. — Wasko miniszter is Parisba utazik. — Az állati Jóvátétel kürül nincs baj (A Magyarország tudósítójától.) A jóvátételi bizottság székhelyén, Párisban az Ausztriát és bennünket érintő jóvátételi kérdések most váltak aktuálissá. A Párisban székelő nagybizottság a magyar kérdéssel a budapesti albizottság jelentései alapján most kezd behatóan foglalkozni. Mindezek miatt a magyar kormány szükségét látta, hogy diplomáciai képviseltetése mellett egy gazdasági és pénzügyi szakember is a magyar, érdekek védelme céljából a lehetség szerint gyakran Párisban tartózkodjék, hogy a bennünket közvetlen érdeklő közgazdasági kérdésekben a szükséges felvilágosításokat megadhassa. A kormány részéről e tisztségre a választás és megbizás Korányi Frigyes báró volt pénzügyminiszterre esett, aki ezt a terhes és nehéz feladatot vállalta és meghatalmazás alapján holnap Walkó Lajos kereskedelmi miniszter kíséretében Párisba utazik. Tudvalevő, hogy nemcsak pénzügyi, hanem minden gazdasági kérdésben a magyar kormány megbízottja Parisban és Londonban, valamint ha szüksége felmerül, a többi hatalmaknál is Waiko volt, aki most kereskedelmi minisztersége folytán a munkát nem végezheti el. Korányi Frigyes báró lesz az utódja, akit Waiko Párisban az illetékes személyiségeknek bemutat. E teljesen jól értesült forrásból eredő hírünk alapján elesik tehát minden olyan kombináció, mely arról tud, hogy Korányi az állati jóvátétel elhalasztása ügyében megy ki Párisba. Az állat jóvátételt Magyarország már folyósította és folyósítja és ha természetszerűleg ezen a téren itt-ott fennakadások is történnek, annak az elintézése nem veszi igénybe Korányit. A volt pénzügyminiszter megbízatása sokkal fontosabb és nagyobb jelentőségű és mint eiotidoidali, állandó természetű. Más, teljesen hitelt érdemlő helyről nyert információk alapján Vaskó Lajos kereskedelmi miniszter párisi útjáról azt is megírhatjuk, hogy a pákisi jóvátételi bizottság több kiváló tagja azt az óhajtását fejezte ki, hogy a magyar kormány képviselője sűrűbben érintkezzék a bizottság tagjaival. Eddig ez az érintkezés legfeljebb csak arra szorítkozott, hogy vagy a párisi magyar követ, vagy a kormány valamely delegátusa tárgyalt a jóvátételi bizottsággal. Magyar miniszterek közül nem láttak senkit Párisban, ellenben szerb, román, csehszlovák miniszterek sűrűn utaznak a francia fővárosba és sűrűn érintkeznek is a kormány és a jóvátételi bizottság tagjaival. Ez az udvarias figyelmeztetés, amelyből talán még a szemrehányás is kicsillant, késztette a magyar kormányt arra, hogy Valkó Lajos kereskedelmi miniszter Párisba utazzék, aki a múlt évben, mint a külügyminisztérium képviselője tárgyalt a jóvátételi bizottsággal és a francia kamara pénzügyi bizottságának előadójával. Waiko miniszter párisi tartózkodása során konciliáns modorával és előzékenységével nagyban megnyerte a jóvátételi bizottság tagjainak rokonszenvét és így felette alkalmas arra, hogy a magyar kormány állandó képviselője, Korányi Frigyes báró volt pénzügyminiszter részére előkészítse a kedvező talajt. Korányi Frigyes báró hosszabb ideig marad Párisban, ez a hosszabb tartózkodás azért szükséges, mert Praznovszky párisi magyar követ nincs mindig abban a helyzetben, hogy a jóvátételi bizottságnál felgyülemlett magyar ügyekről tárgyalhasson. BeiÉdem miniszí@t*cími$k mem te&E mi a fminapi párttanácskozáson JV&$&atúcB,léjk sz.cn* fuzsalííkZf szí* a ftoncazstnPtciávtxí — JS9t&r csal* Kiullay fejét foöveteli fe a ver^ssal fölélílt (A. Magyarország tudósítójától.) A „vérszerződésen" alapuló koncentráció sajtója napok óta azt írja, hogy a tervezett koncentráció mindjobban tért hódít és erősödik. Ezzel szemben mi napokon keresztül beszámoltunk az akció kudarcáról és módunk van ma is tájékozott és beavatott hely információja alapján közölni, hogy ugyanúgy, mint eddig állítottuk, a koncentráció, úgy ahogy azt Gömbös Gyula, Friedrich és Wolff kontemplálta, mégis megbukott. Megbukott elsősorban személyi okokból is, de megbukott nagyatádi Szabó István állásfoglalása miatt is, aki vétót mondott az egész akció ellen és akit Gömbös Gyula sehogysem tudott meggyőzni és álláspontjától eltántorítani. Nagyatádi az összes nála járt küldöttségeknek kijelentette, hogy sem ő, sem hívei nem csatlakoznak olyan alakulathoz, amelynek élén túlzók állanak. Pedig — mint nekünk ma ezt egy a mozgalomban jelentékeny szerepet betöltő nemzetgyűlési képviselő mondotta, — a szövetkezésre a szükség és a kellő előfeltételek megvannak és ők akciójukat nem hagyják abba. Társadalmi és gazdasági téren szervezkedésre van szükség, mondotta ez az informátorunk, — éppen annak a politikának a folytatása érdekében, melyet Bethlen miniszterelnök képvisel, „aki ugyan kormányzati okokból nem állhat egészen a jobboldalra", de a jobboldaliak tömörülése és sorakozása őt,annak a keresztény politikának a folytatására kényszeríti, ami teM nem most, hanem már 1916-ban Marostorda vármegye egyik közgyűlésén köre vonalozott“. Informátorunk magyarázata azonban hiányos, mert bizonyos tényeket és jelenségeiét elhallgatott■ Pozitív jelenség ugyanis az, hogy a szervezkedés megbukott, hogy ők most már mérsékelték követeléseiket is — és ezt mint tényt állapítjuk meg —, egyelőre csak Kállay Tibor pénzügyminiszter távozásához ragaszkodnak. Lehet, hogy e követeléssel az agrárérzelmű képviselők megnyerésére is törekednek, de a legfőbb okuk, amiért ehhez a kívánságukhoz ragaszkodnak, nyilván az, hogy gazdasági szervezkedésükre nem ad a pénzügyminiszter állami segítséget, úgy ahogy azt Ulain Ferenc dr. elképzeli. Ebben a kérdésben az állásfoglalás már valóban Bethlen István gróf miniszterelnököt illeti meg, aki azonban még nem érkezik viszsza Budapestre, nem is vesz részt a holnapi párttanácskozáson, amelynek számos képviselő távolmaradása folytán előreláthatólag nem lesz nagy jelentősége. "Mesk*óék itt Egy új agrárdemokrata párt szervezéséről már a parlament utolsó ülésein is beszéltek. Meskó Zoltán az Egységes Pártból való kilépése óta állandóan buzgólkodik ily alakulat létrehozásán. Legelső tárgyalásait a Herczeg Sándor-féle Kisgazdapárttal folytatta, majd Gaal Gasztonnal, később pedig Dénes Istvánnal és Lakó Imrével tárgyalt. Ezek a tárgyalások azonban megszakadtak, állítólag amiatt, mert az utóbbi két képviselő liberális irányt Egyes szám ást a 19 scorolla